Felszólalás adatai

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Dr. Rapcsák András képviselőtársunk mentelmi ügyében a bizottság az alábbi álláspontot alakította ki.

Mint az írásos anyagból is látható, a Makói Városi Bíróság átirata szerint dr. Kecskés Ákos a Makói Városi Bíróságnál a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés b) és c) pontja szerint minősülő, nagy nyilvánosság előtt elkövetett jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett dr. Rapcsák András és három társa ellen a 2000. március 30-án a sajtóban közzétett közlemény miatt.

A közleményben a nyilatkozók a magánvádlót és Túri Józsefet a város közvéleménye félrevezetésének megkísérlésével, zömében bűncselekmény alapos gyanúját jelentő cselekményekkel vádolják, és rögzítik, hogy szerintük az említett ügyekben különös felelősség terheli a négy ügyvéd települési képviselőt, köztük dr. Kecskés Ákost.

A mentelmi bizottság az ügyet a 2000. augusztus 29-ei ülésén tárgyalta. Dr. Rapcsák András a döntést teljes egészében a mentelmi bizottságra bízta azzal, hogy szerinte a közleményben nem lépte át a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátait. A mentelmi bizottság ülésén 6 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazat miatt nem alakult ki a mentelmi jog felfüggesztését javasoló többségi álláspont.

Az igennel szavazók álláspontja szerint a közlemény nem minősül a képviselő megbízatásának gyakorlása során általa közölt ténynek vagy véleménynek, mert azt három területi képviselőtársával együtt polgármesterként írta alá. Ilyen körülmények között a mentelmi bizottságnak és az Országgyűlésnek nem kell vizsgálnia, hogy a sérelmezett nyilatkozatban foglaltak túllépték-e vagy sem a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait, és a sértett a mentelmi jog miatt nem fosztható meg büntetőjogi igénye érvényesítésétől.

Ugyanakkor a nemmel szavazók álláspontja szerint a mentelmi jogot a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdése szerint kell elbírálni. A hivatkozott jogszabály szerint a képviselő ellen csak az Országgyűlés hozzájárulásával lehet büntetőeljárást folytatni, vagyis a képviselőt a terhére rótt cselekmény minősítésétől függetlenül országgyűlési képviselőként illeti meg a mentelmi jog.

A feljelentő ügyvéd és önkormányzati képviselő, dr. Rapcsák András pedig polgármester és országgyűlési képviselő, tehát mindketten közszereplők, így mindkettőjükre vonatkozik az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozata, amely szerint: "A szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél."

Az adott esetben tehát a közszereplő feljelentő vonatkozásában azt kell elbírálni, hogy az általa sérelmezett nyilatkozatban foglaltak túllépik-e az Alkotmánybíróság által megkívánt tágabb tűrési kötelezettséget, míg az érintett képviselő vonatkozásában a vizsgálat arra irányulhat, hogy a nyilatkozatban foglaltakkal túllépte-e a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait. A mentelmi jog felfüggesztése ellen szavazók mindkét kérdésre nemleges választ adtak.

A fentiek alapján többségi döntés hiányában a mentelmi bizottság az Országgyűlésnek nem javasolja dr. Rapcsák András országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)