Felszólalás adatai

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A magyar egészségügy szabályrendszerének alapjait az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény fekteti le. E jogszabály a hatálybalépését követően egy alkalommal került átfogó módosításra, amely a 2001. évi XXII. törvénnyel valósult meg.

Az akkori módosítás elsődleges célja az volt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel a törvény rendelkezéseit összehangolja a közösségi előírásokkal, ezáltal biztosítva a szükséges keretszabályozást és a jogharmonizációt. A 2001. évi módosítás óta eltelt időszak alatt bekövetkezett változások, mint például az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, a közigazgatás korszerűsítésére irányuló kormányzati célkitűzések, valamint a hazai jogszabályi háttér megváltozása következtében ismét szükségessé vált a törvény felülvizsgálata, amelynek során egyértelművé vált, hogy új állat-egészségügyi törvény megalkotása szükséges, amely alapjaiban, szerkezetében követi a hatályos törvényt.

A törvényjavaslat legfőbb tartalmi elemei az alábbiak. A tagállami működés során szerzett tapasztalatok rámutattak arra, hogy egyes területeken a jelenleg hatályos törvény már nem nyújt egyértelmű alapot egyes állat-egészségügyi feladatok közösségi normáknak megfelelő módon történő ellátására, ezért szükségessé vált a közösségi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési feladatok végrehajtásához, az élelmiszer-biztonság megvalósításához a kor kívánalmainak megfelelő törvényi háttér biztosítása.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat szilárd alapot ad a csatlakozás óta felmerült és a jövőben szükségessé váló jogharmonizáció sikeres elvégzéséhez. A törvényjavaslatban sor kerül az állat-egészségügyi igazgatás szervezetének korszerűsítésére, egyidejűleg a hatósági fórumrendszer átalakítására, valamint ennek keretében az egyes állat-egészségügyi feladatok és hatáskörök átszervezésére.

Az állami feladatok célszerű decentralizációja keretében a törvényjavaslat jelentős mértékben csökkenti a minisztérium hatósági feladatait. Egyfelől a minisztériumnál nem maradnak egyedi, elsőfokú hatósági ügyek; másfelől a minisztérium hatáskörébe tartozó másodfokú ügyek száma csökken. Ez utóbbi megvalósulását szolgálja, hogy az állat-egészségügyi hatóság elsőfokú hatósági ügyeinek egy része a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalokhoz kerül, amelynek következtében a másodfokon eljárni köteles hatósággá a megyei, illetve a fővárosi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások válnak.

Mindezek eredményeképpen megnövekszik a minisztérium ágazati stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában való szerepvállalása, valamint hatékonyabbá válik a szabályozási, elemző és ellenőrző tevékenysége. Mivel a minisztérium egyes hatósági feladatai átkerülnek az országos hatáskörű intézetekhez, valamint ezzel párhuzamosan megváltozik az állat-egészségügyi igazgatás szerkezete, ezért a hatósági fórumrendszer átszervezésre kerül.

Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálatban bekövetkezett létszámcsökkenés alapján, valamint a hatósági és magán állatorvosi feladatok ésszerű elhatárolásának figyelembevételével felmerült a feladatok átstrukturálásának kérdése is. Tekintettel arra, hogy az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat által ellátott feladatok nem szüntethetők meg, mivel ezek a közösségi előírásokban foglalt kötelezettségei, és a járványbiztonságot és az élelmiszer-biztonságot szolgálják, ezért alternatív megoldást kell biztosítani a feladatok ellátására.

Ennek megvalósítását a jogosult állatorvos intézményének bevezetése jelenti, aki elsőfokú állat-egészségügyi hatósági tevékenységet végez. Ennek ellenőrzését a területi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal látja el. A törvényjavaslat meghatározza a jogosult állatorvos feladatait, akinek tevékenységét a megyei, illetve fővárosi állomás igazgató-főállatorvosa engedélyezi.

A törvényjavaslat felhatalmazást ad a kormány számára, hogy a jogosult állatorvos feladat- és hatáskörét külön jogszabályban állapítsa meg.

