A felszólalás szövege:

Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a kormányváltáshoz képest mára háromszor annyi, több mint 140 ezer család az, akiknél kikapcsolták az áram-, gáz- vagy a távhőellátást. Háromszor annyi! Több százezer családnak megoldhatatlan probléma a sárga csekkek befizetése, az összes háztartás csaknem egyhatoda - ez 600 ezer háztartás - nem tudta megfelelően fűteni a lakását ezen a télen; több mint másfél millió ember. Az alsó jövedelmi kategóriában élők harmada, mintegy 325 ezer embernél egyáltalán nem volt fűtés ezen a télen. Tehát éppen ideje, hogy a Fidesz végre tegyen valamit ebben az ügyben.

Hölgyeim és Uraim! Annál is inkább, mert egy átlagos családnak körülbelül százezer forinttal nőttek meg azok a kiadásai, amelyeket ilyen vagy olyan módon az állami költségvetésbe kell befizetnie. Miközben a reálbérek folyamatosan csökkennek, az elmúlt évben 3,5 százalékkal csökkentek, és az adóterhelés többszöröse annak, mint a kormányváltás idején volt. Nézzük meg - talán érdemes -, hogy mik azok a terhek, amelyek rárakódtak ezekre a családokra, miből jön ki ez a több mint százezer forint. Önök jelentős mértékben növelték az adókat. Nézzük sorban: az áfát növelték 27 százalékra, az egyszerűsített vállalkozói adót 37 százalékra, emelték a jövedéki adót, emelték a cégautóadót, emelték az illetékeket, a bírságokat. Emelték a környezetvédelmi termékdíjat, az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, emelték a munkavállalói nyugdíjjárulékot, és a szociális hozzájárulási adót vezették be a társadalombiztosítási járulék helyett.

És mi az a nyolc új adó, amely közvetlenül az emberekre rakódott rá? Ez a chipsadó, ez a sárgacsekk-adó, a telefonadó, a biztosítási adó, a baleseti adó, a közműadó, a bankadó áthárított része, az ágazati különadók áthárított hatásai. És akkor nem beszélek arról, hogy jelentős mértékben nagyon sok helyen a fideszes vezetésű önkormányzatok kivetették az úgynevezett kommunális adót, ami ingatlanadó, merthogy ingatlan alapon van kivetve. Ezek mind-mind rárakódtak az emberekre, hölgyeim és uraim! És akkor nem beszélek arról, hogy az utóbbi héten 308 forintért adtak egy eurót. Nem tudom, kiszámolták-e, hogy ez például az euróhiteles családoknak mit jelent. Rengeteg pénzt!

Ehhez képest a 10 százalékos csökkentés olyan, mintha a nyílt lábszártörést önök vízálló sebtapasszal próbálnák meggyógyítani. Nem fog menni! (Zaj a Fidesz padsoraiból.) Ez nagyon kevés. Nem én mondom, hogy nagyon kevés, a Fidesz felszólalója mondta. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Persze!) Pontosan idézem, azt mondta, hogy hajszálnyi és picike segítség. Egyetértünk a Fidesz felszólalójával, ez csak hajszálnyi és picike segítség. Az MSZP ezért azt mondja, hogy nagyobb mértékű, igazságosabb és fenntarthatóbb módon kell ezeket a költségeket csökkenteni. Mert a 10 százalékos csökkentéssel valóban csak a töredékét, az egészen piciny töredékét adják vissza az embereknek annak, amit elvettek tőlük, vagy amilyen terhet rájuk raktak. (Román István: Ezt te sem hiszed!) Már az is árulkodó, ha csupán megnézzük az inflációt és a reálbércsökkenést. Csak ezt a két számot, ha megnézzük, az infláció átlagosan körülbelül 5 százalékra várható az év végére és a reálbércsökkenés 3,5. Ha a 10 százalékból levonjuk, önök is egyszerűen kiszámolhatják, hogy 1,5-2 százalék fog maradni az egész 10 százalékból, amit most önök csökkentenek. Ez nyilván nem sok. És akkor nem beszélek arról, hogy a szociális gázártámogatást megszüntették még a ciklus elején, ez mindjárt 20 százalékos emelkedést jelentett a családok nagy részének, és ahhoz képest még 17 százalékkal emelkedett a gáz ára, ez 37, ebből fognak most önök 10-et visszaadni, ha vissza tudnak adni, ebből adódóan még mindig 27 százalékkal több a családok megélhetési költségre fordított összege. (Román István: Mennyit adtatok vissza ti?)

Az MSZP azt is támogatja, hogy igazságos rezsicsökkentés legyen. Igazságos legyen, mert azt gondoljuk, hogy ott lenne nagyobb szükség nagyobb rezsicsökkentésre, ahol nagyobb a baj és nagyobb a szükség. Ezért azt mondjuk, hogy sokkal eredményesebb lenne a családok megsegítése akkor, ha figyelembe vennénk a rezsicsökkentésnél a szociális helyzetet, és figyelembe vennénk a rezsicsökkentésnél a fogyasztási mennyiséget. A fogyasztási mennyiség alapján differenciált és szociális helyzetet figyelembe vevő rezsicsökkentés jóval nagyobb segítséget tudna nyújtani a nehezebben élő családoknak, mert azt gondoljuk, nem jó az, ha ugyanannyit segítünk egy szegényebb családnak, mint egy gazdagabbnak. Mondok egy példát: egy kisebb háztartásban, egy panelban élő család néhány száz vagy egy-két ezer forintot, ha ezt elfogadjuk, valóban fog ebből profitálni, de mondjuk, egy gazdagabb család több száz négyzetméteres villában, gázzal fűtött medencével akár több tízezer forintot is tud profitálni havonta ebből a rezsicsökkentésből, és mégsem gondoljuk, hogy ez igazságos. Fontolják meg, hogy ez esetben eltérítik-e az árakat. Azt gondoljuk, hogy ettől igazságosabb lesz.

Az MSZP szerint egyébként van mód a nagyobb és igazságosabb rezsicsökkentésre. Emlékeztetnék, hogy a Magyar Szocialista Párt 5 százalékra vitte le a távfűtés forgalmi adóját a ciklus vége felé, és ez bizony - aki önkormányzatokban dolgozott, az tudja - jelentős segítség volt akkor az önkormányzatoknak és természetesen az embereknek a távfűtés áraiban; 5 százalékra csökkentettük. Azt fogjuk javasolni, hogy minden közüzemi költség áfáját 5 százalékban állapítsuk meg. Azt gondoljuk, ez a mostani 10 százaléknál további 20-21 százalékos csökkenést jelenthet, és azt gondoljuk, hogy így már jelentős összegek tudnának a családoknál maradni, akár annyi összeg, ami ellensúlyozná azt az elvonást, ami az elmúlt három évben történt. További 4,5 százalékkal lehetne az áram árát is csökkenteni, ha a Magyar Villamos Művek nem többet kérne az egyetemes szolgáltatóktól az áramért, mint ahogy azt egyébként ők a piacon be tudnák szerezni.

Hölgyeim és Uraim! A Magyar Villamos Művek 17 forint 40 fillér/kilowattóráért adja az áramot a szolgáltatóknak, miközben a legutóbbi villamosenergia-árverésen 16 forint/kilowattért lehetett áramot vásárolni, tehát itt mindjárt másfél forint, 1 forint 40 fillér keletkezik. Pedig a Magyar Villamos Művek nem egy borzasztó külföldi multicég, az a magyar állam tulajdonában áll. Ha ezt egyébként el lehetne érni, már ez 4,5 százalékos csökkenést jelenthetne.

(10.30)

Vagy nem beszélnek arról, hogy a Magyar Villamos Művek a Pakson 7 forintért megtermelt áramot miért adja 11 forintért a szolgáltatóknak, miközben a Magyar Villamos Művek magyar állami cég. Tehát önök kiabálhatnak, hogy ki teszi el a nagy hasznot, én azzal lehet, hogy egyet is értek, na de ugyanúgy elteszi az állami Magyar Villamos Művek. Tavaly éppen 38 milliárd forintot tett el a Villamos Művek, és azt ugyanúgy az emberek fizették ki az áramszámlájukban meg az energetikai számláikban. Tehát van önöknek lehetőségük a saját hatáskörükben is csökkenteni ezt a kérdést, és akkor mindjárt nagyobb lehetőségek nyílnának a családok számára. Lehet, hogy az MVM főnökének felesége nem járna Audival a fodrászhoz, de ettől függetlenül lehet, hogy az emberek azért ehhez képest jól járnának.

Mi azt mondjuk, hogy fenntarthatóság kell. Itt már elhangzott, valóban, nem kéne másfélszer annyiért megvenni az E.ON gázüzletágát, mint amennyit ér, hanem, mondjuk, ezt a pénzt felújításokra, energetikai fejlesztésekre, panelprogramra, szigetelésre, nyílászárócserére vagy a mérhetőség megteremtésére fordítanánk, akkor hosszú távon 30-50 százaléknyi megtakarítást lehetne eredményezni éppen azoknál a panellakásoknál és társasházaknál, ahol egyébként a szegényebbek, azok az emberek laknak, akik szerényebb jövedelemmel rendelkeznek. Itt megint oda tudnánk segíteni, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Hölgyeim és Uraim! Önök mindig rezsicsökkentésről beszélnek, és ez rendben is van, de mi azt gondoljuk, hogy a rezsi egy része annak, ami a családoknak nehézséget okoz, más része pedig az általában vett megélhetési költségek, például az alapvető élelmiszerek megvásárlásának költsége. Ennél mi szélesebben gondolkodunk ebben a kérdésben. Azt gondoljuk, hogy ebben is segítséget kell nyújtani a családoknak. És ezeket az alapvető élelmiszereket is 27 százalékos áfa terheli, és legyünk őszinték, 25-ről 27-re önök emelték föl ezt. Az a néhány alapvető élelmiszer van 18 százalékos áfakulcsban, amit még a szocialista kormány tett kedvezményes áfakulcsba, a többit önök 25-ről 27-re megemelték. Az élelmiszerárak eközben egy év alatt 20 százalékkal növekedtek, de van olyan alapvető élelmiszer, ami 75 százalékkal növekedett egy év alatt.

Ezért aztán azt gondoljuk, van ez akkora probléma, mint a rezsiköltség, ha átfogóan tekintjük a családok problémáit, és megélhetési költségekről beszélünk, mi ezt szeretnénk tenni, akkor azt tudjuk mondani, hogy nagyon sok országhoz hasonlóan az alapvető élelmiszerek áfáját is 5 százalékos kulcsba kéne tenni. Ezt egyébként mi benyújtottuk az Országgyűlésnek, a kormánytöbbség még csak vitára sem engedte ide, a Ház elé ezt a dolgot. Mi ezt újra be fogjuk nyújtani, kibővítve azokkal a javaslatokkal, amiket most tettünk, és azt szeretnénk kérni, hogy legalább vitára engedjék ide, a Ház elé, és tudjunk még nagyobb segítséget adni a családoknak.

És itt kell megjegyezni, hogy az árak tovább fognak ebben az ügyben nőni. Nem tudom, tudják-e, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentéssel, lakossági rezsicsökkentéssel egy időben a szolgáltatók sorra mondják föl a szerződéseket a kis- és középvállalkozásoknál, kereskedőknél, szolgáltatóknál, és 5-8-12 százalékos emeléseket hajtanak végre a szolgáltatóknál és kereskedőknél. Ez azt jelenti, hogy ha egy pékségben megemelik az áramszolgáltatás, a gáz meg a távhő díját 5-8-12 százalékkal, akkor, hölgyeim és uraim, az fogja kifizetni, aki megveszi a zsömlét. Megint a lakosság fogja ezt kifizetni, mert nyilvánvalóan a kis- és középvállalkozó ezt nem tudja lenyelni.

