Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk levő T/3624. számú törvényjavaslat 11 törvény módosítását irányozza elő, indítványozza, amelyek döntően energetikai tárgyúak, 7 darab, és 2 darab klímapolitikai tárgyú, a többi hozzá kapcsolódó, szükséges törvénymódosítás. Sokan feltehetik azt a kérdést, hogy az az indok, ami itt szerepel az előterjesztésben, meg amit az államtitkár úr is mondott, hogy az energiaágazati szabályozások módosítása kapcsán az elmúlt években szerzett tapasztalatok, gyakorlatok ismeretében szükséges az energetikai tárgyú törvények ismételt módosítása, ez miért van, miért nem képes a jogalkotó, a jogszabály-előkészítő egy átfogó jellegű és szilárdabb bázison álló törvényjavaslat benyújtására, aminek a kapcsán nem válik szükségessé, hogy minden egyes alkalommal, amikor az élet úgy hozza, módosítsuk. Hát, pontosan azért állt elő ez a helyzet, mert az energetika egy rendkívül komplex, rendkívül sok társadalmi viszonyt, piaci, gazdasági viszonyt érintő és befolyásoló terület, és amellett egy állandó mozgásban lévő, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is állandó mozgásban, változásban levő terület nemcsak gazdasági értelemben, hanem szabályozási oldalról is. Ez indokolja azt, hogy a jogszabály-előkészítő időről időre behoz olyan javaslatokat, amelyek ezeket a változásokat lekövetik, vagy a változások jobb alkalmazhatósága érdekében, végrehajtása érdekében jobban alkalmazható szabályokat a tapasztalatok alapján törvényi szintre vagy az adott, megfelelő jogszabályi szintre tudják emelni.

Ebből a szempontból tehát indokoltnak és igazoltnak látom azt, hogy ez a törvényjavaslat a Ház elé került, már csak azért is, mert 2011 óta, amióta az energiastratégiát a magyar parlament elfogadta, azóta számos kezdeményezés történt az európai uniós szabályozásban, sőt ezek a szabályozások is változásban vannak, sőt 2015-ben a párizsi klímaegyezmény alapján teljes mértékben megváltozott, reményeink szerint pozitív irányba fordult az energiagazdálkodás, az energiahatékonyság és a klímavédelem kapcsolati rendszere, amelyhez az Európai Unió és benne Magyarország igen pozitív, előremutató szerepet tud társítani, és amelyben igen aktív, proaktív részvétellel tudjuk szolgálni az emberiség klímavédelmi céljait is.

(9.40)

Emellett természetesen vannak a részletszabályban olyanok, amiket a gyakorlat során sikerült feltárni, és jobbá tenni a jogi szabályozást és ezáltal a jogi szabályozásban megfogalmazott célok elérésének lehetőségét. Az egyik ilyen terület a bányászatról szóló LXVIII. törvény rendelkezése, amely, nagyon helyesen, az elszámoltatás jogkövetkezményeinek rendszerét módosítja a tekintetben, hogy tisztázza azt, milyen anyagi következményekkel jár egy-egy bányavállalkozó mulasztása bizonyos, a törvényben előírt esetekben, és természetesen ad vállalkozóbarát módon kimentési lehetőséget az ilyen szankciók alól, amennyiben az indokolt, méltányolható és elfogadható.

Fontosnak tartom a módosításnak azt a részét, amely az úgynevezett termálvízzel kitermelt kísérőgázok szabályozását írja elő. Ez a szabályozás is mutatja, hogy ez is egy komplex terület, bár egy egyszerű módosításnak tűnik, ugyanis a termálvízzel kitermelhető kísérőgázok hasznosítása és energetikai célú felhasználása nagymértékben befolyásolhatja például a távhőszektor nyereségességét, és nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, főleg az alföldi területen, ahol jellemző a termálvizeknek az ilyen gáztartalmakkal való felhozatala, hogy Magyarország gazdasága, a magyar energiatermelés a megújuló források intenzívebb felhasználását jelentse, és ehhez szükséges, hogy a termálvízzel kitermelt kísérőgázok felhasználhatóságára világos szabályozást tudjon a törvény tartalmazni.

A kutatási tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás sem kutatásellenes, hanem a közjavaink, a magyar állam tulajdonában lévő bányavagyon hasznosításával kapcsolatos; nem szigorítást, hanem pontosítást érzek ez alatt, hogy a kutatás során kitermelt bányászati termék, illetve ásványi vagyon után is értelemszerűen kelljen, mint a többi bányavállalkozónak, akik nem kutatási, hanem már kitermelési tevékenységet folytatnak, fizetni bányajáradékot.

Fontosnak tartom, és meg kell említenem a törvényjavaslatnak azon részét, amely a kutatási területek korlátozását felemelte 20 000 négyzetkilométerre. 2013-2014-től indult el egy jelentős folyamat a magyar bányászkodás területén, legfőképpen a földhő, a földgáz, valamint a kőolaj termelése területén. Egy folyamatosan változó, a piaci viszonyokhoz igazodó koncessziós eljárási rendszer keretében megújult a magyar kitermelés, illetve kutatás a földgáz és a kőolaj területén elsősorban, amelynek következtében elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt négy évben nem csökkent a magyarországi termelés, hanem nőtt.

