Felszólalás adatai

DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés évek óta törekszik a közalapítvány mint jogi konstrukció visszaszorítására, a jogrendszerből történő kivezetésére. E törekvésnek az elsődleges oka, hogy a közalapítványok gyakran jelentős vagyontömegek felett érdemi gazdálkodási, gyakorlatilag burkolt gazdasági társasági tevékenységet végezhetnek, ugyanakkor az e tevékenységek végzéséhez szükséges pénzügyi, jogi és ellenőrzési garanciák teljességgel hiányoznak. Az előbbiek aggályos helyzeteket teremthetnek, és alapvetően összeegyeztethetetlenek a közpénzekkel való gazdálkodás terén.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény alapján közalapítványok 2006. augusztus 24-étől kezdve nem alapíthatóak. Bár 2006-ban az Országgyűlés a jövőre nézve megtiltotta közalapítvány alapítását, a fennálló, gyakran átláthatatlan rendszer megreformálása érdekében nem tett lépéseket. A törvénybe ezért 2010 folyamán további nélkülözhetetlen kiegészítő szabályokat iktatott be az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Országgyűlés, a kormány, a minisztérium, az országos hatáskörű szerv által önállóan vagy a felsoroltak bármelyikével közösen alapított közalapítványok, alapítványok, továbbá állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványok szervezeti átalakítására, az általuk kezelt vagyon közcélú felhasználásának hatékonyabbá tétele érdekében lehetőség nyíljon.

Mindez lehetőséget teremtett az érintett tevékenység szervezeti kereteinek meghatározására, elősegítendő az állami alapítóval működő, tehát potenciálisan közpénzekkel gazdálkodó alapítványok, közalapítványok szükség szerinti átalakítását vagy megszüntetését. Az előbbi törvényi szabályokra tekintettel a kormányzat 2010. július 30-án hozott határozatával előírta a kormány által alapított közalapítványok és alapítványok átfogó felülvizsgálatát. A felülvizsgálat célja, az új kormányzati struktúrának megfelelően az alapítói jogok gyakorlásának egységesítéséhez, a felelősségi szabályok egyértelműsítéséhez, ennek eredményeképpen az átláthatóság növeléséhez, valamint a költségvetési források feletti ellenőrzéséhez erősítéséhez szükséges alapítói döntések körültekintő megalapozása volt. A felülvizsgálati eljárás lezárását követően a kormány a 2010. december 27-én hozott határozatával, a vizsgálat megállapításaira alapozva, intézkedési csomagot dolgozott ki, amely intézkedési csomag végrehajtása folyamatban van, és mintegy 70 állami alapítóval működő alapítványt, közalapítványt érint.

Az állami alapítóval működő alapítványok, közalapítványok átalakítása során felmerültek olyan technikai kérdések, amelyek orvosolását a jelen törvényjavaslat az alapítványok, közalapítványok által támogatásban részesített személyek érdekeit szem előtt tartva elfogadásra javasol. Az egyes állami alapítóval működő alapítványok, közalapítványok megszüntetése és nonprofit gazdasági társasággá alakítása vagy költségvetési szervbe olvasztása esetén gondoskodni kell az alapítvány, közalapítvány által korábban ellátott közfeladatok költséghatékony ellátásáról. Korábban a közalapítványok által végzett ösztöndíj-folyósítások adó- és járulékmentesek voltak, indokolt tehát a közfeladat-ellátás kereteit a költségvetési szervek körén belül is a közalapítványi körhöz hasonló szabályok szerint lehetővé tenni. E körben célszerű tehát az alapítványoktól, közalapítványoktól átvett és az átalakítást követően központi költségvetési szerv által nagyobb hatékonysággal folyósításra kerülő ösztöndíjak folyósításának személyi jövedelemadó-mentességét fenntartani.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a hazai forrású oktatási, szociális és ifjúsági, valamint társadalmi felzárkóztatási és egyházi célú támogatások kezelésének jelentős részével a Wekerle Sándor Alapkezelőt bízta meg. Tette ezt azért, mert átláthatóvá kívánta tenni, valamint növelni szándékozott az ilyen források felhasználásának szakmai és költséghatékonyságát. Azért is esett a kormány választása a Wekerle Sándor Alapkezelőre, mert jogelődje nagyfokú szakmai tapasztalatra tett szert az oktatással kapcsolatos pályázatok, támogatások terén. A méret- és költséghatékonyság, valamint a közpénzek, illetve egyéb támogatási célú források elosztása és felhasználása átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javítása a kormányzat alapvető célja. Az alapkezelő tevékenységében garanciát lát arra a kormányzat, hogy e célját eléri. Erre tekintettel született az a döntés, hogy a kormányhatározattal megszüntetett közalapítványok közül egyes közalapítványok tekintetében, amelyek közül több ösztöndíj- és támogatáskezeléssel is foglalkozott, jogutódként a Wekerle Sándor Alapkezelő került kijelölésre.

Mivel az alapkezelő központi költségvetési szerv, jogszabály-módosítás nélkül, ezen pénzek kifizetése adó- és járulékfizetési kötelezettséget von maga után. A leírtak alapján az ösztöndíjak folyósításából következően mind az alapkezelő, mind pedig kedvezményezettek részére többletkiadás jelentkezik, így a járulékfizetési kötelezettség miatt a rendelkezésre álló összeg kisebb részét tudná az alapkezelő ténylegesen ösztöndíjra fordítani, tehát a kedvezményezettek száma csökkenne, és a kedvezményezett is kevesebb ösztöndíjhoz juthatna hozzá. A fent leírtakra tekintettel szükséges módosítani a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A módosítás lehetővé tenné, hogy az ösztöndíjak továbbra is adómentes támogatásként legyenek kifizethetőek.

Amennyiben a tisztelt Ház nem módosítja a törvénynek ezen pontját, akkor a támogatottak azonos nagyságú forrás mellett kevesebb támogatást kaphatnak, azaz azonos forrás mellett a támogatás valós értéke csökkenne, aminek eredményeként az nem érné el eredeti célját. Mivel az össztársadalmi érdek, hogy az oktatásban részt vevőket, különösen a hátrányos helyzetűeket segítsük, legalább ilyen súlyú érdek a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása, ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy a javaslat támogatásával, a módosítás elfogadásával segítsék ezen érdek érvényre jutását.

Az előbbieken túl a törvényjavaslat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény jogtechnikai módosítását tartalmazza, egyértelműsítve annak szövegét. E jogtechnikai módosítás célja a jogalkalmazás egységességének, kiszámíthatóságának megteremtése. Fentiekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szíves figyelmüket.