Tehát egyfelől adnak 10 százalékot, másfelől pedig a kereskedelemben és szolgáltatásban megemelik ezeket a díjakat a szolgáltatók, és ezeket át fogják hárítani az emberekre. Ezt is tessék levonni a 10 százalékból, és akkor lassan már megint ott vagyunk, hogy mínuszba kerül az ügy. Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának az elmúlt évben, hogy húst egyen, a legszegényebbeknél 71 százalék, 700 ezer ember, az aktív háztartásban élőknél 27 százalék, 1,9 millió ember, és a három- és annál több gyermekesek esetében minden második személy, 484 ezer ember pénzhiány miatt nem tudott legalább minden másnap húst enni Magyarországon. (Nyakó István: Szégyen!)

Ezért gondoljuk, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra kell csökkenteni. Az sem érv, hogy nem lehet ellenőrizni. Lehet ellenőrizni, ha a 10 százalékot tudják ellenőrizni, akkor a 30-at is tudják ellenőrizni, az energetikai szektor esetében teljesen egyszerű ellenőrizni. Szeretnék emlékeztetni, hogy most fogják önök összekötni a NAV számítógépét az összes magyarországi pénztárgéppel, ezért az ellenőrzés egyértelmű. Meg kell nézni, hogy az intézkedés előtt mennyit ütöttek egy adott ügyért a pénztárban, aztán utána mennyit ütnek be. Egész egyszerűen ellenőrizhető ez a kérdés.

Szóval, nem mindenkinek segít ez a csökkentés, picinyt, hajszálnyit segít, ezzel egyetértünk, ezért fogjuk támogatni, de nem segít azoknak, akik például szénnel, brikettel vagy fával fűtenek. Ezekről szó sincs. A brikett 27 százalékkal, a palackos gáz 38 százalékkal, a szén 26 százalékkal nőtt az elmúlt évben. És itt még csak nincs is 10 százalékos csökkentés. Akik ezzel fűtenek, és vannak országrészek, ahol nagyon sokan ezzel fűtenek, azoknak ez semmiféle segítséget nem nyújt. Ezen is el kéne gondolkodni, itt is valószínűleg az áfacsökkentés lehetne az, esetleg a gáz esetében a másik megoldás is lehetne az, amit segítséget tud nyújtani. De azokon, akik összeguberált szeméttel és talált fával fűtenek a viskókban, szintén nem segít, és azokon sem segít, akiknek réges-régen ki van kapcsolva a szolgáltatásuk, és esélyük sincs arra, hogy kifizessék az elmaradásaikat. Ezeknek végképp nem lehet csökkenteni semmivel, merthogy nincs is mit csökkenteni.

Egyszóval azt gondolom, hogy önök olcsón akarják megúszni ezt a rezsicsökkentést, icipicit akarnak segíteni, hajszálnyit akarnak segíteni, ahogy a fideszes szónok mondta. Mi meg azt gondoljuk, hogy ha segítünk, akkor erőteljesebben, nagyobb, igazságosabb és fenntarthatóbb rezsicsökkentés kell. Nem elég az, ha elmondjuk 150-szer, hogy ez történelmi lépték, nem elég, ha elmondjuk azt 180-szor, hogy ez micsoda trendforduló. Azt hiszem, az én hozzászólásomban világosan, számokkal alátámasztva elmondtam, hogy amit önök most hangosan adnak, annak a sokszorosát csendben már elvették. Ezért mondjuk azt, hogy nagyobb, igazságosabb és fenntarthatóbb rezsicsökkentést kérünk. Meg fogjuk szavazni az önök törvényjavaslatát, a jövő héten benyújtjuk a mi törvényjavaslatunkat, ami ennél nagyobb, igazságosabb és fenntarthatóbb rezsicsökkentést tartalmaz, és akkor kiderül, hogy önöknek ez a 10 százalékos PR-akció a fontos, vagy valóban segíteni akarnak az embereken.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Önök itt beszélnek sokat és sok helyütt a luxus- és extraprofitokról. (Kontur Pál: Te beszélsz egyfolytában!) Hallhattuk, hogy Matolcsy Györgynek köszönhetjük, legalábbis az áramszektorban. De én az eredeti hozzászólásomban felvetettem azt, hogy az emberek számára tökéletesen mindegy, hogy éppen egy multinacionális cég luxusprofitját fizetik ki, vagy a Magyar Villamos Művek luxusprofitját. Önök csak a nemzetközi cégek profitjáról beszélnek, miközben én itt számokkal igazoltam, hogy a Magyar Villamos Művek állami vállalat az önök felügyelete alatt nagyobb profitot termelt, szintén az emberek befizetéséből, mint egyébként a nemzetközi vállalatok.

Megkérdeztem azt is, hogy miért adja drágábban a Magyar Villamos Művek az áramot a szolgáltatóknak, mint amennyiért azt a piacon be tudnák szerezni, és ezzel 4,5 százalékkal drágább a villamos áram. Egyetlen válasz nem volt erre. Vagy miért adja a Pakson 7 forintért megtermelt áramot 11 forintért a szolgáltatóknak a Magyar Villamos Művek, ami szintén óriási profitot eredményez neki, és óriási áremelkedést eredményez a piacon? Erre miért nem válaszolnak? Oké, ne legyen luxusprofit a multinacionális cégeknél. De az önök állami vállalatánál is luxusprofit van (Kontur Pál: De az a miénk! Az országé! - Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Az a tiéd is!), és ők sem hajlandóak erről lemondani. Pedig ebben csak egy döntés kellene, egy tulajdonosi döntés kellene.

Én értem, amit mondanak, de akkor is az emberek fizetik ki, az Isten áldja meg magukat! (Kontur Pál: Nem is tudod, mit beszélsz!) Hát teljesen mindegy, hogy a számlában ide fizetik ki a luxusprofitot, vagy a maguk vállalatának fizetik ki a luxusprofitot! (Zaj. - Közbekiáltások a Fidesz padsoraiból: Nem, nem! - Ne hazudj!) Azért fizetik ki a luxusprofitot, hogy az MVM vezetőjének felesége (Folyamatos zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) MVM-es Audival járjon fodrászhoz. Ezt a magyar emberek fizetik. Az a probléma, hogy erre semmilyen válasz nincs, csak kiabálnak itt meg bégetnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) teljesen feleslegesen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból. - Dr. Fónagy János: Neked már nem kell sokat költeni fodrászra!)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Csak Vágó képviselő úrral van egy kis vitánk, vagy ő félreértett engem. Én nem azt mondtam, hogy egy lapon lehet említeni, én azt mondtam, hogy a fogyasztónak végső soron mindegy, hogy kinek fizeti ki, amikor a számlát megkapja, és abban benne van az MVM haszna vagy ennek a cégnek a haszna, az neki ugyanúgy fáj. Ezért mondtam, hogy lennének lehetőségek az államnak a saját cégén keresztül is csökkenteni ezeket a költségeket.

Az, hogy kinek a kezében vannak a vízszolgáltatók, és hogy legyenek magyar kézben a vízszolgáltatók, nálunk például az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. mindig is állami kézben volt, ehhez képest egyetlen forinttal nem olcsóbb a víz, mint egyébként ott, ahol nem magyar kézben van a szolgáltató. Vagy azt szeretném látni, hogy amikor visszavette a főváros a Vízműveket, akkor mennyivel csökkentette a víz árát. (Kovács Tibor: Vagy Pécsen!) Egy forinttal nem lett olcsóbb a víz ára. Úgyhogy ebből adódóan ezért mondtam, hogy ha ide vagy ha oda fizetik ki maguk a fogyasztók ezt a pénzt, akkor nekik ez nagyjából mindegy.

És persze, legyenek önkormányzati tulajdonban. Az előző ciklusban Tatabányán sikerült önkormányzati többségi tulajdonba venni a városi távfűtő erőművet, mint ahogy a távfűtő cég már addig is városi tulajdonban volt, azt meg sikerült százszázalékos városi tulajdonba venni. Ehhez képest az első évben 700 millió forint osztalékot fizetett ez az erőmű Tatabánya városnak, aztán amikor önök jöttek, akkor a kapcsolt áramtermelési támogatást elvették, az mínusz 1 milliárd forintot jelent a most egyébként önkormányzati többségi tulajdonban lévő erőműnek, és 500 millió hitelt görget hónapról hónapra maga előtt, és minden hónapban azon gondolkodik, hogy hogyan tartsa fenn az erőművet, és miből fizesse a dolgozókat, az a cég, amely a kormányváltás előtt lett önkormányzati tulajdon, és 700 millió forint osztalékot tudott fizetni.

Úgyhogy nem csak az a jó, hogyha magyar kézben van, meg önkormányzati kézben van; az is jó, hogyha nem teszi tönkre az állam az ilyen típusú döntésekkel. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Kontur Pálnak a kontúrja sincs itt, eltűnt. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.)Azt gondolom, ő a jó munkásember, ő egy egyszerű munkásember - mondta ő, egyszerű munkásember -, aki megszavazta azt a munka törvénykönyvét, amit nem kellett volna neki, meg megszavazta a bányásznyugdíjak csökkentését meg a bányásznyugdíjak járadékká minősítését. Egyszer sétáljon el velem ez a jó munkásember a tatabányai bányásznyugdíjasok közé, és akkor majd hallgassa meg, hogy hogyan vélekednek a jó munkásemberről. (Németh Szilárd István közbeszól.)

Nos, hölgyeim és uraim, függetlenül attól, hogy önök mit mondanak, a lényeg az lényeg marad, önök 100 ezer forintnál is többet tettek rá három év alatt a családokra. Önök chipsadót vezettek be, sárgacsekk-adót vezettek be, telefonadót vezettek be, biztosítási adót vezettek be, baleseti adót, közműadót emeltek, áthárították a bankadót az emberekre, az ágazati különadókat megint csak áthárították az emberekre, az önkormányzataik az egekig emelték a rezsiköltségeket, hogy most a minimális 10 százalékot lehessen visszaadni belőle. Az önkormányzataik bevezették az ingatlanadót, Tatabányán például még arra is vigyáztak, hogy minél kisebb lakásban él valaki, annál többet fizessen arányaiban. Ez az önök szociális érzékenysége, és ezt akarják most úgy előadni, hogy csodát tesznek.

Mi mindettől függetlenül meg fogjuk szavazni ezt a törvényjavaslatot. (Közbeszólások a Fidesz és a Jobbik padsoraiban.)Csak azért fogjuk megszavazni, mert az a kicsi, amit önök mondtak, hogy hajszálnyi meg pici segítség - ezt a fideszes képviselő úr mondta -, még az is kell ezeknek a családoknak a túléléshez.

Mi a jövő héten be fogjuk nyújtani azt a törvényjavaslatot, ami valós, igazságos, nagyobb mértékű és fenntartható rezsicsökkentést tartalmaz. Azt kérjük, hogy önök meg szavazzák meg azt, és akkor lehet arról beszélni, hogy mindnyájan tettünk valamit ebben az ügyben. Mindenki nyugodtan kiabáljon, én látom, hogy most már összenő ez a koalíció itt mellettünk, ettől függetlenül, amit én mondok, annak van némi értelme, a többi az nem sok. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Gyakorlatilag hullámzó mederben folyik a vita, hol kevésbé, hol jobban térünk el a tárgytól. Én azt gondolom, hogy mindettől függetlenül mindannyian, sokan elmondtuk már, és abban szerintem nem is volt vita a kezdetektől fogva, hogy ezt a törvénytervezetet minden párt, amely itt ül, nyilván támogatni fogja és meg fogja szavazni. A vita abban van, hogy ez elegendő, hogy ez fenntartható, igazságos rendszer-e.

Mi azt mondjuk, hogy nem. Mi azt mondjuk, hogy ennél lehetne többet is adni, lehetne máshogy tenni ezt, igazságosabban, és hogy a fenntarthatóságról gyakorlatilag nem esik szó ebben a törvénytervezetben. Abba már ne is menjünk bele, hogy valóban más törvényekkel meg nincs harmonizációban, bizonyos törvényeknek, például az ártörvénynek is ellentmond, és nehogy megint úgy járjunk, hogy az elfogadása után jogi problémák legyenek.

