Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Urak!  és mindazok, akiknek a tévén keresztül módjuk van nyomon követni a parlament napi ülésének a napirendjét. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi tevékenységéről, és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be azt intézmény működését és gazdálkodását. 2010 októberében az Állami Számvevőszék elnökeként elmondott első parlamenti expozémban úgy fogalmaztam: ,,A számvevőszéki munka a jelenben folytatott ellenőrzés, ami érthető módon a múltra vonatkozik, ugyanakkor mindig a jövőbe is tekint, annak megváltoztatását, javítását, jobbítását célozza. Az ellenőrzés ennyiben aktív szereplője a jövő formálásának.” Ma is szilárd meggyőződéssel vallom, hogy az Állami Számvevőszék végső célja a munkájával a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulása, a társadalmi szintű hozzáadott érték megteremtése, a múlt tapasztalatainak a jelenben való bemutatásával a jövő alakítása.

Ez nem változott az elmúlt csaknem egy évtizedben sem, a 2010 októberében elmondottakat ma is érvényesnek és időszerűnek tartom. Célunk a közpénzügyi helyzet javítása, amihez a bizonyítékokon alapuló ellenőrzési megállapítások adják a kiinduló alapot. Mindez azt is jelenti, hogy a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés, a pozitív változások elindítása és fenntartása. Célunk a támogatás, az, hogy az ellenőrzések mellett az Állami Számvevőszék elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljon a közszolgáltatásokat érintő és biztosító intézmények és rendszerek hatékonyabb működéséhez. E cél érdekében az elmúlt években fokozatosan terjesztettük ki és töltöttük meg tartalommal a törvényben meghatározott tanácsadó és tudásmegosztó tevékenységünket. 2018-ban is ezt szem előtt tartva végeztük a munkánkat, és az éves tájékoztatónk összeállítása során ennek bemutatására törekedtünk. Ezt önök megkaphatták mind nyomtatott formában, mind pedig elektronikus formában is hozzáférhető folyamatosan nyilvánosan az Állami Számvevőszék honlapján és a parlament elektronikus elosztórendszerén.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszéknek  a törvényi előírás szerint is  az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményesen kell elvégeznie. Ennek keretében az ÁSZ 2011 óta, a humán erőforrás és a munkafolyamatok optimalizálásának köszönhetően az ellenőrzött szervezetek számát közel háromszorosára növelte, így jelentősen növeltük az ellenőrzések lefedettségét. A kockázatelemzés fejlesztésével az ellenőrzöttek egyedi kockázatainak megfelelő, célzott, úgynevezett ellenőrzési programmal történnek az ellenőrzések, így a Számvevőszék ott és azt ellenőrzi, ahol és amitől az előzetes kockázatelemzés alapján a legnagyobb hasznosulás várható.

2018-ban az Állami Számvevőszék 806 ellenőrzött szervezet számára összesen 2161 javaslatot fogalmazott meg és 212 figyelemfelhívó levelet küldött. A tavalyi esztendőben lefolytatott ellenőrzések alapján összesen 323 darab nyilvános számvevőszéki jelentés készült, amelyek közel 20 százalékát az utóellenőrzések  vagyis az ellenőrzéseink hasznosításának értékelése  tették ki.

Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2018-ban az Állami Számvevőszék összesen 177 alkalommal értesített valamely hatóságot, illetékes felügyeleti szervet, és kezdeményezett eljárást az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. Fontosnak tartom ezúttal is kihangsúlyozni, hogy az Állami Számvevőszék egy pénzügyi garantőr szervezet, nem hatóság, így nem rendelkezik nyomozati jogkörrel. Amennyiben az ellenőrzések során, illetve a hozzánk érkező jelzésekkel bűncselekményre utaló gyanú kerül a számvevők látókörébe, az adott ügyet továbbítjuk az illetékes hatósághoz a szükséges eljárások lefolytatása érdekében. Ekkortól az ügy gazdája már nem az Állami Számvevőszék, hanem az érintett hatóság, és az ÁSZ-nak nincs ráhatása az ügy további  esetleges büntetőjogi vagy szankcióval járó  kimenetelére.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék 2018-ban az Országgyűlés munkáját, a parlamenti döntéshozatalt 20 országgyűlési tájékoztatóval támogatta, továbbá 6 törvényjavaslathoz tettünk ajánlást. Ellenőrzési megállapításai, tapasztalatai alapján a Számvevőszék jogszabályi módosítást kezdeményezett a teljesség igénye nélkül többek között: az önkormányzatok adósságrendezése, valamint a befektetési tevékenységük tekintetében, az infotörvény és a választási, valamint párttörvény módosítása, az állami vagyon számvizsgálata területén. Ezenkívül 14 jogszabályt és egyéb tervezetet véleményezett az Állami Számvevőszék a múlt évben.

