Felszólalás adatai

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az európai integrációs ügyek bizottságának tagjaként a jelen törvényjavaslat és Magyarország európai integrációs csatlakozási folyamata közötti összefüggésekről beszéljek.

Az Európai Unió alapja a Közös Piac, amelynek alapintézménye a vámunió. Maga a vámunió az Unió négy szabadságjoga közül az áruk szabad áramlását biztosító szabadságjog legfontosabb eszköze. A vámrendszer egységes szabályozáson alapuló rendszere az Uniónak, így nincs lehetőségünk arra, hogy átmeneti kedvezményt kérjünk, vagyis a csatlakozás pillanatában nemzeti szabályozást tartsunk életben.

A közösségi jogszabályok közül mintegy 800 foglalkozik a vámügyekkel, teljes átvételükhöz várhatóan 425 intézkedést kell a magyar jogba átültetnünk. 1995-ben, az új vámtörvény előkészítésekor úgy döntött a kormány, figyelembe véve a hazai gazdasági és pénzügyi helyzetet, hogy az uniós joganyagot ne egyszerre, hanem lépésről lépésre implementáljuk a magyar jogrendszerbe. Ennek a folyamatnak egyik fontos elemeként kell felfogni a jelen törvénymódosítást is. A teljes harmonizációt a társulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően csak a csatlakozás időpontjáig kell megvalósítanunk, a csatlakozásig tehát van lehetőségünk arra, hogy a konformitás megteremtése mellett figyelemmel legyünk a magyar gazdaság fejlődését szolgáló nemzeti érdekeinkre is.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar joganyag átvilágítása során az Unió részéről elhangzott észrevétel szerint a magyar vámjogban a gazdasági eljárások, az egyszerűsített vámeljárások és a vámfizetés, a vámbiztosíték-nyújtás szabályaiban van eltérés az acquis communautaire-hez, vagyis a közösségi jogszabályokhoz képest. Ennek megfelelően a jelen törvényjavaslat elsősorban a gazdasági vámeljárások szabályainak átvételét, az egyszerűsített vámeljárások körének bővítését, valamint az Unióban használt kötelező tarifális és származási felvilágosítás bevezetését tartalmazza.

A gazdasági vámeljárás mint rendszer létrejött a jelenlegi vámtörvény hatálybalépésével, az 1995. évi C. törvény azonban nem vett át minden jogcímet. A jelen módosítás ezt pótolja. Hiányosságként fogalmazták meg a screening során is, hogy nincs benne mindegyik jogcím, de ez ügyben teljesen harmonizálni fogunk.

A gazdasági vámeljárásoknál problémát jelent az Unió jelenlegi jogalkotása, hiszen a vámraktározás tekintetében az Unió is éppen felülvizsgálja a saját szabályait, és emiatt, figyelembe véve ezt a folyamatot, a jelen törvénymódosítás nem tartalmaz lényeges változásokat a vámraktározás tekintetében.

Az egyszerűsített eljárások bevezetése megteremti az áruforgalom gyors lebonyolításának a lehetőségét bizonyos ügyfélkörben. Ez többek között a hiányos vámáru-nyilatkozat nyújtásának lehetőségét, a helyettesítő okmány megjelenését jelenti.

Az előterjesztés elfogadásával teljes terjedelmében átvesszük a magyar joganyagba az uniós szabályokat. A törvénymódosítással a kötelező tarifa- és származási információs rendszert is átvesszük az Uniótól, a tényleges bevezetésre azonban az előterjesztés szerint csak 2001-től kerül sor. Ennek oka az elégséges technikai feltételek hiánya.

Mint az általános indoklás is rámutat, az egyedi és tevékenységi garanciák teljes körű bevezetése miatt szükségessé vált a vámbiztosítékra vonatkozó törvényi helyek módosítása is, megteremtve az egységes és átlátható szerkezet kialakítását.