Mégis azt mondom, hogy mi támogatni fogjuk ezt a törvényt, de azt kérjük önöktől, hogy a jövő héten általunk benyújtott törvényt, ami ennél nagyobb lehetőségeket nyújt a családoknak, kicsit igazságosabbá és talán fenntarthatóbbá teszi ezt a rendszert, ezt meg önök támogassák, természetesen vitassuk majd meg, mert egészen biztos vagyok benne, hogy az önök szavaival ez az icipici, hajszálnyi segítség jól jöhet a családoknak. Ebben köztünk nincs vita, abban van, hogy ez a segítség az előző időszakhoz képest mekkora. De abban egészen biztos vagyok, hogy amit mi be fogunk nyújtani a Ház elé, abban még nagyobb lehetőségek rejlenek a családok számára.

Professzor úr mondta, hogy vannak ebben a dologban pártok fölötti ügyek, mint ahogy a bizottságban egyet is tudtunk érteni dolgokban. Azt remélem, hogy a jövő héten benyújtandó törvénytervezetünk esetében is apellálhatok erre a véleményre. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Én visszautalnék a vita egy előbbi szakaszában más frakciók által is felvetett problémára, és azt gondolom, hogy erre mindenképpen vissza kell térnünk, mert itt, az általános vitában helye van.

Nagyon sokan arról beszélnek, hogy mi van ebben a törvényben, és kiknek segít, abban eltérnek az álláspontok, hogy mennyire. Sokan elmondtuk sokszor, nyilvánvalóan sokat ebben az ügyben nem közeledtek az álláspontok, abban viszont egyetértett szerintem a két oldal is, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, akikhez egyáltalán nem jut el ez a dolog. Ezek a társadalmi csoportok azok, akik fával, szénnel, brikettel, esetleg nem vezetékes, hanem palackos gázzal fűtenek, hozzájuk nem jut ez el, ebben nincsen ilyen típusú intézkedés, márpedig abban is egyetértettünk, hogy bizonyos helyeken, bizonyos országrészekben sokan vannak, akik ezt a fűtési módot választják.

Nem beszélve arról, hogy természetesen azokhoz sem jut el, ahhoz a 140 ezer családhoz, ahol ki van már kapcsolva a fogyasztás. Nekik nincsenek bevételeik, tehát reményük sincs arra, hogy valamilyen módon törlesszék vagy kifizessék az elmaradásukat. Nem beszélve arról, hogy pluszköltségként merül fel a visszakapcsolás díja is, erről is beszélni kell, hogy nagyon magasak ezek a visszakapcsolási díjak, sokszor a sokszorosát meghaladják magának a tartozásnak, ami miatt kikapcsoltak egy adott szolgáltatást, a visszakapcsolás díj a sokszorosába kerül. Tehát még ha ki is tudná fizetni a tartozását, nem tudja kifizetni a visszakapcsolás díját, mert az a sokszorosába kerül.

Például ezen is jó lenne vitatkozni, és erről is gondoskodni, és természetesen azok, akik meg aztán végképp olyan helyen laknak, hogy gyűjtött fával, hulladékkal, egyéb dolgokkal tartják fenn magukat valahogy, na ott aztán meg már végképp nincs szó arról, hogy ebben a dologban segíteni lehessen. Váltsunk erről szót, hogy ezekhez az emberekhez hogyan tud eljutni a segítség.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! A fenntarthatóságról esett szó most is, és mi is azt gondoljuk, hogy ebben jelentős elmaradás van.

Azzal is mindannyian egyetértettünk, hogy a mostaninál fenntarthatóbb és sokkal nagyobb mértékű hosszú távú rezsicsökkentést eredményezne az, ha mérhetővé tennénk a társasházakban, panelházakban a fűtést, a szigetelést, és a nyílászárócserét támogatnánk.

Nemcsak mi gondoljuk így, hanem így gondolja Bencsik János képviselő úr, volt államtitkár úr is, hiszen most jelent meg a nyilatkozata. Egy mai konferencián úgy nyilatkozott, hogy ez a mostani rezsicsökkentés kifejezetten csak rövid távon megoldás. Ő is azt szeretné elérni, ha a kormány inkább támogatná ezeket a beruházásokat, fejlesztéseket.

Ő azért volt államtitkár, ebben az ügyben nyilván nem a levegőbe beszél. Tehát tulajdonképpen ennek örülök, hogy azért van olyan fideszes képviselő, aki azon a véleményen van, amin mi, hogy ez bizony-bizony rövid távú megoldás, és ennél több kell. Bencsik János úr, volt államtitkár úr is úgy nyilatkozott, hogy a fenntarthatóság fontos. Ő is azt mondta, hogy nagyon nagy szükség lenne ezekre a beruházásokra és ezekre az energetikai fejlesztésekre, mert amint ő fogalmazott, ha ebben nem lesz előrelépés - és őt idézem -, akkor tulajdonképpen a társasházak üzemeltetése egy-két éven belül akár össze is omolhat.

Ezért kéne közösen gondolkodnunk ezen az ügyön, és az a beragadt pénz nyilván nem véletlenül ragadt be, nyilván vannak költségvetési okai, de azért meg kéne próbálni azt onnan valahogy felszabadítani, mert csak az én lakóhelyemen is nagyon sokan szeretnék a társasházak közül ezt elérni.

Nagyon remélem, hogy ebben lesz előrelépés, ez is közös ügy - nézek itt a professzor úrra.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Ezek a problémák a házfelújításokkal akkor következnek be, ha a hőszigetelést és a nyílászárócserét nem követi a többszintes telepszerű ingatlanoknál a mérhetőség megteremtése. Mert ha ez a hőmennyiség-elosztós rendszer van, ott valóban a többség akkor is jól jár, de van egy kisebbség, amelyik nem jár jól. Ha a szigetelés és a nyílászárócsere mellé a mérhetőséget, a konkrét hőmérhetőséget is meg lehetne teremteni - ami egy valamivel drágább megoldás, de sokkal pontosabb -, akkor nincsenek olyanok, akik rosszabbul vagy jobban járnak, mert ha rendben van a szigetelés a szélső lakásoknál is, rendben van a nyílászáró, és még pontos hőmennyiségmérés is van, akkor tulajdonképpen valóban teljesül az, hogy mindenki annyit fog fizetni, amennyi hőmennyiséget elfogyaszt.

Úgyhogy pontosan, ha valami negatívum volt, az az volt, amit én akkor is mondtam, hogy a hőmennyiségmérés nélküli felújítás félmegoldás, nem teljes megoldás. Azt gondolom, ha azzal kiegészítve lehet, akkor az nagyon-nagyon jelentős és hosszú távú megoldást jelenthet. Úgyhogy szerintem ugyanarról beszélünk, csak két megközelítésből.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt három évben - a múltkor a rezsicsökkentési általános vitánál, azt hiszem, megállapítottuk mindannyian - rendkívüli terhek nehezedtek az emberek vállára, a családok vállára. Ennek csak egy része az a rendkívül magas rezsiköltség, ami ma a családoknál fellelhető, más része pedig azok a rendkívüli mennyiségű új adók és adónemek, amit közvetlenül a családokra terheltek rá. Vannak olyan adónemek ezek között, amit kifejezetten a családoknak kell közvetlenül kifizetni, a sárgacsekk-adó, a telefonadó, a biztosítási adó, a gépkocsiadó, de helyileg kivetett adók is terhelik a családokat, és vannak olyanok, amelyeket áthárítottak rájuk, a különböző ágazati különadók vagy a bankadók. Ugye, ma már tudjuk, hogy ezek jelentős mértékben a családokra lettek áthárítva.

Emellett rendkívül nagy terhet jelent a családoknak a rezsiköltség mellett a szélesebb értelemben vett megélhetési költség, ami például az élelmiszerek beszerzését jelenti, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt évben 20 százalékkal emelkedtek az alapvető élelmiszerek árai, és volt olyan alapvető élelmiszer, ami egymagában 75 százalékos dráguláson ment keresztül. Ezt még csak tetézte az, hogy 25-ről 27 százalékra emelkedett az áfa, most 27 százalékkal adóznak ezek az élelmiszerek, kivéve azt a 18-as kategóriát, amit még az előző kormány vezetett be. (Állandó zaj. - Az elnök csenget.) És önmagában ez a 2 százalékos áfamelkedés 150 milliárd pluszt pakolt az emberek vállára.

Egyetértünk azzal, hogy a kormánypártok benyújtották a rezsicsökkentésről szóló javaslatot, ezt a javaslat általános vitájában többször el is mondtuk, nagyon fontos, hogy csökkenjenek ezek a terhek. Mi ezt a javaslatot támogatni fogjuk, mi ezt a javaslatot meg fogjuk szavazni. Annyi észrevételt tettünk, hogy nagyobb mértékű rezsicsökkentésre, igazságosabb rezsicsökkentésre és fenntarthatóbb rezsicsökkentésre lenne szükség.

Ennek segítéseképpen a Magyar Szocialista Párt ma egy törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Ház elé. A törvényjavaslat egyik pontja az, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen 5 százalékra. Azt gondoljuk, hogy ez két célt is elér. Egyrészt szociális célja van, hiszen mint tudjuk, az előbb is elmondtam, rendkívül nehéz helyzetben vannak a családok, és nagyon sokaknak segítene az, ha 5 százalékra csökkenne az alapvető élelmiszerek áfája. De egyébként szakmai szervezetek, élelmiszer-ipari és mezőgazdasági szakmai szervezetek is régen szeretnék azt, ha az élelmiszeráfa csökkenne, ugyanis a rendkívül magas élelmiszeráfa rendkívül sok terméket és előállítást sorol át a feketegazdaságba. Ez egyrészt Magyarországnak kár, másrészt pedig múlt héten hallottuk, hogy a Baromfi Terméktanács azt kérte szintén, hogy ez csökkenjen, hiszen az ágazat olyan nehéz helyzetben van, hogy ha itt nem lesz áfacsökkentés, akkor nagy valószínűség szerint akár 10-15 ezer ember is elvesztheti az állását. Ezért kérjük azt, hogy támogassák az 5 százalékos áfába sorolását az alapvető élelmiszereknek.

Javasoljuk még ebben a törvényjavaslatban, hogy a fogyasztási mennyiség alapján differenciált árképzés kerüljön bevezetésre a gáz és a villamos energia tekintetében. Ez azt célozná, hogy igazságosabb legyen ez a rezsicsökkentés, hiszen ma minél többet fogyaszt valaki, minél több pénze van, minél nagyobb házban él, annál többet fogyaszt, annál inkább igénybe tudja venni ezt a csökkentést, és minél kevesebbet, mondjuk, egy kis lakásban él, keveset fogyaszt, annál kisebb mértékben tud ebből részesülni. Azt szeretnénk kérni önöktől, hogy ezt is támogassák, és vegyék napirendre, tudjunk erről beszélni.

A határozati javaslatban azt kérjük a kormánytól, hogy gondolja meg, hogy a saját cégeinél is felülvizsgálja azokat a pluszokat, azokat az eredményeket, például a Magyar Villamos Műveknél, amely az energia árából csupán tavaly 46 milliárdos profitra tett szert. Ha itt felülvizsgálat lenne, és itt lehetne csökkenteni az energiaárakat, az akár azonnali plusz 5-10 százalékos csökkenést jelente a fogyasztói árakban.

Azonkívül az E.ON gázüzletének megvásárlására fordított összegből nagyon sok lakást lehetett volna felújítani, ebben is kérjük a megfontolásukat.

Úgyhogy kérem, ismerkedjenek meg a javaslattal, és támogassák azt az emberek védelme és segítése érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A kormányváltást követően Bakondi tábornok úr vezetésével kezdődött el a katasztrófavédelem átalakítása. (Zaj. - Az elnök csenget.) Jelentős átszervezés történt, államosították az önkormányzati tűzoltóságokat, sok technikai eszközt is államosítottak, illetve áthelyeztek, és nagyon jelentős átszervezés történt személyi ügyekben is: tizenkilenc területi igazgató közül tizenhetet leváltottak és lecseréltek.

