Készült: 2024.09.19.02:13:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2013.03.19.), 462. felszólalás
Felszólaló Ékes József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:54


Felszólalások:  Előző  462  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszter Úr! Végighallgatva tényleg az eddigi hozzászólásokat és a bizottsági ajánlásokat is, örülök annak, hogy a parlament nagy többsége magát ezt a törvényt tudja támogatni. Ahogy Veres János képviselőtársam is elmondta, és Mirkóczki Ádám képviselőtársam is nagyon sok aggályt felvetett, de ennek ellenére ő is úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem tartozik a fertőzött országok közé. A másik oldalon pedig Magyarország esetében tulajdonképpen maga a törvény 2007-hez képest szélesíti és kibővíti magának a törvénykezésnek ezt a részét is.

Schiffer képviselőtársam fölvetette itt a késés kérdését. Szeretném kihangsúlyozni, hogy maga ez az Európa tanácsi rendelet és maga az európai pénzügyi szervezetek által tett ajánlás a terrorizmus és a pénzmosás kérdésére, egy állandóan változó folyamat. Ezt ön is tudja, hisz az események után és azoknak a tisztán látása után lehet úgy törvényt megalkotni, hogy annak elejét lehessen venni. Magam is... - és mai hír, nem 200 milliárd, hanem 280 milliárd forint van Cipruson durván a különböző off-shore cégek által ott bankoltatott vagy széfeltetett nagyságrendben, és ha megnézzük a magyarországi és a ciprusi forgalmat, akkor az az export-import területén olyan 15-19 milliárd környékén mozog. De mi lehet másutt? Hisz nagyon jól tudjuk, hogy 2010 környékén volt egy felmérés, és abból is egyértelműen kiderült, hogy megközelítőleg Magyarországról olyan 3000 milliárd forint vándorolt ki, és ki tudja, hogy ezek hol vannak. Lehet ez Svájcban is, de azt hiszem, ezt Mirkóczki Ádám is a maga részéről kellőképpen elmondta.

Nem véletlen, hogy a világban egyre jobban odafigyelnek arra a kérdésre, hogy különböző off-shore cégeknél milyen mozgások, milyen források vannak, és nem véletlen az, hogy az Európai Unió pénzügyi tanácsa is tulajdonképpen ezzel a kérdéssel egyre hatékonyabban és egyre erőteljesebben foglalkozik. Ennek valóban utána kell nézni, viszont ahogy Mirkóczki Ádám is mondta, Magyarország nem tartozik a fertőzött országok közé. Ő úgy fogalmazott, hogy miért kell ez a törvény. Ön fölvetette, Schiffer képviselőtársam, azt, hogy 2012-hez képest miért csak most került a parlament elé, a másik oldalon meg, hogy miért kell ez a szigorítás.

A pénzmosás és a terrorizmus kapcsán azt hiszem, hogy nagyon sok olyan kérdéskör fölmerül, amire érdemes odafigyelni, és inkább egy törvényt megelőzésképpen úgy meghozni és olyan szervezeti felépítést kell alkalmazni, amiben adott esetben a NAV is a PSZÁF is a maga részéről a megfelelő csatornákon keresztül a megfelelő információkat megszerzi, és ezáltal is biztosítja annak a lehetőségét, hogy Magyarország ne kerülhessen a fertőzött országok közé.

Itt voltam én is, amikor a Btk. vitája volt. Akkor Schiffer képviselőtársam fölvetette a hazai kis-, középvállalkozások kérdését, a büntetés kategóriáját, és lehetne sorolni egy csomó olyan dolgot, amelyek ebben a kérdéskörben is tárgyalandók. De úgy érzem, hogy sem a NAV részéről, sem pedig olyan szervezetek részéről, amelyek büntetési adottságokkal, lehetőségekkel rendelkeznek, nem elsődlegesen a kis-, középvállalkozások büntetési kategóriáját próbálják meg a maximumra emelni, hisz az utóbbi időben is nyomon követhető volt az, hogy a súlyának, a bevételeinek, a pénzmozgásának megfelelően történtek meg a különböző büntetések akár a nagy bevásárlóláncokkal kapcsolatban, és lehetne sorolni tovább, hogy mely területeken.

