Felszólalás adatai

DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az energia központi szerepet játszik életünkben. Nélküle elképzelhetetlen természetesen a korszerű fűtés, világítás, közlekedés, nem működhetne zökkenőmentesen a termelés, sem pedig a szolgáltatás. Az energiahordozók megválasztása és hasznosítása ugyanakkor kihat az emberi környezet és az éghajlat változására is, az árak pedig számottevő költségtényezőként jelennek meg a háztartásokban, illetve az intézményekben és a vállalkozásokban.

Tekintettel arra, hogy korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokról van szó, az energia igénybevételének előrelátó tervezése, ésszerű és hatékony felhasználása alapvetően fontos követelmény minden társadalomban. Éppen ezért a jövő nemzedékekért viselt felelősség jegyében és a követendő fő irányok kijelölése érdekében állítottuk össze a tisztelt Országgyűlés számára az energiapolitikai koncepciót, amely a másfél évtizeddel ezelőtti energiapolitikát váltja fel.

(10.00)

Új, de mégsem lehet ismeretlen a beterjesztett anyag, amelyet a kijelölt bizottságok a múlt héten tárgyaltak. 2007 júniusában a gazdasági és informatikai bizottság energetikai albizottsága első olvasatban már megvitatta az anyagot, kifejezetten azzal a céllal, hogy a nyári időszakban legyen mód és lehetőség széles körű társadalmi és szakmai vita lefolytatására, ami meg is történt, és annak alapján most a koncepciót - reményeink szerint - véglegesíteni lehet.

Úgy gondolom, abban valamennyien egyetértünk, hogy 1993 óta, amikor az Országgyűlés az energiapolitika jövőjéről legutóbb határozott, megváltozott körülöttünk - méghozzá alapvetően megváltozott - a világ. Lényeges átalakulások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban, és az energetikai peremfeltételekben is. Miközben mérséklődött a magyar gazdaság relatív energiaigénye, sajnos tovább nőtt az ország importfüggősége. Magyarország földgázellátása a 90-es évek 60 százalékával szemben jelenleg mintegy 80 százalékos mértékben importföldgázra alapozódik. A földgázbehozatal 85-90 százaléka pedig a volt Szovjetunió területéről érkezik hozzánk.

Ezzel egyidejűleg drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon. Amíg 2000 januárjában 11 dollár volt egy hordó olaj, 2004-ben már 31, 2006-ban 63 és 2008 januárjában 92 dollár. Ez a hihetetlen árváltozás természetesen magával vonta a földgáz árának növekedését is. Mindemellett - és e szükséghelyzetre válaszul - a hazai energiaszektorban is megteremtődtek a piaci verseny feltételei. Egy idejétmúlt, már középtávon is fenntarthatatlan és az olcsó energia illúzióját hordozó rendszer helyett létrejöttek a szigorú állami kontroll mellett működő, a világpiaci változásokhoz alkalmazkodni képes piaci modell működési feltételei. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal pedig további szempontokat kellett mérlegelnünk az energetikai szabályozás során. Mindezekre tekintettel egyre inkább halaszthatatlan feladattá vált a gazdaságpolitika részeként megfogalmazott, a nemzeti preferenciákra alapozott, de az Európai Unió előterébe helyezett rugalmas energiapolitika megfogalmazása.

Tisztelt Országgyűlés! Az új energiapolitika az ország számára, az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés követelményeinek egyaránt megfelelő, főbb irányokat kijelölő, keretjellegű dokumentum, amelyre alapozva elkészülhetnek a különböző részstratégiák, mint például a megújulóenergia-stratégia és a cselekvési tervek.

Azt az energiapolitika nem vállalhatja magára - és nem is feladata -, hogy a piaci szereplők számára részletes programot nyújtson. Ugyanakkor megjelöli azokat a legfontosabb rövid és középtávú feladatokat, amelyek teljesítése a hosszú távú célok elérése érdekében elengedhetetlen. A magyar energiapolitika végrehajtása során hozott döntéseket a nemzeti preferenciák és érdekek alapján kell meghozni, figyelembe véve az Európai Unió szabályozási keretét, elvárásait, illetve tagállamként vállalt kötelezettségeinket.

