Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt hét pénteken, november 13-án Magyarországon a figyelem a sajnálatos párizsi eseményekre terelődött, azonban november 13-a egy sokkal örömtelibb esemény évfordulója is, nevezetesen az idén, 2015. november 13-án volt Klebelsberg Kunó kultuszminiszter születésének 140. évfordulója. A mai napirend utáni felszólalásomban rá kívánok emlékezni, röviden ismertetve azokat az eredményeket, amelyeket az oktatás és a kultúra területén elért. Nemcsak az intézményalapítások, intézményfejlesztések voltak azok az eredmények, amelyek miatt őrá itt a Magyar Országgyűlésben érdemes megemlékezni, hanem az a szellemiség is, amellyel hozzáállt a kultúra és az oktatás kérdéséhez, ezáltal a magyar fiatalság jövőjét alapozta meg évtizedekre.

(21.30)

Klebelsberg Kunó 1914-től volt közszereplő, rövid ideig, 1921-ben belügyminiszter is, de ezt követően 1922-től tíz éven keresztül megszakítás nélkül vallás- és közoktatásügyi miniszter, amely tisztség betöltése során kifejtett tevékenysége az, ami igazán történelmi személyiséggé tette őt. Klebelsberg Kunó szemléletében az oktatás legapróbb szintjétől a legfelsőbb szintig támogatta, fejlesztette és figyelemmel kísérte az ágazat életét. Lényegében felszámolta az addig tömeges analfabétizmust Magyarországon, és a tanyasi iskolarendszer kiépítése évtizedekig biztosította a tanyavilág lakosságának oktatását is.

Abban a korban ezek rendkívül nagy előrelépést jelentettek, és a magyar társadalom műveltségének, oktatásának színvonalát rendkívüli mértékben megemelték. A közoktatási rendszert is átalakította, és nagyarányú egyetemfejlesztéseket is végrehajtottak Magyarországon az ő minisztersége idején, Pécsett, Szegeden vagy Debrecenben is, de támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát is, és a sportéletről sem feledkezett meg, hiszen 1928-ban jött létre a Testnevelési Főiskola, amely ma is működik.

Neki köszönhető az is, hogy a külföldre szakadt magyarokkal is foglalkozott, és a Collegium Hungaricum rendszerét is az ő minisztersége alatt hozták létre. A kulturális intézményeket is érdemes felsorolni, ha nem is a teljesség igényével, hiszen 1928-ra 1500 népkönyvtárat létesített, 1929-ben nyílt meg a római Collegium Hungaricum. Magyarországon 17 mezőgazdasági népiskolát és számtalan elemi népiskolát építtetett. 1930-ban a Margitszigeten fölavatta a Nemzeti Sportuszodát is. Szegeden Horthy Miklós jelenlétében felavatták az 5000. népiskolai épületet, ugyanekkor, 1930-ban szentelték fel Klebelsberg Kunó büszkeségét, a szegedi Fogadalmi templomot is. Tehát nemcsak oktatási, hanem, ahogy említettem, vallás- és közoktatási miniszter is volt.

Számtalan előrelépést sikerült elérnie a kultúra területén is, és az oktatás mellett erre is különös figyelmet fordított. 1922-ben létrehozta a Magyar Országos Gyűjteményegyetemet és annak tanácsát. Ennek hatókörébe tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtára is. A művelt középosztály megteremtése céljából életre hívta a Napkelet című irodalmi folyóiratot is.

Mindezen töredékes felsorolás is mutatja, hogy Klebelsberg Kunó minisztersége idején az oktatás és a kultúra Magyarországon rendkívüli eredményeket ért el, egy virágzó kulturális életet sikerült teremtenie miniszterként is, így, úgy gondolom, méltó arra, hogy a mai korból visszatekintve is, pártoktól függetlenül elismerjük az ő életművét és megemlékezzünk róla születésének 140. évfordulója alkalmából. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)