Készült: 2024.09.23.03:13:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

103. ülésnap (1999.11.30.), 455. felszólalás
Felszólaló Göndör István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:47


Felszólalások:  Előző  455  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Néhány gondolatot hadd mondjak el erről a törvényről, mert bízom abban, hogy még javítható. Teszem ezt azért, mert szó van arról, hogy jó, ha méltányosság van egy törvényjavaslatban, mert az élet mindig produkálhat olyan helyzeteket, amelyek nehezen megoldhatók. Én azt hiszem, hogy az egész hivatalt körüllengheti a korrupció, a nem tisztességes ügyintézés vádja, ha ez így marad, ahogy a törvényjavaslatban van. Én azt hiszem, hogy ezt minden formában konkréttá kellene tenni.

A másik: tisztelettel kérném a miniszter urat, nézzék meg a korábbi törvényt, ahonnan átemeltek egész paragrafusokat és bekezdéseket, mert lehet, hogy csak gépelési hiba miatt, de néhány dolog kimaradt. Ezek közül csak egyet említenék meg, amely nekem rettentően rosszul esik: a lakásfenntartási támogatás e törvényjavaslat szerint most már jövedelemnek minősül. Én nem hiszem, hogy a kormánynak ez lett volna a szándéka, hogy ezt a támogatást, ami tényleg nagyon konkrét esetre vonatkozik, jövedelemnek akarná értelmezni.

A következő dolog: sokszor elhangzott a délelőtt folyamán, s én többször szándékoztam kétperces hozzászólást tenni, amikor azt hallottam a kormánypárti képviselőktől, hogy ez a törvényjavaslat ösztönzi a foglalkoztatást. Az egyik, ami egyszerűen elintézhető, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás sehol meg sincs említve. Nincsenek megemlítve a lehetőségei, a korlátai. Azt hiszem, hogy erre mindenképpen ki kellene térni.

A végére hagytam a legszembetűnőbb példát arra, hogy ez a törvényjavaslat mennyire azt ösztönzi, hogy aki már hozzájutott a járadékhoz, az dőljön hátra kényelmesen a székben, és véletlenül se csináljon semmit, mert ettől kezdve nem kaphat járadékot. Jelesül, amikor az időskori járadékra azt mondjuk, hogy megkapja a 80 százalékot, de egyébként 40 százalékig valamilyen jövedelme is lehet, s ha ennél nagyobb a jövedelme, akkor viszont már csak az időskori járadék és a havi jövedelem közti különbségre tarthat igényt, ebben az esetben azt fogja mondani, hogy ő azt a 80 százalékot akkor is megkapja, ha semmit sem csinál, akkor miért dolgozna akár egyetlen órát is.

Én tisztelettel ajánlom a miniszter úr figyelmébe, hogy a kormány vagy - még nagyobb szavakat használok - a költségvetés számára is kedvező pozíció az, ha azt mondanánk, ha egyszerűen eltűrnénk, hogy a 40 százalékig megszerzett jövedelem nem minősül jövedelemnek e törvény szempontjából, akkor csak az ezen felüli részt vegyük figyelembe az egyébként 80 százalékig terjedő résznél a különbségszámításnál. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat megszabadul a 80 százalék egy bizonyos részétől, tehát ennyiben takarékos, ugyanakkor ösztönzi azt a még munkavállaló korú egyént, aki képes arra, hogy dolgozzon, és abban a szerencsés helyzetben van, hogy talál is magának munkahelyet. Számára ösztönző lehet, hogy a jövedelme a járadék egy részének megkapásával együtt túlnőhet... A törvényben kategorikusan kimondott időskori járadék 80 százalékát nem haladhatná meg. Ha azt mondjuk, hogy a megszerzett jövedelme ezzel a 40 százalékkal meghaladhatja, amit a 27. § (3) bekezdése megenged, azt hiszem, hogy ez egy valódi aktív ösztönző formula lehet mindenki számára, aki számot tart az időskori járadékra.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Erre vonatkozóan módosító javaslatot is készülünk benyújtani.

Köszönöm. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  455  Következő    Ülésnap adatai