A jövőbeni állami szerepvállalás az energetikában alapvetően két területre irányulhat. Egyfelől az energiapiaci modell kialakítására és bevezetésére, annak közvetett eszközökkel való irányítására és folyamatos korrekciójára, másfelől a nemzeti energiapiac külső, nemzetközi feltételeinek alakítására. Az energetikával kapcsolatos döntéseket annak tudatában kell meghozni, hogy a környezet- és természetvédelmi, valamint klímapolitikai előírások várhatóan szigorodnak.

Az energiapolitika érvényesüléséhez a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, az állami szervek és az Országgyűlés aktív közreműködése szükséges. Ezért a koncepció fontos törekvése, hogy orientálja és mozgósítsa a magyar társadalmat az energiapolitikai követelmények teljesítése érdekében.

Amint már említettem, Magyarországnak három fő energiapolitikai prioritást kell szem előtt tartania: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Mindhárom követelménynek egyszerre, egy időben kell érvényt szereznünk.

Az ellátás biztonsága az energiapolitika egyik legfontosabb célkitűzése, amelynek megvalósítása érdekében a koncepció bővebben foglalkozik az energiaforrás-struktúra alakulásával és alakításával, az energiaimport diverzifikálásával, a stratégiai energiahordozó-készletekkel, az infrastruktúra-fejlesztésekkel, a lakosság ellátásával és ehhez közvetlenül kapcsolódva a szociális felelősségvállalással.

Az itt jelentkező kihívásokkal nemcsak mi, hanem egész Európa küzd. Magyarországnak azonban geopolitikai helyzetéből adódóan egyaránt van lehetősége, de felelőssége is Európa energiapolitikai jövőjének alakításában. Elemi érdekünk, hogy ne csak szemlélői és passzív viselői legyünk az Unió energiapolitikájának, hanem aktív alakítói is, amelyben nemzeti érdekeinknek minél nagyobb érvényt tudunk szerezni.

Az ország energiafogyasztásában jelentős része van a földgázfogyasztásnak. A jelenlegi egyoldalú függőségünk enyhítéséhez, továbbá az ország európai gázpiaci pozíciójának javításához, a dél- és nyugat-európai rendszerhez való aktív csatlakozáshoz új beruházások szükségesek a gázszállítási infrastruktúra területén, figyelembe véve ehhez kedvező geológiai adottságainkat. Magyarország érdeke, hogy a hazai földgáztárolói beruházások és fejlesztések révén is kapcsolódjon bármely, akár a Nabucco, akár a South Stream vagy Déli Áramlat projekt keretében megvalósuló új vezetékhez.

A hazai források kihasználása mellett az import biztonságának növelését kell elérni, és biztonsági készleteket kell felhalmozni. Jelenleg kőolajból és kőolajtermékből 90 napi fogyasztásnak megfelelő tartalékok vannak, földgázból mintegy 200 millió köbmétert tárolunk. A földgázbiztonsági készlet 2010. január 1-jéig 1,2 milliárd köbméterre fog emelkedni, ami az ország teljes fogyasztásának körülbelül 10 százalékát teszi ki.

Biztonsági megfontolás húzódik meg amögött is, hogy olyan energiaforrás-struktúra kialakítását tartjuk indokoltnak, amelyben a hazai források részaránya fennmarad, sőt lehetőség szerint növekszik; az energiaimport pedig többféle, biztonságos forrásból származik, vagyis a jelenleginél sokkal kiegyensúlyozottabbá válik. A biztonságos és stabil energiaellátás érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül az atomenergia felhasználásának lehetőségeit sem. Az atomerőműnek az ország energiaellátásában napjainkban betöltött szerepére, valamint a nukleáris energia más energiahordozókkal való kiváltásában rejlő ellátásbiztonsági kockázatra tekintettel a határozati javaslat előírná a mindenkori kormánynak, hogy a meglévő paksi blokkok leállítási ütemét figyelembe véve tervezze meg az azokat kiváltó új blokkokat.

