Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mind a két kérdésre válaszolok. Az egyik igen, a 2h-s és 3h-s gyermekekre vonatkozik. Arról volt szó döntően, hogy ha a kutatások azt mutatják, hogy itt több tízezer gyermek érintett, akkor igenis ennél egy lényegesen szélesebb körre kell az ingyenes gyermekétkeztetést biztosítani, erről szól a szünidei gyermekétkeztetésnek ez a koncepciója. Ugyanakkor az is fontos, ami az Alaptörvényben van és itt többen is utaltak rá, hogy egyik oldalról van egy szülői felelősség, van egy szülői kötelesség, tehát fontos az, hogy ezt is lássuk, hogy a szülőnek ‑ az Alaptörvény 16. §-ában van ‑ kötelessége gondoskodnia a gyermekről, és van egy másik fontos rendszer, ez a szociális törvény 7. és 62. §-a, amely azt mondja, hogy ha valaki az életkora miatt az alapvető javaktól meg van fosztva ‑ és itt nevesíti a 7. § is ‑, az önkormányzatnak illetékességére és hatáskörére tekintet nélkül biztosítania kell egy minimális védelmet, és itt nevesítve van az étkezés a 7. §-ban, és ki van bontva a 62-esben.

Tehát magyarul, ennek a tárgykörnek, hogy mindenkinek az alapvető jogokat biztosítani kell, ennek van egy általános szociális védelmi garanciája a szociális törvényben, és ehhez képest, erre épül rá az intézményes és a szünidei gyermekétkeztetés rendszere. Tehát mi azt gondoljuk, hogy azzal a 208 ezer gyermekkel, akik jelenleg 2h és 3h-val kapcsolatban hátrányos helyzetűnek és halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek, igenis ezt a társadalompolitikai célt meg tudjuk valósítani, hogy jövőre a szünidőben nem lesz éhező gyermek. Ez egy rendkívül fontos cél, és ráadásul, ahogy itt az előbb elhangzott, kötelező feladat. Hadd mondjam el még egyszer Gúr képviselő úrnak, amit bekiabáltam, hogy nem fog kelleni az önkormányzatoknak ehhez egyetlen fillér támogatást sem hozzátenniük.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik kérdés a két nap volt, ezt többen is fölvetették és a zárszóban szerettem volna visszatérni rá. Természetesen a szünet hosszabb, mint két nap, tehát szó sincs arról, hogy ha a téli szünet, mondjuk, tíz nap, akkor két napon keresztül kell csak biztosítani. A két nap nem erről szól, a két nap egy védelmi garancia a jogszabályban. Az alapvető konstrukció az, hogy a szülő kéri, és amíg kéri, addig kötelező adni. A két nap miért van mégis benne? A két nap azért van benne, mert vannak olyan ‑ nem számosan, de vannak olyan ‑ önkormányzatok, akik azt mondják, hogy nem kérte a szülő, nem szervezem meg. Ha nincs benne a két nap, ha nincs benne egy minimális ellátási, megszervezési kötelem, ha nincs benne egy minimális garancia arra, hogy mindenütt biztosítani kell a keretét ennek a szolgáltatásnak, akkor mondhatja ‑ láttunk ilyen szolgáltatásokat, szociális szolgáltatást is, más ellátást is ‑, amikor azt mondja az önkormányzat, hogy nem biztosítom, mert nincs kérelmező, nincs igénybevevő, nincs, aki kérelmezze.

A két nap azért kell bele, hogy igenis mind önkormányzat végiggondolja és gondoskodjon, mert olyan nincs, hogy a településen nincsen rászoruló gyermek vagy hátrányos helyzetű gyermek. Tehát fontos, hogy mindenki végiggondolja, hogy hogyan tudja ezt a szünidőre megszervezni, és ne pattintsa le magáról, hogy itt nincsenek, nincs hátrányos helyzetű gyermek, mert senki nem kérte. Tehát a két nap alapvetően erről szól, hogy minden önkormányzat számára ezt előírjuk, de az étkeztetés annyi napon keresztül történik, ahány napon keresztül a szülő kéri. Így valósul meg az eredeti cél, hogy valamennyi napon meleg élelemhez jut a gyermek, és ez volt az eredendő elvárás is. Köszönöm szépen.