A felszólalás szövege:
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása kapcsán az első szakasz 4. pontjához kívánok véleményt megfogalmazni.
Az előterjesztés a következőképp fogalmaz: a közúti járművezetők képzése állami alap- és középfokú oktatási intézményekben vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés a közlekedési hatóság engedélye alapján zárt rendszerű elektronikus képzési formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment-rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményben történik.
Tisztelt Elnök Úr! Az általam is jegyzett módosító indítvány akként kívánja módosítani a 18. § (1) bekezdését, hogy az elektronikus, azaz távoktatásos képzési rendszer helyett csak a tanteremben történő képzést preferálja. Természetesen mindez nem szünteti meg a távoktatás azon formáját, amelyre a törvényalkotó, jogalkotó gondol, de mégis úgy gondolom, hogy az elmúlt húszéves tapasztalat visszaigazolja mindazon szakmai érveket, amelyeket röviden szeretnék megfogalmazni. És az adatok, amelyeket a tisztelt Házzal közlök, kimondottan csak Csongrád megyei adatok.
Egy adott évben Csongrád megyében 6-6,5 ezer ember jelentkezik gépjárművezető-képzésre, beleértve a segédmotor-kerékpártól egészen a teherautó- vagy autóbuszvezető-engedélyig. Öt lehetősége van egy tanulónak a vizsgára, hogy eredményes, sikeres vizsgát tegyen, és átlagban két-háromszor próbálkozik, mire eredményes vizsgával rendelkezik a végén, ami azt jelenti, hogy körülbelül 15-17 ezer vizsgaalkalom történik Csongrád megyében egy évben.
A vizsgaalkalmanként befizetett vizsgadíjakat a tanuló a magyar állam kasszájába teljesíti mint vizsgadíjat, az összes többit pedig az elméleti képzésért a képző szervek felé, amelyek vagy egyéni képző szervek, egyéni cégek, vagy pedig társas vállalkozásként működnek.
Csongrád megyében jelen pillanatban közel 40 képző szerv kapott és él a működési engedélyével, és ebben a 40 képző szervben több száz olyan dolgozó, szakember dolgozik, aki elméleti képzésekkel, illetve gyakorlati képzésekkel tölti mindennapjait és tartja el családját.
A tanulók, akik beiskolázásra kerülnek, a Csongrád megyei felmérések szerint 80-90 százalékban 25 év alattiak. A korukból is adódik, hogy ezek a diákok a modern technikát már jól tudják alkalmazni. És természetesen, ha azt a választási lehetőséget megadjuk számukra, amely a távoktatás, illetve a kötelező tantermi képzés között van, akkor a diákok, egyértelműen a könnyebb ellenállás felé elmozdulva, kihagynák a tantermi képzést, és csak és kimondottan a távoktatást választanák. Ellenben a szakma egyöntetű véleménye az, hogy a távoktatás mint oktatási forma nem ember közeli, és nem járul hozzá a kulturált közlekedés fejlesztéséhez, nem járul hozzá a balesetmentes közlekedéshez vagy legalábbis azok százalékos arányának a csökkentéséhez. A mi megítélésünk szerint a két rendszer együttes megtartásával és az elméleti szakoktatók megtartásával azon előnyök léphetnének elő, amelyekkel a személyes kapcsolattartást, a szakmai tudás átadását lehet erősíteni.
Úgy gondoljuk az elmúlt több évtizedes tapasztalatból kiindulva, hogy részünkre az az egy járható és elfogadható út van, amely a tantermi képzést mint fő preferált képzést tovább engedné működni. Ezzel nem kerülnének veszélybe a hazai kis- és középvállalkozások, esetenként nem nőnének a munkanélküli helyek és nem csökkennének a munkahelyek. Mi úgy gondoljuk, hogy az autóvezető-képzés, amely igazából rengeteg sebből vérzik, és nagyon sok problémával van körülövezve, több megbecsülést, több odafigyelést és nagyobb támogatást igényelne.
A tantermi képzések kapcsán a szakoktatóknak egyöntetűen az a véleménye, és ezt személyesen is tapasztaltam, hogy egy elméleti tanteremben leadott elméleti képzés sokkal ember közelibb, és a felmerülő problémákat, mint például a vezetéselméleti problémák - gondoljunk csak például a bizalmi elvre, vagy gondoljunk például a járműkezelés azon problémakörére, amely például egy kipördülés esetén annak a megfékezésére irányul -, ezeket olyan szakemberek oktatják jelen pillanatban tantermi keretek között, akik több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. Ennek a tapasztalatnak az átadásával az utánpótlás, azok, akik kikerülnek a közlekedésbe, nagy valószínűséggel biztonságosabban és jobb körülmények között vezetnének. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)
Mi arra kérjük a jogalkotót, hogy támogassa a módosító indítványt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Felszólalásomnak a Szabadság és felelősség címet adtam.
Az alkotmány napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának szervezetét és kereteit. Az ilyen értelmű alkotmány a polgári fejlődés eredménye. Az alkotmány politikai megközelítésben a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait és az állampolgárok szabadságjogait. Az alkotmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a jogokat ne csak megfogalmazza, hanem teremtse meg érvényesülésük biztosítékait is. Az alkotmány alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja a személyes szabadságjogokat, szabályozza az államszervezetek felépítését és működését. Az alkotmány egyenjogúsági elve a törvény előtti egyenlőséget jelenti mindenki számára, az egyenlőséget és a szabadságot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nem is oly régi köztársaságban, mint amilyen a magyar, nincs fenyegetőbb veszély, mint hogy a vezetés lemond a társadalom szövetének megerősítését hozó megoldásokról vagy pusztán csak a vitás kérdések felvetéséről azzal a jelszóval, hogy meg kell felelni a pragmatikus, legtöbbször makrogazdasági kihívásoknak. Persze a világgazdasági válságban egy ország vezetésének a legjobb tudása szerint kell reagálnia. Ám tévedés lenne azt hinni, hogy a jó makrogazdasági politika, a jó válságkezelés azonos volna azzal a tágabban vett jó politikával, amely egy-egy országon belül megalapozza a társadalmi együttélést, a belső kohéziót, amely valójában a demokrácia minőségének fokmérője.
Az 1949 óta érvényben lévő alkotmány azonban nincs dicsérhető állapotban. A '49. évi alkotmány preambuluma ugyanis kimondja, hogy ez az alaptörvény valójában csak egy átmeneti alkotás, a '89-es módosítás pedig csak a békés átmenetet biztosította. Tehát eleve ideiglenesnek szánt dokumentum, és az abban foglaltak csak az új alkotmány elfogadásáig érvényesek. Tekintve azonban, hogy még 2011-ben sem rendelkezünk új alkotmánnyal, logikusan vonhatjuk le a következtetést, az ideiglenesség és az átmenetiség nem múlt el, azaz az alkotmányozók várakozásai nem teljesültek. Az 1989-es módosítás mégiscsak abból a korábbi alkotásból származik, amelynek preambulumában ez olvasható: a nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és a nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. Ez a mondat persze nem ismétlődik meg a '89-es módosított szövegben, azonban ezernyi helyen a régi alkotmány megfogalmazásai köszönnek vissza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az új alkotmány tervezetének paragrafusai leszögezik: "Magyarország független, demokratikus jogállam. Magyarország köztársaság. A hatalom forrása a nép. A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik." Mindezeket kiegészítve az alkotmánytervezet Szabadság és felelősség fejezetének alapvető emberi jogokat tartalmazó felsorolásában világosan kifejezi, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam.
Nem csak szimbolikus jelentősége van annak, hogy megváltozik a magyar alaptörvény számozása, új elnevezést is kap, mivel mostanáig a többször módosított '49. évi törvény van hatályban. Annak eredetije nem volt más, mint gyakorlatilag a szovjet alkotmány szolgai fordítása. A preambulum a Nemzeti hitvallás címet kapja, felidézi az ország történelmi múltját, az államalapítástól napjainkig, kiemelve '48 és '56 örökségét. Először jelenik meg alaptörvényi szinten a hatalommegosztás mint az állami erőszak-monopólium elvének rögzítése, az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme, a nemzeti és állami ünnepeink, a gyermekvállalás támogatása, az értékteremtő munkára alapuló gazdaság deklarációja, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás, valamint az egészséges környezet fenntartásának, megőrzésének elve. A felsoroltakban, a '49-es szocialista alkotmánnyal ellentétben a most elfogadásra váró alkotmánytervezet demokratikus módon, európai szinten biztosítja a szolidaritást és a felelősség elvét.
Az Alaptörvény Szabadság és felelősség címet viselő második részének középpontjában az ember és az őt megillető sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai állnak. Példaadója az Európai Unió emberi jogi chartája. Ennek mintájára jelenik meg a munkavállalók és a munkaadók egyes jogainak rögzítése, a gyermekmunka és az emberi egyedmásolás tilalma, a fogyatékkal élők külön védelme, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog. "Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége". Ezzel a mondattal kezdődik az alaptörvény-tervezet Szabadság és felelősség című fejezete, amely az alapvető emberi és polgári jogokat sorolja fel. Ebben a jelenlegi alkotmányhoz képest számos kisebb-nagyobb különbség található. Az alapvető jogokról a nagy betűvel írt "EMBER" szón túl a tervezet többet mond a jelenlegi alkotmánynál. Rögzíti ugyanis, hogy Magyarország nemcsak az egyéni, hanem a közösségként gyakorolható alapvető jogokat is elismeri. Változás az is, hogy nemcsak természetes személyek, hanem törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak alapvető jogok, és azokat is terhelik kötelezettségek.
A szabadság nekünk elsősorban hétköznapi értelemben és különösen mint politikai szabadság, tehát nem mint jog létezik. Ez azt jelenti, hogy az embernek joga van ahhoz, hogy a közösségen belül maga határozza meg életét, a dolgokhoz való hozzáállását, maga döntsön saját sorsa felett, feltéve, hogy ezt nem önzően teszi, hanem úgy, hogy a közösségen belül annak javát tartja szem előtt.
(16.30)
A szabadság mint jog azonban felételezi azt, amit metafizikai szabadságnak nevezhetünk. A tudatos önbíráskodás, a képesség arra, hogy döntsön, a szabadság veleje.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Szabadság és felelősség - szól a fejezet címe. Szabadság ott van, ahol van felelősség, és felelősség csak akkor várható el, ha biztosítva van a szabadság. Meggyőződésem, hogy szükséges, sőt elengedhetetlen, hogy megszülessen hazánk új alaptörvénye. Akik ezt nem tartják szükségesnek, azok nem gondolják komolyan a felelősséget, és nem gondolják komolyan a szabadság kérdését.
Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, akik az új alkotmány kimunkálásában dolgozunk, rengeteg időt, energiát és politikai tőkét fektetünk az alkotmányozásba, és az 1989-es rendszerváltás befejezésére irányuló célkitűzésünk kétségtelenül helyes. Kérem, engedjék meg, hogy két módosító indítványhoz, a 2627/79., valamint a 2627/52. ponthoz mondjam el gondolataimat.
A 2627/79. az életfogytiglan tárgyában benyújtott módosító indítvány. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése. Legfőbb jellemzője, hogy az életfogytiglani szabadságvesztéssel ellentétben az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy bizonyos idő elteltével a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét megvizsgálják. Mivel a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott fogva tartott magaviselete nem kompetens a büntetés végrehajtásának tekintetében, sokan ellenzik ezt az intézményt jogászok, büntetés-végrehajtási szakemberek, kriminológusok, politikusok, de legfőképpen az emberi jogi szervezetek körében. Ezzel ellentétben a támogatók azonban azzal érvelnek, hogy bizonyos bűnelkövetőknél minden lehetőségét ki kell zárni annak, hogy a társadalomba valaha is visszakerüljenek. Eszerint nem kizárt, hogy egy elkövető magát a feltételes szabadlábra helyezésre alkalmasnak mutatja, valójában azonban továbbra is veszélyes. Ezért kerül szabályozásra az alkotmányban, hogy tényleges szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt bírói ítéletben szabható ki.
Magyarországon elvben 1993 óta létezik tényleges életfogytiglan. Első bűncselekmény után 1999 óta alkalmazható, jelenleg 16-an töltik ezt a büntetési formát jogerős bírói ítélet alapján.
Másik fontos témakör, tisztelt képviselőtársaim, a szabadság kérdésköre, a tulajdon védelme, valamint a személyi biztonság kérdésköre. A szabadság meglehetősen tág fogalom, amelyet az egyes filozófiai irányzatok különbözőképpen értelmeznek. A szabadság általában idegen erőtől való függetlenséget jelent, ily értelemben lehet fizikai szabadság, vagyis lehetőség, képesség valamit tenni. Személyes szabadság a szabad mozgás, a test szabad használata, amely büntetőjogi védelem alatt áll, és csak a törvényben meghatározott esetekben és formák között szorítható meg, például mint a személyi szabadság korlátozása. A személyi szabadság el nem ismerésén és intézményesítésén alapult az ókori rabszolgaság, a rabszolgatartó gazdasági rendszer, a középkorban a jobbágyok földhöz kötöttsége. Az új alkotmányban ezért kerül szabályozásra, hogy senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány XII. cikke a következőt tartalmazza: mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a tulajdona ellen intézett, illetve a tulajdonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítására. A tulajdonjog természeténél fogva védelemre szorul, a klasszikus magántulajdon kizárólagossága, másokat kirekesztő jellege mellett a tulajdon erős védelme a jellemzője. Ezt a védelmet elsődlegesen és közvetlenül maga a tulajdonos nyújtja a tulajdon számára. A mai polgári jogi törvények is kivétel nélkül elismerik a tulajdonos jogát arra, hogy jogos önhatalommal elhárítsa a tulajdona ellen irányuló jogtalan támadást, illetőleg hogy kizárjon bármiféle önkényes behatolást.
(15.10)
A tulajdont magával az állammal, az állam által alkotott közhatalommal szemben is meg kell védeni. A szabadságot és autonómiát biztosító magántulajdon felszámolását hirdető fasiszta és kommunista ideológiákkal szemben a magántulajdon védelmének igénye kell hogy felmerüljön. A hatalom legfőbb korlátja csakis a polgárok sérthetetlen magántulajdona lehet, egyben a demokratikus társadalmi berendezkedés záloga is. Az ENSZ az alapvető emberi jogok sorában deklarálja a tulajdonhoz való jogot - ezt követően vált általánosan elfogadottá a tulajdonhoz való jog alkotmányos elismerése és védelme.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A módosító indítvány 2627/52. beadványában az önkormányzatok gazdasági helyzetével kapcsolatos, illetve a fék nélküli hitelfelvételek korlátozására benyújtott módosító indítvány szerepel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nincsenek könnyű helyzetben a forráshiányos hazai önkormányzatok, amelyeknek a jövőben várhatóan egyre nagyobb nehézséget fog okozni a pénzügyi kötelezettségeik teljesítése. Igencsak megszaporodtak mostanában a hazai önkormányzatok finanszírozásairól szóló hírek. Az önkormányzati szektor eladósodásának ténye megkérdőjelezhetetlen, ám az egyes önkormányzatok eladósodottsági szintje jelentősen különbözik egymástól. Az eladósodáshoz összetett okok vezettek, amelyek közül a legjelentősebb, hogy az előző kormányzat az államháztartási hiány csökkentése és annak kényszere miatt több közszolgáltatási feladatot is az önkormányzatok hatáskörébe delegált, az ehhez szükséges forrásokat viszont nem biztosította. A normatív állami támogatások minimális összege 2005 óta folyamatosan csökken.
Az európai uniós pályázatok önrészeinek biztosítása, az állam által az önkormányzatokra rótt többletfeladatok finanszírozása, illetve a különböző társadalmi igények kielégítése mind-mind a kötvénykibocsátás, azaz az eladósodás felé lökték a helyhatóságokat. A törvényi szabályozás lehetővé tette a nagy volumenű kötvénykibocsátást az önkormányzatok számára, azonban mindez központi felügyeleti szerv közreműködése nélkül történt. Nem működött egységes nyilvántartási rendszer sem, amely átláthatóvá tette volna ezen kibocsátásokat, ennek következtében két év alatt közel hússzorosára emelkedett e kötvényállomány. A kibocsátott kötvények 88 százaléka sajnos devizaalapú, amely további kockázatot jelent. Az új forráspolitikának köszönhetően az önkormányzatok hosszú távon adósodtak el, a kötött kamat- és tőketörlesztések pedig négy év alatt megváltoztatták az önkormányzati kiadások szerkezetét. Az önkormányzatok gazdálkodása szempontjából - ahogy az állam gazdálkodása szempontjából is - kiemelt fontosságú a költségvetési egyensúly megtartása, illetve annak megőrzése. Az alkotmányban való szabályozás, amely kötelezettségvállaláshoz, illetve kormányzati hozzájáruláshoz köti a helyi önkormányzatok kölcsönfelvételét, nemcsak ezen egyensúly megtartásához járul hozzá, hanem a megfelelő szintű önkormányzati működéshez, valamint az átgondolt gazdálkodáshoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kérem a támogatást majd ezen két módosító indítványhoz, mert meggyőződésem, hogy mind az önkormányzati rendszer biztos gazdálkodásához, mind pedig az önvédelemhez, annak törvényben garantált lehetőségéhez a felhatalmazást meg kell adni.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az agrárbeszámoló van előttünk, és engedjék meg, hogy röviden elmondjam a véleményemet, amely egyrészről a falugazdász-hálózatról, másrészről pedig a vízgazdálkodásról fog szólni.