Az új szervezettel és az új vezetőkkel szemben mind a tűzoltók, mind a polgári védelmisek körében a mai napig is jelentős kritikák fogalmazódnak meg. Ez valahol érthető, de mégis probléma, hogy ezeknek a kritikáknak a jelentős részét igazolja az, ami március 14-15-én Magyarországon történt. Az M1-es autópályán végzett mentési munkálatokról 16-án az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nevében Kossa György dandártábornok, az országos iparbiztonsági felügyelő nyilatkozott. Már önmagában érdekes, hogy az iparbiztonsági főfelügyelő nyilatkozik a hófúvás következtében az autópályán csapdába esett gépjárművek mentéséről, azonban még érdekesebb, ha megnézzük a tábornok úr hivatalos életrajzát, ami nem tipikus. Kossa György tűzoltó dandártábornok életrajza szerint azzal büszkélkedhet, hogy széles körű alsó-, közép- és felsőszintű vállalatvezetői, oktatói gyakorlattal rendelkezik, és '90 és 2002 között a Magyar Posta Rt.-nél különböző vezetői funkciókat töltött be, aztán a Pécsi Tudományegyetemen volt távoktatási programigazgató, aztán különböző gazdasági társaságoknál töltött be elnök-vezérigazgatói beosztást. A katasztrófavédelem közelébe csak 2010-ben került, akkor sem mint rajparancsnok vagy ügyeletes tiszt, hanem mint a MAL Zrt. állami felügyeletét ellátó bizottság vezetője. De ez a két év máris elég volt ahhoz, hogy Kossa György országos iparbiztonsági felügyelő legyen.

Tévedés ne essék, én nem akarom kétségbe vonni a vállalatvezetői ismereteit, de azért már mégis erősen kételkedem, hogy vállalatvezetői tapasztalatok alkalmassá tesznek-e bárkit is mentési munkálatok irányítására és szervezésére.

Kérdezem ezért a miniszter urat, hogy ön szerint helyes személyzeti politika-e, ha valakiből alig kétéves szolgálat után egy rendészeti szerv egyik legmagasabb beosztású vezetője lesz. A vállalatvezetői ismeretek ön szerint alkalmassá tesznek-e bárkit is katasztrófahelyzet esetén a mentési munkálatok vezetésére? Illetve lehet-e köze az elég komoly fluktuációnak és személycserének ahhoz, hogy a katasztrófavédelem március 14-én nem tudta megakadályozni ezt a helyzetet, illetve nem tudott elvárható gyorsasággal a bajbajutottak segítségére sietni?

Kérem válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Örülök, hogy Kossa úr az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által el van ismerve, és van neki egyetemi végzettsége, de hát, miniszter úr, a balett-táncosoknak is van egyetemi végzettségük, aztán mégse alkalmasak arra, hogy embereket mentsenek a hóból. (Derültség és zaj a kormánypárti oldalon. - Az elnök csenget.) Úgyhogy mégiscsak arról van szó, amiről szó van egyébként az egész országban, hogy elsősorban a politikai lojalitás alapján neveznek ki vezetőket, és csak másod- meg harmadsorban a szakmai alkalmasság alapján. Ez visszaköszön az önkormányzatoknál, a tárcáknál, a háttérintézményeknél, s még nagyon-nagyon sok helyen visszaköszön.

Miniszter úr, amíg ez bizonyos helyeken nem okoz különösebb problémát, mert néhány ilyen elmegy, ebben az esetben láthatóan elég súlyos problémákat okozott, ezért aztán a válaszát nem tudom elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt a rezsicsökkentés ügyében egyértelműen azt az álláspontot foglalta el, hogy támogatjuk a kormány által kezdeményezett 10 százalékos rezsicsökkentést. Ugyanakkor többször elmondtuk, hogy szélesebb körben, nagyobb mértékben és igazságosabban képzelnénk ezt el. Javasoltuk egy másik törvénytervezetben a megélhetési költségekkel kapcsolatban, hogy több mint 20 százalékkal csökkenjenek az alapvető élelmiszerek árai az áfacsökkentéssel, azt mondtuk, hogy vegyük figyelembe a fogyasztás mennyiségét, és vegyük figyelembe a szociális helyzetet az árképzésnél. Erre is adtunk konkrét javaslatot. Azt is javasoltuk, hogy az állami cégek csökkentsék a lakosság részére eladandó energia árát, és azt is javasoltuk, hogy a kormány indítson átfogó otthonfelújítási programot, ezzel a fűtési költségek 30-50 százalékát lehet megspórolni.

Most két új javaslattal éltünk, illetve élünk a Háznál. Erről szeretnék beszélni, és ehhez szeretném kérni a kormánypárti képviselő hölgyek és urak támogatását. Az egyik javaslatunk az, hogy az átlagfogyasztásnak megfelelő mennyiségig 50 százalékkal nagyobb mértékben csökkentsük a lakosság számára a rezsiköltségeket. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztásig 15 százalékkal csökkennének a rezsiköltségek, az átlagfogyasztás felett is még csökkennének a rezsiköltségek. Tehát azt az elképzelését a kormánynak, hogy mindenkit érintsen a rezsicsökkentés, ez nem befolyásolja; az igaz, hogy eltérítené fogyasztás szempontjából.

Mi azt mondjuk, hogy a földgáz esetében 2250 köbméter/év, áram esetében 3750 kilowattóra/év fogyasztásig legyen 15 százalékos rezsicsökkentés, és ennél magasabb esetben kevesebb. Ez azt jelenti egyébként, hogy még az átlagfogyasztás háromszorosát véve is 4500 köbméter/év gáz, illetve 7500 kilowattóra/év áramnál is 5 százalékos mértékben így is csökkenne a rezsiköltség. Tehát ez azt jelentené, hogy az átlagfogyasztás alatt 50 százalékkal nagyobb, tehát 15 százalékos csökkenés lenne, míg az átlagfogyasztás háromszorosánál is érvényesülne 5 százalékos mértékben. Azt gondoljuk, ez igazságosabb lenne, ugyanakkor mindenkit érintene, ha ez az igény megmaradna.

A másik javaslatunk azokról szól, akik sajnálatos módon kimaradnak a rezsicsökkentésből, mert nem érinti őket. Ezek azok az emberek, akik szénnel, fával, brikettel, esetleg PB-gázzal tüzelnek, bár azt halljuk, hogy a PB-gáznál lehetséges, hogy most érvényesíteni lehet ezeket a csökkentéseket. Ez 800 ezer háztartás. És arról a 150 ezer háztartásról is beszélünk, ahol már kikapcsolták a különböző szolgáltatásokat. Sajnos, ott olyan szociális helyzetben vannak az emberek, hogy nem is tudnak visszakapcsolódni saját erejükből. Sokszor egyébként az elmaradásukat még tudnák finanszírozni, mert 1000-1500 forintos hátralék miatt szerelnek le villanyórákat, de sok helyütt 25-30, sőt, 45 ezer forintot kérnek azért, hogy egyáltalán visszaszereljék a villanyórát. Tehát a tartozást még csak-csak kifizetnék, de a szolgáltatásba képtelenek visszakapcsolódni.

Azt javasoljuk, hogy hozzunk létre egy szociális alapot azoknak, akik szénnel, fával, brikettel tüzelnek és azoknak, akik ma ki vannak kapcsolva a szolgáltatásból. Ezen szociális alappal természetesen közösen, különböző társszervezetekkel, elsősorban az önkormányzatokkal ki kell dolgozni a támogatás formáit. Egyébként hasonló támogatási formát javaslunk, mint néhány hónappal ezelőtt a fagyhalál elleni alap létrehozásánál, ugyanúgy az önkormányzatok és szociális szervezetek bevonását javasoljuk. De valami ilyen módon lehetne azt elérni, hogy azok is részesülhessenek ebből, akik egyébként a legnehezebb helyzetben vannak, mert nem tud hozzájuk egyszerűen eljutni ez a rezsicsökkentés.

Mi a Magyar Villamos Művek profitját jelöltük meg forrásként; természetesen nem a teljes profitját, de ennek a 90 milliárdos profitnak egy bizonyos részéből, amit a Magyar Villamos Művek realizált az előző évben, úgy gondoljuk, föl lehetne tölteni ezt az alapot. És ha ezt föltöltenénk, akkor nagyon sok, több százezer olyan emberen, családon tudnánk segíteni, akiknek ma ez a törvényjavaslat nem segít, bár elismerve, hogy másokon pedig segít.

Tehát ez a két javaslatunk van, egyrészt ez a típusú árcsökkentés, ami különbséget tesz az átlagfogyasztás alatti és fölötti ügyben és a szociális alap, amely eljuttatja oda is a segítséget, ahová ma nem. Ebben kérjük majd a támogatásukat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az MSZP képviselőcsoportja beadott egy zárószavazás előtti módosító indítványt. Ezt az indítványt egyébként önálló törvényként is beadtuk, de akkor nem voltak hajlandók foglalkozni vele, ezért azt gondoltuk, hátha most jobb belátásra térnek.

Gyakorlatilag ez az indítvány, ez a módosító javaslat arról szól, hogy igazságosabbá tegye azt a rezsicsökkentést, amelyről többször elmondtuk, hogy támogatjuk, ám részleteiben igazságtalannak tartjuk. Ennek a módosító javaslatnak a lényege arról szól, hogy a gáz és a villamos áram esetében az átlagfogyasztás alatti fogyasztóknál 15 százalékkal csökkenne a rezsi díja, viszont az átlag fölött fogyasztók esetében csak 5 százalékkal csökkenne a rezsi díja. Ez egyébként azt az elképzelést sem írja felül, amit a kormány szeretne, hogy mindenkit érintsen a rezsicsökkentés. Ebben az esetben is mindenkit érint a rezsicsökkentés, de a fogyasztás mennyiségétől függően differenciált módon csökkennének ezek a költségek. Ez a költség 50 százalékkal lenne nagyobb az átlagos fogyasztásnál. Ez egyébként az átlagos fogyasztásig pontosan a kisebb lakásban élő, kevesebb jövedelemmel bíró, gyakorlatilag szegényebb családokat érinti pozitívan, míg valóban valamennyire negatívan érinti a nagyobb ingatlanokban élő, nagyobb fogyasztással bíró, nyilvánvalóan nagyobb lehetőségekkel is bíró családokat.

Szél Bernadett képviselő asszony azt mondta a felszólalásában, hogy figyelembe kell azt is venni, hogy attól, hogy egy házban többen laknak vagy egy háztartásban többen élnek, nem biztos, hogy azért fogyasztanak többet, mert jobbak a jövedelemviszonyaik, és ezzel egyetértek. Ezért mondjuk mi azt, hogy ebben a törvényben lehetne szabályozni azt, hogy differenciált módon csökkentsük a rezsit, és szociális alapon pedig tovább kellene differenciálni vagy megvizsgálni ezeknek a háztartásoknak a szociális rászorultságát is, mert valóban vannak nagy házak, ahol mondjuk, két-három generáció együtt lakik, nem biztos, hogy sokkal jobb a szociális helyzetük, viszont többet fogyasztanak. Ezeket a kivételeket nyilván szociális téren lehetne szabályozni.

Mi azt mondjuk tehát, hogy 2250 köbméter/év gáz esetében és 3750 kilowattóra/év fogyasztási áram esetében 15 százalékkal kellene csökkenteni, de ez a csökkentés azt jelentené, hogy az átlagos fogyasztás két-háromszorosát fogyasztóknál még mindig csökkenne legalább 5 százalékkal a rezsi. Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy ezek az ügyek az igazságosság irányába mozduljanak el, és azt gondoljuk, támogatható ez a javaslat, mert láthatóan egyáltalán nem megy szembe az önök elképzeléseivel, nyilvánvalóan szociális és egyéb megfontolások alapján ezeket az arányokat eltolná azok irányába, akik szerényebb körülmények között élnek.

