Felszólalás adatai

A Trianon által szétszabdalt Magyarországnak juttatott nógrádi vidéken ma is van két úr: az egyik a munkanélküliség, a másik pedig a szegénység. Higgyék el, hogy nem felemelő e szent helyen szóba hozni, hogy 20 évvel a rendszerváltozás után a megyében élők olykor úgy érezhetik magukat, mint az a komisz kisdiák, akiről azt hiszik, hogy rossz fát tett a tűzre, és tart a büntetéstől. Pedig nem tett semmi rosszat.

A nógrádiak esetében is csupán annyi történt, hogy kénytelenek a hátukon cipelni a mai napig egy letűnt társadalom iparpolitikája következményeinek súlyos terheit. Az úgynevezett tervgazdaság boszorkánykonyhájában kikutyulták, hogy Nógrád megye a vas és az acél országában a szocialista nehézipar egyik fellegvára lesz. Az lett. Valamikor ez büszkeséggel töltötte el a helyben élőket, de sajnos ma már tény, hogy a tízezreket foglalkoztató, de a piac változásaihoz alkalmazkodni képtelen szocialista nagyüzemek után a privatizáció időszakában nem kapkodtak sem szakmai, sem pénzügyi befektetők.

A nógrádiak többségének meggyőződése, hogy a halmozottan hátrányos helyzetüknek és minden bajuk gyökerének, a máig be nem gyógyult sebeknek az okozóit az úgynevezett szocialista társadalmi rendszer avagy a csendes diktatúra elvtelen kiszolgálói és elsősorban anyagi haszonélvezői között kell keresni. Nos, vidékromboló politikájával erre rátett még néhány lapáttal a baloldali hagyományőrző Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai tánccsoport nyolc keserves esztendeje.

Tisztelt Ház! Amikor egy új költségvetés tárgyalása kerül napirendre a parlamentben, sok nógrádiban fellobban a jobb élet utáni remény addig csak halványan pislákoló lángja. Különösen igaz ez a polgári kormányok idején, mert az emberek, legyen szó cégvezetőkről, önkormányzati képviselőkről, közalkalmazottakról, nem felejtik el, hogy az északi megyébe az első Orbán-kormány ideje alatt több jutott. Több jutott fejlesztésre, munkahelyteremtésre; ipari parkok jöttek létre; jelentős zöld- és barnamezős beruházások valósultak meg; elkezdődött a 21-es számú főút négysávosítása. Négy év alatt 52 településen indult el vagy fejeződött be közműberuházás. És ami talán a legfontosabb volt: az emberek bizakodással tekintettek a jövő elé, és volt mire büszkének lenniük Nógrád megyében is. A Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Pásztón élők hangja akkoriban elhallatszott a döntéshozók legfelsőbb szintjéig. Kérték, és adtak is a véleményükre.

2002 után azonban szinte minden megváltozott: ismét visszatértek a szocialisták, és a lábra kapott kedvező folyamatok szép lassan elsorvadtak. Megváltoztatták a fontossági sorrendet, a növekedési pályáról átkényszerítettek bennünket a leszakadás útjára. Miközben 2002-2010 között csökkenteni kellett volna a lemaradásunk mértékét, a fejlettebb megyékhez képest tovább nőtt a különbség. A működő tőke beáramlása szinte megállt. A termelő beruházások álruhájában a multinacionális kereskedelmi láncok jelentek meg.

A szocialisták ahelyett, hogy minél több pénzkereső hely létrehozására összpontosítottak volna, soha nem tapasztalt lendülettel és igyekezettel nyitották ki a kapukat a pénzköltő helyek előtt. Miközben a munkanélküliség évről évre nőtt, a leépülés az élet minden területén tetten érhetővé vált. Emlékezetes marad, hogy 1997-2004 között Nógrád megye - mint az ország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje - kiemelt támogatást kapott fejlesztési elképzelései megvalósításához. Sajnos ezt a jól működő rendszert is felszámolták a szocialisták. Kiüresítették a területfejlesztés megyei szintjét, és elindítottak egy szakmailag elhibázott regionális átalakítást. Nógrád vesztese lett az átalakításoknak.

Az állami szervek átszervezéssel százával veszítettek el státusokat. A felzárkózásunk érdekében tulajdonképpen nekünk járó fejlesztési forrásoknak csupán a töredékét kaptuk meg. Számtalan szükséges beruházás kapott stoptáblát. (Tukacs István: A költségvetésről lesz szó?) Ez alatt a 8 év alatt hozzávetőleg 8 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma Nógrád megyében. Nominálisan és fajlagosan is a legkevesebb fejlesztési forrás érkezett. Tartósítottuk utolsó helyünket az egy főre jutó GDP tekintetében. Tovább öregedett a lakosság, és felgyorsult a fiatalok elvándorlása. Nehéz 8 év volt, és ennek a 96 hónapnak nem kevésbé súlyos az öröksége is: eladósodott önkormányzatok, eladósodott ország, és ami a legsúlyosabb, devizában eladósodott családok százezrei - egy tönk szélére sodorta Magyarországot a következménye.

