Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, egyaránt fontos célt szolgál. A törvényjavaslat egyik célja az Európai Unió vízuminformációs rendszere, vagyis röviden VIS hazai működtetéséhez és a kijelölt magyar hatóságoknak e vízumadatbázishoz való hozzáféréséhez szükséges jogharmonizáció.

Az érintett törvények módosítása a közösségi joggal való összhang megteremtése okán elengedhetetlen. E jogharmonizációs kötelezettségünk három európai uniós jogi normából fakad. Ezek egyrészt a vízuminformációs rendszerről és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló 767/2008/EK rendelet, az úgynevezett VIS-rendelet, másrészt a vízuminformációs rendszerhez a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében betekintés céljából történő hozzáférésről szóló 2008/633/IB tanácsi határozat, az úgynevezett VIS-határozat, harmadrészt pedig az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer schengeni határ-ellenőrzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 81/2009/EK rendelet. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikkében foglalt úgynevezett hűségklauzula értelmében ugyanis a tagállamok - így Magyarország - az e szerződésből, illetve a Közösség intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő, általános vagy különös intézkedéseket.

A VIS-rendelet és a VIS-határozat 2008. szeptember 2-án léptek hatályba, tényleges alkalmazásukra azonban a Bizottság, illetve a Tanács által megállapított időponttól kerül sor. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a központi VIS tesztelése sikerességének függvényében a vízuminformációs rendszer előreláthatólag 2010 őszén kezdi meg tényleges működését. Az ehhez szükséges jogszabály-módosításoknak tehát, tekintettel a kellő felkészülési idő követelményére, ezt megelőzően meg kell születniük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A VIS a vízumeljárás során keletkezett személyes és más adatok cseréjét megvalósító összeurópai adatbázis, ennek magyarországi alkalmazásának feltételeit teremti meg az önök előtt fekvő törvényjavaslat.

A VIS beindulását követően a beadott vízumkérelmek vonatkozásában az uniós szintű VIS fogja tárolni az uniós tagállamokban, így a magyar hatóságok eljárásában keletkezett vízumadatokat. A vízumeljárás során keletkezett kérelmek adattartalmának a tagállamok közötti megoszlása nagyon fontos eszköze a vízumhamisítás, a többes vízumkérelmezés és az úgynevezett vízumshopping elleni fellépésnek, és mint ilyen, az illegális migráció elleni küzdelem keretében használt fontos szűrőként funkcionál majd.

Fontos kiemelni, hogy a vízumkérelmező harmadik országbeli állampolgároknak a VIS-ben tárolt személyes adatai körében biometrikus azonosítók, azaz arcfénykép és ujjnyomat is szerepelnek. A vízumkiadás során ezek megkönnyítik a kérelmezők azonosítását, illetve a más uniós tagállamokban benyújtott kérelmek összevetését. További fontos változás lesz, hogy az Európai Unió külső határain, így belátható ideig az ukrán és a szerb határon, valamint rövidebb ideig a horvát és román határon a határátkelőhelyeken belépésre jelentkezéskor a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése magában foglalja majd a VIS-ből történő lekérdezést a vízumbélyeg sorszáma alapján, és az úgynevezett ujjnyomat-verifikációt, amely alapján a vízumbirtokos személyazonossága megállapítható.

A törvényjavaslat emellett a vízuminformációs rendszerbe felvitt adatokhoz betekintés céljából történő hozzáféréssel rendelkező egyes hatóságok - rendőrség, valamint az idegenrendészeti, illetve menekültügyi hatóságként eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - kijelölését és konkrét jogosultságaikat megállapító törvénymódosításokat is tartalmazza.

Ezenfelül a javaslat kijelöli azokat a hatóságokat és a garanciákkal körbebástyázott adathozzáférési jogaikat, amelyek a VIS-hez bűnüldözési célból hozzáféréssel rendelkezhetnek: rendőrség, vám- és pénzügyőrség, Nemzetbiztonsági Hivatal, Információs Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal, továbbá a kétlépcsős hozzáférés megteremtése érdekében a hazai, úgynevezett központi hozzáférési pontokat: Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Nebek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter és a honvédelmi miniszter.

(9.40)

Az előterjesztés további sürgető jogharmonizációs kötelezettségünknek is eleget tesz. Megteremti a közösségi vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet, az úgynevezett vízumkódex hazai alkalmazásának lehetőségét, törvényi szintű jogszabályi kereteit. A vízumkódex az Európai Unió hivatalos lapjában 2009. szeptember 15-én jelent meg, amelynek legtöbb rendelkezését már 2010. április 5-étől alkalmazni kell. A vízumkódex a 6 hónapos időszakban 3 hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok, az úgynevezett rövid időtartamú vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozik, amely korábban is teljes körben közösségi szabályozás tárgya volt, azonban ez a szabályozás nem rendeleti szintű szabályok keretében történt.