Szóba került a Magyar Villamos Művek profitja is. Mi azt mondtuk, hogy a Magyar Villamos Művek profitjából lehetne létrehozni egy szociális alapot azok részére, akik gyakorlatilag kimaradnak ma a rezsicsökkentésből. Ezek nemcsak azok, akik szénnel, fával, brikettel tüzelnek, mert tudjuk, hogy vannak szociális fa-, szén- és egyéb akciók, de ez nem éri el a lakosság érintett részének a nagy részét, hanem azok is kimaradnak ebből, akiknél már nem lehet rezsit csökkenteni, mert nincs rezsiköltségük, ugyanis ki vannak kapcsolva a különböző szolgáltatásokból, és ezek az emberek olyan helyzetben vannak, hogy esélyük sincs arra, hogy újra bekapcsolódjanak a szolgáltatásba. Vannak olyan helyek, ahol 1500-2000 forintért leszerelik a villanyórát, és hiába tudja ő a jövő hónapban ezt az egy-két ezer forintot visszafizetni, de 25, 35, sőt 45 ezer forintot kérnek a szolgáltatók azért, hogy visszakapcsolják őket a szolgáltatásba, ennyi pénzt pedig képtelenek összegyűjteni, ezért, tulajdonképpen, ha leszerelik a villanyórát ezeken a helyeken, esélyük sincs ezeknek a fogyasztóknak újra bekapcsolódni ebbe.

Úgyhogy azt kérem önöktől, hogy fontolják meg ezt a javaslatot. Lássák benne a jobbítás szándékát, lássák benne azt, hogy nem szembemegy ezzel az üggyel, hanem kiegészítené és továbbgondolná ezt a kérdést, és egyáltalán nem sérülne az az elv, az az elképzelés, amit önök a rezsicsökkentés ügyében idehoztak a parlament elé, inkább más megközelítésből, talán inkább jobban, nagyobb megtakarítást eredményezne a szerényebb jövedelműeknek vagy a kisebb lakásban élőknek.

Kérem, fontolják meg a javaslatunkat. Mi meg fogjuk szavazni a törvényt, azt kérjük, hogy önök is szavazzák meg a módosító javaslatainkat. Köszönjük szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzeti dohányboltok körül kialakult botrány egyre nagyobb méreteket ölt. Magyarországon az emberek nagy része elutasítja és tisztán látja, hogy egy központilag megszervezett korrupciós akció történt, mondhatnánk, hogy a nagy trafiklenyúlási akcióterv, amit meghirdetett a kormány, és elég erőteljesen végre is hajtotta.

A csalás alapja gyakorlatilag az volt, hogy a mai napig is mindenkinek meggyőződése lehet, és amikor majd nyilvánosságra kerülnek a pályázatok, akkor természetesen ténnyé is fog válni, hogy ezek a pályázatok gyakorlatilag legnagyobb részben fiktív üzleti terveket alapulnak.

Fiktív üzleti terveken, ugyanis olyanok is pályázhattak és nagyrészt olyanok pályáztak, akiknek gyakorlatilag nem is volt üzlethelyiségük, és elképzelésük sem volt arról, amikor a pályázatot beadták, hogy hol lesz, milyen lesz és egyáltalán hol fogják ezt a boltot megnyitni.

Kérdezem én, hogy hogyan lehet úgy korrekt üzleti tervet készíteni egy kereskedelmi egységnek, ha nem tudom, hogy hol lesz az üzlet, ahhoz milyen költségeim lesznek, nem tudom, hogy milyen lesz a beszállítói szerződés, nem tudom, hogy mennyi embert kell foglalkoztatnom, annak milyen költségei lesznek; gyakorlatilag semmit nem tudok, csak azt tudom, hogy föl tudok kerülni egy olyan listára, ahol majd a fideszes politikusok segítenek nekem, és lesz egy trafikom.

Abszolút világossá vált, hogy ezen alapult ez az egész történet. Ezek az üzleti tervek abszolút fiktívek, és ezért kéne nyilvánosságra hozni az összes pályázatot, hogy ez ki is derülhessen.

Aztán az is nagyon érdekes volt, hogy a pályázatok ideje alatt többször módosították azoknak a termékeknek a körét, amit majd lehet ezekben az üzletekben árusítani, és úgy módosították, hogy folyamatosan adták le a pályázatokat a pályázók. Tehát volt olyan, aki leadta a pályázatát, és utána tudta csak meg, hogy egyébként módosították ezt a kört, módosították azt a lehetőséget, hogy mit lehet árusítani. Innentől ebben a pillanatban hátrányba került azokhoz képest, akik még a pályázatukat nem adták le.

Szubjektív pontokkal lehetett az üzleti tervre a legnagyobb pontszámot kapni, és azt gondolom, hogy ezek a szubjektív üzleti tervek voltak azok, illetve a szubjektíven elbírált üzleti tervek, amelyek nem voltak megfelelőek és nem voltak rendben.

Én ezért aztán kérdezném államtitkár urat, hogy ön szerint lehet-e korrekt üzleti tervet készíteni, ha azt sem tudjuk, hol lesz, mekkora lesz és milyen költségeket hoz magával egy üzlethelyiség. Korrekt eljárás-e a pályázat közben alapjaiban megváltoztatni a pályázat tartalmát? Korrekt eljárás-e a pályázat lezárta után háromszorosára emelni a koncesszió tárgyát képező termékek árrését? És lehet-e fiktív üzleti tervek alapján pályázati eredményt hirdetni?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Ha csak azt a részét nézzük a pályázati kiírásnak, hogy 2013. február 21-én jelenik meg a Magyar Közlönyben a termékkört bővítő törvény, aztán február 22-én 0 órakor hatályba lép, majd 22-én 24 órakor lejár a pályázatok benyújtási határideje; ha ön erre azt mondja, hogy senki nem került hátrányba, akkor ön nyilván azt olvasta fel, amit önnek odaírtak, de hogy ön sem ért egyet önmagával, abban egészen biztos vagyok, mert ismerem önt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az, amit ön felolvasott - én szerdán adtam be természetesen ezt az interpellációt -, ezt kicsit frissíteni kellett volna, mert időközben csütörtökön önök lebuktak, ugyanis az önök egyik városi szervezetétől, méghozzá a szekszárdi városi szervezetétől kikerült egy hangfelvétel, amely szerint ezek szerint ők jogosultak voltak ennek a listának a megtekintésére, mert ott bizony meg van tekintve az a lista, és még el is mondják, hogy ki az, aki nyerhet, és ki az, aki nem. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ebből adódóan én ezt a választ elfogadni nem tudom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(14.30)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz által központilag irányított korrupciós akció - trafikmutyi néven vált ismertté Magyarországon - egyre nagyobb hullámokat vet, mert nagyon sok kereskedő és nagyon sok vállalkozó most jön rá arra, hogy gyakorlatilag nem egy pályázatot veszített el, hanem nagyon sok esetben több évtizedes munkáját veszítette el, nagyon sok esetben a családja megélhetését veszítette el, nagyon sok esetben mindent elveszített, tulajdonképpen erre épült a teljes egzisztenciája.

Az elmúlt hetekben az is nyilvánvalóvá vált, hogy úgy lett ez az 500 milliárdos piac átrendezve, hogy a kiválasztott cégek és a politikai kegyencek uralják ennek a piacnak a nagy részét.

Bizonyítást nyert az is, hogy nagyon sok helyütt fideszes politikusok döntötték el azt, hogy ki nyerhet - és ki nem nyerhet -, gyakorlatilag politikai hovatartozástól függően és politikai köszönetnyilvánításképpen. Képviselők, alpolgármesterek, azok rokonai, haverjai kaptak rengeteg trafikot. És láthatóan most már nagy cégek is bekerültek a képbe; és nagyon jól látható, hogy egy központilag tervezett és egy központilag lebonyolított olyan akcióról van szó, ahol nagyon komoly cégek nagyon komoly milliárdokat keresnek ezen.

A felháborodás óriásira nőtt, és úgy gondolta Orbán Viktor is, hogy neki is meg kell szólalnia, ő azt mondta, hogy majd megmentik azokat a főállású trafikosokat, akik nem nyertek, hiszen nem lehet, hogy ők ne tudjanak tovább megélni. Aztán kiírtak egy olyan pályázatot, amivel nem megmentették ezeket a trafikosokat, hanem akiket kisemmiztek, azokat utána még meg is alázták; egy olyan pályázati kiírást tettek közzé, amely sokszor-sokszor nehezebb, mint ami egyébként az eredeti kiírás volt, sokkal több mindent kell teljesíteni sokkal kevesebb idő alatt, és a kereskedők saját elmondása szerint gyakorlatilag egy-két-három ember van ebben az országban, akik ennek a kiírásnak meg tudnak felelni. Úgyhogy Orbán Viktor nem nagyon mentett meg senkit, ezzel a kiírással még meg is alázta ezeket az embereket.

Aztán a következő probléma és a mutyi következő fázisa az az 1400 koncesszió, amit nem osztottak ki, mondván, mert ezek főleg kétezer főnél kisebb településeken vannak, és oda nem érkeztek pályázatok. Most önök úgy döntöttek, azt szeretnék megtenni, hogy ezt az 1400 koncessziót pályázat nélkül osztják ki, merthogy oda nem pályáztak. Csak azt felejtik el - nyilván szándékosan -, hogy arra még akkor nem pályáztak, amikor azok a feltételek ismeretlenek voltak, amelyek most már ismertek; oda akkor nem pályáztak, mikor csak 4 százalék volt az árrés és nem 10; oda akkor nem pályáztak, amikor azt gondolták, hogy csak dohánytermékeket lehet forgalmazni. Ma már gyakorlatilag bármit lehet forgalmazni, hiszen egy olyan jogszabályt is elfogadtak, hogy rendeleti úton akármilyen szélesre bővíthető a boltok által forgalmazott termékek köre, most már élelmiszerekről is beszélnek, lassan vattacukrot meg láncfűrészt is lehet itt árusítani. Gyakorlatilag ezekből a boltokból pillanatokon belül ezeken a helyeken nem dohányboltok lesznek, ezeken a helyeken tulajdonképpen vegyesboltok lesznek, azok a vegyesboltok, amelyek még sokkal nagyobb hasznot tudnak realizálni pont a dohánytermékek miatt, mint a többi vegyesbolt, ezek fogják elvenni a többi vegyesbolttól a vevőket, és tulajdonképpen monopolhelyzetbe kerülnek ezeken a területeken.

Ezt az 1400 koncessziót meg kellene pályáztatni, hölgyeim és uraim, nem kellene ezt is kiosztani a haveroknak meg a jó barátoknak. Most már ezekkel a feltételekkel, ezekkel a teljesen megváltozott feltételekkel nyilván lennének emberek, akik erre az 1400 koncesszióra is pályáznának. Azt gondolom, hogy ezeket se kellene mutyiban szétosztogatni.

A rendeletben növelhető termékkör pedig nyilván olyan cégeknek az érdekében áll, amelyek mondjuk, kistelepüléseken is, nagy településeken is kisebb-nagyobb ábécéket, boltokat, kereskedelmi egységeket működtetnek. Vannak, akik csatlakoztak hozzájuk, és vannak, akik nem. Nyilvánvalóan a termékkörök kibővítése azoknak jó, akiknek az az érdekük, hogy a hozzájuk nem csatlakozott boltoknak elfogyjon a vevője; valószínűleg vagy csatlakozni kell majd hozzájuk, vagy pedig tönkreteszik őket.

És aztán persze ott vannak a cégek, ott vannak a cégek ügyei, amit szintén meg kell majd vizsgálni, hiszen a napokban 25 olyan céget jegyeznek be egyetlen bajai lakásba, amelyek több mint kilencven leendő trafikot irányítanak majd, a koordináló cég pedig megint hódmezővásárhelyi lesz. Hölgyeim és uraim, ez szégyen, ezt meg kell vizsgálni!