Áttekintve az ellenőrzési megközelítéseket: a tavalyi esztendőben is nagy hangsúlyt helyeztünk az ellenőrzők ellenőrzésére. Ez olyan intézmények, szervezetek ellenőrzését jelenti, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet. Ennek az ellenőrzési megközelítésnek köszönhetően az ellenőrzők tevékenysége szabályszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá válik, így a Számvevőszék nagyobb hatást képes elérni a közpénzekkel való szabályszerű, felelős és fegyelmezett gazdálkodás előmozdítása érdekében.

Így kiemelt figyelmet kapott a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Államkincstár, és az európai uniós támogatások hatékony és szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében az úgynevezett EUTAF ellenőrzése. Továbbá folyamatos és szisztematikus figyelmet fordítottunk az egyes szervezetek belső ellenőrzésére is. A tavalyi esztendőben is nagy hangsúlyt helyeztünk az állami vagyongazdálkodás ellenőrzésére. Ehhez szorosan kapcsolódik a nemzeti tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése, illetve a beruházások és azok előkészítésének értékelése, hiszen a felhasznált költségvetési források nagyságrendje, a beruházások révén létrehozott nemzeti vagyon kiemelt jelentőséggel bír, és évről évre nagyságrendben is bővül. Az e területen 2017-ben végrehajtott módszertani fejlesztés gyakorlati megvalósulásaként a Számvevőszék 2018-ban a kockázatértékelő rendszer alapján kiválasztott költségvetési szerveknél, valamint nemzeti tulajdonú társaságoknál a folyamatban lévő beruházások esetében a döntés-előkészítéstől a kivitelezés megkezdéséig felmerülő kockázatok beazonosítását és az integritási szempontok érvényesülését értékelte.

(9.10)

Hangsúlyozom, hogy az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami tulajdonosijog-gyakorlásban érintett szervezeteket, a múlt évre vonatkozó ellenőrzésünket néhány hete, október 14-én zártuk le. Az ellenőrzésünk fókuszában az egyes szervezetek szabályozottságának értékelése áll, ami megalapozza az egységes és áttekinthető állami vagyongazdálkodást is.

Tisztelt Ház! 2018-ban is nagy figyelmet fordítottunk a központi költségvetéssel összefüggő területek, szervezetek ellenőrzésére, valamint az önkormányzati alrendszer ellenőrzésére is. A központi alrendszer intézményei meghatározó szerepet töltenek be a közpénzek felhasználásában. Így a zárszámadás ellenőrzése mellett szerepet kapott a központi alrendszer egyes intézményeinek pénzügyi és vagyongazdálkodása. Értékelésre kerültek a kórházak ellenőrzési tapasztalatai  17 intézmény átfogó tapasztalatai összegyűjtésével  és az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodása és működése 27 hallgatói önkormányzat tekintetében is. Ezek a témák nemcsak hogy aktualitással bírnak, de nagy társadalmi érdeklődésre is számot tartanak.

Meggyőződésem, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséhez, illetve az ellátás minőségének javításához mindenekelőtt szabályszerűen, elszámoltathatóan és célszerűen gazdálkodó kórházakra, illetve szakellátó intézményekre van szükség. Az eredményes és korrupciómentes gazdálkodást megalapozó, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő belső szabályozások kialakítása és működtetése alapvetően nem pénzkérdés. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék is érzékeli a finanszírozási és strukturális problémákat. A néhány hónapja nyilvánosságra hozott elemzésünkben rámutattunk arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása a jelenlegi formájában nem fenntartható, továbbá az ellátórendszer struktúrája is korszerűsítésre szorul. Az elemzésünk felvetéseit, következtetéseit indokolt figyelembe venni az egészségügyi rendszer és finanszírozása újragondolásakor, illetve módosításának előkészítése esetén.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Expozémban indokoltnak tartom, hogy kitérjek a Számvevőszék pártokkal kapcsolatos ellenőrzéseire is. Az ÁSZ a törvényi előírások szerint az 1990-es rendszerváltás óta  az 1989-es ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokból következően  ellenőrzi a választási kampányokban felhasznált állami és más pénzeszközök elszámolását, és  szintén törvényi előírás szerint meghatározott módon  így kétévente ellenőrzi azon pártok gazdálkodásának a törvényességét, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak.

