Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! E késői órában már nem szívesen szállok vitába Lezsák képviselő úrral, de azt mondta, hogy ő megért bennünket, hiszen nekünk rossz lehet a lelkiismeretünk. De számos dolgot elfelejt képviselő úr, hogy a '95-ös csomagot többek között azért kellett összeállítani, mert amikor átvettük a kormányzást, akkor bizony az rendkívül siralmas helyzetben volt, és gondolom, hogy azért a rossz lelkiismeret nem bennünket kell terheljen.

Egyébiránt pedig 1997 tavaszán megegyeztünk a nyugdíjas érdek-képviseleti szervezetekkel, hogy milyen módon hajtjuk végre azt a kompenzációt, amit mi is szükségesnek tartottunk akkor, amikor már a gazdaság helyzete azt lehetővé tette. Ebbe az egyezségbe beletartozott az is, hogy '98-ban már jelentősen növekedett a nyugdíjak reálértéke, s '99-ben pedig, ha nem jön az a sorscsapás, hogy önök kezdenek kormányozni, akkor bizony a nyugdíjasok már '99-ben lényegesen gazdagabbak lettek volna, és nyilvánvaló, hogy utána a nyugdíjemelés erre épült volna rá. Mai napig nem jutottak még hozzá ahhoz a jelentős összeghez, amit elvettek. Tállai államtitkár úr nagyon jól emlékszik arra az időszakra, amikor még a Fidesz úgy gondolkodott, hogy ezt el kell most venni, ezt úgyis elfelejtik, hogy elvettük, aztán majd amikor jön a választás, akkor majd megpróbáljuk visszaadni, mert körülbelül ez a logika érvényesült, Lezsák képviselő úr, és emiatt nem nekünk kell rossz lelkiismerettel lenni, hanem önöknek.

Azt gondolom, hogy úgy korrekt, ha ahhoz viszonyítunk, hogy ma milyen lehetőség van, hogy '99-ben milyen lehetőség volt, és ahhoz képest minősítjük a cselekedeteket, és e tekintetben jelentős deficit van önöknél.

Köszönöm szépen.