Az energiapolitika másik alappillére a versenyképesség. Ennek megteremtése nemcsak az ország energiaellátásának jövője szempontjából fontos, hanem azért is, mert a verseny átlátható, megkülönböztetésmentes feltételeket teremthet a magyar vállalkozások számára. Ezért indultunk el az árampiac liberalizációja terén, és ehhez kapcsolódva hoztuk a parlament elé az új, földgázellátásról szóló törvényjavaslatot is.

A piacot nyitni, a versenyt erősíteni akarjuk, hogy az energiapiacon is hatékony, a fogyasztók igényeinek leginkább megfelelő tevékenység alakuljon ki. Ez azonban nem jelenti az állam teljes kivonulását a szektorból, csupán visszaszorul a szerepe arra, hogy ott avatkozzon be, ahol ez valóban nélkülözhetetlen. Ilyen terület a szociálpolitika. Fel kell számolni az energiaárakon keresztül történő torz szociális rendszert, és célzott kompenzációs rendszerrel biztosítani kell, hogy mindenki, a leginkább rászoruló fogyasztók is részesülhessenek megfelelő energiaellátásban, ugyanakkor senkit ne ösztönözzünk energiapazarlásra.

A liberalizált piacon elengedhetetlen a verseny felügyelete, az erőfölénnyel bíró piaci szereplők versenykorlátozó magatartásának megakadályozása. A kijelölt bizottságokban többször elhangzott, hogy erősíteni kell a fogyasztókat védő garanciákat. Ezek a javaslatok egybeesnek a kormány törekvéseivel is. Elég csak arra utalnom, hogy a beterjesztett, földgázellátásról szóló törvénytervezetet, amelyet szintén most fog tárgyalni a parlament, ennek jegyében dolgoztuk ki.

Jelentősége miatt külön is szólnom kell a távhőszolgáltatásról, amely az ipari és közintézményi felhasználók mellett mintegy száz településen, körülbelül 645 ezer lakás fűtési és használati melegvízellátását biztosítja. Ezen szolgáltatás tarifája, ahol az ármegállapító a települési önkormányzat, jelenleg mintegy 20-25 százalékkal magasabb az azonos komfortfokozatú, más központos hőellátási módoknál.

A költségek csökkentése primer oldalon egyrészt a kapcsolt energiatermelés növelésével, másrészt a gázárrendszer olyan átalakításával oldható meg, amely a legnagyobb hőtermelők számára csökkenti a gáz árát. Szekunder oldalon pedig - és ez már összefügg az energiapolitika harmadik pillérével, a fenntarthatósággal - az épületek hőszigetelése, a hőveszteségek csökkentése járulhat hozzá a költségek mérsékléséhez, amelyet a kormány az energiahatékonysági pályázatokkal is segít. A kormány az utóbbi célkitűzéseket eddig és a jövőben is segíti az évente meghirdetett pályázataival.

(10.10)

A fenntartható fejlődés tekintetében az alapvető cél a jelen szükségleteinek a kielégítése, a jövő nemzedékek lehetőségeinek veszélyeztetése nélkül. Ez tartalmilag az energiahatékonyság növelését, a nagyobb mértékű energiatakarékosságot jelenti. A 2006/32. EK-irányelv kilenc éven át évi 1-1 százalékos energiamegtakarítást ír elő a tagállamok részére, amelyet 2008. január 1-jétől mérnek. Az Európa Tanács 2007 januárjában közzétett energiacsomagjában az európai energiapolitikai dokumentum 2020-ig 20 százalékos energiamegtakarítást tart szükségesnek. Az európai uniós dokumentumok azt is előírják, hogy a tagállamok dolgozzanak ki nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveket. A Magyarország energiahatékonysági stratégiája és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve című dokumentumot elkészítettük, és azt a kormány a múlt heti ülésén elfogadta.