Tisztelt Ház! Sarkalatos kérdés az agrárgazdaság, amely így vagy úgy, de minden állampolgárt érint és érinteni is fog, amely lényegében meghatározza az életkörülményeket, vizsgálja az élhető környezetet, az élővilág és a vízbázisok állapotát, az élelmiszer-előállítási folyamatokat, valamint befolyásolja a munkavégzést és nem utolsósorban befolyásolja a megélhetést.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és társadalmi szempontok megváltoztak, amit ez a jelentés is magába foglal. Az agrárpolitika legelső és talán legfontosabb szereplői maguk az emberek, a kialakult helyi közösségek, a vidék megőrzése és teljes körű gazdasági hasznosítása. Nagy hangsúlyt kell helyezni a családi, valamint az egyéni gazdaságokra, hiszen az ott élő és dolgozó emberek többgenerációs tapasztalattal rendelkezve tudnak a gazdaság teljes körű és hatékony tagjává válni, ezzel megteremtve egy hosszú távú fejlődési irányzatot, valamint a gazdaság stabilitásának kezdetét. Az elmúlt évek során kedvezőtlen és a gazdaság szempontjából igen kártékony folyamatok mentek végbe, amelyek most a vidéki térségek fejlesztésével meg kell hogy forduljanak és fejlődésnek kell hogy induljanak. Ezeket a törekvéseket a már elfogadott alaptörvény is tartalmazza, kiemelten a védelemre és a fenntarthatóságra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy gondolataimat a falugazdász-hálózatnak szenteljem a következőkben. A vidéki agrárgazdasággal összefüggésben ki kell hogy emeljük a falugazdászrendszert, és ezen belül magukat a falugazdászokat. A falugazdászok feladata igen komplex, a szaktanácsadáson keresztül a különféle hivatali ügyintézésig. A hazánkban jelenleg folyó területi koncentráció és fejlődés irányvonalához nélkülözhetetlen egy jól képzett, naprakész felkészültségű, könnyen elérhető szaktanácsadói hálózat. Ez a hálózat pedig nem más, mint a falugazdász-hálózat, amely segítséget nyújt a gazdálkodóknak az agrártámogatások igénylésében, a pályázatok elkészítésében, a földalapú támogatások igénylésében, az elemi károk felmérésében, valamint az adózással kapcsolatos kérdésekben. Ezért azt gondolom, hogy erre a hálózatra igen nagy szükség van, a személyi állomány megítélésem szerint kiváló, szaktudásukra és emberi hozzáállásukra a jövőben is lehet számítani.
Ha megengedik, áttérnék a vízgazdálkodásra. Gyakorló polgármesterként és vidéki emberként mondom, hogy ez a vidék egyik legsarkalatosabb kérdése. Azt gondolom, hogy az elkövetkezendő évek és évtizedek a vízgazdálkodás körül kell hogy kialakuljanak. A jó minőségű édesvízkészletek helyi szűkössége, illetve a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodás biztosítása korunk egyik stratégiai fontosságú kérdése. A víz, azon túl, hogy az emberiség számára nélkülözhetetlen lételem, a társadalom és a gazdaság egyik alapvető természeti forrása. A szükségleteknek megfelelő mennyiségű víz hiánya társadalmi és politikai krízishelyzetek tömegének lehet a forrása a jövőben. Helyenként már ma is az, gondoljunk a határokon átívelő folyószennyezésekre, vagy a száraz, félszáraz területeken az öntözővíz-elosztás körüli vitákra. A nem megfelelően elgondolt fejlesztések társadalmi környezetre gyakorolt hatásának erősödése nyomán az áradások váltak a leggyakoribb és legtöbb áldozatot követelő természeti katasztrófává az utóbbi évtizedekben. A felhasználásra alkalmas vízkészlet szűkössége, illetve a víz helyenkénti túlzó jelenléte a társadalom és a gazdaság összes ágát érinti, mégis az ebből adódó problémákkal az emberek leggyakrabban a lakóhelyükön, a településükön szembesülnek. Ezen okok alapján kiemelt figyelmet kell hogy fordítsunk a vízkészletekre, a belvízhelyzet kezelésére, a vízelvezető rendszerek megfelelő karbantartására, fejlesztésére. Az idei évben számos természeti kár érte hazánkat, a fejlesztések, illetve a támogatások megfelelő helyre való eljuttatásával a jövőben ezek kezelhetők, illetve ezek mértéke csökkenthető. Számos pályázati lehetőség áll rendelkezésre a vízminőség javítására, a vízelvezető rendszerek felújítására, esetenkénti kialakítására, amely alapvetően az agrárgazdaság fejlődéséhez is nagyban hozzájárul, ezzel megalapozva a hosszú távú fejlődési irányvonalat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárjelentésből csak két témakört emeltem ki. Természetesen igen sok gondolatsort lehetett volna még megosztani önökkel. Nagyon örülök, hogy a mai vitán igen sok építő hozzászólás hangzott el. Biztos vagyok benne, hogy a következő évi agrárjelentés már egy olyan évet fog tükrözni, amely teljes egészében az elrugaszkodás éveként lesz jellemezhető. Én a magam részéről és a Fidesz-frakció részéről azt kérem, hogy ezt az agrárjelentést támogassuk.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalmi és a gazdasági környezet meghatározza, hogy a közoktatásnak milyen feltételek között kell működnie. A közoktatás célja: immár állami feladatokkal, az állami működési funkciókkal, a gazdaságfejlesztési, illetve egyéb jóléti feladatokkal versengenek a forrásokért. Az oktatás-nevelés legfontosabb hatékonysági problémái között az oktatásirányítási rendszer szétaprózodottságát, az oktatásfinanszírozásban érvényesülő pénzelosztást, a teljesítménystandok hiányát és az egész életen át tartó tanulás feltételeit biztosító tanulástámogató rendszerek hiányát említeném.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti köznevelési rendszer módosításával azon probléma is orvosolható, hogy az egyenlőtlenségeket csökkentse a társadalomban. Ezért fontos az oktatás társadalmi környezetének felvázolásakor a társadalom egyenlőtlenségi viszonyainak megismerése, ezen belül elsősorban a gyermekek életkörülményeinek és életmódjának vizsgálata.
A nevelésben nemcsak a közoktatási intézményekben eltöltött idő játszik nagy szerepet, hanem a gyermekek szabadidő-eltöltése is. A 2004-es évekhez képest, amikor még a gyermekek közoktatási intézmények külön foglalkozásain, mozikban, könyvtárakban, illetve sportolással töltötték szabadidejüket, ma már inkább a televízió, illetve a számítógép vette át ezt a szerepkört. Ezért a nevelés szempontjából kiemelkedően fontos szerepet kap a közmédia, az interneten elérhető tartalmak, valamint a sportra nevelés.
Az iskolázottság révén olyan képességekre, ismeretekre tehet szert az egyén, amivel megnövelheti termelékenységét, ezáltal növeli a foglalkoztatottá válás esélyét, és növeli az elérhető keresetet ezáltal. Az oktatásban való részvétel anyagi, időráfordításbeli költségei tehát az egyének számára magasabb munkajövedelmek formájában térülnek meg. Az iskolázottság azonban nemcsak magasabb egyéni keresetekben kamatozik, a népesség iskolázottsági szintjének növekedése számos egyéb módon is hozzájárulhat a jólét növekedéséhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! A népesség iskolázottsága elősegítheti az innovációk megjelenését, új technológiák kifejlesztését, ami a gazdasági növekedés további forrását jelenti. Az iskolázottabb egyének általában egészségtudatosabb életmódot folytatnak, ezért egészségi állapotuk is kedvezőbb. Az iskolázottság tehát legfőképpen javítja az egyén munkaerő-piaci helyzetét, egyrészt növeli az elhelyezkedés esélyeit, másrészt az elérhető kereset szintjét is emeli, amelyhez szükséges a nevelési rendszernek az átalakítása. A gyermekek továbbtanulási döntéseivel kapcsolatos magyarországi vizsgálatok kimutatják, hogy a szülők iskolázottsága szignifikáns hatással van a gyermekek továbbtanulási hajlandóságára.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A tanulás helye ma már nem kizárólagosan az iskola, és ideje már nem kizárólagosan a gyermek-, illetve az ifjúkor. Megnő az iskolán kívüli helyek és módok, valamint az ifjúkoron kívüli periódusok szerepe. A tanulók élethosszig való tanulásra való felkészülése egy nagyon komplex, soktényezős feladat, amely az oktatási rendszer egészében a változások igényét veti fel. Az egy életen át tartó tanulásra való felkészülés ugyanakkor az intézmények szintjén jelentős változási igényeket is felvet, a tanulási környezet és a folyamat tekintetében a tanár- és intézményközpontú szemléletről a tanuló- és a tanuláscentrikus megközelítés kiemelten fontos.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg az idő lejártával, hogy mivel a nemzeti és köznevelési törvény visszaállítja a tudás, a szorgalmas munka és a becsület rangját, ezért kérem önöket, hogy e törvénytervezetet támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A civil szervezetek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései, a társadalmi, kulturális élet fontos alkotóelemei, tevékenységük, szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez.
(18.30)
Ezek a szervezetek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, meghatározó szerepet játszanak a modern demokráciák fontos elemeként, a pluralizmus kifejlődésében megfelelő keretet és lehetőséget biztosítanak az embereknek az önszerveződésre, arra, hogy közös érdekek, értékek mentén, meghatározott célok elérése, hasonló problémák kezelése, embertársaik megsegítése végett létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat, kifejezzék igényeiket, érvényesítsék érdekeiket.
A civil szervezetekben való tagsági vagy önkéntes munkával való részvételnek számos pozitív hozadéka és hatása van az egyénre nézve, de a társadalom egészét tekintve is. E szervezetek fontos szocializációs ágensek mind fiatal-, mind felnőttkorban, hiszen olyan viselkedésmódok elsajátítására, illetve gyakorlására adnak lehetőséget, amelyek feltétlenül szükségesek egy öntudatos polgárokkal bíró, aktív részvételen alapuló demokrácia megteremtéséhez és működéséhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! A civil társadalom a jogilag szabad, autonóm cselekvő egyénen nyugszik, feltétele a magánszféra megléte. Ez a közeg a nyilvánosság tere, az a tér, ahol a polgár mint magánszemély érdekeinek érvényesítésére, személyes autonómiájának és különböző szükségleteinek kielégítésére vonatkozó igényei megfogalmazására törekszik, elsődlegesen a különböző társadalmi önszerveződések révén, illetve azok által.
A civil szervezetek kezdeményezésének számosságában, szerepvállalásában világszerte bekövetkezett fejlődés igencsak figyelemre méltó, a szervezetek társadalompolitikai jelentősége növekszik. Sok helyen úgy tekintenek a civil társadalom szervezeteire, mint a társadalmi-gazdasági élet olyan szereplőire, amelyek a piac és az állam keretein kívül elfoglalt különleges helyzetükből, relatíve kis méretükből, rugalmasságukból, az állampolgárokhoz fűződő sajátos kapcsolataikból adódóan, valamint azon képességüknek köszönhetően, hogy közcélok támogatására magánerőket tudnak mozgósítani és társadalmi tőkét felhalmozni, stratégiailag fontos szerepet játszanak a piac, illetve az állam kizárólagossága közötti arany középút megtalálásában.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatra azért van ma nagy szükség, mert jelenleg Magyarországon nincs átfogó szintű törvényi szabályozás ezen témakörben, csupán különböző törvényekben szabályozva egy-egy témakör. A törvénytervezet elsődleges célja egy olyan jogszabály megalkotása, amely fejlett és összekapcsolt jogi környezetben teret enged a civil szektor erősödésének, valamint támogatja a civil szektorok működését.
A civil szervezetek működésének másik fő kérdésköre az adminisztráció. A jogszabályi elaprózottság miatt az adminisztrációs feladatok nem voltak teljes körűek, áttekinthetőek, ezért a mostani törvénytervezetben ezen problémára is születik megoldás. Egyértelműen megfogalmazásra kerülnek az alapítás, a megszüntetés szabályai, valamint egyszerűsödnek az adminisztrációs terhek.
A civil szervezetek számára a támogatási rendszer elosztása, felhasználása szintén nem volt korszerű, nem felelt meg a fejlett társadalmi elvárásoknak. Ezen probléma megoldására a törvénytervezet tartalmazza a nemzeti együttműködési alapot. Ezen alap útján biztosít költségvetési forrásokat a civil szervezetek számára, amely így célzottan támogatja a civil társadalmi aktivitást. A társadalmi önszerveződések fontos társadalmi, társadalom-lélektani, politikai, gazdasági funkciókkal bírnak mind az egyének, mind a közösségek, mind pedig a társdalom egésze számára. Tevékenységük, szerepvállalásuk révén hozzájárulnak a társadalom egészségesebb működéséhez.
A civil kezdeményezések számának és szerepének utóbbi évtizedben tapasztalt jelentős mértékű növekedése közepette a civil szervezetek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, hozzájárulásuk a demokrácia működéséhez nagyobb jelentőségű, mint az elmúlt években bármikor. Ezért fontos, hogy legyen egy átfogó jogi keretrendszer, amely lehetővé teszi a folyamatok átlátását és a kialakult eljárásrend egyszerűsítését. Ezen törvényjavaslat képes kiszűrni a ténylegesen működő és a közösség számára hatékony tevékenységet ellátó szervezeteket, hogy leginkább saját érdekeiket érvényesíthessék.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A szervezetek jelentős társadalomszervező szereppel bírnak, az állampolgárok számára megfelelő keretet és lehetőséget biztosítanak az önszerveződésre, arra, hogy azonos érdeklődési kör, hasonló problémák kezelése, megoldása, meghatározott célok elérése, embertársaink segítése végett létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat, szövetségeiket, kifejezzék igényeiket, érvényesítsék érdekeiket.
Ezek a kezdeményezések alkalmasak arra is, hogy a kialakult kifejezett csoportérdekeket összekapcsolják nagyobb közösségi, illetve közérdekkel is. Az emberek közös érdekek, célok, értékek mentén való összefogása révén a civil szervezetek hozzájárulnak a társadalom legfőbb és legnehezebb feladatához, nevezetesen a közösségi összetartás megteremtéséhez. Ezért is aktuális feladat egy olyan törvényi szabályozás megalkotása, amely leegyszerűsíti az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, valamint egyértelmű jogi környezetet teremt a működésben.
A civil szervezeteknek a társadalom számára helyes viselkedés kialakításában, az öntudatos polgár megteremtésében játszott jelentős szocializációs hatásuk miatt szintén igen fontos szerep jut. A civil szervezetek szerepe nemcsak az elért sikereik miatt fontos, amelyek következtében az emberek bizalmat érezhetnek az emberi jogok védelmezői iránt szerte a világon, hanem azért is, mert a civil szervezetek a szó szoros értelmében eszközök, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek és felhasználhatóak az egész földkerekségen. Ezek, ahogy számos szervezetet magánszemélyek irányítanak és koordinálnak, ugyanakkor hatalmas erőt merítenek a közösség többi tagjának támogatásából, akik önkéntes munkájukat felajánlva segítik a nemes cél megvalósítását. Ez a tény nagy jelentőséget tulajdonít mindazoknak, akik az emberi jogok előmozdítása érdekében maguk is szeretnének valamit tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne civil szervezetek nélkül, mivel a társadalmi igények átfogó szükségleteit testesítik meg. Ilyenek például az oktatást támogatók, segítők, az érdekvédelemmel foglalkozók, az önkéntesek, akik a település tisztaságáért, fejlődéséért, megszépüléséért dolgoznak, a különféle kórházak, egészségügyi támogatók és folytathatnám a sort.
A kormány elkötelezett a jogalkalmazás és a jogkövetés emberközpontúvá tétele mellett, ezért pontos, világos, időszerű szabályok útján kívánja biztosítani a polgárok számára az alapvető egyesülési szabadság védelmét és gyakorlását.
A civil szervezetek véleményei, valamint a kormányzati elképzelések nyomán szakértői munkacsoportok dolgozták ki a törvény végleges koncepcióját.
