Felszólalás adatai

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szászfalvi László frakcióvezető-helyettes úr, Magyar Demokrata Fórum.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt napokban és hetekben a médiákon keresztül újra a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek az úgynevezett bizniszegyházak, különösen a szcientológiai egyház rendkívül káros, destruktív és immár tűrhetetlen tevékenysége.

Tudjuk, hogy különösen a kilencvenes évek első felében, a rendszerváltozás megindulása idején a magyar társadalom kiszolgáltatottá vált a különböző szektás csoportosulásokkal szemben. Nem tudtuk kezelni az előállt helyzetet, nem álltak rendelkezésre kellő információk, illetve talán nem fogalmazódott meg kellő társadalmi igény és erő ezen szektás csoportok és főleg a biznisz célokból létrejött, vallásinak álcázott szerveződésekkel szemben. Ma már tíz esztendővel a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény elfogadása után, az elmúlt tíz év tapasztalataival rendelkezve a társadalom elsöprő többségének akaratát érvényesítve szükséges, hogy arra a kérdésre, vallásszabadságot vagy szabadosságot, káoszt akarunk-e, válaszoljunk.

(14.40)

Közösen, konszenzussal elfogadott, felelős választ kell adnunk; nem pusztán itt, a parlamentben egymásnak, hanem a választ a magyar társadalom, a magyar családok és fiatalok érdekében kell megadnunk.

Egyetlen demokratikusan, a jogállam normái alapján gondolkodó politikus sem gondolhatja komolyan, hogy a vallásszabadságot bárki is csorbítani, gyengíteni akarja ma Magyarországon. De éppen a vallásszabadság, a valóban vallási tevékenység céljából létrejövő vallási szervezetek érdekében kell végre megnyugtató megoldást találnunk a vallási lepelbe burkolt, ám egyre nyilvánvalóbbá váló destrukció, rombolás és agymosás ellen.

Ennek az agymosásnak és rombolásnak a napokban újra középpontba került bizniszegyháza a szcientológiai egyház. Meddig kell eltűrnie a magyar társadalomnak, a magyar családoknak és fiataloknak ezt a kiszolgáltatottságot, illetve azt a nyilvánvaló tényt, hogy ezek a nyakkendős bizniszcsoportok, az egyházi státusz mentességét élvezve, vállalkozási, alapítványi tevékenységeket végezhetnek, az embereket becsapva, anyagilag és lelkileg tönkretéve őket, a vallásszabadság valóban rendkívüli jelentőségű és nemes értékét hiteltelenítve, az adózás mindenkire vonatkozó kötelessége alól kibújva?!

A Magyar Demokrata Fórum ezért rendkívül fontosnak tartja - s ezt sürgetjük is -, hogy az egyházakról szóló törvény módosítása mielőbb kerüljön az Országgyűlés elé, és mielőbb, éppen a vallásszabadság értékének megerősítése érdekében, fogadjuk azt el.

A leendő törvényjavaslat most ismerhető irányaival egyetértünk. Fontos, hogy a törvény szabályozza végre, definiálja, hogy mit nevezünk vallásnak, természetesen ne teológiai értékítélet, hanem jogi, nyilvántartásba-vételi, szabályozási szempontból, illetve mely tevékenységek nem elfogadhatók elsődlegesen vallási tevékenység szempontjából.

Ezen szektás csoportosulásokkal szemben az Európai Parlament határozata egyértelmű. Az Európai Parlament határozata felhívja tagállamait arra, hogy tegyék hatékonnyá igazságszolgáltatási, adózási és büntetőjogi intézményrendszerüket a törvénytelenségekre hajló szektás csoportokkal szemben. A határozat felszólítja a tagországok kormányait, hogy csak kellő megfontoltsággal adományozzák az adókedvezményt és jogi védelmet biztosító vallási szervezet státuszt.

Elérkezett a sürgős cselekvés ideje, amikor még meg lehet akadályozni azt az abszurd és beláthatatlan helyzetet, hogy esetleg ilyen csoportok kezébe kerülhet a magyar jövő alakítása, politikai-gazdasági hatalom megszerzése, információs adatbankok feletti felügyelet vagy akár az oktatási, képzési, marketingtevékenységek befolyásolása.

A Magyar Demokrata Fórum álláspontjának, értékrendjének gyakorlati célja az, hogy a magyar társadalom elsöprő többségének akarata érvényesüljön, tehát hitelesen biztosíthassuk a vallás szabad gyakorlását, és minden eszközzel - esetleg akár büntetőjogi eszközökkel is - meg tudjuk védeni családjainkat, gyermekeinket és az egész társadalmat, jövőnket a destruktív bizniszszekták rendkívül káros tevékenységével szemben.