Az energiapolitika alapvető céljait több szempontból is szolgálja a nagy hatásfokú, hővel kapcsolt villamosenergia-termelés. A villamos energiának és a hőnek egy termelési folyamatban történő előállítása elsődleges energiaforrások megtakarításával és mérsékeltebb szennyezőanyag-kibocsátással jár, így egyaránt hozzájárul a fenntartható energiagazdálkodáshoz és az ellátásbiztonsághoz. Ezért szükséges ezen termelési mód terjedésének támogatása, amelynek eszköze a ma működő, a termelt villamos energia kötelező átvételét biztosító rendszer. Ez egyúttal elősegíti a megújuló energiaforrások bővülő felhasználását is.

A környezet védelme érdekében gondoskodni kell a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének megoldásáról. Ennek érdekében üzembe kell helyezni a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktárolót, és fel kell gyorsítani a nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló kutatását, amelynek során a tényleges telephelykutatást mihamarabb meg kell kezdeni. Magyarországnak be kell kapcsolódnia a nemzetközi kutatási programokba.

A hazai forrásból származó megújuló energiahordozók hatékony bővítése növeli az energiaellátás biztonságát, mérsékli az ország energiaimport-függőségét, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és új munkahelyeket teremt. Ezeket az előnyöket az Európai Unió energiapolitikája is igyekszik minél jobban kihasználni, ezért elvárásokat támaszt a tagállamokkal szemben. Előírja, hogy a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-részarány az Európai Unió szintjén 22 százalékra növekedjen, illetve európai uniós szinten a megújuló energiahordozók részaránya 2020-ra érje el a 20 százalékot.

Annak érdekében, hogy a megújuló energiafelhasználás által nyújtott előnyöket minél hatékonyabban ki tudjuk használni, a hazai lehetőségeket reálisan meghatározhassuk, a közeljövőben véglegesítjük a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló stratégiát. Tekintettel arra, hogy a szállítási és a közlekedési energia felhasználása az ország teljes végső felhasználásának egynegyedét teszi ki, a kőolajtermékek felhasználásában pedig meghatározó a közlekedés és a szállítás üzemanyag-fogyasztása, az energiatakarékosságra, a hatékonyság növelésére ebben a szektorban is nagy hangsúlyt kell fektetni. A magyar közlekedéspolitika végrehajtása során intézkedéseket kell hozni a közlekedési célú energiaigények, valamint a károsanyag-kibocsátások növekvő ütemének visszafogására, továbbá a megújuló forrásokból előállított üzemanyagok felhasználásának növekedésére.

A három alappillérhez sorolt témakörök mellett a dokumentumban definiálásra, illetve kifejtésre kerültek a legfontosabb horizontális ügyek és az energiapolitika eszközrendszerének keretei is.

Alapvető célnak kell tekinteni Magyarországon a tudásalapú társadalom kialakítását, amin belül lényeges elem a kutatás-fejlesztés, az innováció. Ennek tudatában az energetikában is megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni a hazai tudásbázis fejlesztését, a hazai tudományos és műszaki ismeretek bővítését, a korszerű energetikai technológiák elterjesztését, valamint nem utolsósorban a lakosság energiatudatosságának növelését.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány az energiapolitika stratégiai kereteit - illeszkedve az Európai Unió energia- és klímapolitikai célkitűzéseihez - tizennégy éves távlatra határozta meg. Emellett a 2007-től 2020-ig szóló időszak pontosan két európai uniós költségvetési tervezési időszakot fed le. A végrehajtás folyamatos figyelemmel kísérése érdekében indokoltnak tartjuk, hogy az Országgyűlés is rendszeres, kétévenkénti tájékoztatást kapjon az energiapolitika megvalósulásáról. Így a parlamentnek a mostani vitán túlmenően is lehetősége lesz arra, hogy időben tájékozódjon, és szükség szerint kiigazító korrekcióit megtegye.

Az elmondottak alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az energiapolitikai koncepcióról szóló H/4858. számú országgyűlési határozati javaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslatait - amelyek iránt nyitottak vagyunk - megtenni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)