A törvény célja, hogy az egyesülési jog körébe tartozó kérdéseket a több mint húszéves szabályozás helyett egy új, a mai kor igényeinek megfelelő és a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatait és jogfejlődését is tartalmazó norma rendezze. A törvény az európai uniós gyakorlatot is figyelembe véve foglalja össze az egyesülési jogra és az ez alapján létrejött szervezetekre vonatkozó általános és speciális szabályokat egyaránt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat a kor kihívásainak megfelel, a társadalmi egyeztetéseken keresztülment, támogatásra érdemes, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat a törvényjavaslat támogatására.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek, hogy hajnalodik, és mégis egy normál felszólalásra kértem szót. Én tegnap délutánra készültem tisztességgel és becsülettel. Ez az egyik indok. A másik pedig, hogy a közszolgálati törvény, amely előttünk áll, megérdemli, hogy kellő súlyozottsággal foglalkozzunk vele.
Tisztelt Képviselő-testület...! Elnézést, gyakorló polgármesterként hozzászoktam már ehhez. Tisztelt Ház! A közszolgálati alkalmazottak olyan szerveknél dolgoznak, amelyeket a köz, a társadalom, az állam, az önkormányzat tart fenn részben vagy egészben, ezen szervek, illetve ezen szervek alkalmazottai a köz érdekében vett feladatokat látnak el, közszolgáltatást nyújtanak, állami alapfunkciókat valósítanak meg.
A közszolgálati jog a közjogba tartozó önálló jogág, a közszolgálati viszonyokat szabályozza. Egyik alanya mindig maga az állam vagy éppen az önkormányzati szerv, amely közfeladatot lát el. A másik alanya a közszolgálati dolgozó, aki állami vagy önkormányzati szerv számára, azon keresztül a társadalom számára a szerv irányítása és ellenőrzése mellett, ellenszolgáltatás fejében lát el közfeladatot.
A közszolgáltatás igen régi és nagyon hosszú múltra tekint vissza, ezért engedjék meg, hogy egy kicsit a történelemmel is foglalkozzam. Hazánkban már az 1200-as évektől fejlett a közigazgatás, a közszolgáltatás. A köztisztviselők ekkor még az uralkodó személyes szolgái, ő nevezi ki őket, fizetést közpénzből kapnak, alkalmazásukra másnak nem volt befolyásuk.
A rendiség kialakulásának korszakában a király döntéseit már a királyi tanács befolyásolja, a döntéseket a közszolgálati dolgozók készítik elő.
Az 1500-1700-as években a közszolgálati dolgozók már az állam szolgái. Az állam számára fontos ügyeket a központi közigazgatási szervezetek látják el, míg a kevésbé központi kérdésekben a helyi közigazgatási rendszer jogosult eljárni. Már jellemző, hogy a képzett, tanult emberek dolgozhatnak csak a közigazgatásban, akik a képesítési előírásoknak megfelelnek. Tehát itt már jól szabályozott közszolgálati rendszer alakult ki.
Tisztelt Ház! Az igazgatás mint emberi tevékenység, emberi együttműködés során keletkezik. Célja a közös célok eléréséhez szükséges tevékenységek szervezése, a feltételek biztosítása. Nemcsak emberi, hanem közösségi tudatos tevékenység is. A közösségi társadalmakban valamilyen szintű szervezett közösség kellett a fennmaradáshoz. A közösségi lét alapvető jellemzője a céltudatos tevékenység, mellyel közös célokat biztosítanak. Ez a fajta tevékenység egyre magasabb szervezeti formát valósított meg.
A közigazgatási jog a közigazgatás anyagi és eljárási jogviszonyaival foglalkozó jogág, a közjog része, államspecifikus, történeti fejlődés eredményeképpen jött létre, az állam bürokratizálódásának folyományaként. A közigazgatási jog az alkotmányjog által szabályozott viszonyrendszer konkretizált változata.
(4.10)
A közigazgatás jogalkalmazást és döntés-előkészítést végez, legfontosabb feladatai: az állam akaratának megvalósítása, illetve közszolgáltatások nyújtása az állampolgároknak meghatározott ügyintézési és eljárási folyamatban.
A közigazgatási jog elsősorban a központi hatalom és az önkormányzatok, köztestületek működését, szervezetét szabályozza; rendezi a felügyelet-ellenőrzés és -irányítás hatékony rendszerét; meghatározza a köztisztviselők jogviszonyát, alkalmazási feltételeit; szabályozza a dekoncentrált szervek hatáskörét, feladatait és működését.
Az 1980-as években felmerül az igénye egy speciális szabályozásnak, mert egyre többen ismerik fel, hogy a közszolgálatban dolgozók által végzett munka, az ellátott feladatok jellege, az ehhez segítségül kapott eszközök természete következtében ez más és egyedi szabályok létrehozását követeli. Ennek következtében kerül megalkotásra a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. E jogszabályok elkülönítése, majd a később ezekhez kapcsolódó szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok révén egyértelművé válik a közszolgálat személyi köre is.
Az egységes közszolgálati pragmatika megteremtése iránti igény így már a XX. század eleje, közepe táján megfogalmazódik, azonban a közszolgálati törvény megalkotására mégis csak 1992-ben kerül sor. A társadalmak fejlődése a társadalmi munkamegosztás részeként kialakította az állami munkavállalók körét, akik munkájukat az általánostól eltérő, különös felelősséggel látták el, ugyanakkor a munkavállalók széles körétől eltérően sajátos előnyökre tarthattak igényt.
Tisztelt Ház! Az elsődleges cél egy szaktudással rendelkező, politikailag semleges, a közérdek szolgálatában álló, demokratikusan működő személyi állomány létrehozása. A törvény preambuluma meghatározza a közszolgálatban követendő alapértékeket, amelyek nagyrészt erkölcsi és etikai töltettel bírnak. Az 1990-es években azonban a köztisztviselői törvény kialakításának szükségessége mellett az egységes közszolgálati szabályozás iránti igény is jellemző.
A kriminalitás a XX. század utolsó éveiben ugrásszerűen megnőtt, főleg a volt szocialista országokban, ami a lezajlott történelmi eseményeknek, a gazdasági-társadalmi-politikai átalakulásnak volt köszönhető. A felderítési hatékonyság a közhivatalnokok által elkövetett bűncselekmények tekintetében fokozatosan romlott. A legjelentősebb minőségi változás a bűnelkövetések szervezetté válásában és a fehérgalléros bűnelkövető elterjedésében figyelhető meg, és e két jelenség sajnos egyre inkább összefonódott. Ez a jelenség indokolta a megfelelő jogalkotói intézkedéseket, valamint a korrupció elleni küzdelmet. A korrupció a jogbiztonságot veszélyezteti, illetve a közszolgálat tekintetében a közigazgatási szervekbe vetett közbizalmat ingatja meg; a stabilitást, a tisztességes versenyfeltételek kialakítását akadályozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Korrupcióról akkor beszélhetünk a közszolgálatban, ha egy hatósági eljárás gyorsabb lefolytatása, egy pozitív döntés meghozatala, vagy akár egy közbeszerzés egyenlőtlen esélyű lebonyolítása érdekében a köztisztviselő jogtalan előnyt fogad el. Az elkövetkezendő években számos ajánlás, egyezmény született e téren, amelyek részes tagállamaként Magyarországon elsősorban a büntetőjogban volt érezhető változás.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályozza jelenleg a modern közszolgáltatás törvényi alapjait. Ezen törvény folytonos módosításait követően a közszolgálati rendszer belső egyensúlya, valamint az életpályarendszer is meggyengült. A mai közszolgálati rendszernek szüksége van az átalakításra, hogy a leghatékonyabban tudja szolgálni az állampolgárokat, valamint a szakma szaktudása és elhivatottsága érvényre juthasson.
Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálatokat új alapokra kell helyezni, melyek egységesen és szorosan együttműködve működnek. A másik kiemelkedő cél egy rugalmas, gyors, változásokra reagálni képes, az állampolgárok, valamint a nemzet érdekeit képviselő közszolgálati rendszer kialakítása.
Cél még továbbá a közszolgálatban dolgozók rangjának visszaállítása, a törvényes, pártsemleges működés megteremtése, valamint a költséghatékonyság létrehozása, hogy a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezők a leghatékonyabban végezhessék munkájukat.
Ezen új törvénytervezet már figyelembe veszi a munka törvénykönyvének rendelkezéseit, valamint Magyarország Alaptörvényét is. Részletesen, és egyértelműen meghatározza a törvénytervezet a közszolgálat alanyainak a jogait, valamint kötelezettségeit, azon szabályokat, amelyek meghatározzák a köz szolgálatainak elsődlegességét, valamint a nemzet szolgálatát.
A javaslat meghatározza a törvény szervi és személyi hatályát, a magatartási követelményeket, az általános követelményeket és kötelezettségeket, a jognyilatkozatokkal kapcsolatos alapelveket, a határidőkre vonatkozó szabályokat.
Szinte minden megtalálható e tervezetben, ami a közszolgáltatási rendszerrel közszolgáltatást végző tisztviselőkkel kapcsolatos. A törvénytervezet által immáron egy egységes, részletesen szabályozott, minden fél számára átlátható és hatékonyan működő rendszer hozható létre.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gondolataim alapján elfogadásra ajánlom és a gyakorlat alapján támogatásra kérem e törvénytervezetet. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérek az ismételt felszólalásért, de véleményem szerint a nemzetiségi jogokról szóló törvény egy olyan nagyon fontos előttünk álló feladat, amely egy közösség hosszú távú berendezkedését és a békés egymás mellett élést garantálja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvénnyel egy időben életbe lépő nemzetiségi törvény sok hiányosságot pótol a nemzetiségi politika terén, és alapvető fordulatot hozhat a hazánkban élő nemzetiségek és magyarok együttélésében. A nemzetiségi lét a történelem során alakult ki, miután a Kárpát-medence a magyarok megérkezésekor már lakott volt. Magyarország fennállása során mindig is különböző nemzetiségek otthona volt, Trianon után azonban ez megváltozott. Ezt fokozták a második világháború utáni lakosságcserék és a kitelepítések. A megmaradt nemzeti kisebbségek jelentős része pedig beolvadt a Kádár-korszak idején, ez különösen a svábok és a szlovákok esetében volt jelentős.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A magyarországi nemzetiségek egészen a XIX. század közepéig békében éltek a magyarokkal, míg az 1843-44-es országgyűlés el nem fogadta a magyar nyelv hivatalossá tételét. Ezután a nemzetiségek is követelték, hogy használhassák saját nyelvüket. A követeléseik megtagadása miatt kezdetét vette a magyarság és néhány magyarországi nemzetiség közötti viszálykodás igen hosszú korszaka.
Az első lépés a nemzetiségek ügyének rendezésére az Eötvös József által megalkotott 1868-as nemzetiségi törvény, amely egyben a világ első nemzetiségi törvénye is volt. Szólt a nemzetiségek önálló kultúraápolási jogáról, illetve a közigazgatásban és az oktatásban is lehetőséget biztosított a nemzetiségi nyelvek gyakorlására, ha az adott körzetben a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 20 százalékot.
A törvény mindenképp óriási lépés volt a nemzetiségek fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésében. Egészen az 1993-as nemzetiségi törvény elfogadásáig a magyarországi nemzetiségek helyzetét csak miniszteri rendeletben határozták meg. 1993-ban a Magyar Országgyűlés elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. A törvény szerint a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos kisebbségi önkormányzatot hozhattak létre.
A 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 442 739 fő, vagyis a lakosság csupán 4 százaléka vallotta valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak magát. Becslések szerint azonban a nemzetiségek, nemzeti és etnikai kisebbségek tagjai valódi létszáma ennél jóval magasabb, az ország tízmilliós népességének hozzávetőlegesen a 8-10 százaléka. A legtöbb hazai nemzeti és etnikai kisebbségnek közös vonása, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar állam keretei között leélt évszázados múltja miatt kettős tudatúnak vallja magát, és magyarságtudatuk legalább olyan erős, mint kisebbségi kötődésük.
Eredeti lakhelyüket és közösségeiket többnyire még anyanemzetük irodalmi nyelvének létrejötte előtt hagyták el, s ebből következően a ma is használt élő nyelvük, nyelvjárásaik általában archaikus nyelvi változatok. A huzamos történelmi együttélés az 1993-as kisebbségi törvényben megfogalmazott definíciónak is fontos kritériuma. Eszerint ugyanis államalkotó tényezőként elismert nemzeti és etnikai kisebbségeknek számít minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, mely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Az 1990 óta egymást követő demokratikusan választott magyar kormányok programja, a kisebbségek védelmét és helyzetük javítását célzó jogszabályok elfogadása és gyakorlati megvalósítása azt bizonyítja, hogy Magyarország kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésére, értéknek tekinti az ország évszázadokra visszanyúló kulturális sokszínűségét, a kisebbségek létét, nyelvük, hagyományaik, kultúrájuk fennmaradását pedig a társadalmi és kulturális élet fontos elemének tartja.
Az elmúlt évtizedben a hazai kisebbségpolitika konszenzuson alapuló célja folyamatosan az volt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek számára olyan kisebbségbarát környezetet alakítson ki, amelyben megőrizhetik és tovább örökíthetik kulturális önazonosságukat, valamint szabadon élhetnek törvényben biztosított jogaikkal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kisebbségi önkormányzatok olyan választott testületek, amelyek települési, illetve országos szinten képviselik az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség érdekeit. Az egyesületi keretekben működő szervezetektől eltérően a helyi kisebbségi önkormányzatok nem csupán tagságukat, hanem a település egész kisebbségi közösségét képviselik.
A kisebbségi önkormányzati rendszer kiépülésével a Magyarországon élők kisebbségek jogot szereztek arra, hogy legitim módon integrálódjanak az önkormányzati rendszerbe, annak érdekében, hogy a helyi érdekű közügyek intézése során érvényesüljenek az adott településen élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogai. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásának célja a kulturális autonómia biztosítása. A kormány által most benyújtott sarkalatos, tehát kétharmados többséggel elfogadandó jogszabály számos újítást tartalmaz az 1993-ban elfogadott törvényhez képest. Azok célja, hogy a magyarországi nemzetiségek még jobban ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat, és lényeges eleme, hogy a törvényjavaslat már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól.
(4.50)
Ez azt jelzi, hogy a törvény nem a többség-kisebbség relációjában gondolkodik, hanem azokat az értékeket akarja kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, és lényege, hogy Magyarország államalkotó tényezőként ismeri el a nemzetiségeket.
A törvénytervezet értelmében egyéni jog a nemzetiségekhez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A jogszabálytervezet szerint erősödnek az anyanyelvi jogok, és pontosabbá válnak az anyanyelvi névhasználat szabályai is.
Arról is rendelkezik a törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim, hogy a népszámlálási adatokat veszik alapul egyes nemzetiségi jogok gyakorlásánál. A tervezet meghatározza, hogy közösségi, nemzeti, nemzetiségi jogok gyakorlásánál tekinthető: a történelmi hagyományok, a nyelv, a kultúra ápolása és gyarapítása, a közösségi névhasználat, a nemzetiségi földrajzi nevek használata, továbbá a nemzetiségi nevelési-oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványa, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.
A jogorvoslati garanciák megjelenésével a kisebbségi önkormányzatok törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzése is megoldottá válik, és az előterjesztés rendszerezi a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, bővíti és pontosítja az értelmező rendelkezéseket, meghatározza az oktatási, kulturális jogokat, és részletesen szabályozza a médiajogokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez mind azt mutatja, hogy a kormány igyekszik a nemzetiségi lét teljes területét lefedni az új törvénnyel, amely jelentősen megkönnyítheti a hazánkban élő nemzetiségek sorsát, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy az elfogadását szavazatukkal támogassák és segítsék.
Nagyon szépen megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több mint 12 évvel ezelőtt, 2000-ben történt, hogy az erdélyi Nagybánya melletti zagytározó gátszakadása következtében 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyezett víz jutott a Lápos folyón és a Szamoson keresztül a Tiszába, amelynek koncentrációja 180-szorosa volt az előírt határértéknek. A bányát üzemeltető Aurul bányavállalatnak nem volt kárelhárítási terve, a szennyezés lokalizálását, enyhítését még csak meg sem kísérelte. A román hatóságok a bekövetkezett eseményért az Aurul bányavállalatot tették felelőssé. A magyar állam a peren kívüli megegyezés sikertelenségét követően kártérítési pert indított a vállalat ellen, a kár következtében előállt terhek azonban teljes mértéken a társadalomra hárultak mind anyagi, mind pedig munkateher szempontjából. A nagybányai bányával összefüggésben történtek miatt aggódva figyeltük az elmúlt években a verespataki bányaprojekt megvalósítására tett lépéseket. 2011-ben pedig az jutott a tudomásunkra, hogy újabb cianidos technológiával üzemelő bányászati beruházást terveznek a Hunyad megyei Felsőcsertésen. Itt 11 éven keresztül terveznek arany- és ezüstbányászatot cianidos technológiával, évi több mint 1600 tonna nátrium-cianid felhasználásával. A beruházás megvalósulásával egy esetleges technológiai fegyelmezetlenség vagy műszaki megvalósítás hiánya, netalántán emberi gondatlanság által előidézett katasztrófa bekövetkezte fenyegetné a Maros folyó élővilágát, ezzel együtt Csongrád megye lakosságának egészségét és megélhetését.
Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen lépéseket tesz a kormányzat a romániai Felsőcsertésen tervezett bánya Magyarországot veszélyeztető környezeti kockázatainak felmérése és elhárítása érdekében?
Köszönöm szépen.
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! A megelőzés, a kockázatok elkerülése a legolcsóbb és egyben a leghatékonyabb eszköze a környezetvédelemnek. Az elmúlt két évben örömmel tapasztalhattuk, hogy a környezetvédelemért felelős tárca minden lehetőt megtesz a verespataki aranybánya kapcsán egy nem megfelelően biztonságos beruházás megvalósításának megakadályozására, a környezeti kockázatok minimalizálására, illetve annak kikényszerítésére.
A válaszát nagyon szépen megköszönöm. Arra kérem, hogy hasonlóan járjanak el Felsőcsertés ügyében, gondoskodjanak a Maros és a Tisza folyó mentén élők biztonságáról, és ezzel együtt természetesen a megyében, a Csongrád megyében élő emberek megélhetéséről és életfeltételeiről.
Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr.
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vita mindig nagyon sarkalatos kérdése a tisztelt Háznak, és mivel már háromnegyed ötnél tartunk a délutáni órákban, ezért egész nap figyelve a vita hevét és folyamát, érdekes konklúziókat lehet levonni.
Ha megengedik, mielőtt a saját gondolataimat a tisztelt Házzal megosztanám, szeretnék néhány gondolattal a napközben elhangzottakra visszareagálni, és elsősorban - és nem személyeskedve, ezért nevet nem is szívesen említenék meg - az előző kormány jelen levő tagjainak szeretném címezni mondandómat. Ugyanis felszólalásaikban igen hevesen, lendületesen támadták ezt a költségvetést. Csak egyet felejtenek el, tisztelt szocialista képviselőtársaink, hogy 2002-ben a kormányváltáskor Magyarországnak 8200 milliárd forint adósságállománya volt, ma pedig 22 ezer milliárd, pontosabban, hogy nagyon pontosak legyünk, a kormányváltáskor, 2010-ben 22 ezer milliárd volt, mert azóta csökkent ez az államadósság. (Gőgös Zoltán: Nem csökkent.)
És ha a kettőből vonunk egy egyenleget, akkor, tisztelt szocialista képviselőtársaim, az jön ki ebből a helyzetből, hogy sikerült 8 év kormányzása alatt 14 ezer milliárddal növelni Magyarország államadósságát. (Babák Mihály: Hol a pénz? Mire költötték?) No, ha ebből indulunk ki, akkor önöknek, amikor felszólalnak, különösen a televízió nyilvánossága előtt, akkor szerintem először úgy kellene kezdeniük a mondatot: tisztelt magyar lakosság, tisztelt magyar választópolgárok, mi eladósítottuk önöket az elmúlt 8 évben (Babák Mihály: Ezt nyögjük most.), és ma, ami probléma adódik ebben az országban, annak elsősorban a felelősségét magunkra vállaljuk, és hozzátesszük ezután a megoldási gondolatainkat. (Simon Gábor: Ilyen két év után felesleges nyolcévezni.)
No, de hogy még szigorúbb legyek, tisztelt Simon Gábor, ha már értem, hogy magára vette, mert ön volt például az egyik olyan fölszólaló, aki egész lendületes volt, és mégiscsak az MSZP választmányának volt hosszú évekig a vezetője. (Tukacs István: És milyen jó! - Simon Gábor: Nagyon kedves vagy!) Medgyessy Péter miniszterelnökük bizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy ő nem vett föl hitelt. Noha elhisszük neki, és higgyük el, higgyük el Medgyessy Péternek, hogy ő ezt nem tette, akkor nem is 8 év az a 8 év, tisztelt szocialista képviselőtársaink, hanem 6. Hat év alatt sikerült önöknek ezt az országot beletaszítani a mélységbe (Simon Gábor: Ennek mi köze a költségvetéshez? A mostani költségvetésről beszélj! Arról nincs mit mondanod?), és most pedig felállnak, és elmondják, hogy hogyan és miként kellene megoldani azt a problémát, amit önök ennek az országnak összelapátoltak.
Még egy apró szösszenetet, ha megengednek (Simon Gábor: A 8 évet be lehet fejezni.), ezt is önök elég sűrűn előveszik, az önkormányzati finanszírozást.
(16.50)
ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, meg kell mondanom, hogy a duett nem parlamenti műfaj. Megértem, hogy nehéz helyzet, ha már lejárt a felszólalási idő, de ezt a harmadik felszólalásnál akartam csak jelezni, eddig nem, úgyhogy kérem megértését, és hadd mondja el a képviselő úr nyugodtan.
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, nagyon szépen köszönöm a segítségét. Köszönöm szépen. (Simon Gábor: Rá is szorultál!) Simon Gáborral kialakul most már egy kellemes vita, nincs ezzel semmi probléma.
Szeretnék még az önkormányzatokról is szólni néhány szót, mint az utóbbi közel húsz év egyik önkormányzati vezetője. Önök elég szépen ostorozzák az önkormányzati finanszírozást, amelyben szintén ugyanúgy tévúton járnak, és csúsztatnak, mint az előbb említett államadósság kérdésében, mert a feladatfinanszírozás és a normatív finanszírozás között óriási különbségek vannak. Szeretném arra felhívni a figyelmüket, hogy önök a kormányzásuk alatt azt a módszert követték, hogy a feladatokat előszeretettel letelepítették az önkormányzatoknak, finanszírozást meg nem tettek hozzá. Ezzel gyakorlatilag a magyar önkormányzati rendszert belesodorták egy végtelen nagy adósságcsapdába, mert nyilván az önkormányzati vezetők - megoldva, vagy a rájuk testált feladatot megpróbálva megoldani - ezért hitelekhez fordultak. Ezért lehet az például, hogy Szeged város önkormányzata 5000 milliárd forint adóssággal 2002-ben, mára 35 ezer milliárd forint adóssággal szembesül.
Tehát gyakorlatilag kezelhetetlen állapotokat hoztak létre az önök által támogatott normatív finanszírozással. Én azt gondolom, hogy a feladatfinanszírozás, amely világosan leírja az önkormányzatok részére, hogy mely feladatokat kell ellátni, ehhez hozzárendeli a szükséges pénzeszközt, mert feladatfinanszírozáshoz jár a pénzeszköz, akkor azt hiszem, hogy a felelőtlen kormányzást, illetve a felelőtlen önkormányzati vezetést rögtön lehet egy helyes irányba terelni. Elnézésüket kérem, hogy ennyi kitérőt tettem, és engedjék meg, hogy azzal is foglalkozzak, amivel igyekeztem felkészülni, ez pedig a költségvetés mostani sorai.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A pénzügyi stabilitás napjaink egyik legfontosabb és legtöbbet elemzett kérdésköre. Az elemzések már a '90-es években kulcsfontosságúvá váltak a nemzetközi pénzügyi világ teljes vertikumában. Ezt megerősítette a 2007-től bekövetkező pénzügyi és gazdasági válság. A felmerült igény alapján a szakértők már a mindenkori állapotnak megfelelő képpel rendelkeznek az ország jelen pénzügyi helyzetéről. Az elmúlt években, tisztelt képviselőtársaim, egyre inkább kiéleződött a gazdasági stabilitásra való igény, az európai országokban megjelenő gazdasági visszaesés ellenére is hazánk csökkentette az államadósság mértékét. Nem növelte, tisztelt szocialista képviselőtársaim, hanem csökkentette (Gőgös Zoltán: De milyen áron!), nem hiteleket vett föl, hanem gazdálkodott, és ezen úton kívánunk a továbbiakban is maradni, amelyet tükröz a 2013. évi költségvetési tervezet benyújtása.
A reálgazdaság növekedése mellett az államháztartás egyensúlya megmarad. Itt is szeretnék egy gondolatot a beszédemből most kiragadni: az államháztartás hiánya a kormányváltáskor megközelítette a 8 százalékot; 1 százalék 100 milliárd forintnak felel meg. Ha ezekből a számokból indulunk ki, és az általam már előbb említett hitel drasztikus megemeléséből, az államháztartási hitel drasztikus megemeléséből, akkor azt gondolom, hogy az elmúlt két év pénzügyi szempontból sikeresnek mondható. Természetesen nem zökkenőmentes, de nem azt az irányt követtük, és követjük a jövőben sem, amit önök ennek az országnak kiszabtak, nem a hitelfelvétel irányába megyünk, és nem az államháztartás hiányának a növekedését szorgalmazzuk, hanem a 3 százalék alatt tartását, amely egyébként 2-2,5 százalékban meg is valósult, illetve meg is fog valósulni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány gazdaságpolitikai célja a hosszú távú gazdaságnövekedés megalapozása, amelyet nemcsak a költségvetés sarokszámai alapoznak meg, hanem az erre irányuló különféle előírások és törvénymódosítások is. A világgazdasági körülmények továbbra is kedvezőtlen környezetet teremtenek, ám mégis pénzügyi és gazdasági stabilizációt tudott végrehajtani az ország. A 2013-as költségvetési törvényjavaslat a kitűzött gazdasági és költségvetési célokat szem előtt tartja. Megfogalmazódik benne az az igény, hogy az adósságállomány csökkenjen, a foglalkoztatási ráta emelkedjen, valamint hogy az egyensúly elve érvényesüljön.
Tisztelt Ház! A 2013-as költségvetés az elmúlt évekre épül, és lendületesen segíti az elhelyezkedést, illetve az új munkába állást. A tervezet lehetőséget nyújt a hazai vállalkozások munkahelymegtartására, ezenfelül a 2012-es sarokszámokhoz viszonyítva több munkanélküli vehet részt közmunkaprogramokban, amely sokak számára sajnos az egyetlen lehetőség a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, illetve beilleszkedésre. A költségvetés hangsúlyt fektet arra is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kedvező családtámogatási rendszer és kisvállalkozások támogatási rendszere megmaradjon, és inkább bővüljön, mint szűküljön. Már a 2012-es költségvetés és gazdasági irányelvek meghatározásakor is az volt a fő cél, hogy a gazdasági válság hatásait el tudjuk kerülni, mérsékelni tudjuk. Ennek érdekében csökkentettük az állam adósságának mértékét, és a 2013-as évben is, jelentjük, csökkenteni fogjuk. Ezen megalapozott tendencia alapján a 2013. év nagy reménységgel kecsegtet, célunk, hogy dinamikus fejlődésnek induljon a gazdaság.
Mindezeket összevetve, tisztelt képviselőtársaim, a 2013-as költségvetés megalapozott, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági növekedésre, valamint az államadósság állományának csökkentésére.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a sarokszámokat nézzük, és a benyújtott költségvetést figyeljük, és az általam bevezetőként elmondott, az elmúlt 8 év pénzügyi kritikáit összerakjuk, akkor a 2013-as költségvetés támogatásra érdemes. Természetesen azért van vita, és azért van parlamenti ülésnap, hogy pró és kontra mindenki elmondhassa az érveit, de lényegét tekintve ezek a sarokszámok megalapozottak, lényegét tekintve a benyújtott költségvetés biztosítja, biztosítani fogja Magyarország gazdasági felépülését, és mindaz, amit az elmúlt 8 évben önök, tisztelt szocialista képviselőtársaim teherként raktak erre az országra, vélhetően az elkövetkezendő években majd csak rossz emlékként lebeg mindenki előtt.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek a gyors egymás utáni felszólalásért, de Gőgös államtitkár úr, az előző kormány mezőgazdasági államtitkára azokat a szavakat használta, hogy "haverok, buli, Fanta". Államtitkár úr, mi az előző ciklusban is megvitattunk néhány kérdést, akkor is voltak parázs vitáink. Én nagyon nagy tisztelettel szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy az önök idejében a földbérleti díjak, például az én választókerületemben, a Szeged melletti falvakban néhány tíz forinttól néhány száz forintig terjedtek aranykoronánként. A bérleti díjak a mostani kormány idején 1250 forint/aranykorona értékben vannak. Ha ezt visszaszámoljuk, akkor, ha az ön szavával élek, hogy "haverok, buli, Fanta", akkor szerintem ezt igazából illő lett volna az előző ciklusokban elmondani, mondjuk, a pár tíz forintos vagy pár száz forintos bérleti díjakra. (Gőgös Zoltán: Mindjárt!)
Ami pedig, államtitkár úr - látom, hogy készül nagyon keményen -, ami pedig az állattartást illeti, mind a ketten tudjuk, vidéki emberek lévén, hogy az állattartás nem úgy működik, hogy varázspálcát veszünk elő, jönnek a malacok, és lesz állat. A földhasznosítás másik legfontosabb eleme az ár mellett az állattartáshoz kötött földbérleti szerződések megkötése.
Ami pedig Tukacs István képviselő urat illeti, azt mondja Tukacs István képviselő úr, hogy várja a válaszunkat a történtekre. Én elmondtam a fölszólalásomban, hogy mire várnám a válaszokat önöktől; mégiscsak a 22 ezer milliárd megtörtént, az mégiscsak 22 ezer milliárd, de valahogy az önök padsoraiban mélyen hallgatnak, és nem jönnek a válaszok.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Pál Tibor MSZP-s képviselő úr a következőt említette az előbb a felszólalása során, idézem: "A normatíva nem mindig fedte le a feladatot." Tisztelt Képviselő Úr! Gyakorló polgármesterként mondom: soha nem fedte le a feladatot az elmúlt időszakban. Ön említette a közoktatást. A közoktatásnál a legmerészebb számítások szerint is jó esetben 55 százalékát fedte le a kiadásoknak a normatíva. Én azt gondolom, ha az önkormányzati rendszert boncolgatjuk, akkor, tisztelt képviselő úr, szerintem nagyon fontos lenne, hogy valóban azokat a tényszámokat mondjuk el a felszólalásunkban, amelyek egyébként az elmúlt időszakot jellemezték.
A feladatfinanszírozásra való átállás pont azt a helyzetet oldja majd fel a jövőben, amely eddig a normatív támogatás, illetve az önerő hozzáadása közötti különbözőségekből fakadt. Mire gondolok? Önkormányzat és önkormányzatok között óriási különbség van nemcsak nagyságrendben, hanem elsősorban pénzügyi szempontból. A szerencsésebb önkormányzatok nagyságrendtől függetlenül több helyi bevétellel rendelkeznek, a szerencsétlenebbek kevesebbel. Ha ezt a közoktatásra lefordítom, az mégiscsak tarthatatlan, és nem normális helyzet - hozzáteszem, az én álláspontom szerint az alapfokú oktatás teljes egészében állami feladat, és nem önkormányzati feladat -, az mégiscsak tarthatatlan, hogy az egyik iskolateremben olajos padló, mert ott szegényebb az önkormányzat, a tárgyi eszközök nem biztosítottak, míg a másik önkormányzatnál még a kilincs is aranyból van, mert annyi helyiadó-bevétel van. Ezek a különbözőségek iszonyatos feszültséget eredményeztek települések és települések között, és én azt gondolom, hogy egyetlenegy polgármester sem tudja az elmúlt időszakra azt megcáfolni, amit én az előző gondolataimban mondtam. Hiszek az önkormányzati rendszernek a demokráciát érintő alaptéziseiben, de hiszek abban is, hogy a feladathoz rendelt feladatfinanszírozás hosszú távon megoldja ezeket az anomáliákat.
Elnök úr, köszönöm szépen.
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Igyekszem tisztelt képviselőtársaim idejével nem visszaélni, de Schiffer András képviselő úrhoz szeretnék egy gondolatsort mondani.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy művelt ember. És engedje meg, hogy én ebből az aspektusból közelítsek önhöz. Egyetértek, maximálisan egyetértek Babák képviselő úrral, és nem azért, mert egy frakcióban ülünk. Ön nagyon sokszor használja azt a szót, és ez nem méltó igazából önhöz, hogy hazudnak. Hát, fogalmazza meg talán kicsit enyhébben, és azt követően viszont ne mosson össze bennünket a szocialistákkal. Azt gondolom, hogy ez a kormány, amely az elmúlt két évben adósságállomány-csökkentést, államháztartásihiány-csökkentést hajtott végre, lehet, hogy hibázott, én nem vitatom ezt egy percig sem, de folyamatosan az ön szájából azt a szót hallani, hogy hazugság meg hazudoznak, ez az én meglátásom szerint abszolút nem méltó az ön személyéhez.