1990 óta számos kritika érte is a magyarországi kampányfinanszírozást, valamint az ehhez kapcsolódó számvevőszéki ellenőrzéseket. Az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja, a GRECO 2010-ben a Magyarországról szóló jelentésében arra tett javaslatot, hogy az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozás területén gyakoribb, kezdeményezőbb és gyorsabb ellenőrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is.

A GRECO 2010-es jelentésében azt is javasolta, hogy Magyarország vizsgálja felül a politikai finanszírozási szabályok megsértésének akkori szankcióit, a szankciók legyenek hatékonyak, arányosak és visszatartó hatásúak. E felvetésekből, illetve a Számvevőszék korábbi ellenőrzési tapasztalataiból is kiindulva a magyar Országgyűlés  önök  2013-ban új törvényt alkotott a választási eljárásról, valamint a kampányköltségek átláthatóvá tételéről, amely a korábbi lehetőségekhez képest jól körülhatárolható ellenőrzési feladatokat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék számára.

A törvénymódosításokkal, illetve a megújult magyarországi ellenőrzési gyakorlattal kapcsolatban a GRECO is elismerő véleményt fogalmazott meg, amikor a Magyarországról szóló jelentésében megállapította, idézem: „Az Állami Számvevőszék figyelemre méltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén.”

Összességében a választási eljárásról és a kampányfinanszírozásról szóló új szabályozások, a bevezetett ellenőrzési szintek és eszközök a korábbinál nagyobb mértékben támogatták, hogy az állampolgárok, de maguk a pártok tagjai, illetve a beszámoltatásra jogosult párttestületeik  a Számvevőszék ellenőrzésein keresztül is  objektív tájékoztatást kapjanak a választási kampányra fordított adóforintok felhasználásáról.

A 2014-től hatályos új választási eljárásra vonatkozó jogszabály alapján választási kampányidőszakban politikai hirdetést csak azok a sajtóterméknek minősülő, hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumok tehetnek közzé, amelyek hirdetési árjegyzéküket megadott napon belül előzőleg megküldték az Állami Számvevőszéknek. A sajtóorgánumoknak az országgyűlési választás szavazásának napját követően a kampányidőszakban közzétett politikai hirdetésekről is tájékoztatást kellett adniuk az ÁSZ részére az önök döntésének megfelelően. Ezen szabályozásnak köszönhetően átláthatóbbá vált a médiapiac. Azt azonban fontos tudni, hogy ez az előírás csak a médiatörvényben nevesített sajtótermékekre terjed ki, és számos, választói akaratot befolyásoló eszközre, így például a közösségi médiafelületekre nem vonatkozik ez a kötelem.

A párttörvény elfogadása óta szabályozza a pártok törvényellenes gazdálkodásának következményeit is. Az elmúlt években a GRECO ajánlásaival összhangban ugyan a feltételek szigorodtak, azonban továbbra is a törvény határozza meg azokat a szankciókat, amelyek a pártoknak nem a törvényeknek megfelelő gazdálkodásához, a tiltott támogatás elfogadásához kapcsolódnak. Miért lényeges ez? Mert amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított a finanszírozásának az átláthatósága, a jogszabállyal ellentétes pénzügyi előnyhöz juthat, valamint a tiltott támogatás elfogadása korrupciós veszélyt jelent. Tehát nem az ÁSZ szab ki büntetést vagy bírságot, mivel az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel. Jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény rendelkezései szerint, amennyiben a párt tiltott támogatást fogadott el, akkor megállapítsa annak az értékét. A megállapított tiltott támogatás jogkövetkezményeit nem az ÁSZ, hanem a vonatkozó törvényi előírások határozzák meg, mérlegelési lehetőséget nem adva az ÁSZ-nak, annak érvényesítése pedig a törvényben meghatározott hatóság kizárólagos jogköre.

