Felszólalás adatai

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ha egy idegen hazánkba érkezik, azt vagy vasúton, közúton vagy repülőn vagy - sajnos egyre kevesebb alkalommal - hajón teszi. Így sokszor még az ország határa előtt kialakul egy képe hazánkról. Például, ha Grazból Ungvárra utazik, akkor felszáll a Szombathely és Csap között közlekedő gyorsvonatra, és azon utazna. De ezt csak egyszer teszi. Ha meglátja a leszakított díszléceket, a folyosó falának támasztott fülkeajtót, a fűtetlen vagonokat, a mosdót, ahol nincs villany és víz, ami meg benne van, arról jobb nem beszélni... - hangsúlyozom, ez a szerelvény Szombathely felől jön. Ha átszáll az InterCityre, és esik a hó vagy az eső, akkor sem jár jobban, a késés garantált.

Az évek óta tartó folyamatos leépítések következtében ma nincs a MÁV-nál megfelelő számú előmunkás, állomási kisegítő, nincs aki tisztítsa a váltókat, elvezesse a csapadékvizet. Sokszor már állomásfőnök sincs. A mellékvonalakon megszüntették a személyzetet, így az utas úgy értesül a bezárt állomásépület előtt toporogva a vonat késéséről, hogy az nem jön. Nem is csoda, hogy aki egyszer így járt, az még egyszer nem fog vonatra szállni, inkább elmegy busszal vagy személykocsival, és az utasok végképp elfordulnak a MÁV-tól. Ha ezek után az utas megérkezik egy nagyobb állomásra, és ott akar átszállni a még meglévő mellékvonalakra, akkor meglepődve tapasztalja, az állomáson van kocsma, kínai áruház, pénzváltó, újságárus, zöldséges; ami nincs: füstmentes, fűtött váróterem és tisztaság. Ha az utas ezen elkezd zsörtölődni, a válasz az, nincs pénz, illetve kellene pénz.

Tisztelt Miniszter Úr! A magyar vasút nem ebben a pillanatban került ebbe a helyzetbe. Az 1996-ban Záhonyban megkötött MÁV-állam szerződés igyekezett már segíteni ezeken az áldatlan állapotokon. Hol tart ma a szerződés megvalósítása? Évek óta visszatérő hír a mellékvonalak megszüntetése. Az, hogy ez esetleg egy szűkebb térség teljes elzártságát jelenti, nem kerül szóba.

Kérdezem: igaz-e ez a hír, tervezi-e a tárca, hogy a vidék Magyarország része marad vagy egyáltalán Európa része marad, vagy kikerül ebből a körből? Az önkormányzatok által fenntartott és működtetett vasútvonal meggyőződésem szerint nem tartozik a bölcs gondolatok közé.

Végezetül: én ezt az interpellációt 1999. november 22-én adtam le. Az, hogy csak most hangzik el, a háromhetes ülésszak következménye, de az utolsó bekezdés így kezdődött: "Jön az év vége, jön a Télapó, a Jézuska, a vasutassztrájk."

A MÁV saját költségén belül ezt a kérdést rendezni nem tudja. A MÁV, mint ahogy a neve is mutatja, állami tulajdon, a tulajdonos megszemélyesítője pedig ön. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Milyen szerepet vállal saját vállalata problémáinak rendezésében? Kérdezem: mit várhatnak a vasutasok a kormánytól és az utasok a vasúttól? (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)