Azt követően pedig az az összemosás, amivel az MSZP-t és a Fidesz-kormányt illeti, az meg ránk nézve egyszerűen sértő. Mert amit az elmúlt 8 évben ez a kormány megcsinált Gyurcsány Ferenc vezetésével vagy éppen Budapesten Demszky vezetésével, az nemzettragédia. Na most, közös összefogással, ebben a Házban az lenne a dolgunk, hogy innen kivezessük ezt az országot. Nem az a dolgunk, hogy megosszuk ezt az országot, az a dolgunk, hogy pénzügyileg ezt az országot helyre tegyük. Ezt szolgálná a 2013-as költségvetés. Még egyszer mondom, nem állítom, hogy hibátlan, és nem állítom, hogy ezt nem lehetne esetleg jobban csinálni. Egy biztos, bennünket a jó szándék vezérel, és nem az vezérel, hogy az országot, hitelt hitelek hátára fölvéve, lehetetlen állapotokba sodorjuk el.
Elnézést kérek, hogy személyesen önt szólítottam meg, de úgy gondoltam, hogy ez a néhány gondolat, Misivel összekapcsolva, méltó lesz, és ön ezt nem fogja tőlem sértőnek venni. (Jelzésre:) Köszönöm szépen.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelettel köszönöm a szót. Schiffer András képviselő úr, ez a nap már csak olyan, hogy úgy nézem, hogy összeakadtunk menet közben. Én a következőként szeretném lefordítani az ön gondolatait, ha jól értem. Amit a Fidesz csinál ma Magyarországon, amit a kétharmados többség csinál ma Magyarországon, az minden rossz az ön olvasatában, amit az előző időszakban műveltek ezzel az országgal az elmúlt húsz évben, az pedig ebből kifolyólag, bár ön ezt nem említette, de én úgy értelmezem, hogy talán az a gazdaságpolitika helyesebb irány volt. (Dr. Schiffer András: Az ellenkezőjét mondtam!)
Én a következőt szeretném önnek mondani. Ennek az országnak nagy szerencséje, de óriási bánata egyébként, hogy nyolc évig volt egy szocialista kormány, és nagy szerencséje, hogy ez az ország egy teljesen más irányt vett. Ha ez az ország megmaradt volna azon a nyomvonalon, amit Gyurcsány Ferenc taposott ennek az országnak (Gőgös Zoltán: Sokkal jobban állna!), akkor ez az ország nem GDP-arányosan 80 százalékos államadósságnál tartana, Gőgös államtitkár úr, hanem annak a többszörösénél.
(19.20)
Ez az ország 8 százalékos államháztartási hiánnyal küzdene, és ez az ország elbuggyanna az adóssághalmazban. Schiffer úr, az a szerencséje ennek az országnak, hogy egy politikailag nagyon stabil kétharmados többsége van, a gazdaságpolitikája pedig olyan, amelyik nem engedi az országot az adósság útján továbbmenni, a gazdaságpolitikája olyan, hogy az államháztartási hiányt leszorítja 3 százalék alá. Mint falusi, vidéki polgármester, ennyit mondanék a pénzügyekről és az országról.
Végezetül engedjen meg pár mondatot, csak azért, mert ön többször megemlítette a vidéket, a vidéki iskolákat, a vidéki önkormányzatokat. Bizonyos dolgokkal egyet kell hogy értsek, a vidéki lét Magyarország meghatározó eleme, ezt ettől az országtól eltagadni nem lehet. Ami viszont szerintem alapvetően fontos: szigorúan külön kell választani az állami feladatokat és az önkormányzati feladatokat.
Képviselő úr, az nem volt tartható - polgármesterként mondom önnek -, hogy ránk testálták az állami feladatokat, normatívát tettek hozzá, ami általában jó esetben fele arányban fizette ennek a költségeit, majd azt követően belekényszerítették egy adósságcsapdába az önkormányzatokat. Ez tarthatatlan és kivitelezhetetlen állapot volt. A feladatokat szét kell választani, és a feladathoz kell rendelni a pénzt. Ha ez adott, akkor a vidéki önkormányzatokat nem kell félteni, ha ez adott, a vidéki iskolákat sem kell félteni.
Elnézést kérek, hogy túlléptem az időkeretet. Köszönöm szépen.
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár itt figyelve a felszólalásokat, többen elmondták, hogy már az államadóssággal ne foglalkozzunk, mégis engedjék meg, hogy a 3. ajánlási pontban, valamint a 29., 32., 33. és 34. ajánlási pontban, legalábbis azok egyikében az államadóssággal foglalkozzam.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság mértéke egy központi kérdés, mely alapjaiban határozza meg a költségvetés irányszámait, valamint a magas államadósság megterheli a kiadási oldalt. Ebből kifolyólag kevesebb pénzforrás marad az állampolgárok jólétének, egészségének és egyéb szükségleteinek a kiszolgálására. Az elmúlt években az államadósság mértéke egy viszonylag magas értéket mutatott. A kormányzat célkitűzése az, hogy az államadósság mértékét csökkenteni tudjuk, ezzel javítva az ország helyzetét. Ezen alapvetést az alaptörvénybe is beépítettük, amelyik kimondja, hogy csökkenteni kívánjuk az államadóssági mutatót.
A költségvetési törvényjavaslat a stabilitási törvény előírásainak megfelelően tartalmazza az államadósság mértékét, amely az előző évhez képest az adósságrátához viszonyítva csökken, jelenleg a 82-ről a 78 százalékra. A kormány gazdaságpolitikai célja az államadósság csökkentése és a foglalkoztatás emelése. A kormány 2011-ben megkezdte az államadósság csökkentését, és ezt az idei évben, valamint a következő években is kiemelt prioritásként kezeli. Ezen két irányvonal mentén stabilizálja a gazdaságot, valamint növekvő pályára helyezi, és elősegíti a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását is. A növekedés meghatározója a külső értékesítések mellett a beruházási tevékenység és a fogyasztás élénkítése. A növekvő munkaerő-kínálati piac miatt nemcsak a foglalkoztatás emelkedik, hanem a munkanélküliségi ráta is csökken.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hatalmas eredmény, hogy az ország és a jelenlegi kormány csökkenteni tudta az államadósság mértékét, és a jelenlegi gazdasági helyzetben is e célt prioritásként kezeli. A következő évek gazdasági intézkedéseiben az államadósság csökkentését kell előtérbe helyezni, hogy Magyarország hosszú távon fenntartható növekedése biztosítható legyen. Ezzel összefüggésben, tisztelt képviselőtársaim, munkahelyteremtések és termelésnövekedések is megfigyelhetők.
A kormány hosszú távú céljai, hogy az országot terhelő adósságállomány a 2014. év végére elérje a 70 százalékos értéket. Az államadósság csak pontos, szigorú és takarékos államháztartási működéssel csökkenthető, ahogyan a kormány is gazdálkodik, és amelynek alapján összeállításra került a 2013. évi költségvetési tervezet. A Széll Kálmán-terv reformjainak követése alapján megszüntettük a pazarlást, és javítani tudtuk Magyarország államháztartási egyenlegét. A kimutatásokból kiderül, hogy az egyenleg javulásának 70 százaléka köszönhető a kiadási oldalt érintő intézkedéseknek, vagyis a takarékos, megfontolt gazdálkodásnak, és csak a maradék 30 százalék származik a bevételi oldal emeléséből. Ezen arány a 2013. évben még inkább javulni fog, a pazarlások megszüntetése és a takarékos gazdálkodás előtérbe helyezésének következményeként.
Az államadósság szintjének csökkentése mellett fontos követelmény, hogy a gazdaság fellendüljön, ami az államadósság mértékét így tovább tudja csökkenteni. A Széll Kálmán-terv, valamint az Új Széchenyi-terv lehetővé teszi a gazdaságiemelkedést a felelős gazdálkodás mellett. Ezek alapjaiban meghatározzák és megteremtik a lehetőséget, hogy az országban új munkahelyek jöjjenek létre, amelyek szintén kedvezőleg hatnak majd a gazdaságra és a mutatószámok alakulására, köztük így az államadósság mértékére is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság körül heves vita alakult ki, hogy vissza kell-e néznünk az elmúlt időszakra, vagy nem kell visszanéznünk az elmúlt időszakra. Én már az általános vitában is elmondtam erről a véleményemet, és ha megengedik, azért szeretném ezt nyomatékosítani. 2002-ben, amikor a szocialista-liberális kormány átvette Magyarország irányítását, Magyarország adósságállománya 8200 milliárd forint volt. Medgyessy miniszterelnök úr bevallása szerint ő a kormányzása idején, ami megközelítőleg két évig tartott, ez az államadósság nem emelkedett, vagy legalábbis jelentős mértékben nem emelkedett, majd ezt követően viszont a következő hat évben az államadósság a 8200 milliárdról 22 000 milliárd forintra nőtt, itt az egyenleg 14 000 milliárd. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak igencsak jóval kevesebb problémával kellene szembenéznie, ha és amennyiben az államadósság mértéke még mindig a 2002-es vagy urambocsá, a 2004-es szinten állna. Ezért szerintem igenis, a nyilvánosság előtt nap mint nap meg kell erősítenünk, és el kell mondanunk, hogy a 2002 és 2010 között kormányzó szocialista kormányok milyen károkat okoztak Magyarországnak, a magyar társadalom egészének munkájukkal, és milyen mélyre taszították az országot az államadósság területén.
Képviselőtársaim azt már elmondták, hogy természetesen ezt az államadósságot vissza kell fizetni, kamatostul kell visszafizetni, és azt gondolom, hogy igenis büszkének kell lenni a kormányoldalon mindazon képviselőknek, akik elmondhatják, hogy az elmúlt két év eredményeként Magyarország államadóssága csökkent, és az államháztartás hiánya a 2010-es kormányváltást követő 8 százalékról 3 százalék alá süllyedt.
Egy mondatot, ha még megengednek, azután a 32., 33., 34. ajánlási pontokkal foglalkoznék. Az államháztartás hiánya százalékonként megközelítőleg 100 milliárd forint, a 8 százalék 800 milliárd forint. Innen visszahozni az országot, azt gondolom, csak nagyon kemény és tisztességes munkával lehetett. Úgyhogy, amikor a szocialista képviselőtársaink itt a parlamentben megpróbálják az elmúlt kormányzási ciklusaikat elmaszatolni, akkor igenis, az én megítélésem szerint ezeket a számokat őnekik is el kellene mondani, és minden egyes hozzászólásukkor a magyar társadalomtól elnézést illene kérni mindazért az eladósított magatartásért.
Akkor engedjék meg, hogy én ezek után inkább az önkormányzatokat érintő ajánlási pontokkal foglalkozzam. A 2013. évtől jelentős változás következik be a helyi önkormányzati rendszerben. Változni fog a feladatellátás rendszere és ezzel összefüggésben a finanszírozás rendszere is. A jelenleg önkormányzati szinten ellátott feladatok egy része az államhoz kerül, mely vonatkozásban a központi költségvetésből az önkormányzatoknak átengedett támogatások egy része is az állami költségvetésben marad. A változások következtében az önkormányzati hatáskörben megmaradt feladatok finanszírozási struktúrája, illetve forrásszabályozása átalakítása is szükségessé válik. Egy új finanszírozási struktúra kerül kialakításra, amely elválik az eddigi évekre jellemző finanszírozási rendszertől. Ezen szempont alapján nagy szerepe van a feladatok pontos meghatározásának, hogy mely feladatok maradnak önkormányzati hatáskörben, és mely feladatok kerülnek állami feladatkörbe. Szét kell választani a kötelező önkormányzati feladatokat, valamint a helyi közügyeket. A helyi önkormányzatok feladatellátására a központi költségvetés-tervezet mintegy 647 milliárd forintot irányoz elő. Az új önkormányzati törvény alapján a 2 ezer főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező önkormányzatok 2013-tól közös hivatalt kell hogy működtessenek. Ebből közel 15 milliárd forint megtakarítás eszközölhető, amely szintén javítja a költségvetési mérleget, valamint megfelel a felelős és takarékos gazdálkodás irányelveinek.
Az önkormányzati rendszer ugyan alapjaiban átalakul, ám a kimondottan önkormányzati feladatok miatt igazgatási feladatok... - így mint például igazgatási feladatok, közvilágítás, helyi adóztatás továbbra is önkormányzati feladatkörben fognak maradni. Így azon feladatok, amelyek ellátása helyi szinten költséghatékonyabb és gazdaságosabb, továbbra is önkormányzati feladat marad, azon feladatok pedig, amelyek központilag optimálisabban elláthatók, átkerülnek az állami hatáskörbe.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslatban szereplő helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszeréből származó forrásai a települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek, valamint a települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek az ellátandó feladatok alapján kerülnek meghatározásra, amelyek így megfelelnek a 2013-as költségvetéssel szemben elvárt és meghatározott követelményeknek.
(14.20)
A kormány, tisztelt képviselőtársaim, a köznevelés területén is bizonyos módosításokat eszközöl. 2013-tól történő átalakításának elsődleges célja, hogy az önkormányzatok anyagi helyzete ne befolyásolja a településen lévő köznevelés, iskolai oktatás színvonalát. Az önkormányzatok eltérő anyagi helyzete az eddigiekben befolyásolta a köznevelést, problémákat okozott a kisebb településeken üzemelő oktatási intézmények fenntartása, illetve azok üzemeltetése. Az oktatási rendszer átalakítása révén egységes szinten biztosítható a fiatalok igényes és építő nevelése, oktatása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás biztosítása, melyhez a szükséges anyagi forrásokat a költségvetési tervezet tartalmazza. Az óvodai nevelőmunkához szükséges támogatást a központi költségvetés az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, biztosítja a dolgozók bérét, valamint hozzájárul az óvoda szakmai és üzemeltetési kiadásaihoz. Az állam az oktatás színvonalának megtartása érdekében az önkormányzatoktól átvállalja a pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők bérét, közvetlenül biztosítja nemcsak a bért, hanem a szakmai munka dologi kiadásait is. Ezzel minden, az országban működő oktatási intézményben fenntartható az egységes és elvárt színvonal, mivel - lássuk be - az ország hosszú távú gazdaságának és fejlődésének meghatározó elemei, a fiatalok képzettségi szintje és ezzel munkaerő-piaci elhelyezkedésének a biztosítása.
Ha megengedik, itt felvetődött szintén szocialista képviselők részéről az önkormányzati problémakör. Az elmúlt években, sőt évtizedekben az a gyakorlat alakult ki, tisztelt képviselőtársaim, hogy az állam a növekvő terheket áthárította a települési önkormányzatokra, nagyságrendtől függetlenül, de ehhez pénzügyi forrásokat sajnos nem biztosított, ezért például az oktatás-nevelés területén az önkormányzatoknak az államtól kapott, átengedett pénzeszközök 65-70 százalékához 30-35 százalékban a saját bevételeiket kellett hozzárendelni. Mivel az önkormányzatok sokszínűek és nagyságrendjükben különbözők, ezért nyilván a saját bevételeik is különbözők, és miután a különbözőségből adódóan egyes települések hozzá tudták tenni az önerőt, más települések viszont nem, a települési oktatási szinten sajnos óriási eltérések mutatkoztak az elmúlt évtizedekben. Ezért aztán voltak olyan intézmények, ahol az oktatás-nevelés területén gyönyörű felszerelések és technikai eszközök voltak biztosítva, míg más településeken a fűtés és a világítás kifizetése is komoly gondokat okozott.
Szigorúan el kell választani, tisztelt képviselőtársaim, az állami és az önkormányzati feladatokat. Az általam említett szétválasztáshoz hozzákapcsolódik a feladatfinanszírozás, amely szintén nagyban eltér az eddigi gyakorlattól, mert eddig egy bázisfinanszírozást kaptunk, amely egy szabadon mozgatható pénzeszköz volt, és ki így, ki úgy használta ezt a pénzeszközt, míg a feladatfinanszírozás egyértelműen kijelöli, hogy az adott feladathoz az adott pénzeszközt kell biztosítani, így ezzel a feladat maradéktalan és százszázalékos ellátása garantált.
A magam részéről megköszönöm megtisztelő figyelmüket, és a későbbiekben is azt kérem önöktől, hogy a költségvetési törvény elfogadásánál majd támogató szavazatukkal biztosítsák ezt a tervezetet.
Köszönöm szépen önöknek. Elnök úr, köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy viszontkétpercest kell kérnem. Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Ha egy család úgy működne - gondolom, az ön családja sem így működik -, hogy elmennek az OTP-be, és megveszik a lapos televíziót, majd azt követően megint elmennek, és ismét vesznek egy valamilyen fogyasztási eszközt, majd ezt követően megint és megint, és amikor majd elérnek a végére, akkor onnantól kezdve nincs tovább, mert az adósság összecsap a család feje fölött. Hát az, amit én próbáltam érzékeltetni, az hasonló, csak ez jóval nagyobban történik.
