Felszólalás adatai

Sajnos a kormány azonban erre a legkevésbé sem képes. Emlékszünk még azokra a hírekre, amelyek arról szóltak, hogy a szociális államtitkár csalóknak és ingyenélőknek ábrázolta a rokkantakat. A bűnbakképzést követően álltak neki 2012-ben a rendszer átalakításának, amivel lényegében megszüntették a rokkantnyugdíj-biztosítás intézményét. Megszüntették a korábbi nyugdíjasstátusokat, így sokaktól elvették az ehhez kapcsolódó kedvezményeket. A korhatár alatti nyugdíjasok jelentős részét pedig arra kényszerítették, hogy kérje újbóli felülvizsgálatát. Akkor azt mondták, hogy a felülvizsgálatok 2013 végéig befejeződnek, ma már 2014 végéről beszélnek.

Mára már világossá vált, hogy a rokkantellátások szétverésével nem az volt a kormány célja, hogy akit lehet, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási rehabilitációval segítsen visszatérni a munka világába. Ma már egyértelmű, hogy nincs működő rehabilitáció, az érintettek alig néhány százaléka jut munkához, a többség ellátás és munka nélkül maradt. Még a kegyetlen minősítési rendszerük, aminek alapján elbírálják, hogy ki rokkant és ki nem, még az sem tudott annyi embert kitenni a rendszerből, mint amennyit szerettek volna. Így a spórolást főként azzal tudták növelni, hogy sokakat átsoroltak, emiatt ma egyre többen vannak azok, akik akár több tízezer forinttal is kevesebb ellátást kapnak.

A kormány folyton azt hangoztatta, hogy hány százezer embert kívánnak visszahelyezni a munkaerőpiacra. Azonban már az elgondolás is hibás volt. Hiszen úgy ígértek egymillió munkahelyet, hogy még az egészséges embereknek sem tudnak valódi esélyeket kínálni, csupán az éhbérért adott közmunkát. Nem beszélve arról, hogy miként gondolták, hogy több százezer ember egyik napról a másikra munkaképes lesz. Közben azok számára, akiket kitettek a rendszerből, semmilyen kiutat nem biztosítottak. Hiába beszélnek rehabilitációs kártyáról, uniós foglalkoztatási programokról, ezekből az érintettek mit sem érzékelnek. Ezt mutatja az is, hogy 2012-ben 63 milliárd forint volt az az adóbevétel, amely azon cégektől származott, amelyek inkább befizették a rehabilitációs hozzájárulást ahelyett, hogy a törvény szerint előírt módon megváltozott munkaképességűeket alkalmaztak volna.

Nem egyértelmű, hogy a kormánynak mi a valódi célja. Vagy az, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember dolgozzon, vagy az, hogy minél több ilyen adóbevételre tegyen szert. De maga a kormányzat, a minisztériumok és szerveik is inkább befizetik az adót, mint hogy megváltozott munkaképességűeket alkalmazzanak. 2012-ben még azt mondták, az a cél, hogy a minisztériumi állomány természetes fluktuációja során egyre nagyobb számban kerüljenek be a minisztériumokba, minden tárcánál elérjék a minimum 5 százalékos arányt, és a tárcáknak a jövőben ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetni. Ezzel szemben kiderült, hogy a mintegy 5600 közalkalmazott közül ma csak 19 fogyatékossággal élő dolgozik a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban. A belügyi, az igazságügyi, a fejlesztési és az agrártárcánál egyetlen álláshelyet sem tölt be jelenleg megváltozott munkaképességű dolgozó.

Jelenleg a fogyatékkal élők körülbelül 12-14 százalékának van csak munkája, miközben a kormány tervei szerint a rokkant-felülvizsgálatok nyomán a következő években további 150 ezer rokkantat fognak visszaterelni a munkaerőpiacra. Ezt megnehezíti majd, hogy a több mint félmillió fogyatékkal élő nagyobbik hányada, 327 ezer ember csupán általános iskolát végzett, érettségije csak egyötödüknek van, diplomával pedig kevesebb mint 10 százalékuk rendelkezik. A kormány a trafiktörvény indoklásakor azzal hitegette a megváltozott munkaképességűeket, hogy majd előnyt élvezhetnek a pályázatok elbírálásánál, és lehetőségeket biztosítanak számukra. Aztán gyorsan kiderült, hogy minden szempont többet ért, mint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Mutatóban sem találni olyat, aki nyert a pályázaton, és olyat se nagyon találunk, ahol megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak.

A hangzatos ígéretek helyett érdemi intézkedésekre lenne szükség, amellyel e jelentős társadalmi csoportnak megkönnyítik mindennapjait, és segítik őket.

A Magyar Szocialista Párt eddig is kiállt és a jövőben is kiáll a megváltozott munkaképességű emberek mellett. Megtesz mindent annak érdekében, hogy könnyebbé tegye életüket, hogy sorsuk ne csak a szerencsén múljon.

Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)