A minőségbiztosítási elveken alapuló többéves nemzeti ellenőrzési terv bevezetése lehetőséget teremt a közigazgatásban érvényesülő egységes minőségbiztosítási fejlesztési rendszer állat-egészségügyi területen történő bevezetésére, valamint a jogszabályi előírások átláthatóságának és szükségességének felülvizsgálatára.

A törvényjavaslat alkalmazási köre meglehetősen széles. Ezzel kapcsolatban leginkább a törvényjavaslatnak az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvénnyel való kapcsolata érdemes magyarázatra. Az élelmiszertörvény keretjogszabályként szabályozza az élelmiszerek előállítását, forgalmazását, továbbá megállapítja a hatósági élelmiszer-ellenőrzésre vonatkozó általános előírásokat, azonban az ellenőrzésben részt vevő hatóságok feladatait nem konkretizálja.

Ezt minden egyes hatóság esetében a vonatkozó jogszabályok állapítják meg, így az állat-egészségügyi törvényjavaslat, valamint annak hatálya - az élelmiszertörvény keretei között mozogva - határolja be az állat-egészségügyi hatóság élelmiszer-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat az egyetlen, amely a teljes élelmiszerlánc, azaz az emberi táplálkozásra szolgáló élelmiszer előállítása, tárolása, szállítása, forgalmazása során jelen van, és így az élelmiszer-biztonság fenntartásában vezető szerep hárul rá.

A törvényjavaslat járványügyi szempontból meghatározza az állattartó, a jegyző, az állatorvos, valamint az állat-egészségügyi hatóság kapcsolatrendszerének alapvető elemeit, a járványok kialakulásának megelőzése érdekében követendő eljárási rendet. A jövőben is törvényi szinten kerülnek meghatározásra az állattartók számára azok az általános érvényű viselkedésformák, amelyek megalapozzák a biztonságos állattartási, járványvédelmi gyakorlat folytatását.

Tisztelt Országgyűlés! Az állatok és állati eredetű termékek szállításának és forgalmazásának vonatkozásában teljesen új eljárások kerülnek megfogalmazásra, mivel a belföldi szállítás, a belső piaci kereskedelem és a harmadik országokból származó import szabályai az Európai Unióhoz történő csatlakozással teljesen megváltoztak.

A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően állat-egészségügyi hatósági feladatként nevesítésre kerül az állat és állati eredetű termék belső piaci kereskedelmének és importjának állat-egészségügyi ellenőrzése.

A törvényjavaslat külön nevesíti a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalt, korábban kerületi hivatalt, amely a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás illetékességi területén belül lát el hatósági feladatokat.

A kerület hivatal élén a kerületi főállatorvos áll, akinek feladatkörébe tartozik a megyei állomásra letelepített elsőfokú hatósági ügyek intézése, szakhatósági állásfoglalás átadása, engedély kiállítása például, továbbá hatáskörében az állat-egészségügyi bírság kiszabása.

(13.00)

A törvényjavaslat meghatározza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseitől való eltéréseket, amelyek kiterjednek az idézés és a határozat közlésének szabályaira, valamint az eljárási határidőkre.

A törvényjavaslat pénzügyi vonatkozású elemei a következők. Az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a jövőben is a központi költségvetésből és a beszedett állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjból kell biztosítani. A nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyre veszélyes állatbetegségek felszámolására szolgáló mentesítési programok, valamint a monitoringprogramok működtetésére, továbbá a rendkívüli járványveszélyhelyzet kezelésére szolgáló pénzeszközök fedezésére a központi költségvetésben külön alcímen évenként járványvédelmi célelőirányzatot kell elkülöníteni.

A korábbi szabályozáshoz képest változásként jelenik meg, hogy a kártalanításhoz és az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben, a minisztérium fejezetében külön alcímként kell tervezni és biztosítani. A törvényjavaslat a korábbiakhoz képest szélesebb körre terjeszti ki az állat-egészségügyi bírság alkalmazási lehetőségét, és meghatározza a mérlegelés általános szempontjait.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek megtárgyalni, javaslataikkal segíteni a még jobb szabályozás lehetőségét és feltételeit.

Köszönöm, hogy meghallgattak.