Nagyon sajnálom, hogy önök egyetlenegyszer sem tették meg az elmúlt időszakban, hogy egyenleget vonjanak, és azt mondják - nem nekünk, nem személy szerint nekem, hanem a magyar társadalomnak -, hogy tisztelt társadalom, a 22 ezer milliárd mínusz 8200 milliárd között azért mégiscsak van egy óriási nagy szám, amelynek a terheit azért közösen nyögnünk kell, és azt vissza kell fizetnünk. És eljött az igazság pillanata, tisztelt képviselő úr, ezeket a hiteleket most kell visszafizetni. Ön pontosan tudja, hogy a múlt évben, az előző évben, ebben az évben és a jövő évben milyen törlesztési kötelezettségek hárulnak a magyar pénzvilágra, amiket nekünk sajnos könyörtelenül fizetnünk kell, úgy, hogy közben semminemű újabb hitelfelvételt a kormány és a pénzügy nem engedélyezett.
Azt gondolom, ha tényleg felelősségről és tisztességről beszélünk, akkor ezeket legalább magunk között tisztáznunk kell, és majd ezt követően lehet bírálattal, illetve szerintem szükséges bírálattal fordulni a kormányzat felé. Arra kérem tisztelt szocialista képviselőtársaimat, hogy először ezeket a pontokat tisztázzuk, majd ezt követően próbáljuk meg a 2013-as költségvetésben az általunk elképzelt kritikákat megfogalmazni.
Elnök úr, köszönöm szépen.
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen. Ígérem, gyors leszek. Józsa képviselő úr azt mondja - idézem -, hogy teljesen szokványos, ami az adósság körül történt, meg Európában mások is eladósodtak. Tisztelt képviselő úr, azért, mert valaki máshol tönkremegy, mi ne menjünk tönkre. (Dr. Józsa István: De nem mentünk tökre.) Én úgy gondolom, hogy nem lehet úgy betakarni a problémát, hogy ez teljesen szokványos. 14 000 milliárddal mégiscsak nőtt az ország adósságállománya, Medgyessy Péter szerint hat év alatt. Ez azért, azt gondolom, hogy nem szokványos, és nem hiszem, hogy ha a szomszéd tönkremegy, nekünk is tönkre kellene menni.
Ami pedig Vágó Gábor képviselő úr gondolatait illeti, engedje meg, tisztelt képviselő úr, hogy azzal a mondatával ne értsek egyet, amelyben azt tetszik mondani, hogy az elmúlt időszakban volt fejlesztéspolitika. Ne haragudjon meg, abban, amit az elmúlt időszakban a szocialisták csináltak, én nem láttam fejlesztéspolitikát, mert az a fejlesztéspolitika, amely hitelből valósul meg, szerintem nem igaz, hanem hamis, és én azt gondolom, hogy ennek a társdalomnak nem erre van igénye.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Dr. Józsa István: Mindig minden hitelből valósul meg. Ezt meg kellene tanulni.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vidéki polgármesterként fontosnak tartottam, hogy a postai szolgáltatások témaköréhez hozzászóljak. Engedjék meg, hogy a hozzászólásom elején gondolatokkal visszatekintsek a múltba, majd pedig a hátralevő részében a törvény érdemi részével foglalkozzak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az emberi társadalmak kialakulásával közel azonos időben alakult ki a kommunikáció. A kommunikáció a jelenlévők között könnyedén megoldható - láttuk ezt ma is - a beszéd útján, ám üzenettovábbítási rendszerre is szükség volt. Ezt kezdetben futárokkal biztosították, ám nyilván ez nem volt megoldható, ezért a kezdetek kezdetén már kialakult a postai szolgáltatás. A technika robbanásszerű fejlődése következtében több olyan szolgáltatás jött létre, amely hagyományosan a posta alternatíváját jelentette.
Tisztelt Képviselőtársaim! A postai hálózatnak a Magyar Postába való teljes beépítése ellenére az új piaci körülményeknek megfelelően kialakított szabályozásra először 1954-ben került sor. Ebben a rendszerben a posta egyrészt állami vállalat volt, másrészt pedig közhatalmi feladatokat látott el. A korszerű szabályozás lehetővé tette a szabványosítás kialakítását a küldeményforgalomban. A tarifát egyszerűsítették, valamint a távolsági tarifát az egész ország területére egységesen alakították ki az addigi távolsági zónák helyett. Az állami vezetés akkor felismerte, hogy a postai szolgáltatásnak minden településen jelen lévő szolgáltatásnak kell lennie, ezért az ötvenes években jelentősen fejlesztette a postai hálózatot, és a korábban meglévők mellé további monopoljogokat biztosított a postának. Az államosítás utáni első jelentős fejlesztés a posta portfóliójának kibővítését érintette, amikor is megkezdődött a szerencsejátékban való közreműködés. A posta a szerencsejáték-vállalattal kötött megállapodás révén a szerencsejátékok szelvényeinek legnagyobb terjesztője és egyben árusítója lett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az Európai Unió célkitűzése a gazdasági verseny akadályainak lebontása, a verseny élénkítése a postai szolgáltatások területén is. Mivel a közszolgáltatásokra vonatkozó kivételes szabályokat - mint minden kivételt az egységes belső piac megvalósítása alól - szűken kell csak értelmezni, ezért fontos, hogy a postai szolgáltatások területén is el tudjuk határolni a közszolgáltatásokat a piaci alapon nyújtandó szolgáltatásoktól.
A fenntartható szolgáltatások körének meghatározását követően az irányelv a nem fenntartott szolgáltatások piacának kérdéseire tér át. Mivel az irányelv megszületésekor a tagállamokban a postai piac hagyományos monopolpiac volt, ezért a piacra lépés általános alapelveit irányelvi szinten rögzítették, a részletszabályok tagállami hatáskörbe utalása mellett. A szabályozott piacra lépésre az irányelv a piacralépési engedélyek rendszerét fekteti le. Az elv szerint a nem fenntartott körbe tartozó piacra belépni kívánó vállalkozások általános vagy egyedi engedélyeket kaphatnak. Az engedély megadását egyetemes szolgáltatási kötelezettségek ellátásának vállalásától, minőségi hozzáférési szabályok teljesítésétől tehetik függővé, tiszteletben tartva a fenntartott szolgáltatásokra vonatkozó jogokat.
A postai piac megnyitása kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy milyen módon engedjük meg az új szereplők belépését a megnyitott piacra, és azt milyen feltételekkel szabályozzuk. A piacra lépő új szereplőknek fontos szempont a minimumkövetelmények meghatározása és azon stratégia eldöntése is, hogy a piacot milyen módon és milyen dimenzióban szabadítjuk fel. A támasztott új követelményeknek megfelelteknek gazdasági és szakmai prioritását kell előtérbe helyezni.
A postai szolgáltatások széles körűek, ezért fontos a szolgáltatók részéről a széles körű infrastruktúra megléte, valamint a logisztikai feltételek biztosítása. Ezen felül fontos követelmény a humán erőforrás megfelelő szinten való biztosítása a postai szolgáltatási rendszerben, valamint a magasan kvalifikált, speciálisan szakmai tapasztalattal és tudással rendelkezőknek a köre.
A postai szolgáltatások belső piaci működésének irányvonalai a 2008. évi 6. számú európai uniós irányelv elfogadásával meg is valósultak. Az EU-tagállamokra vonatkozóan biztosítani kell az egységes, megfizethető és minőségi postai szolgáltatást. Az irányelv bevezeti az egyetemes szolgáltató kötelezettségét, valamint a díjmegállapítás elvét. Az irányelv a tagállamok többségének esetén 2010. december 31-ét, a többi tagállam esetén 2012. december 31-ét jelöli meg a piac megnyitásának végső határidejére. Fontos kritérium, hogy a szolgáltatást igénybe vevők részére biztosítani kell az egyetemes szolgáltatáshoz való jogot, amely meghatározza a minőségi postai szolgáltatás biztosítását a területük minden pontján - ezt nagyon fontos kiemelni -, és mindezt természetesen elérhető áron.
A tagállamoknak gondoskodni kell arról, hogy az egyetemes szolgáltatás megfeleljen a következő követelményeknek. Alapvető követelményeknek való megfelelés: azonos szolgáltatás nyújtása hasonló szolgáltatást igénybe vevőknek; a szolgáltatás megkülönböztetéstől mentes biztosítása; a szolgáltatást csak el nem hárítható esetben lehessen szüneteltetni, illetve azt megszüntetni. A postai keretszabályozás legfontosabb célja a postai piac fokozatos megnyitása. A postai szolgáltatások, függetlenül a különféle hírközlési és informatikai eszközök széles körű használatától, továbbra is fontosak és elengedhetetlenek. A piacnyitás fokozatossága fontos tényező, ugyanis a szolgáltatás biztosításának zökkenőmentesnek és teljes körűnek kell lennie.
Az irányelv alapján a postai szolgáltatások fokozatos liberalizációjának lépéseként az eddig egyetemes postai szolgáltatóknak fenntartott feladatok körét meg kell nyitni, ám mindezt úgy, hogy a szolgáltatás színvonala változatlan maradjon. A piacnyitás lépése azonban kettős vetületű: egyrészt ösztönözni kell a piaci verseny élénkülését, másrészt a biztosított szolgáltatás fontossága folytán meg kell teremteni a hatékony ellenőrzési, valamint az engedélyezési rendszert.
(17.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elkészült és előttünk lévő postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat az uniós ágazati szabályozással, valamint a piaci verseny élénkítésére való törekvéssel összhangban megteremti a lehetőséget az új szolgáltatók piacra való belépésére. A törvénytervezet lehetőséget biztosít, hogy az előre meghatározott feltételek megléte esetén a piacra belépő új szolgáltatók részesedést szerezhessenek a levélküldemények piacából. A postai szolgáltatás szabályozása, ellenőrzése, engedélyezése és elszámoltatási kötelezettsége fontos feladat, részben azért, mert a szolgáltatás szereplői meghatározó tényezői a gazdaságnak, részben pedig azért, mert az ellátott szolgáltatás nélkülözhetetlen. Fontos kritérium még ezen felül, hogy a biztosított szolgáltatás mindenkihez egységesen, ugyanazon minőségben és ugyanazon áron eljusson. Ezenkívül a postai szolgáltatás fontos tényezője a különféle szakigazgatási szervek működésének, eljárásaik lebonyolításának.
Tisztelt Képviselőtársaim! A postai szolgáltatások szabályozásának, a szolgáltatás biztosításának a feltételein kívül másik fontos eleme az ár. Az áraknak megfizethetőknek kell lenniük, és elhelyezkedéstől függetlenül valamennyi felhasználónak hozzá kell férnie a nyújtott szolgáltatáshoz. Az árak meghatározásának a költségek figyelembevételével kell történnie, azonban ösztönözni kell a hatékony szolgáltatás nyújtását, valamint magát a piaci versenyt. Az árkialakításnak egységesnek, megkülönböztetésmentesnek kell lennie, amely ezen felül ellenőrizhető kell legyen, valamint átlátható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetően jelentősen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erősen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. Az Európai Unió által elfogadott szöveg szerint a megnövekedett verseny elő fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minősége javuljon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elfogadott dokumentum az egyetemes szolgáltatások elvére épül, amely kimondja, hogy az állampolgárok számára feltétel nélkül biztosítani kell a szolgáltatások egy meghatározott körét. Az alapelv meghatározza a kézbesítési határidőket, a kézbesítések gyakoriságának és minőségének minimumát egy adott lakóhelyre. A nyitásra a hagyományos szolgáltatások modernizálásával, új szolgáltatások bevezetésével és új üzleti szemlélettel is fel kell készülni. A postai szolgáltatások szóló törvényjavaslat már az EU-irányelvek figyelembevételével a piac nyitásának és így a piaci verseny élénkítésének a lehetőségét teremti meg, ám mindezt oly módon, hogy a szolgáltatás színvonala a továbbiakban is biztosított maradhasson.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvénytervezetet az általam elmondott gondolatok - és természetesen az önök által elmondottak - alapján általános vitára alkalmasnak tartjuk és az elfogadását támogatjuk.
Elnök Úr! Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Tisztelettel köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valószínűleg utolsóként, de mégiscsak engedjék meg, hogy elmondjam néhány gondolatomat. Végigülve ezt az elmúlt hat-hét óra hosszát, számomra az csapódott le, hogy valószínűleg a Házban ülő tisztelt képviselőtársaim valamennyi gondolata építő jellegű és nagyon előremutató.
(20.10)
De én azt a kérdést szeretném feltenni, mielőtt önökkel megosztom az általam összeírt gondolatokat, hogy 2012 őszén, majdnem telén jutunk el oda, hogy Magyarországon arról beszélhetünk, hogy földtörvény, arról beszélhetünk, hogy birtokpolitika, arról beszélhetünk, hogy hogyan és miként tartsuk meg és ragadjuk meg azt a lehetőséget, amelyet ma a polgári kormányzás biztosít számunkra egy kétharmados többséggel.
Engedjék meg, hogy azt mondjam önöknek, hogy a rendszerváltozás 20 évvel ezelőtt történt, és akik 20 évvel ezelőtt hatalmas ambíciókkal nekivágtak az akkori Magyarország újraépítésének, azok fölött eltelt 20 év. Nagyon sokan nincsenek már az élők soraiban.
Volt, aki föltette itt a kérdést, hogy egyáltalán vannak-e fiatalok, és akarnak-e gazdálkodni. Szerintem vannak fiatalok, és akarnak gazdálkodni, de az élet könyörtelen, és az idő múlik és rohan. Így én azt látom, hogy az elmúlt 20 év, de azt lehet mondani, hogy a háborút lezáró, majd az azt követő kommunista társadalom egyértelműen ennek az országnak, az ország polgárainak, a gondolkodásnak, a világnézetünknek iszonyatos károkat okozott. Mégiscsak eltelt fölöttünk úgy immáron 70 év, hogy azon kell gondolkodnunk, hogy egyáltalán szükségünk van-e tiszta élelmiszerekre, azon kell gondolkodnunk, hogy van-e a mezőgazdaságnak falumegtartó ereje, azon kell gondolkodnunk, hogy kicsi vagy nagy gazdaság, azon kell gondolkodnunk, hogy hogyan és miként maradjon talpon ez a szerencsétlen nemzet, amely a történelem viharában már nagyon sok mindent megélt.
Ha megengedik, úgy fognék hozzá a gondolataimhoz perceken belül, illetve rövid időn belül, hogy bár nem ide tartozik, de azért három kérdést fölteszek valamennyiünknek: miért van az, hogy 20 évvel a rendszerváltozás után azt tapasztaljuk, hogy ennek az országnak soha nem látott mértékű államadóssága van? Miért van az, hogy múlt hét szombaton egy kongresszus keretében Magyarország miniszterelnöke azt mondja, hogy a magyar önkormányzati rendszert ki kell húzni a válságból, és 600 milliárdot át kell vállalni a magyar társadalomnak? Miért van az, hogy több mint egymillió család Magyarországon el van adósodva - el volt adósodva, mert azóta már több százezer család életét sikerült rendezni - külföldi valutanemben?
Azt gondolom, hogy ha ezekre a kérdésekre, és pont ennél a napirendi pontnál, amit fél kettő óta végighallgattam, és figyeltem az önök véleményét, azt a választ kell adni, hogy a háborút lezáró időszak napjainkig rendkívül zűrzavaros, káoszos és a legtöbb kárt az agyakban tevő időszakát éltük meg, és szerintem ennek az országnak nagyon sok ideje már nincs; nem gondolom, hogy újabb 10-20-50 éveket kellene leélnünk, hogy végre-valahára ennek az országnak a szekerét jó irányba helyezzük.
Meg vagyok győződve arról, hogy az önök támogatásával, közös akarattal nekünk egész egyszerűen nincs más kiutunk, mint összefogni, és azt mondani, hogy bizonyos kérdésekben, amelyek közé tartozik például a földkérdés, bizonyos kérdésekben közös akarattal ezt az országot, ezt a hazát ki kell mentenünk abból a lehetetlen állapotból, ahova ez az ország jutott.
Engedjék meg, hogy az általam összeállított anyagot is ismertessem önökkel, és elnézést kérek, hogy egy picikét megpróbáltam talán más mederbe terelni az előző gondolatok világát. Úgy látom, hogy a rendszerváltozáskor, illetve az azt követő időszakban a földprivatizáció, illetve a kárpótlás időszakában a magyar földterületek felaprózódtak, egyre több kisebb-nagyobb parcella jött létre, és ezeken a parcellákon valamilyen szintű termelés jött létre. Sajnos azt kell látni, hogy ez a valamilyen szintű termelés volt, ahol sikeresen, volt, ahol sikertelenül valósult meg. Egy biztos: a sikeresek és a kevésbé sikeresek mellett nagyon sok olyan földterületet látunk ma Magyarországon, amely parlagon hever, és jó esetben csak egy minimális művelést szentel neki a tulajdonos, és természetesen a nyerészkedésből kiindulva csak a földalapú támogatást kívánja beszedni.