A vízumkódex közvetlenül alkalmazandó és közvetlen hatállyal bíró rendelet formájában jeleníti meg a már létező szabályokat. A hazai migrációs tárgyú törvények hatályos rendelkezéseit a rövid időtartamú vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozó jelenlegi közösségi szabályozásnak megfelelnek. A hazai szabályok kialakítására azért volt szükség, mert a korábbi közösségi szabályozás nem rendeleti szintű volt. A vízumkódex az Európai Közösséget létrehozó szerződés 249. cikke értelmében közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályos közösségi rendelet, azaz a hazai jogszabályok helyébe fog lépni, amivel párhuzamos hazai szabályozást tilos fenntartani, következésképpen a közösségi rendelettel konkuráló hazai szabályozást meg kell szüntetni.

A törvényjavaslat tehát a vízumkódex 2010. április 5-étől alkalmazandó rendelkezései kapcsán tartalmaz deregulációs és technikai jellegű módosító szabályokat. A törvényjavaslat a Fővárosi Bíróság tehermentesítése és a menekültügyi eljárások egyidejű felgyorsítása céljából meg kívánja szüntetni a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét a menekültügyi hatósági döntésekkel szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmek tekintetében. Annak érdekében, hogy a szolgáltató igazságszolgáltatás elvéből következő követelmények érvényesülhessenek, továbbá a Fővárosi Bírósághoz érkező roppant ügymennyiség csökkenjen, így az ott maradó ügyek elbírálása során az ésszerű határidőn belüli ítélkezés biztosítható legyen, szükségessé válik a menedékjogról szóló törvény, valamint a polgári perrendtartás módosítása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat többségét kitevő, előbbiekben említett módosítások mellett olyan rendészeti tárgyú törvénymódosításokat is tartalmaz a javaslat, amelyek az uniós és a hazai jog összehangolását, az Alkotmánybíróság határozataiból fakadó törvényhozási kötelezettségek teljesítését, továbbá a hazai jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldását célozzák. E tekintetben a rendőrségről szóló törvény módosítása egyrészt a testüreg-átvizsgálás kapcsán az Alkotmánybíróság 132/2008/AB határozatának tesz eleget. E határozat alapján ugyanis, mivel alapjog-korlátozással járó intézkedés, a rendőrségi törvényben kell szabályozni azt, hogy a rendőrségi fogdába történő befogadáskor az élet vagy a testi épség védelme, valamint bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott teste átvizsgálható legyen.

A törvényjavaslat másik jelentős újítása, hogy szabályozásra kerül az úgynevezett leplezett figyelés. A schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény jelenleg, helytelenül, az eljárás jellegének leplezéséről, illetve a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételéről rendelkezik. Ezek a jogintézmények azonban nem azonosak a schengeni végrehajtási egyezmény szerinti leplezett figyeléssel, így szükség van a hazai szabályozás uniós kompatibilitásának megteremtésére. Ez azonban a 2007. évi CV. törvény, az úgynevezett SIS-törvény mellett szükségessé teszi a rendőrségről szóló törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, valamint a vám- és pénzügyőrségről szóló törvény módosítását is annak érdekében, hogy a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén teendő intézkedésekre vonatkozó szabályok megalkotásra kerüljenek. A leplezett figyelés egy kiegészítő rendőri vagy vám- és pénzügyőri intézkedés, amely mindig egy alapintézkedéshez kapcsolódik, ezért önállóan nem alkalmazható.

A rendőrségről szóló törvény további érdemi módosításának indokai a következők. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló törvény alkalmazhatósága érdekében szükséges a törvényben az előállítás lehetőségének biztosítása, illetve a megfelelő adatkezelési szabályok megteremtése. A külföldi határrendészeti feladatot ellátó szervek tagjaira vonatkozó rendelkezések pontosítása - összhangban a vonatkozó európai uniós normákkal - azért szükséges, hogy a Frontex, azaz az Európai Határőrizeti Ügynökség keretében történő együttműködések során a külföldi határrendészeti feladatot ellátó szervek tagjai saját szolgálati fegyverüket és kényszerítő eszközeiket tarthassák maguknál.

A szabálysértésekről szóló törvény 2010. január 1-jétől megteremti a központi szabálysértési nyilvántartást. Ennek megfelelően indokolt a törvényt kiegészíteni azzal, hogy a rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében adatot kérhet e a nyilvántartásból.

A rendőrségről szóló törvény 2007. évi átfogó módosítása során a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet kiadását lehetővé tevő felhatalmazó rendelkezés 2008. január 1-jei időponttal történő hatályon kívül helyezésére került sor. A kormányrendelet módosításához azonban elengedhetetlen megfelelő törvényi felhatalmazás, amelyet újból megállapít a javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható: a törvényjavaslat által megteremteni kívánt törvénymódosítások az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálják, valamint alkotmányossági és jogalkalmazói gyakorlati követelményeknek eleget téve nagymértékben javítják a vonatkozó rendészeti szabályozások koherenciáját és hatékonyságát. A törvényjavaslat jogharmonizációs célú rendelkezései esetében európai uniós tagságunkból fakadóan a nem cselekvés közösségi jogsértést és a VIS, valamint a vízumkódex nem megfelelő hazai alkalmazását eredményezné, amely akár teljes jogú schengeni tagságunkat is veszélyeztetheti.

Mindezekre tekintettel kérem önöket, támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)