A pártok ellenőrzése során az Állami Számvevőszék  mint jogalkalmazó  a jogállam védelme érdekében, a törvényi előírások betartása érdekében és azokat betartva jár el. A vonatkozó törvények keretei között az ÁSZ minden párt számára ugyanazt a törvények szerinti eljárást biztosítja. Pontosan ez az, ami garantálja a jogállami kereteket, illetve a demokratikus normáknak való megfelelést. Alapvető közérdek  és a közpénzeket érintő korrupció elleni védettség érdeke , hogy a pártok szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan, mondhatnám: példamutató módon gazdálkodjanak az adófizetőktől és a támogatóiktól kapott pénzekkel.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék  hasonlóan az egy évvel korábbihoz  a 2018. évi tájékoztatójában is fogalmazott meg felvetéseket az ellenőrzési tapasztalataink és az elemzési következtetéseink alapján. Hét témában összesen nyolc, közpénzügyeket érintő szabályozási terület pontosításának, áttekintésének igénye merült fel részünkről, amelyek megküldésre kerültek a felelős miniszterek részére is.

A felvetéseket az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatai és az elemzési következtetése alapján fogalmazta meg. A felvetések a nemzeti vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodás biztosítását, az állammenedzsment erősítését, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának növelését, a bürokráciacsökkentést, valamint az önkormányzati eladósodás megelőzését, hatékony kezelését, illetve  ahogy azt már említettem  az állami vagyongazdálkodás fejlesztését szolgálják.

Az Állami Számvevőszék a 2018. évi tájékoztatójában, továbbá az integritás növelése, valamint a korrupció kockázatának csökkentése érdekében javaslatot tett a készpénzforgalom felszámolására a közszférában. Mindez a bürokrácia és az adminisztráció csökkentését, illetve a korrupciós kockázatok további mérséklését eredményezheti.

A felvetéseink hasznosulásának elsődleges terepe az Országgyűlés. Korábbi javaslataink, következtetéseink számos jogszabályban hasznosultak. Ezúton is köszönöm az országgyűlési képviselőknek, hogy munkájuk során felhasználják az ÁSZ tapasztalatait. A munkánk  illetve a 2018. évi beszámolónkban tett két felvetésünk  hasznosulásának tekinthető az Állami Számvevőszékkel való Kormányzati Kapcsolattartásért Felelős Tárcaközi Bizottság létrehozása, aminek elsődleges célja, hogy a számvevőszéki javaslatok a lehető legnagyobb mértékben épüljenek be a közpénzügyi ellenőrző rendszerbe, és a megállapítások támogassák az egyes szervezetek belső ellenőrzését, illetve a hatékony tulajdonosi és ágazati ellenőrzést.

(9.20)

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az Állami Számvevőszék a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket és tanulmányokat is készít. Elemzéseiben a Számvevőszék nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Tavaly az Állami Számvevőszék összesen 17 elemzést tett közzé. Összegző elemzés készült így például a költségvetési támogatásban részesült pártokat, állami vállalatokat, a köznevelési humán szolgáltatókat, valamint az állami Kincstárat érintő ellenőrzési tapasztalatokról. Több elemzés önkormányzatokat érintett. Készült elemzés az állami vagyongazdálkodásról, a monetáris politika költségvetési hatásairól, a duális képzési rendszer tapasztalatairól, az aktivitási ráta alakulásáról és a belső ellenőrzést érintő ellenőrzési tapasztalatokról is. A Számvevőszék a múlt évben több elemzésben értékelte a makrogazdasági folyamatokat, amivel  a törvényi kötelezettségének eleget téve  támogatta a Költségvetési Tanács munkáját, illetve hozzájárult a költségvetési folyamatok átláthatóságához.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Országgyűlés határozatainak megfelelve az Állami Számvevőszék a múlt évben is számos területen kifejtette tevékenységét. Ebbe a körbe tartozik a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés, az integritás kultúrájának terjesztése a magyar közszférában és a nemzetközi szinten egyaránt. Az ÁSZ 2011 óta minden évben elvégzi az úgynevezett integritásfelmérését, a 2018-as adatfelvételben minden korábbinál több költségvetési szerv vett részt, összesen 3451 szervezet regisztrált kitöltőként. Ez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék integritásfelmérése minden korábbinál pontosabb visszajelzést ad, mindenki máshoz képest is alaposabbat a közszféra korrupciós veszélyeiről, és azt is mutatja, hogy széles körben elterjedt a korrupciós kockázatok megelőzését szolgáló integritásszemlélet a magyar közszférában.

