Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az élethez való jogot mint elidegeníthetetlen és alapvető emberi értéket, az egyetemes nyilatkozatok és jogilag kötelező erejű nemzetközi dokumentumok biztosítják. Magyarország vonatkozásában 1992. november 5-én lépett hatályba az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény, amely megalkotása idején még tartalmazta a halálbüntetés alkalmazásának kivételes lehetőségét abban az esetben, ha a büntetést bírói ítélet szabta ki, és törvény a bűncselekmény elkövetését ezzel a büntetéssel szankcionálta.

A nemzetközi jog azonban a halálbüntetés eltörlésének irányába fejlődött tovább. Ezen általános fejlődési folyamatnak volt fontos állomása az egyezmény 1983-ban elfogadott 6. kiegészítő jegyzőkönyve, az első kötelező erejű nemzetközi dokumentum, amely békeidőben már megtiltotta a halálbüntetést, de háború vagy háború közvetlen veszélye esetén bizonyos feltételekkel még megengedte alkalmazását. Magyarország annak idején az egyezménnyel együtt csatlakozott a 6. kiegészítő jegyzőkönyvhöz.

A folyamat következő állomásaként az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2002. május 3-án Vilniusban tartott ülésén aláírásra megnyitották az egyezmény 13. kiegészítő jegyzőkönyvét, melyet a Magyar Köztársaság képviselője is aláírt, s amely a halálbüntetés alkalmazását minden helyzetben, béke és háború esetén egyaránt megtiltja.

(20.50)

Ez a dokumentum összhangban van az Európa Tanács azon célkitűzésével, hogy Európa legyen halálbüntetés-mentes övezet, és az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájával is, amely a 2. cikkében kimondja, hogy mindenkinek joga van az élethez, és senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni vagy kivégezni. A jegyzőkönyv - mivel az előírt számú ratifikáció már megtörtént - nemzetközi jogi értelemben 2003. július 1-jén hatályba lép.

Magyarországon a 23/1990-es alkotmánybírósági határozat alkotmányellenesnek minősítette a büntető törvénykönyvnek a halálbüntetés kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseit, így jogrendszerünkben a halálbüntetés mint büntetőjogi szankció sem béke, sem háború idején nem lehetséges, ezért a jegyzőkönyv Országgyűlés általi megerősítésének belső jogi akadálya nincs. Az Európa Tanács 2003. május 7-én kelt nyilatkozatában - tekintettel a jegyzőkönyv közeli hatályba lépésére - a tagállamokat a mielőbbi megerősítésre hívta fel, ezért mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a javaslatot támogassa.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)