Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Minden ország, minden kormány minden időszakban arra törekszik, hogy évről évre többet fordítson az emberek egészségére, évről évre többel finanszírozza az egészségügyi rendszert, a kórházakat, a szakrendelőket, a háziorvosokat, a védőnőket és mindenki mást, aki az emberek egészségéért, egészségének megőrzéséért és gyógyításáért felel. Vannak olyan kormányok, amelyek meg tudják ezt oldani a költségvetésből, mint például a Fidesz-KDNP-kormány, hiszen 648 milliárd forinttal költünk most többet a kórházakra, az orvosi rendelőkre, az alapellátásra egyaránt, és vannak olyanok, amelyek pedig az állampolgárokat akarják megsarcolni. Ilyen volt az egykori MSZP-SZDSZ-kormány, a Gyurcsány-kormány, amelyik vizitdíjat és kórházi napidíjat akart bevezetni, egyrészről azért, hogy a betegek mindennap fizessenek az ellátásért, hogy a betegek minden orvoslátogatásnál fizessenek, másrészt pedig azért, hogy a szegény embereket távol tartsák az egészségügytől, távol tartsák a háziorvostól, távol tartsák a kórháztól, és ne legyenek ott betegek, ne jelentkezzenek be beavatkozásokra, mert majd a vizitdíj és a kórházi napidíj őket távol tartja. Az ön innovatív hozzáállása akkor abban nyilvánult meg, hogy azt mondta, hogy sms-ben, mobiltelefonon keresztül is lehessen fizetni a vizitdíjat, és mennyire jó világ lesz az, amikor az emberek majd sms-ben meg mobiltelefonon fizetik ki a vizitdíjat. Nem azt mondta, hogy nyissuk szélesebbre az egészségügyi ellátást az emberek előtt, hanem fizessenek, s ne csak készpénzben, hanem mobiltelefonnal is, sms-en keresztül is. S azt is mondta, hogy két hónapig még lesznek vitatkozó, hangos betegek, ami egy ideig tart, aztán majd megszokják a fizetést. Ez egy az egyben rímel Gyurcsány Ferenc azon mondatára, amikor azt mondta az őszödi beszéd után, hogy az emberek majd tüntetnek a Kossuth téren, aztán hazamennek. Ön meg azt mondta, hogy két hónapig vitatkoznak, hangoskodnak, aztán majd megszokják, hogy fizetnek. Ebből látszódik, hogy hol van a párhuzamos gondolkodásmód a DK politikusai között, és miért pont ön került be ide a parlamentbe.

Vizitdíj-automaták, mobilfizetés, ez lett volna az önök javaslata, a miénk pedig az a 648 milliárd forint, amivel növeltük az egészségügy kiadásait, lehetőségeit. Ennek a legnagyobb része az orvosi bérekben van, azokban a bérekben, amelyek a bruttó alapbér tekintetében két év alatt 207 ezer forinttal emelkedtek, illetőleg azokban az ápolói bérekben, amelyek 2012 és 2019 között megduplázódnak, ebben a négy évben pedig 65 százalékkal emelkednek. Erre is fordítottunk sokat, és fordítottunk sokat természetesen a vidéki kórházaknak is a felújítására vagy akár új rendelők építésére. Ön is tudja, ismeri, 77 kórházat újítottunk föl részben vagy egészben, 54 rendelőintézetet és 104 mentőállomást korszerűsítettünk, és létrehoztunk teljesen új 23 rendelőintézetet és 31 új mentőállomást. (Dr. László Imre: Köszönjük, államtitkár úr!) Köszönjük az embereknek, tisztelt képviselő úr. Szerintem nem gunyorosnak kéne lenni, amikor az emberek egészségéről van szó, bár az önök kormánya azt művelte, hanem nagyobb tisztelettel kéne az emberek egészségéről beszélni.

Ön arról beszélt, hogy mennyit fordítanak, mennyit fordítunk Magyarországon összességében teljes kiadásban az egészségügyre és mennyit nem. Ha az OECD-nek a Health at a Glance kiadványa szerint a V4-országokat nézi, ön azt mondja, hogy mi fordítjuk az egész OECD-ben a legkevesebbet. Nos, 7,6 százalék a magyar ráfordítási érték, 7,3 a cseh, 6,9 a szlovák és 6,4 a lengyel ráfordítási érték. Nyilván ön mondhatja, hogy az egészségügyi teljes kiadás így a legalacsonyabb szinten van, csak magasabb, mint a másik három visegrádi négy ország szintje.

A feladatunk abban áll, hogy ha ekkora összeggel  azért 648 milliárd forint egy óriási összeg , minden évben a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeggel többet fordítunk jövőre az egészségügyre, mint amennyit fordítottunk 2010-ben, akkor ennek bizony a betegek hétköznapjaiban is most már látható eredménye kell hogy legyen. A többletforrás megvan, a többletkifizetés a költségvetésből megvan, de nem látjuk azt, hogy az emberek teljes mértékben azt mondanák mindenhol, hogy valóban látják ezt a többletet. Ezért volt fontos az Állami Számvevőszék vizsgálata is.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondta, teljesen mindegy, hogy egy kórházigazgató hogyan működik, jobban vagy rosszabbul, lelkiismeretesen vagy kevésbé lelkiismeretesen tevékenykedik, így is, úgy is óriási adósságot fog fölhalmozni. Mi meg azt mondjuk, nem mindegy, hogy egy kórházigazgató hogyan működik. Éppen ezért olyan feltérképezését indítottuk el a kórházi gazdálkodási viszonyoknak, amely nemcsak a legnagyobb adósságot felhalmozó kórházak gazdálkodását vizsgálja, mert nem a büntetés céljából indítottuk ezt a vizsgálatot, hanem a legjobban gazdálkodó kórházak belső működését is vizsgáljuk. S ha látjuk, hogy ki az, aki a legjobban gazdálkodik és ki az, aki a legrosszabbul gazdálkodik, és látjuk, hogy a kettő között mi a különbség, akkor a többi közel száz kórháznak is példákat tudunk fölmutatni, jó gazdálkodási rendszert tudunk kialakítani, hogy akik jól csinálják, akiknek működik, azoknak hogy megy, hogy a lemaradókat is ezzel tudjuk segíteni.

Nekünk ez a jövőképünk a többletforrások felhasználására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)