A bérbeadások következtében, tisztelt képviselőtársaim, megjelentek azok a problémák is, hogy a bérlők - én azzal a véleménnyel értek egyet, aki azt mondta, hogy a tulajdonos és a bérlő azért a magyar gondolatvilágban nagyon erősen elvonatkozik egymástól. A bérlő az én véleményem szerint soha nem tölti be a tulajdonos szerepét, soha nem úgy gondolkodik, mint a tulajdonos. Különösen akkor nem, ha az ő bérleti szerződése határozott idejű, és ez nem is egy aránylag hosszú időszakra tehető, akkor a bérlő természetesen sem a beruházásaiban nem próbál előrelépni, sem pedig a technológiai fejlesztésben nem próbál olyan fejlesztéseket végrehajtani, mint ami egyébként egy magántulajdonban működő üzemegységnél megjelenhetne.
Önök foglalkoztak az európai uniós csatlakozásunkkal, illetve az azzal kapcsolatos problémakörökkel. Természetesen tudomásul kell venni, és szerintem Magyarországon az a helyzet nagyon helyes, hogy sokszínű társadalom vagyunk, ki-ki vérmérséklete szerint ítéli meg európai uniós tagságunkat. Egy biztos: a Kárpát-medencében országunk Szent István óta Európa része, és az is biztos, hogy ma, amikor a 27 tagállam között vagyunk, akkor bizonyos európai uniós direktívák ránk nézve kötelezőek.
Azt gondolom, hogy itt elhangzottak olyan vélemények, mint például a francia példa. Azt gondolom, hogy Magyarország a 27 tagállam keretein belül is megtalálhatja a saját érdekeit. Természetesen ehhez igazán kemény és nagyon erős lobbipolitikát kell folytatni. Én úgy látom, és szentül meg vagyok győződve arról, hogy az az irány, amelyet a polgári kormány képvisel, az az irány támogatandó, és ez valószínűleg a birtok-, illetve a földpolitikában is meg kell hogy jelenjen a későbbiekben.
A társadalmi és gazdasági átalakulásoknak az elmúlt évtizedekben alapvető pilléreként szeretném önöknek említeni a földet mint tulajdonviszonyt és annak az átszerveződését. A magyar gondolkodásmódban a tulajdon - legyen az föld vagy ingatlan, más egyéb ingatlantulajdon -, a tulajdon mindig az életünk szerves részét képezte. A magyar ember, amióta létezik e földön, nem a bérlemények és az évről évre országon belüli vagy országon kívül történő elvándorlásnak volt híve, hanem a magyar ember valamilyen szinten röghöz kötött, a magyar ember szereti azt az életteret, amelybe beleszületett. Szereti belakni, és szereti a saját tulajdonának tekinteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvényjavaslat megállapítja a föld tulajdonjogának megszerzésére, haszonbérletére, használati jogra vonatkozó szabályait. A javaslat tulajdonszerzésnek minősít minden olyan tényt, amely lehetőséget biztosít a földdel való rendelkezés valamely formájára. A törvényjavaslat oly módon biztosítja a korlátozásokat, hogy pontosan szabályozza, illetve meghatározza azon jogcímeket, amelyek nem minősülnek tényleges tulajdonszerzésnek.
Nem tartozik a korlátozási kör alá a törvényes öröklés, az elbirtoklás, a kisajátítás, a közös tulajdon megszüntetése, ha jogi személy már meglévő tulajdona került értékesítésre, illetve szervezeti forma váltása miatt jogutódra száll át, valamint szétválásra és a kiválásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! A most elkészült törvényjavaslat csupán egy része a teljes földforgalmi szabályok gyűjteményének, ám a mezőgazdasági földterületeknek a legszélesebb körben hasznosított területeit foglalja össze. A törvényjavaslat meghatározza a hosszú távú mezőgazdasági működés feltételeit, azok körülményeit, valamint követelményeit, megteremti a lehetőséget a magánszemélyek hosszú távú és hosszú célú földhasznosításához.
(20.20)
A törvényjavaslat elsődleges célja a földspekulációk kizárása. További célja még a családi gazdaságok fellendítése, a családi gazdálkodás népszerűsítése, valamint a felnövekvő generációk számára lehetőséget biztosítani a gazdálkodás generációról generációra történő örökléséhez. A földtulajdont elsődlegesen a földműveléssel foglalkozó, a gazdaságban ténylegesen munkát végző, a föld értékét megőrizni akaró munkáskézben tartása a kiemelt cél. Aki a földműveléssel életvitelszerűen, mintegy hivatásszerűen foglalkozik, lehetőséget kap a földtulajdon megszerzésére, az azon való gazdálkodásra és az azon való fejlesztések létrehozásának, illetve fenntartásának fokozására.
A gazdálkodó egységek fontos nemzetgazdasági tényezők, akik nemcsak a megélhetésüket biztosítják a földműveléssel, hanem elősegítik a termelést, a gazdaság fellendülését, valamint meghatározott tényezői az élelmiszerpiacnak, ezzel pedig közgazdasági mutatóknak, és ezen belül kiemelt szempont a föld magánkézben, illetve magyar kézben tartása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Országunk földterületekből tevődik össze, amelynek megfelelő hasznosítása nélkülözhetetlen az ország működése szempontjából. Szeretnék itt megállni egy pillanatra, és azt megemlíteni önöknek - onnan indítottam, hogy az elmúlt húsz év, illetve az elmúlt hetven év szomorú, de valós tény -, hogy akkor, amikor aszály sújt adott évben egy országot, akkor döbbenünk rá, hogy ennek az országnak folyói, ennek az országnak csatornái, és ennek az országnak művelhető, öntözhető területei lennének, ha és amennyiben megteremtenénk annak a feltételeit, amit az elmúlt, azt lehet mondani, idestova hetven évben nem teremtettünk meg. A mai napig szomorú tényként állapítható meg, hogy amikor sok csapadék esik, akkor az a problémánk, hogy nem tudjuk elvezetni, amikor pedig szárazság lép föl az országban - ilyen volt például az idei év -, akkor az a problémánk, hogy az öntözés feltételei nem biztosítottak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvénytervezet véleményem szerint csak egy keretet biztosít a későbbi hatályos és majd hatályba lépő jogszabályoknak. Természetesen azon belül a kereteken belül mindenki részére biztosított az a lehetőség, hogy gondolatvilága, hovatartozása és életfelfogása szerint módosító javaslatokon keresztül megpróbálja és akarata szerint meg is tegye a módosító javaslatait.
Gondolataimat azzal zárnám, amivel kezdtem: meggyőződésem, hogy az elmúlt húsz, de a szocializmussal együtt az elmúlt hetven év nagyon komoly károkat okozott a mezőgazdaságnak, és meggyőződésem, hogy a vidékmegtartó erejével és a foglalkoztatás erejével a mezőgazdaság segíthet országunk azon mai problémáján, hogy hogyan és miként tudunk kitörni abból az adósság- és abból a morális csapdából, amelybe ez az ország az elmúlt évtizedekben kormányozta önmagát.
Én ehhez kérem a tisztelt képviselőtársaim támogatását és segítségét, és azt kérem, hogy az előttünk lévő tervezetet majd a későbbi részletes vitákban és az azt követő szavazásban támogassák.
Elnök úr, tisztelettel megköszönöm az önök figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy jó fél óra, és vége a ma reggelünknek vagy hajnalunknak. Engedjék meg, hogy ha már készültem, akkor elmondhassam azt az anyagot, amire oly nagyon vártam az elmúlt hosszú órákban.
A kormányunk hivatalba lépése óta folyamatos változásokon megy keresztül az adórendszer, ennek alapvető célja, hogy támogassa a családok, valamint a munka megbecsülését. A munkahelyek megtartása, valamint új munkahelyek teremtése nélkül nem lehet megoldani a munkanélküliség problémáját, ami nemcsak a családok megélhetését, hanem a nemzetgazdaság egyéb területeit is befolyásolja. Olyan adórendszert kell kialakítani, amely mind anyagi szempontból, mind megítélés szempontjából elfogadható a lakosságnak, valamint a vállalkozói köröknek. Ehhez szükséges az adótörvény olyan szintű módosítása, amely az adórendszer életszerűségét és teljesíthetőségét biztosítja. A már bevezetett jövedelemadózási rendszer támogatja a munkát vállaló és a több gyermeket nevelő családokat, ami számukra jelentős adócsökkentést jelent.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozói szféra tekintetében már számos pozitív változás ment végbe: csökkentek a vállalkozásokat érintő adóterhek, az ezzel kapcsolatos adminisztratív terhek, valamint egy egységes rendszer került kialakításra; csökkent a társasági adó mértéke, az adófajták száma, valamint bevezetésre került az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer. Ezen változtatások célja, hogy a jövedelmeket terhelő adók helyett a fogyasztási adók szerepét emeljük.
A személyi jövedelemadó tekintetében már eddig is jelentős változások történtek: megszűnt az adóalap-kiegészítés a havi 202 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők számára, valamint a mostani törvényjavaslat értelmében ezen az úton továbbhaladva 2013. január 1-jétől már ezen összeghatár is eltörlésre kerül, tehát egységesen minden munkavállaló a 16 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére lesz kötelezett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jelenlegi törvényjavaslat értelmében a kormány az adórendszeren keresztül ösztönözné a gyermekvállalást, egységesíti az adórendszert, javítja a vállalkozói környezetet, ösztönzi a befektetéseket, a vállalkozói szférában javítja a versenyképességet, valamint egyszerűsödnek az adminisztrációs, valamint bürokratikus terhek. A javasolt változások javítják a vállalkozói környezetet, valamint munkabarát környezetet alakítanak ki, ami a dolgozói adózásról a hangsúlyt a fogyasztásra helyezi át. Az adózási rendszer átalakítása lehetőséget biztosít a hatékony gazdaság alapfeltételeinek megteremtéséhez. A javaslat kitér a munkahelyi étkezés még szélesebb körben való támogatására: a munkáltató abban az esetben is biztosíthat munkahelyi étkezést, ha ezen étkező külső személyek számára is nyitva áll. A törvényjavaslat a kis- és középvállalkozások terheit könnyíti, amelyek így fellendíthetik a gazdaságot.
A változtatások jó irányba mutatnak, és a változások szemszögéből talán a legfontosabb változás, hogy egyszerűsíti az adózási folyamatot a jelenlegi nagy adminisztrációs terhek alól. A kisvállalkozói adó legfontosabb hatása a munkahelyteremtő, illetve a munkahelymegtartó képesség javítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az adótörvények módosításának körében tehát mind a vállalkozói szféra, mind a munkavállalók számára kedvező változások kerülnek bevezetésre. Az egységesítés, átláthatóság, elfogadhatóság, fizethetőség irányában hatalmas az előrelépés, ennek következtében javul a munkanélküliségi ráta és a befektetői hajlandóság. Az adóváltozások ezenfelül biztosítják a következő évre a pénzügyi stabilitást, javítják az államháztartási hiány mértékét, csökkentik az államadósságot, valamint javítják hazánk versenyképességét. Egy munkát és családot támogató adórendszer kerül így kiépítésre, amely így arányossá teszi az adózást a fogyasztás függvényében, a vállalkozások számára stabil és kiszámítható adókörnyezetet biztosít.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy utolsó gondolatot még engedjenek meg, bár szocialista képviselőtársaim nincsenek itt, de utólag majd elnézést fogok kérni tőlük a folyosón. Göndör és Gúr képviselőtársam azokat a szavakat használta, hogy "áthárít", "megszorít", illetve "elkoboz". Hát engedjék meg, hogy azt mondjam önöknek, hogy a szocialista képviselők a rendszerváltozásra tönkretették az országot, azért lett rendszerváltozás, mert eladósodtunk és tönkrementünk. Eltelt húsz év fölöttünk, és az elmúlt nyolc év kormányzása során - amit Gyurcsány Ferenc és Bajnai áldásos tevékenységének köszönhetünk - Magyarország adósságállománya nyolcezer-egynéhányszáz milliárd forintról húszezer-egynéhányszáz milliárd forintra emelkedett. Szeretném megjegyezni, hogy Horn Gyula tevékenysége 8600 milliárdról indult, tehát mi még akkor is, 1998 és 2002 között csökkentettük. Mi azt gondoltuk, akik a rendszerváltozásban részt vettünk, hogy Magyarország történelmében soha többé nem fordulhat az elő, hogy egy ország, a mi hazánk tönkremegy. De hát, kérem szépen, kormányváltásra sikerült elérnünk ezt a húsz-egynéhányezer milliárd forint államadósságot, amit most közös erővel ki kell fizetnünk.
Azt tartanám igazságosnak - és ez lenne talán az én utolsó gondolatom -, ha azok a szocialista képviselőtársaim, akik most liberális frakció nem lévén itt ülnek a parlamentben, mielőtt bármikor szólásra emelkednek, akkor először megkövetnék a magyar társadalmat, az áldásos tevékenységükért elnézést kérnének.
Tisztelettel megköszönöm a hajnali figyelmüket. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Utolsók között szólni, az mindig egy szerencsétlen, illetve szerencsés dolog. Szerencsétlen azért, mert az időkeret behatárolja az ember mondanivalóját, szerencsés pedig azért, mert az előttem szólók véleményét figyelve sok minden leszűrhető ebben a tisztelt Házban, illetve sok minden leszűrhető abban a szocialista gondolkodásmódban, amely miatt ezt a mai vitanapot létre kellett hozni.
(14.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! 1990-ben, amikor a rendszerváltozás időszaka eljött, jómagam, de szerintem velem együtt az egész ország, az egész társadalom azért ment el szavazni, mert tudta, hogy az a rendszer, ami az életünket több mint 40 éven keresztül irányította, tovább nem tartható. (Dr. Józsa István: És most?) Nem tartható egyrészt azért, mert elképesztő ideológiai és szellemi rombolást hajtottak végre, és nem tartható azért, mert az országunk teljes egészében eladósodott, gyakorlatilag tönkrement, és a továbbiakban már nem lehetett a társadalmunkat finanszírozni.
Senki nem gondolta, jómagam sem gondolhattam azt, hogy 20 év elteltével a magyar parlament tagjaként a tisztelt Házban arról kell vitanapot tartani, hogy Magyarország ismét milyen szörnyű és megalázó körülményeket kénytelen megélni. Kovács László képviselő úr, illetve Gyurcsány Ferenc képviselő úr, volt miniszterelnök úr azt mondta, hogy a tények magukért beszélnek. Jó lenne, ha adatot gyűjtenénk és az adatokból táplálkoznánk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én ezt megtettem, és ma az internet világában adatot gyűjteni nem is olyan nagy nehézség, egy kis idő kérdése és az adatok szinte mindenki előtt ott állnak és megmutatják Magyarország valós állapotát, megmutatják, hogy hogyan, mikor és miként jutottunk el ebbe a mai állapotba. De még mielőtt ehhez hozzákezdenék, engedjék meg, hogy egy gondolatsort áldozzak annak az általam fontosnak tartott tényezőnek, hogy egy ország irányítása, egy gazdaság irányítása - bár a számokból adódóan jóval nagyobb és jóval átfogóbb - semmiben sem különbözik egy család irányításától (Dr. Józsa István: Hát mitől, tényleg?): a bevételek és a kiadások egyenlegének, azok summájának egyensúlyban kell lennie, és ha a bevételei és a kiadásai egyensúlyban vannak, akkor a család nem fog eladósodni.
A család ha nem adósodik el, akkor a társadalom jól működik, ha a társadalom jól működik, akkor a benne élő családok boldogok. Mi ma Magyarországon eljutottunk abba az állapotba, hogy sem a családok nem boldogok, mert eladósodtak, gyakorlatilag a fejük tetejéig, sem az önkormányzatok, amelyek szintén eladósodtak az elmúlt 20 évben, és sem a magyar állam - amely nem más, mint a családok összessége - nem boldog, mert 22 000 milliárd adósságállománnyal szembesült 2010-ben a kormányváltás pillanatában.
És itt szeretnék visszatérni Kovács László gondolatsorához, aki azt mondta, hogy a tényeket, tisztelt képviselő úr. Hát beszéljenek a tények, tisztelt képviselőtársaim! A szocialista kormányok a 2002-es kormányváltáskor átvett adósságállományt tőlünk 8200-8300 milliárddal vették át, és most, amikor 2010-ben a kormányváltás megtörtént, ebből több mint 20, majd' 22 000 milliárd adósságállomány jött össze. Ha a kettő summáját vesszük, akkor mindenki jól látja, hogy ez 14 ezer milliárd forint, amely pénz horribilis, döbbenetesen nagy és egész egyszerűen olyan elképesztő számsor, amelyből a mai magyar társadalom egésze nem képes - csak ha összefogással és közös akarattal indul - kijutni.
