Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A mai magyar társadalomban a korrupció sokat emlegetett kifejezés, amelyről mindenki tudja, hogy létezik, ártalmas, és hogy a mindenkori kormányzat sikeres vagy kevésbé sikeres eszközökkel küzd ellene.

Voltak olyan időszakok a magyar társadalom életében, amikor elnézőek, megértőek voltak a korrupcióval szemben. Akkor ugyan még protekciónak hívták, lassan azonban átszőtte az egész társadalmat, így szinte már senki sem ítélte károsnak. Ugyanakkor a korrupció ténylegesen létezik és ártalmas, hiszen a döntések meghozatalát nem az ésszerűség, hanem az egyéni érdek motiválja mindkét fél oldaláról: aki megveszteget és akit megvesztegetnek.

(18.10)

Ezen érdekközösség miatt mindkét fél érdeke azt kívánja, hogy a vesztegetés cselekménye rejtve maradjon. Emiatt nagyon nehéz a felderítés.

A korrupció korántsem csupán a fejlődő országok problémája, a legfejlettebbeknek, sőt a nemzetközi szervezeteknek is komoly gondot okoz. Ezt igazolja az Európa Tanács miniszteri bizottsága 1996. október 9-én Strasbourgban tárgyalt korrupcióellenes cselekvési programja és a most tárgyalt, korrupció elleni büntetőjogi egyezmény is.

Nem véletlen, hogy az Európai Unió jelentős teret szentel a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc kiszélesítésének. Ennek szellemében az EU-bizottság 1997. április 28-án akciótervet fogadott el.

Általános jelenségnek tekinthető, hogy az e körbe tartozó bűncselekmények megelőzésére és megakadályozására létrejött szervezetek, azok módszerei több lépéssel a szervezett bűnözés után kullognak. Más országokhoz hasonlóan az állami fellépés Magyarországon is lépéshátrányban van a szervezett bűnözéssel szemben. A korrupció, a szervezett bűnözés megelőzése, visszaszorítása terén már eddig is születtek az európai normáknak megfelelő intézkedések. A rendszerváltás óta eltelt időben a kormány a megváltozott társadalmi helyzethez igazodva új tényállást iktatott be a büntető törvénykönyvbe, sor került a büntetési tételek szigorítására, a szankciók súlyosbítására.

A szervezett bűnözés nem a lopott gépjárművek kereskedelmével, a pénzbehajtásra szakosodott védelmi zsarolásból élő bandákkal, a prostitúcióval kezdődik. Sőt, talán nem is eretnekség kijelenteni, hogy nem ezek a magatartásformák jelentik társadalmunkban a legnagyobb veszélyt. Hiszen ezek ellen többé-kevésbé jól kiépített jogi és intézményi keretek között lép fel az állam. Úgy tűnik azonban, védtelenek vagyunk az úgynevezett fehérgalléros vagy intellektuális bűnözéssel szemben, annak lényege ugyanis a joghézagokban rejlik. Sajnos, a korrupció és a szervezett bűnözés két egymással szorosan összefonódó, a társadalomra rendkívül súlyos veszélyt jelentő jelenség. Ezek ellen csak az átfogó, kellően átgondolt kormányzati politika lehet eredményes. A polgári kormány feladatának tekinti, hogy a korrupció ellen a létező leghatékonyabb eszközökkel lépjen fel. Ennek jegyében tartotta szükségesnek a kormány, hogy Magyarország az Európa Tanács 1999. évi január 27-én kelt, korrupció elleni büntetőjogi egyezményét mielőbb ratifikálja a parlamenti megerősítés fenntartásával. Az egyezmény aláírására 1999. április 26-án került sor.

A korrupcióval szembeni hatékony fellépés egyik kulcsa mindenekelőtt az egymással összhangban álló nemzeti szabályozásokban rejlik, ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt indokoltnak tartja, hogy jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget téve, csatlakozzunk az Európa Tanács korrupció elleni büntetőjogi egyezményéhez. (Taps a Fidesz padsoraiból.)