Felszólalás adatai

Az államháztartásról szóló 2011. évi törvény bekezdése alapján a kormány a központi a költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához nyújtja be a törvényjavaslatot. A Magyarország 2014. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az államháztartási törvény ezen előírásainak eleget tesz. A törvényjavaslat ugyanakkor a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal, illetve a kiadott 2014. évi költségvetési keretszámokkal összefüggésben álló, összhangban lévő, továbbá az Országgyűlés őszi ülésszakán tárgyalásra kerülő más törvényjavaslatokhoz nem kapcsolódó javaslatokat is tartalmaz. Ez jelenti azokat a pontosító észrevételeket, illetve törvénymódosítási javaslatokat, amelyeket más törvényekben nincs módja szabályozni a Háznak.

Meg kell említeni ugyanakkor, hogy az Országgyűlésben régóta bevett gyakorlat ennek a törvényi műfajnak az alkalmazása, tehát azok az ellenzéki kritikák, amelyek en bloc vitatják ennek a törvényjavaslatnak a szükségességét vagy ilyetén beterjesztését, azok sajnálatos módon amnéziában szenvednek, és nem emlékeznek vissza az előző évekre, illetve akár évtizedes távlatra is, a Ház ülésrendjében mindig is szerepelt egy ilyen törvényjavaslatnak a megtárgyalása.

Kiemelve és súlyozva néhány fontos kérdést, amiről szól a törvényjavaslat, fontos kiemelnünk azt a szociális szabályozást érintő javaslatcsomagot vagy javaslati elemet, amely a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt módosítja az ápolási díj vonatkozásában. Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt keresőtevékenységet nem tudnak folytatni. Az eddigiekben két ilyen kategória volt megállapítva, amely alapján folyósítható volt az ápolási díj, a törvényjavaslat bevezet egy harmadik kategóriát, amely külön díjazásban részesül, és a különösen ápolásra, gondozásra szoruló személyek hozzátartozóinak a díját növeli meg.

Fontos megemlíteni a Nyugdíj-biztosítási Alappal kapcsolatos szabályozási változásokat. A 2014. évi költségvetési előirányzatok tervezéséhez szükséges azokat a kiadási és bevételi jogcímeket az egyes ágazati jogszabályokban is előírni, amelyeket a költségvetési évben az alap címrendjében új jogcímként ír elő a törvényalkotó, vagy megszűnő jogcímként törölni kell. A javaslat egy része az ágazati törvények és a költségvetési törvény koherenciájának megteremtését is célozza ugyanakkor.

Fontos a Nyugdíj-biztosítási Alapnál megemlíteni, hangsúlyozni azt, hogy a szociális hozzájárulási adó megfizetése nem keletkeztet társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot, ezt továbbra is a biztosított az általa fizetett egyéni nyugdíjjárulékkal alapozza meg. A többlet átirányítása ugyanakkor nem érinti az egyéni nyugdíjjárulékok befizetését, azok továbbra is - az alapszerű gazdálkodás szabályait betartva - kizárólag a nyugellátások finanszírozására használhatók fel.

Fontos megemlíteni az egyes törvényi szakaszok változásánál azokat az önkormányzatokat érintő változásokat, amelyek könnyebbé teszik az önkormányzati működést, adminisztratív vagy felesleges bürokratikus terhet vesznek le az önkormányzatok válláról, vagy pontosítanak egyes előírásokat. Pontosító javaslat szükséges például a helyi adókból származó bevétel definiálásánál, ugyanis ez a szófordulat nem tette egyértelművé az eddigiekben a budapesti önkormányzat, mármint a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásba bevont tételek körét. A módosító javaslattal világossá válik a forrásmegosztás alapja. Ezen túlmenően, illetve a törvényi rendelkezés nyilvánvalóvá tételével a forrásmegosztás alapját kizárólag a helyi adó képezi, a helyi adó késedelmes, illetve meg nem fizetése esetén kiszabott bírság és pótlék összege viszont nem számít bele a forrásmegosztásba bevont tételekbe.

(10.40)

Könnyebbé teszi az önkormányzatok életét, az önkormányzatok működését az a javaslat, amely alapján azon ügyletekkel kapcsolatos kezességvállalások kikerülnek a kormányzati engedélyhez kötött ügyletek köréből, amely alapügyleteket az önkormányzat engedély nélkül is megköthetett, tehát itt egy adminisztrációs teher lekerül az önkormányzatok válláról.

A nemzetbiztonsági szolgálatoknak nyilvánvalóan nemzetbiztonsági érdekekből külön speciális szabályokat állapít meg a jogszabály, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan minősítettadat-kezelését teszik lehetővé, amelyet ugyancsak a törvényjavaslat kimerítően tárgyal.

Visszatérve az önkormányzatokhoz, a vis maior támogatást nemcsak adott tárgyévben, hanem a következő évben is lehetővé teszi a törvényjavaslat, hogy elszámolják az önkormányzatok, ugyanis a felhasználás nyilvánvalóan átcsúszhat - különösen, mondjuk, egy decemberi vis maior esetben - a következő évbe, ezért a tárgyévi költségvetési évet követő évben is elszámolhatóak nyilvánvalóan a vis maior esetekben szükségessé vált tételek.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy a javaslat a személyes adatok védelmére vonatkozó általános szabályokkal összhangban rendelkezik ezen adatok megismerésére, kezelésére vonatkozó speciális, garanciális előírásokról, szükségtelen adminisztrációs terhet okoz ugyanakkor a tilalom az önkormányzatok számára, másrészt akadályozza a központi költségvetés gépjárműadó része teljesítésének ellenőrzését. A rendelkezés feloldásával a Kincstár nyomon követheti a nem megfelelő helyre történő utalások korrekcióját, továbbá a visszautalások rendjét.

