A felszólalás szövege:
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem fogom igénybe venni a teljes időkeretet, mert tulajdonképpen Sebián-Petrovszki képviselőtársam megvédte a saját álláspontját. Én is arra utalnék, hogy az ellenzék ebben az indítványban azért abból a szempontból volt nehéz helyzetben, hogy önök évek óta mulasztásos törvénysértést követtek el abban a tekintetben, hogy nem rendezték a rokkantnyugdíjasoknak, az érintetteknek ezt a helyzetét.
Több mint tíz éve mintegy 140 ezer érintettje van annak a helyzetnek, hogy elvették a rokkantnyugdíjukat, az ellátásukat, vagy jelentősen csökkentették. Számukra ez az 500 ezer forint jelentős, de sokan úgy fogják ezt aláírni, hogy egyébként valójában több járna nekik.
Ez egy olyan helyzet volt nyilvánvalóan, amikor azt kellett támogatni az ellenzéknek, hogy ne maradjon fenn az a helyzet, hogy továbbra is egy mulasztásos, alaptörvénysértő helyzetben legyen az Országgyűlés. Tehát ennek szólt a támogató szavazat. Valójában annak, amit meg önök a konkrét ügyben az elmúlt egy évtizedben működtek, annak szól a „botrányos” jelző. Köszönöm, elnök úr.
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat nem pusztán eljárásrendek módosítását tartalmazza, hanem lényegében egy új, digitalizált ingatlan-nyilvántartási rendszert vezet be. Ennek megfelelően a javaslat mögött jelentős műszaki-technikai fejlesztésnek kell lennie. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős előrelépés történt az elektronikus ügyintézés bevezetése és a közigazgatás digitalizációja tekintetében, tehát ez egy másfél évtizedes folyamat, túlmutat az önök kormányzásán, eddig azonban ebből a folyamatból az ingatlan-nyilvántartás szinte teljesen kimaradt. Egyetértek Héjj képviselőtársammal, a Fidesz vezérszónokával ebben, aki szintén említette ezt a kérdést.
Az ingatlan-nyilvántartás bántóan kimaradt ebből az innovációból, holott a jelentősebb volumenű polgári jogi jogügyletek vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásnak óriási jelentősége van. Az elektronikus ügyintézés és az automatikus döntéshozatal várhatóan jelentősen felgyorsítja majd az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, ami számtalan jogügylet lebonyolítását megkönnyítheti, csökkentve ezáltal a gazdasági szereplők tranzakciós költségeit. Tehát ez egy helyes, innovatív dolog is lehet.
A gyakorlati életben jelentős könnyebbséget jelent majd az ingatlan-nyilvántartás és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás összekapcsolása. Ennek eredményeként az ingatlan-nyilvántartás a jogosultak aktuális adatait fogja tartalmazni, szemben a jelenlegi helyzettel. Helyenként ez nyilván nem így van, a jogosultak lakhelyadatai sokszor elavultak és gyakran a jogosult neve is.
Mégis minden innováció mellett és amellett, hogy a témát már mi is évek óta fontosnak tartjuk, két észrevételt azért tennék a törvényjavaslat kapcsán. Egyrészt komoly kétségek vetődnek fel az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságának javaslatban szereplő korlátozásával összefüggésben. A természetes személy jogosultak adatainak védelme legitim érv lehet a szigorúbb szabályok meghozatalára, ezt nem vitatom. Ugyanakkor sok múlhat azon, hogy a végrehajtási rendeletben miként határozzák meg az adatok megismerésére feljogosító lekérdezési célokat. Jó lenne erről is esetleg előzetesen megtudni valamit. Hiszen ha a végrehajtási szabályok a tulajdonosok megismerésének lehetőségét szűkre szabják, és a jogalkalmazás is szigorúan szankcionálni kezdi a tulajdoni lapok adatainak céltól eltérő használatát, akkor félő, hogy a javaslat egyik következménye a NER-lovagok, oligarchák ingatlan vagyonáról tényfeltáró cikket író újságírók elleni fellépés lehet. A javaslat változatlan tartalmú elfogadása az ilyen típusú tényfeltáró munkát mindenesetre ez megállapítható nehezítheti.
Másrészt adatvédelmi szempontból ugyancsak érthető az a rendelkezés, hogy az ingatlan-nyilvántartásból ne legyen bárki számára kilistázható valamely természetes személy teljes ingatlan vagyona. A javaslat meghatározza, hogy kivételesen mely szervek és személyek milyen célból igényelhetnek ilyen adatszolgáltatást, bíróság, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóságok, nemzetbiztonsági szolgálatok s a többi. Ez az eszköz nagyon hasznos lehet például a vagyonnyilatkozati vizsgálatok lefolytatásához, de ez nem szerepel az adatszolgáltatás lehetséges céljai között. Ennek lehetővé tétele pedig különösen fontos lenne, az ingatlanok tulajdonosainak adatai nem lesznek bárki számára szabadon hozzáférhetők, mint ahogy ezt az előzőekben elmondtam.