A szocialista kormányok megtették azt a szívességet, tisztelt képviselőtársaim, hogy úgy vették föl a hiteleiket, hogy azoknak a hiteleknek a visszafizetése ütemezését egész egyszerűen rátették a következő kormány nyakára. Ilyenkor szeretném azt rögzíteni, hogy a kormányok mögött, a képviselőtársaim mögött választópolgárok vannak, és a választópolgárok összességét képviseljük e tisztelt Házban, ezért amikor arról beszélünk, hogy kormány kormányra helyez adósságot, akkor gyakorlatilag nem történik más, mint az előző kormány a társadalom egészére, a rájuk szavazókra is ráteszi mindazt az adósságállományt, amelyből ma közösen ki kellene hogy evickéljünk.
2011-ben, tisztelt szocialista képviselőtársaim, több mint 2000 milliárd forint törlesztést kellett az országnak kiizzadnia, 2012-ben majd' 2,5 ezret, és egy döbbenetes számot hadd említsek önöknek: 2013-ban 3500 milliárd adósságállományt kell visszaszolgáltatni a szocialista kormányok jóvoltából. (Dr. Józsa István: Ennek fogalma sincs az egészről!)
Végezetül engedjék meg, hogy ahogy kezdtem, úgy fejezzem be, a családi gazdálkodás, illetve az állami gazdálkodás közötti párhuzammal. Tisztelt Képviselőtársaim! Én összességében nem vagyok hitelellenes, azt gondolom, hogy a hitel, ha mértékletesen és keretek között van tartva, igenis segítheti egy közösség munkáját. Ellenben, mint ahogy az előbb szocialista képviselőtársam mondta, hogy önök nem is tudják, hogyan kell a fejlesztéseket csinálni - ezt fel is írtam magamnak -, tisztelt képviselőtársaim, ha a beruházásokhoz, olyan beruházásokhoz veszünk föl hiteleket, amelyek a későbbiekben nem termelik vissza a hitelnek még a kamatát sem, akkor az a beruházás felesleges és nem finanszírozható beruházás volt.
A magam részéről nem kérek mást tisztelt képviselőtársaimtól, elsősorban a szocialista és liberális érzelmű képviselőtársaimtól, hogy gazdálkodjanak úgy, mint ahogy gazdálkodnak otthon saját családjaik körében, és mivel a saját családjaik körét nem teszik tönkre, ezért ne vegyék a bátorságot, hogy tönkretegyék a társadalom teljes vertikumát. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat áll előttünk. Engedjék meg, hogy megosszam önökkel a gondolataimat.
Tisztelt Ház! Az információs szabadság alapvető célja, hogy a közfeladatot ellátó szervek, a kezelésükben, valamint tevékenységükre vonatkozó adatok bárki számára megismerhetőek legyenek. Ez két módon lehetséges. Egyrészt az adatokat bárki számára könnyen elérhető helyen kell közzétenni, másrészt kérésre az adatot rendelkezésre kell bocsátani. Alapvető cél, hogy a társadalom nagy csoportját érdeklő adatokat kérés nélkül tegyük közzé.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az információs szabadság szabályai szerint az állami, önkormányzati és egyéb közfeladatot ellátó szerveknek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzé kell tenniük a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. Ennek több módja van, például az időközi kiadványok, beszámolók, prospektusok és a többi. A hivatali dokumentumok ma még papír alapon is készülnek, ám a technika fejlődésével holnap már csak elektronikusan, így a papír alapú információszabadság másodlagossá fog válni. Tehát már a mai technikai viszonyok között is kézenfekvő az elektronikus közzététel lehetősége. Az információszabadsági törvény ezért már előírja, hogy mely adatokat kell elektronikusan közzétenni. Gondoskodni kell a hagyományos információszabadság védelméről, az esélyegyenlőség érvényre juttatásáról. Az információszabadság az internet elterjedésével elmozdult az elektronikus információs szabadság irányába, amely törvénybe foglalásra is került. A közérdekű adatok elektronikus megismerhetőségét a polgárok egyre inkább igénylik.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A hatóságok bizonyos adatokat, elsősorban a tevékenységükre vonatkozóan, a polgárok erre irányuló kérése nélkül magukról is kötelesek elektronikus úton, például az interneten közzétenni, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a rendelkezésre álló dokumentumok adatbázisát, a közérdekű dokumentumok nyilvántarthatóságát elektronikus módon is elérhetővé kell tenniük.
Napjainkban egyre több információ áll rendelkezésre, amelynek nemcsak közzétételéről, hanem biztonságáról is gondoskodni kell, ami az elektronikus társadalomban igen nagy gondot jelent. A klasszikus biztonságdimenziók mellett szükségessé vált egy újabb biztonsági dimenzió, az információbiztonság értelmezése.
(10.50)
Átfogó és komplex szabályozásra van tehát szükség. Az információs társadalom kialakulása az elektronika és informatika rohamos fejlődésének következménye. Az információbiztonság összetettségét alapul véve megállapítható, hogy nemcsak technológiai kérdés, mert jelentős szerepe van a különféle információvédelmi eszközöknek, eljárásoknak. Az információbiztonság szigorú szabályozást és magas fokú tudatosságot feltételez. A kormány feladata az információbiztonsági tudatosság és ismeretek fejlesztése. A közszféra fontos feladata a jogi környezet megteremtése és a technikai feltételek megvalósítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! A modern állam és annak minden szervezete, tagja részesévé vált az információs társadalomnak, infrastruktúrának. Az elektronikus információ nélkülözhetetlen része a mai modern életnek, ám igen nagy veszélyforrást is jelent. Az elektronikus információ hozzáférhetősége mellett megfelelő védelemről és biztonságról is gondoskodni kell. Fennáll a veszélye a szándékos károkozásnak, amely egyre gyakoribbá vált az utóbbi időben. Az információ közzétételén, védelmén kívül fontos kérdés a mennyiségi információk biztonságos tárolása is, amelyhez szabályozott törvénytervezet szükséges. A törvényjavaslat legfontosabb, alapvető eleme az információbiztonsági követelmények meghatározása. A biztonsági védelemnek költséghatékonynak kell lennie, a megfelelő kategóriába való sorolásnak megfelelően.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény elsődleges célja az elektronikus információs rendszerek sérüléséből eredő károk megelőzése, mégpedig az állam és a polgárai számára elengedhetetlen elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint ezek rendszerelemei sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelmének a biztosításával. A tervezet kiemelkedő és már működő szabványokat és gyakorlatokat használ fel. Az információs rendszereket osztályokba sorolja a törvénytervezet, amelyekhez különböző követelményeket állít. A biztonsági szintek fokozatosan kerülnek bevezetésre, így ellenőrizhetően valósítható meg az elektronikus információs rendszer biztonsága. Ezen módszerekkel megvalósul a költséghatékonyság is.
A másik fontos feladat, amelyet a törvénytervezet meghatároz, a biztonságtudatosság növelése, kialakítása, és fontos hangsúlyt fektet az oktatásra, valamint a képzésre. A biztonság megteremtése mellett a másik fontos alapelv az ellenőrzési feladat. Az adatokat nemcsak védeni kell, nemcsak meg kell védeni azokat a külső támadások ellen, hanem ennek előfordulása esetén arról azonnal értesülni kell, és a problémára azonnali reagálás szükséges. A biztonság növelése érdekében fontos a megfelelő szintű képzés, hogy az információk tárolását, rendelkezésre bocsátását, védelmét a megfelelő képzéssel rendelkező szakemberek végezzék, ezzel is növelve a hatékonyságot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elkészült törvénytervezet célja az elektronikus tér, az elektronikus információs rendszerek, valamint az állam és annak polgárai elektronikus információs rendszerekben tárolt adatainak és információinak a védelme. A társadalom a technika napról napra való fejlődésével az információk nagy részét már elektronikusan tárolja és kezeli. Az ezt érő fenyegetések miatt kiemelten fontos a nemzeti vagyon részét képező elektronikus adatok és információk, az ezt kezelő rendszerek biztonsága és védelme. A tervezet szerint az információs rendszerek öt biztonsági osztályba sorolhatók, amelyekhez különböző védelmi előírások kerülnek meghatározásra, mely fontos a költséghatékonyság szempontjából is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatra szüksége van a hazai közigazgatási szférának, mivel fokozatosan nőnek az infrastruktúrák tekintetében a fenyegetettségek. Egy átfogóbb, a céloknak teljeskörűen megfelelő törvénytervezet készült el, amely megfelel a nemzetközi gyakorlatnak is. Fontos szempont, hogy a törvény az információs rendszerek védelmét ellátó szervezetekkel szemben is szigorú követelményeket állítson. A törvény egy jogi keretként szolgál. A törvény olyan adminisztratív intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek támogatják a megelőzést, az észlelést, valamint az azonnali eseménykezelést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődve figyeltem a hozzászólásokat, és meg kell hogy mondjam őszintén, számomra mindig döbbenetes, amikor a szocialista képviselőtársaim olyan gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek itt az elmúlt egy óra hosszában elhangzottak. Teljes egészében figyelmen kívül hagyják mindazt, ami '94 és '98 között történt ebben az országban, figyelmen kívül hagyják mindazt, ami 2002 és 2010 között történt ebben az országban. Ha megengedik, gyorsan, csak szálára szedve ezeket a gondolatokat: '94 és '98 között sikerült értékesíteni azokat a szolgáltatókat eszközarányos garantált nyereséggel, amelyek - versenyhelyzet nem lévén - gyakorlatilag az egész társadalmat a tönk szélére sodorták, beleértve a családokat is.
A bankok helyzetét tekintve pedig, a képviselőtársam előttem említette a bankokat, kérem szépen, ebben a Házban azért rögzítenünk kell azokat a tényeket, hogy Magyarországon a bankszektornak alig 6 százaléka van magyar tulajdonban, míg Franciaországban hajszálpontosan ennek a fordítottja van. Németországban is 16-84 százalék az arány, tehát onnantól kezdve, amikor a szocialisták hatalomra kerülnek, tisztelt képviselőtársaim, akkor nem lehet arról beszélni, amit Varga képviselőtársam mondott, hogy beszéljünk az emberekről. Vannak ebben a Házban, akik beszélnek az emberekről, és vannak, akik a külföldi szolgáltatókat, illetve a külföldi érdekeket próbálják kiszolgálni.
Arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, elsősorban a szocialista képviselőtársaimat, hogy bizonyos kérdésekben egyet kell értenünk, ezen bizonyos kérdések egyike és talán legfontosabbika, hogy minden egyes döntésünk előtt mindenekelőtt az országunk érdekét kellene szem előtt tartanunk. Abban az esetben Magyarország erős és stabil ország lehetne. Ha ellentétes időszak következik, amely jellemezte önöket, akkor sajnos az országunk továbbra is kiszolgáltatott és sérülékeny lesz.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődve figyeltem volt gyakorló polgármesterként a területfejlesztés, illetve a vidékfejlesztés kérdésköréről elmondott gondolataikat, és megmondom őszintén, hogy igen érdekes volt figyelni az önök érvelését. Ha összefoglalhatnám, akkor azt mondanám, hogy a területrendezés, területfejlesztés kérdésköre soha nem lehet aktuálpolitikai kérdés, azt mindig egységben, mégpedig az ország egységében kell kezelnünk.
Mire gondolok, amikor azt mondom, hogy az ország egységében? Arra gondolok, hogy közel 3200 önkormányzat, ma már járások, megyék irányítják ennek az országnak a különböző fejlesztési elképzeléseit, és azt gondolom, hogy a hatékony és célravezető pénzköltés, a hatékony és a célravezető fejlesztés bizonyos szinten igényel bizonyos koncentrációt, még akkor is, ha esetleg ez az önök értelmezése szerint nem üdvözítő.
Ahhoz egy területfejlesztést, területrendezést és egy ilyen törvénymódosítást vagy legalábbis néhány elemét egységében lássuk, szerintem vissza kell tekintenünk egy picit az időben. Az időben való visszatekintés után elemeznünk kell picit a jelent, majd meg kell néznünk, hogy mi az a koncepció, amely majd a következő hétéves európai uniós fejlesztésekhez hatékony felhasználást kíván, illetve mi az a hatékony koncepció, amely a területrendezésben, területfejlesztésben ezeknek a pénzeknek az elköltésénél majd hatékonyabb és ésszerűbb felhasználást tesz lehetővé.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gondolataimat ezek köré építettem, és engedjék meg, hogy megosszam önökkel. A területfejlesztés alapvetően véleményem szerint a területek térszerkezetével, a területi folyamatokkal foglalkozik, valamint annak kedvező mértékű fejlesztésére törekszik. A területfejlesztési politika a kezdeti időkben az elmaradott területek felzárkóztatásával foglalkozott, ám most már a komplex megoldásokat igyekszik kezelni és ezeket használni. A területfejlesztési politika részletes kidolgozása és egységesítése - az időben visszamenve akár a '70-es évekig vagy a '80-90-es évekig - gyakorlatilag egy megújult területfejlesztési szabályozás, és más hangsúlyt kaptak anno, és más hangsúlyt kapnak természetesen a következő ciklusokban.
A 2010-es tervezési ciklusban a területfejlesztési politika az Európai Unió irányaihoz illeszkedett, már szolgálni hivatott a hazai, valamint a világgazdasági folyamatok erősítését, a foglalkoztatottság növelését, valamint a fenntartható fejlődést. Kiemelt célként szerepelt az elmaradott kistérségek felzárkóztatása, a versenyképesség növelése és a regionális együttműködés erősítése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A törvény az egész ország területére meghatározza a területfejlesztési feladatokat, célokat, valamint a stratégiákat. Egy törvényben került szabályozásra a területfejlesztés és a területrendezés. A törvény rendelkezik arról, hogy a területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek és az intézmények, valamint a gazdálkodást végző szervezetek és intézmények összehangoltan és egymással szorosan együttműködve végezzék.
A fejlesztési stratégiáknak és a rendezési tervek készítésének egységes helyzetfeltáráson és ugyanazon koncepción kell alapulniuk minden térség vonatkozásában. Ezért fontos, hogy központilag kerüljenek meghatározásra a kedvezményezett kistérségek, valamint a települések besorolásának feltételrendszere. A területfejlesztési politika eredményessége, hatékonysága szempontjából alapvető fontosságú, hogy a beavatkozási célok területspecifikus meghatározása mellett a fejlettségüket tekintve hátrányos helyzetben levő térségek a fejlesztési források felhasználása során kizárólagos vagy megkülönböztetett szerepet kapjanak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a területfejlesztési támogatások csak kismértékben...
ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, hogy egy pillanatra félbeszakítom! Minden mindennel összefügg, de nekem úgy tűnik, mintha az előző napirendi pontról beszélne, a területfejlesztésről. Most a területrendezés a téma.
BODÓ IMRE (Fidesz): Igen, én a kettőt kapcsoltam, elnök úr.
ELNÖK: Akkor öné a szó. Persze, ha kapcsolta, az más. (Hegedűs Lorántné: Ne kapcsolja!)
BODÓ IMRE (Fidesz): (Hegedűs Lorántnéhoz:) Elnök úr engedte, azt mondta, hogy nyugodtan. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm.
A területfejlesztési koncepció szerint is változatlanul szükség van arra, hogy e különböző típusú fejlesztési források koncentráltan irányuljanak az ország legelmaradottabb térségeire, ezért a kedvezményezett térségek azonosítása a jövőben is a területfejlesztési politika egyik központi kérdése lesz.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A törvénymódosítás eredményeként a területfejlesztési és területrendezési célok elérésének eszközei központilag meghatározottak lesznek, egységes fejlesztési koncepció és összehangolt értékelési rendszer kerül kialakításra. Ezenfelül a kormány megteremti majd a területfejlesztési források hatékony kezelését, meghatározza az intézmények feladatait is.
Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat és a tisztelt Házat, hogy amikor a vitában gondolataink, érveink egymásnak feszülnek, vagy legalábbis megpróbáljuk őket egymásnak feszíteni, akkor ezeket a gondolatokat, amelyeket e Házban elmondunk, próbáljuk meg a közös érdekeink, a fejlesztési, illetve rendezési célok érdekében előtérbe helyezni.
Elnök úr, köszönöm szépen, hogy megadta a szót.
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, én nagyon tisztelem önt, és nagyon szépen köszönöm, hogy megadta a szót, és nem is kívánok visszaélni sem az ön, sem a tisztelt Házban helyet foglalók türelmével, de azért egy mondat engedtessék meg: amit Gúr Nándor képviselő úr elmondott, az véleményem szerint messze áll nem a napirendtől, hanem még az igazságtól is.
Elnök úr, én köszönöm szépen a két percet, be is fejeztem. Köszönöm.