Köszönjük szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezen a valamennyire késői órán röviden venném igénybe a türelmüket. A 10540. számon benyújtott törvényjavaslatunkban foglaltakról gyakorlatilag már többször vitáztunk itt a Házban és máshol is, én most mégis azt kérem, hogy még egyszer fontolják meg, hogy tárgysorozatba veszik-e ezt a törvényjavaslatot, és ezt a vitát érdemben is le tudjuk folytatni.

Két fő részből áll a javaslatunk. Az egyik része a 10 százalékos rezsicsökkentéshez kapcsolódik, méghozzá oly módon, hogy természetesen továbbra is támogatva a 10 százalékos rezsicsökkentést a különböző szektorokban, a gáz- és a villamosenergia-szolgáltatás esetén azt kérnénk, hogy ezt a rezsicsökkentést szociális helyzettől és fogyasztástól függően sávos mértékben hajtsuk végre, azért, mert azt gondoljuk, hogy ez az egységes 10 százalékos rezsicsökkentés szükséges, ugyanakkor nem egészen igazságos.

Azért gondoljuk ezt, mert ha 10 százalékkal csökkentjük mindenkinek a rezsiköltségét ezekben a szegmensekben, akkor mindenképpen jobban járnak azok, akik nagyobb jövedelemmel, nagyobb lakásban, nagyobb ingatlanban többet fogyasztanak, ők a 10 százalékból nagyobb mértékben részesülnek, míg egy rosszabb lakásban, rosszabb szigeteléssel rendelkező kisebb lakásban, kisebb fogyasztással rendelkező ugyanebből a 10 százalékból kisebb mértékben részesülnek.

Ezt a vitát néhányszor lefolytattuk főleg Németh Szilárd képviselő úrral itt a Házban és különböző tévécsatornákon. Mégis azt gondoljuk, ismerve az ellenérveket is, hogy vannak olyan érvek, amelyek ezt alátámasztják, és ráadásul ha megismerik a törvényjavaslatot, akkor azt is fogják látni, hogy ráadásul mi csak a sávos elrendezést javasoljuk ebben az ügyben. Még abban is a kormánynak és a kormánypárti frakcióknak adtunk volna szabadságot, hogy ezt milyen módon teszik meg vagy ilyen sávokat határoznak meg, ezt a szakmára és a megfelelő minisztériumokra bíztuk volna. Mi ebben a törvényjavaslatban csupán az elvet fektetnénk le, és csupán azt szeretnénk, ha erről születne döntés.

A másik ebben a törvényjavaslatunkban leírt javaslatunk, kifejezetten az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentéséről szól. Az alapvető élelmiszerek áfáját, amely 27 százalék, csökkentenénk egységesen 5 százaléka. Már erről is folytattunk vitát, és voltak félreértések. Többen azt gondolták, hogy a teljes élelmiszerkör áfáját szeretnénk 5 százalékra csökkenteni.

(19.20)

Ez nem így van, ez nagyon korrekt felsorolás alapján működne: csak és kizárólag az alapvető élelmiszerek árát csökkentenénk, és ez legfőképpen szociális intézkedés lenne. Tudjuk jól, hogy az alapvető élelmiszerek ára jelentősen növekedett, és elég nehezen szerzik be ezt az emberek; ugyanúgy, mint a rezsinél, amiben már történtek intézkedések, ugyanolyan problémák vannak az alapvető élelmiszerek beszerzésében is. Ha ezt az áfacsökkentést meglépné a Ház, akkor ez egyes termékek esetében 18-20 százalékos fogyasztóiár-csökkenést is eredményezhetne, természetesen kidolgozva ennek ellenőrzésének a módszereit.

Azzal is tisztában vagyunk, hogy bizonyos bevételkiesést okozna ez a központi költségvetés bevételi oldalán, de azzal is tisztában vagyunk, hogy a jelentős árcsökkenés ezekben az esetekben fogyasztásnövekedést is okozna, ami némileg visszakompenzálná egyrészt ezt a bevételkiesést. Másrészt pedig tudjuk - és ezt nem mi mondjuk, nem is önök mondják, hanem szakmai szervezetek mondják, és tényként kezelik, éppen az elmúlt hetekben jelent meg több cikk -, hogy ma már a magyar piacon lévő élelmiszerek és alapvető élelmiszerek esetében akár 50 százaléknyi az áfacsalt élelmiszer, és ez azért van, mert a 27 százalékos áfa olyan magas, hogy erre már érdemes ilyen áfacsalással foglalkozó szervezeteket alapítani. Tehát ha ezt 5 százalékkal csökkentenénk, akkor a szakmai szervezetek szerint az áfacsalások száma jelentős mértékben csökkenne, és ez megint pozitív hatással lenne a bevételi oldalon a központi költségvetésre. Tehát ez az intézkedés nemcsak bevételcsökkenést eredményezne, hanem bevételnövekedést is bizonyos módon.

De természetesen ezeket a vitákat a részletes vagy az általános vitában hosszasan ki tudnánk fejteni; ma csak annyit kérnénk, hogy fontolják meg ezeket a kérdéseket. Ez ma még nem ezeknek a javaslatoknak az elfogadása, csupán annyi, hogy ezekről a javaslatokról hosszabban is, részletesebben is tudjunk itt a Ház előtt beszélni. Kérem, hogy fontolják meg és támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, mindig meglep Németh Szilárd képviselő úr (Németh Szilárd István: Azt elhiszem!), mert egyébként ezen a termen kívül egészen normális vitákat tudunk lefolytatni, aztán itt ebben a teremben valahogy állandóan ebbe az irányba megy el a történet.

Azt gondolom, az előző ciklusban valóban volt áfaemelés, egy szóval nem mondta senki, hogy nem volt. De az is volt, hogy egyébként az alapvető élelmiszereket már akkor is egy 18 százalékos kedvezményes kulcsba sorolták be, és azt gondolom, a 25 százalékos áfa valóban megvolt, de én nem mondom senkire, hogy demagóg és hiteltelen, én csak azt mondom, hogy önök ezt a 25 százalékot tovább emelték 27 százalékra.

(19.30)

Ebből adódóan mondhatnám akár, hogy hiteltelen dolgokat mond Németh képviselő úr, csak én nem mondom őrá ezt, inkább azt gondolom, hogy elfelejtette ezt a fontos részletet.

Függetlenül mindettől, ennek a törvényjavaslatnak a tárgysorozatba-vétele, még egyszer mondom, mint ahogy azt önök is tudják, egyáltalán nem jelenti azt, hogy elfogadják ezeket az érveket, hogy elfogadják ezt a törvényjavaslatot. Azt viszont jelentené, hogy mégiscsak le tudnánk itt ülni ebben a Házban, és ezekről a kérdésekről hosszabban tudnánk tárgyalni. Ez bizonyára nem okozna problémát, és biztos, hogy nem válna kárára egyáltalán ennek az ügynek az, ha itt, ebben a teremben, ezen törvényjavaslat kapcsán folytatnánk egy három-négyórás időkeretben lévő vitát, ahhoz lehetne már tenni különböző módosító javaslatokat, és a végén még mindig ott van a lehetőség arra, hiszen önöknek ott van a többsége, hogy a végén azt mondják, hogy mégsem sikerült meggyőzni önöket, és ezt a javaslatot leszavazzák. De az, hogy nem hajlandóak erről vitatkozni sem, nem hiszem, hogy jó irány.

Ezért azt kérem, hogy fontolják meg, vegyük tárgysorozatba, valamikor kerüljön napirendre, beszéljünk róla, és ha még mindig nem tudjuk önöket (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) meggyőzni, akkor szavazzák le, de kérem, hogy most vegyük tárgysorozatba.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Igen, elnök úr.

ELNÖK: Megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úrnak.

Parancsoljon, képviselő úr!

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A múlt héten abban kértük a segítségüket, hogy engedjék tárgysorozatba venni az alapvető élelmiszeráfa-csökkentés és a rezsicsökkentés sávos kiszámolását. Ebben nem voltak partnereink. Most egy országgyűlési határozati javaslatot szeretnénk tárgysorozatba vetetni, ami szintén az emberek megélhetési költségeinek a csökkentéséről szól.

Ez az országgyűlési határozat két részből áll, két részben csökkentené tovább a polgárok, a családok megélhetési költségeit. Az egyik rész az, hogy a kormány rendelkezésére álló eszközökkel van mód a nagyobb rezsicsökkentésre, mégpedig oly módon, hogy a nemzeti vagyon felett történő tulajdonosi joggyakorlás keretében is lehet csökkenteni a rezsiköltségeket. Itt a Magyar Villamos Műveknél felhalmozódó eredményre gondolunk. A Magyar Villamos Művek jelentős eredményt halmoz fel. Még csak szerdán lesz a közgyűlés, de sajtóhírekből azt lehet hallani, hogy most már a 90-100 milliárdot is elérheti lassan a Magyar Villamos Művek adózás előtti eredménye.

A Magyar Villamos Művek ezt az eredményt ugyanúgy a polgároktól szedi be, a Magyar Villamos Művek eredményében ugyanúgy megjelenik az a többletkiadás, ami a rezsiköltségekben is és főleg a villamosenergia-költségekben van benne. Elég, ha azt mondjuk, hogy a Magyar Villamos Művek a szolgáltatóknak másfél forinttal, egész pontosan 1 forint 60 fillérrel többért adja a kilowattóránkénti villamos energiát, mint ahogy a legutóbbi áramárverésen meg lehetett szerezni. Ha csak ezt az 1 forint 60 fillért elengedné a Magyar Villamos Művek, és annyiért adná a villamos energiát, amennyiért meg lehet szerezni a szabadpiacon, az már 4,5-5 százalékos csökkenést eredményezne, a Magyar Villamos Műveknél pedig nem eredményezne drámai csökkenést, hiszen így is ki lehet mutatni, hogy a Paksi Atomerőmű például 7 forint/kilowattért termeli meg azt az energiát, amit 14 forintért ad tovább a Magyar Villamos Művek. Tehát ebben azért jelentős lehetőség van kormányzati szintű intézkedésekkel további csökkentésre. S még egyszer mondom, ez a 90 milliárdot is meghaladó eredmény esetében a Magyar Villamos Műveket nem érintené különösebben hátrányosan, viszont nagyon jelentős lehetőséget nyújtana a családoknak.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A másik része ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2013 első félévében végezzék el az Európa Parlament és a Tanács energiahatékonyságokról szóló irányelv-módosításait, illetve két irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvnek a magyar jogba ültetését. Ez azt jelenti, hogy ha ezt 2013 első felében elvégzik, akkor 2013-ban megszűnik az a probléma, ami most talán akadályozza a kormányt abban, hogy törvényjavaslatot nyújtson be a lakások korszerű hőszigetelését segítő támogatásokról. Tehát gyakorlatilag az első részében az van, hogy egy átgondolt kormányzati intézkedéssel a Magyar Villamos Művek ésszerű profitjának a csökkentésével, ennek a profitnak gyakorlatilag a családokhoz való átirányításával tovább lehessen csökkenteni főleg a villamos energia árát - természetesen itt kizárólag a lakossági villamos energiáról beszélünk -, a másik pedig néhány olyan törvénykezési feladat, ami 2013-ban lehetővé tenné, hogy jelentős módon el lehessen kezdeni azt a törvénykezési munkát, ami lehetővé tenné a lakások korszerű hőszigetelését, a lakások olyan típusú korszerű hőszigetelését, ami nem 10-20, de hosszú távon akár 30-40-50 százalékkal is csökkentheti, főleg a távfűtött lakásokban a költségeket.

Mindenki tudja, hiszen az adott településeken az elmúlt kormányzati ciklusokban rendkívül sok helyen folyt le ez a panelprogram - a mérhetőség, a hőszigetelés és a nyílászárócsere -, és ott már látjuk, hogy minimum 20, de nagyon sok helyen 30-40 százalékos megtakarítás volt. Ha ezt még kiegészítjük a mostani rezsicsökkentéssel, akkor nagyon jelentős segítséget lehet a családoknak ez ügyben tenni.