Fontos megemlíteni talán még - lehet, hogy önkényes kiemelés, de fontosnak tartom -, hogy a javasolt módosító rendelkezések a Kincstárat jelölik ki az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek és határozatok alapján az államot terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése során létrejövő polgári viszonyokban, jogviszonyokban az állam képviseletére.

A javaslat az államháztartási törvény több, a tervezéssel, a központi költségvetés előkészítésével kapcsolatos egyes határidőket is érintő, kisebb módosítást is tartalmaz, amelyek nyilvánvalóan újabb adminisztrációs teherkönnyítést jelentenek, illetve az élethez igazítják ezen határidőknek a teljesítését.

Visszatérve az ápolási díjhoz, fontos hangsúlyozni, hogy milyen új kategória jelenik meg az ápolási díj vonatkozásában. Eddig két típusból állt a rendszer, további differenciálás következik be, ezért egy új típus, az úgynevezett kiemelt ápolási díj létrehozására tesz javaslatot a törvényjavaslat, amely a legsúlyosabb egészségügyi állapotú hozzátartozóikat gondozók számára állapítható meg. Annak érdekében, hogy külön vizsgálatok elvégzésére ne kerüljön sor, ellátásra jogosulttá az válik, aki által ápolt hozzátartozó egészségi állapota megfelel a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi törvény előírásainak.

Jogosult lehet a kiemelt ápolási díjra annak a folyamatos gondozást, ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek a hozzátartozója is, akire tekintettel a házastárs magasabb összegű családi pótlékban részesül.

A kategóriák pedig: a javaslat a kiemelt ápolási díj összegét az ápolási díj alapösszegének 180 százalékában határozza meg, az emelt összegű ápolási díj tekintetében az alapösszeg 150 százalékában határozza meg, az emelt összegű ellátás esetében ez egyidejűleg az ellátási összeg emelését is jelenti, ugyanis jelenleg az emelt összegű ápolási díj az alapösszeg mindössze 130 százalékát jelenti, a jövő évtől ez az alapösszeg 150 százalékára nő. Azt gondolom, hogy ez annak a körnek, annak a rászorulti körnek - több tízezer emberről, körülbelül 50 ezer emberről van szó - fontos és pozitív változást jelent.

Az állami sportcélú támogatásokról is néhány szót. Meghatározza a javaslat az állami sportcélú támogatásokra vonatkozó szabályozási koncepció Magyar Olimpiai Bizottság részéről a sportpolitikáért felelős miniszter részére való továbbításának határidejét. A vonatkozó javaslat alapján a miniszter az állami sportcélú támogatások felhasználásáról rendelkező, költségvetési törvényhez illeszkedő miniszteri rendeletet már az adott költségvetési év elején, a költségvetési törvény hatálybalépését követően, azzal összhangban kiadhatja. A rendelet kiadásához kapcsolódó általános törvényi felhatalmazást ugyancsak az államháztartási törvény megadja.

Fontos és a európai integrációhoz kötődő előírás-változás, hogy az Európai Gazdasági Térség állampolgára és családja jogosult, amennyiben három hónapi tartózkodást meghaladó ideig van Magyarországon, és tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása, és a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, következésképpen szükségtelen a rendelkezésben keresőtevékenységre történő utalások megtartása.

A továbbiakban szól a javaslat még a hulladékgazdálkodási törvény pontosításáról, illetve az itt keletkező lerakási járulék kezeléséről. A javaslat a bevétel központosítását javasolja, amelynek nyilvánvalóan az lehet az indoka, hogy a járulékbevételek a központi költségvetés bevételei, másrészt a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának módjáról szóló kormányrendelet alapján a bevétel több tárca feladatainak finanszírozását is szolgálja. Azt gondolom, itt is a gyors kormányzati beavatkozás, a szolgáltatók igényeihez igazodó, gyors beavatkozás teszi szükségessé ezt a központosítást. A központosítással a felhasználás rendszere is megváltozik. A felhasználás kereteinek kialakítására javaslat készült, amely alapján kialakítható a szabályozás. Biztosítható ennek alapján, hogy az érintett tárcák az új rendszerben is megkapják a szükséges forrásokat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 19 törvény módosítását tartalmazza az előttünk lévő törvényjavaslat. Ezeknek a törvényeknek az átvezetésével válik komplexszé, teljessé a költségvetési törvényjavaslat, illetve a jogszabályi átvezetések megtörténnek ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását, hogy a jövő évi költségvetési folyamatok kiszámítható és tervezett keretekben folyjanak, és azok a gazdaságpolitikai célok, amelyeket a költségvetési törvényjavaslat tárgyal, rendelkezik róla, teljesíthetőek legyenek. A költségvetési javaslat részletes vitája során nyilván még vissza fogunk térni az akár ebben a törvényjavaslatban foglalt előírásokra is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)