Ezt a versenyhelyzetet, ezt a világos, átlátható rendszert azon bányavállalkozók érdekében, akik befektetnek és bíznak a magyar gazdaságban és a magyar bányászati kapacitásokban, számukra kedvezőbb módosítást nyújtott elénk a törvényjavaslat. Hozzá kell tennem azt is, hogy ebből a szempontból azért megérett a helyzet arra, hogy a bányatörvény piacibb alapú, átláthatóbb, a hatósági eljárásokat és a stratégiai célokat jobban elkülönítő kodifikációját készítse elő a tárca, ha van rá ideje, energiája a megnövekedett energetikai feladatok mellett.

Fontosnak tartom a távhőszolgáltatási, valamint a földgázellátási és a villamosenergia-törvény egységes módosítását a felügyeleti díjak megállapításával kapcsolatban; azt, hogy a nemzetközi számviteli szabályok szerint működő társaságok beszámolóit is lehessen alkalmazni a felügyeleti díj megállapításánál. Az energetika meg igazán egy nemzetközi terület, nagyon sok külföldi befektető van, nagyon sok anyavállalat leányvállalata dolgozik Magyarországon, teljesen természetes ezen nemzetközi sztenderdeknek megfelelő számviteli rend alkalmazása, így egy szolgáltató államnak, egy modern, vállalkozóbarát államnak természetes kötelessége, hogy ha ilyen problémák vannak, akkor pozitívan álljon hozzá és a szabályozást tegye meg.

A földgáz készletezéséről szóló törvény azon módosítása, hogy azon földgázkereskedő is automatikusan az MSZKSZ tagjává váljon, amelyik saját célra használ földgázt, ez is a közös teherviselés kiszélesítését jelenti, és egyébként az olyan földgázfelhasználó, ami nem érinti a biztonsági célokat, gondolok itt a vegyipari célú földgázvásárlásra, továbbra sem lesz része a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek.

Érdekes és fontos dolognak tartom, hogy egységes eljárási rend lesz bevezetve a villamosenergia-, a földgázellátás meg a távhő tekintetében az úgynevezett befolyásszerzéssel meg egyéb cégátalakításokkal kapcsolatos területeken, ami az energetikai engedélyes társaságokat érinti természetesen, így ezáltal mindenki számára világos és egyértelmű lesz, hogy milyen keretek között lehet társasági tranzakciókat véghez vinni.

Én azt látom, tisztelt Ház, hogy a javaslat további részében egy fontos dolgot lehet érzékelni, hogy a módosítás célja a jobbítás, amely egyszerre vállalkozóbarát, azaz szolgáltatóbarát és fogyasztóbarát is. Ezek az elemek kellő egyensúlyban vannak, és remélhetőleg kellő módon éreztetik majd rövid távon is a pozitív hatásukat a szolgáltatók részéről is, meg a fogyasztók részéről is.

Fontosnak tartom, és a fogyasztóbarát eleme ennek a csomagnak az, hogy a fogyasztóvédelmi szabályozásban a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében a panaszeljárás elévülési határideje három év  nem módosult, hanem eddig is ez volt a lehetőség , és ezzel összhangban a fogyasztóval kötött hálózathasználati és kereskedelmi szerződésekből származó igények érvényesítési határidejét, azaz elévülési határidejét is fel kell emelni három évre; ez is egy jogharmonizációs, jó meglátású módosítási indítvány.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos módosítások legkardinálisabb része egy elmaradt jogi szabályozás pótlása: az energetikai szakreferens státuszát, felelősségét, nyilvántartását és ellenőrizhetőségét szabályozza. Úgy gondolom, hogy ez a funkció, amit az energetikai szakreferens fed le, fontos szereplője lesz a magyar energetikának, ad egy megfelelő szakmai hátteret; fontos lesz a tájékoztatásban is, és fontos lesz abban is, hogy az adott gazdálkodó szervezet az ő személyében tudjon konkrét felelősséggel nyilatkozó személyt felállítani a hatóságok részére.

Az energiahatékonysági kereskedéssel, az ESD-kereskedéssel kapcsolatban azt kell mondanom, eddig is mindig az volt a kormányzat célja, hogy az ebből származó bevételeket a megújuló, illetve a zöldítési célú beruházásokra használjuk fel, de erre nem volt törvényi kötelezés. Egyfajta jó testtartás és jó hozzáállás eredményezte azt, hogy e tekintetben nem álltunk rosszul, és nyilvánvalóan a piac is erre reagált. Párizs után egészen másképp gondolkozik a piac is, és nyilvánvaló, hogy az ESD-egységek megvásárlásakor elsődleges szempont, mert ebben verseny van, verseny alakult ki a piacon, hogy azoktól vásárolnak az arra jogosultak, akik az ebből származó bevételekből a kibocsátáscsökkentést célzó tevékenységüket támogatják. Ez teljes mértékben a magyar társadalom érdeke, tehát messzemenőleg lehet támogatni.

(9.50)

Én úgy gondolom, tisztelt Ház, az elmondottak alapján, hogy ez a törvényjavaslat szolgálja az energiahatékonyságot, az energiabiztonságot, szolgálja a fogyasztóvédelmet, szolgálja az energiaszolgáltatók érdekét is, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt részéről támogatni tudjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)