Azt kérjük, hogy ezt is vegyük tárgysorozatba. Természetesen ennél a javaslatnál is elmondom, nyilván ezer dologban van benne vita, de legalább erről a két ügyről lehetne beszélni itt a parlamentben, át lehetne tekinteni és lehetne segíteni.

Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Jó lett volna, ha Németh Szilárd arról beszél, amiről kellett volna. Én eléggé türelmes voltam őhozzá a múlt héten is, de láthatóan őneki be van ez programozva, és mást nem tud mondani. Úgyhogy ezt hagynám is. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.)

Ami az LMP-s véleményt illeti, az természetesen igaz, hogy ártámogatások voltak, szociális ártámogatások voltak, de azért azt nem lehet elfelejteni, hogy mintegy 100 milliárd forintot költöttünk panelprogramokra, ezért nem igaz, amit Németh Szilárd mond, hogy semmifajta rezsicsökkentés nem volt. Ugyanis a panelprogramok önmagukban 20-30-40 százalékos rezsicsökkentést eredményeztek.

Az, hogy önöknek az a pénz nem fáj, amit kifizetnek az emberek a maguk által uralt MVM-nek, ott lehet 100 milliárdos haszon, oda fizethetik a családok a pénzt, az maguknak nem fáj, nyilván valamiért nem fáj. Csak az fáj, amit máshová fizetnek. Mi pedig azt mondjuk, ha a 100 milliárd forint ott marad a Magyar Villamos Műveknél, és ebből a 100 milliárd forintból a Magyar Villamos Művek betegre hirdeti magát Simicska úr óriásplakátjain, és még a fene tudja, hová teszi azt a pénzt, mert nyilván majd ki fog derülni, akkor az sem igaz, hogy ez olyan nagyon-nagyon a költségvetés egyensúlyát veszélyeztetné.

Ugyanis akkor veszélyeztetné a költségvetés egyensúlyát, ha az ott lévő 90-10 milliárdos hasznot az MVM egy az egyben osztalékként befizetné a költségvetésbe. De hosszú évek óta az MVM a hasznának csak bizonyos százalékát fizeti be a költségvetésbe, a többit megtartja magának, és egyébként elkölti, például Simicska úr plakátjaira.

Az elmúlt héten is szembefordultak az emberekkel, láthatóan most is szembefordulnak az emberekkel (Felzúdulás és derültség a kormánypárti padsorokban.), nem engedték, hogy csökkentsük az alapvető élelmiszerek árát. Most nem fogják engedni, hogy lehessen...

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): ...energiatakarékos beruházásokat tenni. Ezért, ha valaki hiteltelen, akkor azok éppen önök. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelenleg regnáló kormány szereti magát a családok kormányának nevezni. Ez nagyon sokak számra mindeddig értelmezhetetlen volt, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt három évben soha nem látott terheket is helyeztek a családok vállára a 11 új adóval, az illeték- és áfaemeléssel, az elhibázott gazdaságpolitika egyéb más áraival. Kimutatások szerint éves szinten több százezer forinttal megnövelték a családok kiadásait.

Az elmúlt héten aztán kiderült, hogy mit értenek önök a családok kormánya alatt, ugyanis a Fidesz-frakció egyik tagja, egy volt kormánytag egy fórumon döbbenetes, eddig példátlan kijelentéseket tett. A Fidesz-frakció egyik képviselője arról beszélt, hogy a kormány tagjainak nagyobbik részét maffiacsaládok delegálták. Mint mondta, a kormányalakításkor a miniszterelnök maga összesen 8-10 embert jelölhet meg, a többit pedig ezek a maffiacsaládok nevezik ki. A Fidesz képviselője azt is elmondta, hogy a kormányban a korrupciónak egy új szintje alakult ki. Az ő szavaival élve: beteszik az embereiket döntéshozó pozíciókba, és azoknak a dolga, hogy intézzék az ügyeket, mármint a maffiacsaládok; ahol nagyobb kasszák vannak, ott nemcsak az emberük van bent, hanem a biztonság kedvéért van egy tartótiszt is, aki viszi az utasítást, hozza az információt, és ügyel, hogy jó helyen írja alá a papírt a döntéshozó.

Az önök képviselője a kormányátalakításról is őszintén fogalmazott: azt mondta, hogy ha csere van a kormányban, látszik, hogy van olyan miniszter, aki biztosan nem jut a miniszterelnök eszébe, hogy őt nevezze ki, csak annak a maffiacsaládnak, akinek az emberét cserélik éppen a kormányban. Aztán egyértelműen Németh Lászlónéra utalt, hiszen elmondja, hogy ez a miniszter a meghallgatásán bíróságnak nevezte a bizottságot, és az én információim szerint ez csak Németh Lászlóné volt.

Hölgyeim és Uraim! Ezek olyan súlyos vádak, amelyek eddig példa nélkül állnak ebben a parlamentben, és ezt nem az ellenzék mondta, és nem a sajtó állítja, még csak nem is baloldali nemzetközi összeesküvés, és nem egy összevágott, gyanús eredetű hangfelvételen hangzik el, ezt nem valaki valahol valakinek valamikor mondta - ezt az önök frakciótársa, egy volt államtitkár állította a teljes nyilvánosság előtt.

A volt fideszes kormánytag módszerekről is beszél, elmondja, hogy a földmutyinak mi a lényege, hogy a földmutyi úgy zajlott, hogy a pályázatok szubjektív elemeit pontozták fel, és így juttatták földhöz a fideszes kiválasztottakat. Érdekes módon ugyanezek az elemek jelennek meg abban a trafikmutyiban, ahol egyre nagyobb nyilvánosságot kap, hogy milyen összefonódások vannak akár a Dohány Zrt. vezetőjének a családjával, milyen összefonódások vannak fideszes politikusok családjaival, fideszes politikusok saját maguk és családjuk számára mennyi trafikkoncessziót nyertek el. Azt mondja a földmutyiról a Fidesz képviselője, hogy a nyertes pályázók minden vizsgált esetben a gazdálkodási tervre adott szubjektív pontok nagy különbségével nyertek, ezt állítják önök, és visszatér a trafikmutyinál ugyanez, ahol a szubjektív, sokszor fiktív üzleti tervek felpontozásával osztották ki azokat a koncessziókat, amelyeket vitat egyébként önökön kívül egy egész ország nyilvánossága.

Ugyanaz a módszer, nyilván ugyanaz volt a megrendelő, súlyos szavak, gyakorlatilag egy volt államtitkár, az önök frakciójában ma is ülő képviselő azt állítja, hogy kisebbségben vannak azok a kormányukban, akiket nem a maffiacsaládok delegáltak. Kiderült, hogy jövőre az önök választási győzelme gyakorlatilag ezek szerint akkor valamely meg nem nevezett maffiacsaládok érdekét szolgálja. Az biztos, hogy az elszegényedett, jogfosztott, tisztességes magyarok érdekét nem szolgálja, hogy önök kerüljenek hatalomra, az szolgálja, hogy távozzanak a hatalomból, és jöjjön egy olyan kormány, jöjjön egy olyan hatalom, amely a maival ellentétben nem többségében, de egyetlen helyet sem fog maffiacsaládoknak adni.

Én azt gondolom, hogy köszönjék meg a képviselőjüknek az őszinteséget, vonják le a konzekvenciákat, és válaszokat kell adniuk a nyilvánosságnak, válaszokat kell adniuk a saját szavazóiknak, a saját párttársaiknak is, mert - még egyszer mondom - ezt nem mi mondjuk, hogy maffiacsaládok vannak többségben a kormányban, hanem az önök frakciótagja mondja, az önök volt államtitkára mondja, és ez teszi igazán súlyossá ezeket a kijelentéseket.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Valóban titokzatos és sok titok lengi körül a kormány munkáját. Továbbra sem tudjuk, hogy Ángyán József állítása igaz-e, nevezetesen az, hogy a kormányból csak hat-nyolc embert delegál a miniszterelnök, a többieket pedig maffiacsaládok delegálják a kormányba. Továbbra sem cáfolta senki ezt a kormány részéről. Ez is egy titok.

A másik titok az, hogy miért gondolják azt, hogy az emberek nem tudnak számolni, miért gondolják azt, hogy ha ebben a teremben elmondanak ilyen statisztikai adatokat, azt az emberek nem tudják a saját számláikon ellenőrizni. Miért gondolják azt, hogy ha valamit megemeltek tavasszal 40 százalékkal, és abból 10 százalékot visszatesznek, akkor az emberek ezt nagy sikerként fogják megélni? Miért gondolják azt, hogy ha 10 százalék rezsicsökkentést adnak, majd pedig egy hét alatt 40-50 ezer forintnyi pluszadót tesznek rá az emberekre azon a tizenkét új adón kívül, amit a három év alatt rátettek, ami 100-150 ezer forintot vett ki éves szinten az emberek zsebéből, nos, miért gondolják azt, hogy az emberek ezt nem tudják összeadni és kijön nekik az, hogy a szaldó az ő számukra még mindig negatív? Ez az egyik titok.

De hát amióta elindult a nagy trafikmutyi-akciójuk, azóta szeretné megtudni egy ország, hogy mi történt ennek a hátterében. Szeretnék megtudni, hogy aki nyert, az miért nyert, aki nem nyert, az pedig miért nem nyert. Önök ebben is titokzatoskodnak, egész egyszerűen nem hajlandók nyilvánosságra hozni azokat a releváns tényeket és adatokat, amelyek alapján ezek a pályázatok összehasonlíthatók lennének, és ezekről a pályázatokról végre kiderülne, hogy miért nyert, aki nyert, és miért nem, aki nem. Természetesen az emberek már pontosan tudják, hogy mi volt a háttérben, és az a titokzatoskodás, ami körüllengi ezt az ügyet, csak megerősíti őket abban a hitükben, hogy nem volt tisztességes, nem volt törvényes és semmiképpen nem volt korrekt az az eljárás, ami a dohánykoncessziós pályázatok körül volt.

Pontosan hallotta az egész ország a fideszes politikusoknak azt a hangfelvételét, amely alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy politikai szempontok alapján osztották ki a dohánykoncessziós ügyeket. De hát mindenki tudja például a mi városunkban, Tatabányán, hogy a fideszes frakcióvezető asszony 18 éves kislánya véletlenül nyert nyilván négy darab trafikkoncessziót, de azért még egy ötödiket nyert az alkalmazottja is, hogy meglegyen a kerek szám. Mindenki tudja itt is, a városban is és az országban is, hogy ezek nem véletlenek. Ezek politikailag kiosztott ügyek voltak, egy 500 milliárdos piac lenyúlása. És tudjuk, hogy ezek a kishalak, ezek az apróhalak, akik a frakcióvezetőik, a vidéki politikusaik, azok haverjai, lánya, fia, sógora és egyéb családtagjai a jéghegy teteje, az igazi nagy biznisz valahol Lázár úr városa környékén keresendő, az 500 milliárd nagyobb része valahol ott hasznosul a Fidesz számára.

Hiába kéri szinte mindenki, hogy hozzák nyilvánosságra a pályázatokat, nem hozzák nyilvánosságra azokat, annak ellenére, hogy a miniszterelnök úr megígérte, hogy amikor alá lesznek írva a szerződések, minden releváns adat nyilvánosságra lesz hozva. Ehhez képest most a dohánymutyi zrt. föltett a honlapjára 3176 darab emlékeztetőt. Ez a 3176 darab emlékeztető semmivel több adatot nem tartalmaz, mint amit eddig is tudtunk. Föl van sorolva, hogy ki nyert, ki nem nyert, utána pedig 3176-szor ugyanaz a három oldal oda van fénymásolva, de olyannyira ugyanaz, hogy még az elütések meg a helyesírási hibák is 3176-szor ugyanott fordulnak elő ezekben az anyagokban. Ha azt gondolják, hogy ezzel bármit nyilvánosságra hoztak, nos, semmit nem hoztak nyilvánosságra, csak kínos helyzetbe hozták a miniszterelnöküket, aki ezt megígérte, és most önök és a dohánymutyi zrt. miatt sajnos hazugságba kell keverni a miniszterelnököt, mert ő megígért valamit, ami nem lett.

