Felszólalás adatai

HOMA JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága október 31-én tárgyalt a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról, és a T/3263. számú törvényjavaslatot a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta. A bizottság ülésén is elhangzott: a törvényjavaslat elkészítésének előzménye volt, hogy a fogyasztók egészségének védelme tárgyú közösségi joganyagot átvilágította Brüsszelben az Európai Bizottság. Megállapították, hogy nagyrészt átvettük a fogyasztóvédelmi joganyagot, és ideiglenesen le is zárták a fejezetet, de néhány pontosítást át kellett vezetniük bizonyos törvényeken.

Többek között a reklámtörvény is ilyen volt, ahol a megtévesztő és összehasonlító szabályozása nem teljesen harmonizált a két európai uniós irányelvvel. A mostani törvényjavaslatba emiatt került a megtévesztő reklám fogalma, ez eddig nem szerepelt a törvényben. A javaslatban meghatározták az összehasonlító reklám kritériumait, a megengedett és tiltott összehasonlító reklám feltételeit, és kiegészült a törvényjavaslat olyan eljárási szabályokkal, amelyek gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a törvény megsértőivel szembeni fellépést. Ilyen az ideiglenes intézkedés lehetősége, az előzetes betilthatóság és a bizonyítási teher megfordítása. Az volt tehát az alapvető cél, hogy a jogharmonizációs feltételeket teljesítsük.

Ezenkívül néhány pontosító módosítás is bekerült a javaslatba, részben a gyógyszerreklámra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a javaslat összhangba került a gyógyszertörvénnyel, ugyanis a gyógyszertörvény később készült el, mint az eredeti reklámtörvény. Másrészt pedig, miután a mindennapi életben tapasztalhattuk, hogy a szexuális és pornográf reklámok tilalma nem volt kellően körülhatárolva, ezért ezt is egyértelműbben szabályozza a javaslat. Lényege, hogy az úgynevezett szaksajtón és szaküzleteken kívül megtiltaná az ilyen jellegű reklámok közzétételét, mivel ez nemcsak a fiatalkorúakat veszélyezteti, hanem a közízlést is sérti.

Felmerült továbbá a magyar nyelv használatának szabályozása is. Ezt azonban azért nem tartalmazza a törvényjavaslat, mert az Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy e témakörben egy önálló törvénytervezetet szeretne benyújtani. Így ez a terület kimaradt a javaslatból.

A bizottsági ülésen szóban került, hogy a törvényjavaslat most azért nem foglalkozik a nemdohányzók védelméről szóló törvénnyel, mert időközben az Európai Unió Bizottsága irányelvét egy európai bíróság hatályon kívül helyezte; a szigorításokat szüntette meg. Ez nem jelenti azt, hogy az egyes országoknak nem lehet speciális nemzeti szabályozást készíteni.

(15.20)

Az Európai Unió úgy foglalt állást, hogy megkísérel egy jobb szabályozást kialakítani, amit nem utasít el a bíróság.

Elhangzott a bizottság ülésén az is, hogy a reklámfogalmak használata teljesen megfelel az európai uniós irányelveknek, ugyanakkor szóba került, hogy a sajtótörvényben és a médiatörvényben nem egészen azonosak a fogalmak, és ezeket szinkronba kellene hozni a mostani javaslatban szereplő fogalmakkal. Kormánypárti képviselő jegyezte meg, hogy a kiskorúak védelmében szigorúbban kellene fellépni, hiszen erre kormányzati szándék is létezik. Emellett felvetették azt is, hogy a javaslatban szereplő idegen kifejezéseket, a gyógyszertörvényből átvett idegen szavakat lehetőleg mellőzni kellene a magyar nyelv védelme érdekében. Egy ellenzéki képviselő kérdésével kapcsolatban pedig az hangzott el, hogy e törvényjavaslat előkészítése során nem került szóba a reklámadó kérdése.

Összességében - miként már elmondtam - a kulturális és sajtóbizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)