Az előterjesztés figyelembe veszi azt, a pénzügyi ellenőrzési rendszerünk átvilágításakor megfogalmazott uniós észrevételt, amely az utólagos ellenőrzések önállóságát kifogásolta. A módosítás elválasztja a vámhatóság keretén belül működő utólagos ellenőrzési rendszert a hatósági tevékenységtől, és az ellenőrzés eredményének olyan külön határozatba foglalását írja elő, amellyel kapcsolatban külön jogorvoslati eljárásra lesz lehetőség.

Tisztelt Ház! Nemcsak a hazai joganyag közelítése szükséges az európai uniós normákhoz, hanem fel kell készítenünk a vámszervezetet is a tagállamoktól elvárt adminisztrációs feladatok ellátására. Annál is inkább, mert Magyarország minden valószínűség szerint uniós határország lesz, Szlovákia későbbi helyzetétől függően akár 1800 kilométeres uniós határral. Ennek megfelelően a jelen törvényjavaslat szervezeti átalakításokat is megvalósít, valamint az eljárási és ellenőrzési szabályokon is változtat.

Itt engedjenek meg egy kitérőt! Horváth János képviselőtársunk említette, hogy a vámbevételek csökkenésével kell számolnunk uniós tagságunk esetén. Nem annyira csúnya a kép, hiszen mint uniós határországban, a vámbevételek 25 százaléka helyben marad. Igaz, hogy ez részben pántlikázott, tehát ennek a pénznek jelentős részét a vámszervezetre kell költenünk, de azért ilyen nagyságú határvonal esetén mégsem kis tételről lehet szó.

Tisztelt Országgyűlés! Tavasszal kerül sor a vámjogi területtel kapcsolatos előcsatlakozási tárgyalásokra hazánk és az Európai Unió között. Amennyiben a tisztelt Ház elfogadja az előttünk fekvő T/2061. számú törvényjavaslatot, abba a kellemes helyzetbe hozza a magyar tárgyaló delegációt, hogy pozitív választ adhat a hazai joganyag átvilágítása során megfogalmazott uniós kritikák jó részére. Átvesszük a közösségi joganyagot a gazdasági vámeljárás és az egyszerűsített vámeljárások tekintetében.

Nemzeti érdekeink indokolják, hogy fenntartsuk az Unió által kifogásolt szabályokat a vámszabad területek vonatkozásában. Ma, amikor a külkereskedelmi forgalmunk 40 százaléka vámszabad területeken keresztül bonyolódik, alapvető gazdasági érdekünk, hogy az ide települt multinacionális vállalatok védelmében a hazai szabályozást lehetőség szerint a csatlakozás pillanatáig fenntartsuk.

Ez utóbbival kapcsolatban meg lehet említeni, hogy biztató, hogy az Unió tárgyalásipozíció-papírja nem foglalkozik külön a vámszabad területek kérdésével, csak jelzi, hogy a csatlakozásig mindenképpen harmonizálnunk kell a vámszabad-területi szabályozást.

Hogy én is gratuláljak a magyar tárgyaló delegációnak, még a Szalay Gábor képviselőtársunk által említett kissé gúnyos észrevételezés ellenére is úgy tűnik, hogy sikerült elfogadtatnunk az Unióval a vámszabad területek létét, és azt mint átmeneti állapotot fenntarthatjuk; tehát nem látom, hogy per pillanat olyan nagyon nagy probléma lenne ezzel kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már említettem, európai uniós csatlakozásunk feltétele a közösségi joganyag teljes átvétele, a vámtörvény módosítása tehát többször is a tisztelt Ház elé kerül a közeljövőben. Itt hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy megköszönjem a minisztériumnak azt a háttéranyagát, amit most volt alkalmunk megkapni. Ez számunkra, képviselők számára elsősorban azt üzeni, hogy a harmonizációs folyamatnak igen komoly nemzetgazdasági és költségvetési vonatkozásai lesznek, amit a későbbi munkánk során mindenképpen figyelembe kell vennünk.

Végezetül hadd kívánjam azt, hogy a hazai joganyag utolsó módosítására minél előbb sor kerüljön, és Magyarország uniós taggá váljon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)