A javaslat ’23. február 1. napján fog hatályba lépni, így a szabályozási tartalom jelentőségének megfelelő, egyébként úgy látom, kellő felkészülési idő áll rendelkezésre. Emellett azonban fontos lenne az, hogy az átmeneti rendelkezésekről szóló külön törvényt is hónapokkal a javaslat hatálybalépése előtt elfogadja majd az Országgyűlés. Tehát e tekintetben is kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre.
Tehát a javaslat eredendő célját több mint időszerűnek gondolom, és a frakcióm is több mint időszerűnek gondolja, inkább az érthetetlen, hogy az elmúlt 11 évben ebben miért nem történt innováció. Két tekintetben, elsősorban adatvédelmi szempontokból azonban megfogalmaztam aggályokat, amelyekben szeretném, ha az államtitkár úr érdemi és megnyugtató válaszokkal szolgálhatna. Köszönöm, elnök úr.
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egyetértek azokkal az előttem szólókkal, akik arról beszéltek, hogy mennyire időszerű ennek a javaslatnak jelentős mennyiségben a nagy része. Több mint időszerű szintén, ugyanúgy, mint az előző előterjesztés az ingatlan-nyilvántartás kapcsán.
(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az egyik központi eleme ennek a javaslatnak a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban az aláírásminta mint hitelesítési eszköz bevezetése, annak kezelése, amely valóban már az élet több más területén jól működik. Ennek lényege, hogy az ügyfél aláírása azonosítópadon aláírásminta alapján is történhessen.
A javaslat másik központi eleme a nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszer. Ezzel kapcsolatban a javaslat célja a javaslat saját bevallása szerint a jogszerű építőipari vállalati foglalkoztatás előmozdítása, az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése, valamint elemzési lehetőség megteremtése. Ennek a rendszernek a részét képezi az építőipari monitoring- és adatszolgáltató rendszer, az Üvegkapu, mint ahogy az elhangzott, amely valós időben tartja nyilván az építési munkaterületen munkavégzés céljából tartózkodó jogosult foglalkoztatottakat, valamint a vendégeket.
A rendszerbe kötelező a foglalkoztatóknak regisztrálni, azonban a rendszer csak bizonyos, nagyobb volument elérő építőipari tevékenységre vonatkozik. Az építési munkaterületen lévők naplózása úgy történik, hogy a rendszer naplózza a foglalkoztatott esetében a foglalkoztatott nevét és adóazonosító jelét, szakági tevékenységét, az építési munkaterületre való be- és kilépés időpontját, a foglalkoztató adószámát; a vendég esetében a nevet, a személyazonosításra alkalmas okmány azonosítóját, az építési munkaterületre való be- és kilépés időpontját, továbbá a belépés célját.
Értve egyébként a szándékát a javaslatnak, ez a megoldás azonban mégiscsak jelentős adatvédelmi aggályokat vet fel. Hiszen mégiscsak arról van szó, hogy az építőipari dolgozókat a rendszer valós időben figyelni fogja, hogy a munkahelyükön tartózkodnak vagy sem. A 2/2017. számú állásfoglalás tartalmaz rendelkezéseket a dolgozókkal kapcsolatos adatgyűjtésről, amely egy uniós munkacsoport vonatkozó gyakorlatát idézi. Ez alapján is itt most idézném ezt az állásfoglalást. „A tartózkodási helyre vonatkozó adatok kezelése indokolt lehet, amikor az személy- vagy áruszállítás megfigyelésének keretében vagy az erőforrások szétszórt helyszíneken nyújtott szolgáltatások között végzett szétosztásának tökéletesítése céljából történik, például valós idejű tervezés; vagy amikor a cél a munkavállaló vagy a rábízott áruk vagy járművek biztonságával kapcsolatos. A munkacsoport ezzel szemben túlzott mértékűnek ítéli az adatkezelést, ha a munkavállalók szabadon szervezhetik meg az utazásaikat, vagy ha annak kizárólagos célja a munkavállaló munkavégzésének megfigyelése, amennyiben a megfigyelés más módon is megvalósítható.” Idáig tartott az idézet.
Ez a megállapítás, bár alapvetően járművekre vonatkozik, jelen esetben is iránymutató. A vélemény egyértelműen utal arra, hogy a munkavállalók megfigyelése önmagában túlzó, és nem lehet legitim oka a tartózkodási helyre vonatkozó adatok valós idejű kezelésének, különösen, ha ez egyébként más módon is megvalósítható. Ennek kapcsán a be- és kiléptetéssel kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket ez a vélemény, amely szerint az ilyen adatbázisok csak nagyon kis körben lehetnek legitimek.
A vonatkozó adatvédelmi megfontolások az indokolásból is hiányoznak e körben, a javaslat indokolása nem utal arra, hogy a NAIH egyébként ezt a tervezetet megvizsgálta volna és véleményt mondott volna erről. Ez nyilván érthető, mert elég széles körű megfigyelési jogokat enged az államnak a munkavállalók irányában, egyébként igazolt, legitim cél nélkül. Tehát ilyen értelemben érthető, de számomra ez nem elfogadható.
Ez pedig nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak sem hazai, sem uniós szinten, amely így a szabályozás alaptörvény-ellenességét, alapjogsértését is előidézheti. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)