Ami a külföldi és a belföldi kérdést illeti, Veres János ezt a kérdést fölvetette. Tényleg, valóban lehetett volna ebben a kérdéskörben lépni. Schiffer képviselőtársamék benyújtják a módosító indítványt, bizottsági üléseken ezek a módosító indítványok meg lesznek vitatva, és majd meglátjuk, hogy milyen eredménnyel fog a parlament elé kerülni végszavazás kérdésében.

A másik ilyen kérdés, amit külön föl szeretnék vetni, és ez pontosan a pénzmosással kapcsolatos: nem véletlen, hogy maga a törvény is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvény egy új 5/A. §-sal egészül ki, hogy az esetleges nagy mennyiségű valuta kezelésére tekintettel szükségessé vált az eljáró hatóság tekintetében az irányadó eljárási rend megalkotására vonatkozó felhatalmazás beillesztése magába a törvénybe.

Nagyon jól tudjuk, hogy milyen hatalmas összegek vándoroltak ki az országból, vagy milyen hatalmas pénzmozgások történtek a különböző off-shore cégeken keresztül. Ezeknek valóban megpróbált maga a törvénykezés is úgy utánamenni, hogy a kikerült pénzeknél, ha valaki visszahozza ezt a forrást, akkor bizonyos adóamnesztiát vagy kedvezményt kap, és ha jól tudjuk, 2012. december 31-éig olyan 100 milliárd forint került vissza, került az adózási rendszerbe.

(20.40)

Most én is csodálkozom azon, hiszen az Európai Unió által 10 milliárd euróra biztosított ciprusi kérdés hatalmas válságot váltott ki a banki szektor területén, fogalmazzunk úgy, hogy a betétesek területén és az off-shore cégek területén is, mert három napja tulajdonképpen a ciprusi bankok be vannak zárva, a mai törvénykezés fogja eldönteni azt, hogy mi az az összeghatár, ami alatt adott esetben nem adóztatják meg magát a forrást, és milyen összeghatár fölött, tehát ebbe bele fognak tartozni az off-shore pihentető források is, és milyen mértékben fogják ezeket megadóztatni. De milyen válságot tud kiváltani egy ilyen lépés ott, amelyik ország tulajdonképpen magának az off-shore forrásoknak a pihentetését engedélyezte, és azokat a forrásokat, ki tudja, milyen eszközökkel és kamatoztatással, kamatoztatási rendszerrel forgatják be máshová? Ez a nagy kérdés, hogy hová forgatják be, és egyáltalán milyen célokat fog ez szolgálni.

Én is azt mondom egyébként, hogy a 2007-es törvényhez képest ez bővíti és kitágítja annak a körét, hogy több ellenőrzési folyamaton keresztül lehessen látni a valódi pénzmozgásokat, a pénzmosás elleni küzdelmet és az ezzel összefüggő terrorizmus kérdését is. Nem véletlenül tartalmazza maga a törvény a fegyverkezés nagy kérdését, és lehetne sorolni tovább, hogy melyek azok a területek, amelyeken szigorítani kíván az Európa Tanács, az Európai Unió, az összes nemzetközi szervezet, hiszen Magyarország nagyon sok nemzetközi szervezet tagja, és Magyarország is, fogalmazzunk úgy, az elsők között volt abban a kérdésben a törvénykezésben is, hogy a terrorizmus és a pénzmosás kérdését törvényi szinten is megpróbálja kezelni.

Nem késtünk el, Schiffer képviselőtársam, mert ahogyan Mirkóczki képviselőtársam fogalmazott, hogy Magyarország nem fertőzött terület, akkor miért is van szükség erre a törvényre. Tehát a kettőt próbálom egymással szembeállítani, az ön által mondottat és a képviselőtársam által mondottat. Tehát én azt mondom, hogy ha ezeket a lépéseket megtesszük, akkor sokkal nagyobb rálátása lesz a különböző ellenőrzési hatóságoknak és a pénzügyi szervezeteknek is, és valóban lehet csökkenteni a pénzmosás és a terrorizmus pénzmozgásának az útjait, lehetőségeit.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  462  Következő    Ülésnap adatai