Hölgyeim és Uraim! Most pedig tovább akarják ezt a titkolózást folytatni, sőt meg akarják semmisíteni ezeket az adatokat, mert úgy tudjuk, hogy elkezdték visszaküldeni a győztes pályázatokat. Pont azért küldik vissza a pályázóknak, hogy aztán ott kézen-közön eltűnjön, és soha többet senki ne tudja ellenőrizni, hogy ez a pályázat korrekt és törvényes volt-e, vagy nem volt korrekt és nem volt törvényes, ahogy egyébként mi hisszük. Szeretnénk mondani, teljesen mindegy, hogy önök megsemmisítik-e, visszaküldik-e, elégetik-e vagy beleszórják a Csendes-óceánba ezeket a pályázatokat, egy biztos: ha ezek a pályázatok a következő időszakban, a kormányváltás után - hiszen alakul egy új koalíció, hallottuk is, hogy beismerte a fideszes politikus, hogy 2014-től új koalíció vezeti Magyarországot, és ez nagyon rendben van - nem lesznek ellenőrizhetők, akkor ezeket a pályázatokat így is, úgy is törvénytelennek, érvénytelennek tartjuk, és érvényteleníteni is fogjuk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Tatabányán nemrégen átadott Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal előtte egy bevásárlóközpont volt, egy pláza volt, és a kormány úgy döntött, hogy 3 milliárd forintot arra pazarol el, hogy ebből kormányhivatalt építsen. Azért mondom, hogy pazarol el, mert a kormányhivatalhoz tartozó hivatalok eddig is teljesen rendben el voltak helyezve, sőt sok hivatalban üres emeletek és félemeletek voltak, úgyhogy még helyhiánnyal sem küzdöttek. Azért mondom, hogy pazarol el, mert az elmúlt év végén - emlékezzünk vissza - százasával, ezresével rúgták ki azért a köztisztviselőket, merthogy spórolni kell a közszférában. Ez megtörtént egyébként Tatabányán is, aztán most 3 milliárdért építették ezt a kormányhivatalt ebből a plázából.

De ez még a kevésbé érdekes kérdés, az érdekesebb kérdés az, hogy kivel építtették ezt meg. Egy Mester-Építő Kft. nevű társaság alakította át ezt a plázát hivatallá, Barna Gábor úr vezetése alatt áll; ez egy debreceni cég, de nem ő a fő tulajdonosa. A fő tulajdonosa ennek a cégnek egy Levan Investments Limited nevű, Cipruson bejegyzett cég. Ha megnézzük annak a cégnek a tulajdonosi körét, akkor azt gondolnánk, hogy derék ciprusi üzletemberek cégéről van szó, de nem így van, hanem a ciprusi céget viszont ez a Barna úr tulajdonolja a kedves feleségével együtt. (Nyakó István: Kettős állampolgár!) Ilyenkor általában azért szoktak létrehozni ilyen cégeket és így létrehozni egy kft.-t, hogy közbeiktatnak egy ilyen céget, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy ne Magyarországon fizessék meg az adót, hanem Cipruson, ami a ciprusi adóemelések után is még mindig jóval nagyobb lehetőségeket nyújt ezeknek az embereknek. (Közbeszólás: Milyen tájékozott vagy!)

Érdekes látni azt, hogy a Fidesz, aki még a lábtörlő alatt is ilyen cégeket keres, nem veszi észre, hogy egy 3 milliárdos állami beruházást olyan cégnek ad oda, amelyiknek a tulajdonosa egy ciprusi off-shore cég; azért off-shore cég, mert a cégadatok szerint Cipruson nem végez semmilyen tevékenységet, ott csak be van jegyezve.

Azt gondolom, nem jól van az, hogy ilyen módon kezelik az állami beruházásokat. Szeretném megkérdezni az államtitkár urat, hogy van-e arról tudomásuk, hogy ez a cég ez után a beruházás után számlázott-e ki a ciprusi off-shore cégen keresztül pénzeket. Került-e el adót Magyarországon ez a cég a 3 milliárdos állami beruházás után? Hajlandóak-e ezt kivizsgálni? Hajlandóak-e ennek utánanézni, és utána tájékoztatni a parlamenten keresztül az ország közösségét arról, hogy lehetséges-e, hogy azok a nemzeti off-shore lovagok építhetnek még ilyen típusú állami beruházásokat is, csak mások off-shore cégei zavarják önöket?

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban. - Nyakó István: El se hiszem! Ez nem lehet igaz!)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr a válasza első felében elmondta, hogy történik a közbeszerzési eljárás. Ezzel nagyjából tisztában vagyunk. És aztán azt mondta, hogy a közbeszerzési eljárásban nem derült ki az, hogy ez a cég a ciprusi off-shore cégen keresztül az itt megtermelt haszonból itt adózott-e vagy nem, mert egyébként úgy nyilatkozott, hogy itt szokott adózni, és itt Magyarországon nem vett ki osztalékot sem.

Az az igazság, államtitkár úr, hogy ezt nem a közbeszerzési eljárás alatt szokták nyilatkozat alapján megcsinálni. Egész egyszerűen arról van szó, én azt kérdeztem, hogy hajlandók-e megnézni azt, hogy ez a cég számlázott-e ki a ciprusi off-shore cégnek számlát, és az itt megtermelt pluszt, amit elvitt ez a cég, leadózta-e itt, vagy az off-shore cégnél fogja leadózni, a magyar szabályokat kikerülve. Erre azt a választ kaptam, hogy önök nem hajlandók ezt kivizsgálni, így aztán én nem tudom elfogadni ezt a választ.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egy olyan ügyben kérem az ön segítségét, ami nemrégiben szerepelt már itt a Ház előtt: egy interpellációban kérdeztem meg a kormány képviselőit, ugyanakkor ők nem tudtak erre kielégítő választ adni, sőt azt érzékeltem a válaszukból, hogy nincsenek megfelelő információik, ezért fordulok most önhöz.

Történt, hogy Tatabányán, Komárom-Esztergom megyében hárommilliárd forintért építettek át egy plazát kormányhivatallá. Ennek a részleteibe most nem megyek bele, lenne ezen is mit vitatkozni. Ami az érdekesebb része, az az, hogy ki az, aki megkapta ezt a közel hárommilliárdos kormányzati megrendelést. Ez a Mester-Építő Fővállalkozó és Kivitelező Kft., amelynek Barna Gábor úr az ügyvezetője, de nem a tulajdonosa.

A tulajdonosa egy Levan Investments Limited nevű, Cipruson bejegyzett off-shore társaság. Ez ennek a cégnek a többségi tulajdonosa, és ennek a Cipruson bejegyzett társaságnak pedig a tulajdonosa ez a Barna Gábor úr és a felesége. Ez természetesen teljesen világosan egy off-shore társaság, amely megkapta Tatabányán ezt a hárommilliárdos kormányzati megrendelést.

Én összesen annyit kértem és kérdeztem akkor a kormány képviselőjétől, kettő darab kérdés volt, egyrészt, hogy tudtak-e arról, hogy ennek a társaságnak ilyen háttere van, egy ciprusi off-shore cég tulajdonképpen, és hogy hajlandóak-e kivizsgálni azt, hogy az ebből az állami megrendelésből származó jövedelmét ez a társaság vajon a ciprusi off-shore érdekeltségén kívül kivitte-e az országból, vagy Magyarországon adózza le.

Azt gondolom, hogy ez egy jogos kérdés, hiszen az előzőekben, az ülés első órájában nem volt itt miniszterelnök úr, több képviselőtől is elhangzott, hogy az off-shore cégeket így-úgy ki kell takarítani, és ezzel egyet is lehet érteni, főleg egy állami beruházásból. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgyhogy valóban jó szándékkal kérdezem a miniszterelnök urat, hogy ha már a kormány nem adott erre választ, önök hajlandóak-e kivizsgálni ezt az ügyet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Pedig nem volt bonyolult. Azt kérdeztem miniszterelnök úrtól, hogy a tatabányai hárommilliárdos beruházást egy Cipruson bejegyzett off-shore cég végezte, hajlandó-e ebben vizsgálatot indítani. Ez volt.

Ha nem értette meg, akkor én majd a válaszom után odaviszem a magyar és a ciprusi cégkivonatot, ebben benne van minden, amit tudnia kell, mert azt gondolom, hogy önnek ez fontos, és azt gondolom, hogy ha ezt meglátja, akkor ön lesz az első, aki azt fogja mondani, hogy ez nincsen rendben így, mert egy hárommilliárdos beruházást, ráadásul egy állami beruházást, ráadásul egy kormányhivatal építését, nyilván ön sem ért azzal egyet, hogy aki ezt a hárommilliárdos beruházást megnyerte, az ne itt, Magyarországon adózza le ebből a hasznát, hanem kivigye Ciprusra, és ott adózza le.

Tulajdonképpen csak erről szól az én kérdésem, mivelhogy ez egy off-shore cég, ezt megteheti. Itt vannak a cégkivonatok, szívesen átadom önnek, és akkor nyilván ön is meg tudja tenni ezekben a lépéseket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megvárnám a miniszterelnök urat. (Dr. Józsa István: Igaza van! - Moraj a kormánypárti padsorokban. - Szórványos taps az MSZP soraiból.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Megvárnám a miniszterelnök urat.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Megvárom a miniszterelnök urat.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Hogyha eddig vártam, akkor most már megvárom azt az egy hetet a miniszterelnök úr válaszáig.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megvárnám a miniszterelnök urat. Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István: Igaza van, igaza van! - Taps az MSZP padsoraiból.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Éppen tíz hete ugyanebben a témában volt alkalmunk szót váltani, akkor arról tájékoztattam önt, hogy nyilvánvalóan az ön tudta nélkül a Tatabányán lévő Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt egy olyan cég újította föl, illetve építette át, amelynek a tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett off-shore társaság. Ekkor miniszterelnök úrnak átadtam azokat a cégbejegyzéseket is, amely a hazai társaság, illetve a ciprusi társaság cégbejegyzéseit tartalmazta, és azt kértem a miniszterelnök úrtól, hogy ebben az ügyben tájékozódjék, és vizsgálja ki, és lehetőleg itt a Ház előtt vagy más módon tájékoztasson erről.

Eddig nem kaptam tájékoztatást - ez tíz hete történt -, ezért fordultam ezzel a kérdéssel miniszterelnök úrhoz, sikerült-e ebben az ügyben lefolytatni a vizsgálatot, sikerült-e kivizsgálni azt, hogy egy ilyen közel 3 milliárdos állami beruházást egy olyan cég kaphatott meg, amelynek a tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett off-shore cég. Kérem miniszterelnök úr tájékoztatását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a válaszát, miniszterelnök úr, amiből az derült ki, hogy akkor ez ott azért tökéletesen nem volt rendben. De ez a cég szerencsés az állami megrendelések kapcsán, mert miközben megépíthette, felújíthatta a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt, eközben a Könyves Kálmán körút 38. alatt fekvő, nemrégiben elkészült ügyészségi épületet is felújíthatta ugyanez a cég, amelyiknek ugyanúgy ez a ciprusi háttértulajdonosa van. Ráadásul ott még nagyon komoly jogviták vannak az alvállalkozókkal is, több millióval tartozik. És még azt sem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy a volt Pénzverde épületéből az ott lévő nagyon komoly nehézfém-szennyeződéseket eltávolította-e az építkezés során. Ezért azt kérném a miniszterelnök úrtól, hogy ha ezek a kollégái, akik egyébként korrekt vizsgálatot végeztek, ennek a megrendelésnek is utánanéznének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor a minket megkereső alvállalkozók, akiknek ez a cég (Az elnök ismét csenget.) nagyon komoly pénzekkel tartozik, talán szintén megnyugtató választ kaphatnának.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)