Ilyen évek után kellett megvalósítanunk az összefogást 2010-ben; elindítani a megújulást 2011-ben; lépéseket tenni a stabilitás érdekében 2012-ben. Most pedig, amikor a parlament a kormány által benyújtott 2013-as költségvetést tárgyalja, azt várják a nógrádiak is, hogy a válsággal terhelt időszakban az országot ért sárdobálás után és közben ez a költségvetés Magyarország tájolója, egyben az emelkedés éve legyen.

Azt várjuk, hogy hosszú évekre kijelöli helyes utunkat ebben az európai nagy dzsumbujban. És természetesen azt is várjuk, hogy a gazdasági fejlődésben visszamaradt, többszörösen hátrányosnak mondott területek, mint például Nógrád megye is, problémáit és feszültségének megoldását a költségvetés vonatkozó fejezetein belül kiemelten kezelik, és hamarosan sajátos, országhatáron belüli konvergenciaprogram készül felzárkóztatására. Miként nem érdekünk a kétsebességes Európa, ugyanúgy nem érdekünk a kétsebességes Magyarország sem.

Tisztelt Országgyűlés! Nógrád megye választópolgárai többségének nevében a kormány által beterjesztett 2013-as költségvetési tervezet fő számait elfogadásra javaslom. Támogatom az új munkahelyek bővítésére, a munkahelyek megtartására, a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozások terhének könnyítésére, a területi elv érvényesítésére irányuló javaslatokat.

Nógrád szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír az a javaslat, hogy a beruházási adókedvezmények megfogalmazásakor területi elvet kell érvényesíteni a kormánynak. Fontos, hogy a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások életét egyszerűbbé tegyük; hogy egyszerűsítsük az önfoglalkoztató mikrovállalkozások adózását.

Számunkra is a legfontosabb prioritás azonban a munkahelyteremtés és -megőrzés. Bízunk abban, és teszünk is érte, hogy a 2013-ban rendelkezésre álló, uszkve 1600-1800 milliárd forintos uniós pályázati forrásból olyan nógrádi projektek is támogatást kapjanak, mint Hollókő-Ófalu és Szentkút nemzeti kegyhely turisztikai megújítása, a kelet-nógrádi hulladékgazdálkodási és hulladékrekultivációs programok.

Itt az ideje, hogy végre elkezdődjön a salgótarjáni funkcióbővítő városrehabilitációs projektünk. Meg kell valósítani a salgótarjáni, pásztói és balassagyarmati kórházainkban előkészített rehabilitációs szolgáltatásfejlesztést, Bátonyterenye pedig további kiemelt figyelmet érdemel.

Áttörést szeretnénk elérni a turizmus területén is. Szakmailag végiggondolt projektek várnak támogatásra egyebek között Bánk térségében, Balassagyarmaton, a nógrádi geoparkban, Kozárdon és környékén. Színvonalas szálloda- és panziófejlesztéseket készítettünk elő Nógrádmegyerben, Nógrádgárdonyban, Hollókőn, Pásztón és Ereszvényben. Turisztikai attrakciófejlesztést szándékozunk megvalósítani Nyírjesben, Somoskőn, Katalinpusztán, a szécsényi Robinson-szigeteken, Szügyben, Salgótarján környezetében és a maconkai horgászparadicsomban.

De legfőképpen azt szeretnénk, ha a megyében működő cégek fejlesztési elképzeléseit támogatni tudnánk, és a kormányzattal közösen befektetési szempontból is minél vonzóbbá tennénk nógrádi varázslatos világunkat az itt lakó emberek javára, a megye fejlődése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Megértem az ellenzékben lévő szocialisták prüszkölését. Ha rossz lenne ez a költségvetési tervezet, aligha támadnák ilyen vehemensen. Bizonyára ismerik a szakállas viccet: döglenek a gazda libái, és tanácsot kér a szomszédtól, hogy mit tegyen; amikor az utolsó liba is elpusztul, a szomszéd sajnálkozik: milyen kár, mert lett volna még néhány tanácsa.

Isten mentse meg Magyarországot és Nógrád megyét a szocialisták tanácsaitól! Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között Tukacs István: A költségvetésről hallottunk valamit?)

(10.20)