Erre a közös felelősségre apellálva szükségesnek látjuk a közös, gyors, konszenzuson alapuló cselekvést, kormányzat és Országgyűlés, egyházak és civil szervezetek, családok és a társadalom közös, felelős együttműködését.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Az elhangzottakra Várhegyi Attila államtitkár úr kíván válaszolni.

VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Súlyos örökség volt az, amellyel mind a kormánynak, mind a magyar társadalomnak az 1998-as választásokat követően korábbi tapasztalataik alapján szembe kellett néznie. Súlyos örökség volt, hiszen egyfelől saját, másfelől pedig nemzetük jövőjét ítélték meg hihetetlen mértékben pesszimista módon, s ezzel az örökséggel kellett a kormánynak úgy sáfárkodnia, hogy megpróbálja más irányba befolyásolni a társadalom egészének a véleményét.

Ebben nagyon jelentős szerep hárult az egyházakra, elsősorban azokra az egyházakra, amelyeket a múlt század végén úgy neveztek, hogy bevett egyházak Magyarországon, hiszen olyan történelmi tapasztalatot, olyan értékrendszert, olyan erkölcsi alapot biztosítottak a magyar társadalom számára, amelyre nyugodtan építhetjük a következő ezer esztendőben is a jövőnket.

Egy olyan időszakban vagyunk, amikor a kormányprogram szellemében a társadalommal együtt szeretnénk olyan értékrendet kialakítani az egyházakkal közös cselekvésben, amely az egyént tiszteletben tartja, amely a családot fontosnak tartja, és amely biztosítja a hazához, a nemzethez való kötődést is. Ezért kötötte meg a kormány azokat a megállapodásokat a történelmi egyházakkal, amelyek biztosítják az egyházak működését, biztosítják elvett jogainak visszaadását.

Ugyanakkor az is látható, hogy szükséges minden tekintetben a kormányprogram azon pontjának megvalósítása, hogy a vallásszabadságról, a vallásgyakorlásról szóló törvény módosítását tűzte ki célul. Nagyon köszönöm képviselő úrnak, hogy a Házban felvetette ezt a kérdést, hiszen rövidesen a Ház egésze fog vele ugyanúgy találkozni, mint ahogyan a kulturális és sajtóbizottság az elmúlt hónapokban találkozhatott a törvényjavaslatnak előbb koncepciójával, majd azt követően elkészült tervezetével.

Hadd adjak jelentést, tájékoztatást az Országgyűlésnek ebből az apropóból, hogy minisztériumunkban elkészült a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló '90. évi IV. törvény módosításának tervezete, mely jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll.

A tervezet kialakítása során figyelembe vettük mind a vallási élet elismert szaktekintélyeinek véleményét, és természetesen egyeztettünk az egyházakkal is. Rockenbauer miniszter úr korábban már jelezte, hogy a törvénymódosítás tárgyában hatpárti egyeztetést fog kezdeményezni. Ezt nemcsak az indokolja, hogy az alkotmány 60. § (4) bekezdése értelmében a vonatkozó törvény módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása szükséges, hanem az is, hogy olyan kiemelkedő fontosságú emberi jogot érint a törvénymódosítás, melyhez az alkotmányos pártok lehető legszélesebb körű egyetértésére van szükség. Terveink szerint a hatpárti egyeztetésre még az idén sor kerül.

A kormány a vallásszabadság eszméjének elkötelezettje, azaz nem a vallásszabadságot kívánjuk korlátozni, hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy a visszaélésekkel szembeszállunk, éppen a vallásszabadságot védelmezzük. Felelősséggel jelenthetem tehát az Országgyűlésnek, hogy a kormány olyan, az alkotmányosságnak és a nemzetközi emberi jogi követelményeknek megfelelő javaslatot fog előterjeszteni, ami megalapozottan számíthat a problémákat érzékelő és azok orvoslásáért felelősséget viselő képviselőtársaim támogatására.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a törvénymódosítás önmagában nem elégséges eszköz arra, hogy eleget tegyünk a titkos vagy büntetendő gyakorlatot folytató csoportokkal szemben az Európai Parlament állásfoglalása által is sürgetett fellépésnek. Csak az állami szervek és a nem kormányzati szervek, a polgári közösségek, valamint az egyházak közös fellépése szolgálhatja megfelelően a társadalom, de a veszélyeztetettségnek leginkább kitett gyermekeink és családjaink védelmét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MDF soraiban.)