Nyilvánvalóan számos teendő van előttünk, ennek érdekében az Állami Számvevőszék  a 2011-ben indult korrupcióellenes megállapodás értelmében  együttműködik a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal, a Legfőbb Ügyészséggel, a Kúriával, az Országos Bírósági Hivatallal, a Közbeszerzési Hatósággal és a Magyar Nemzeti Bankkal. Az érintett szervezetek vezetőit, illetve szakértőit tömörítő korrupcióellenes kerekasztal összehangolt és célzott lépéseket tesz a korrupciós helyzetek megelőzése, illetve az integritásszemlélet terjesztése, erősítése érdekében.

A korrupció elleni összehangolt munka eredményének tekinthető a magyar gazdaság kiemelkedő mértékű fehéredése. Az úgynevezett áfarés  ami a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti  a 2013-as mintegy 23 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint. Ez a szám jobb, mint az európai uniós átlag, és megközelítette, gyakorlatilag el is érte Ausztria szintjét. Ez nem csak azt jelenti, hogy a központi költségvetésnek növekednek a bevételei. Az áfafehéredés alapvetően a korrupció elleni küzdelem kiemelkedő eredménye, ami fair viszonyokat teremt, tisztítja a piaci folyamatokat, javítja az adófizetési hajlandóságot, és  ami talán a legfontosabb  egyfajta társadalmi szemléletváltozást is mutat.

A korrupciós helyzetek megelőzését és a szabálykövető integritásszemlélet elterjedését szolgálják a különböző tanácsadó eszközeink, amelyeket országgyűlési határozatok alapoznak meg. Ma már számos önteszttel és etikus közpénzügyi vezetőképző programmal támogatjuk az ellenőrzött szervezeteket, illetve a közpénzekből gazdálkodó, közvagyont kezelő szervezeteket. Szintén az Országgyűlés határozata alapján az Állami Számvevőszék társadalmi felelősségvállalásának a tavalyi évben is kiemelt területe volt a magyar lakosság etikus pénzügyi tudatosságának erősítése.

Együttműködő partnereinkkel célunk a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának és közpénzügyi ismereteinek bővítése, ezáltal a hibás pénzügyi döntésekből fakadó családi, de makrogazdasági kockázatok csökkentése, illetve a magyarok pénzügyi biztonságának az erősítése.

Az Állami Számvevőszék a tavalyi évben is nagy hangsúlyt helyezett a folyamatos társadalmi tájékoztatásra, az intézményi átláthatóságra. Munkánkról a magyar nyelvű média közel 9 ezer hírt, hivatkozást jelentetett meg, továbbá a hírportálunkon magunk is kiadtunk több mint 2200 cikket, tájékoztatással biztosítottuk tevékenységünk teljes körű átláthatóságát. Ezt erősítette meg az egyik nagy piackutató cég 2018-ban elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatása, amely arra világított rá, hogy a magyar társadalomban az elmúlt három évben szignifikáns módon emelkedett az Állami Számvevőszéket és annak tevékenységét ismerők aránya, valamint egyre többen bíznak a számvevőszéki megállapításokban.

Tisztelt Országgyűlés! Minden állami szervezet felé elvárás a közpénzek célszerű és hatékony felhasználása. Az Állami Számvevőszék erősödő tanácsadó, elemző tevékenysége mellett tovább folytatja ellenőrzési tevékenysége hatékonyságnövelését is, amelynek következő szintje az úgynevezett digitális ellenőrzési környezetre történő átállás.

Az ellenőrzések lefolytatásának feltétele, hogy az ellenőrzött szervezetek a törvényben rögzített határidőben  a kijelölt múltbeli időszak folyamataira vonatkozóan  ellenőrzésre alkalmas, hiteles dokumentumokat bocsássanak az Állami Számvevőszék rendelkezésére, és nem az utólag kialakított dokumentumokra vagyunk kíváncsiak.

Az adatszolgáltatás megkönnyítése, valamint a költséghatékony, papírmentes és ezáltal közpénzkímélő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében az ÁSZ úgynevezett elektronikus adatszolgáltatási rendszert hozott létre. Az így bekért dokumentumokból derítjük fel a tényeket, és ez alapján kerül sor a bizonyítékokon alapuló ellenőrzési megállapítások megtételére. Az adatbekérés egységes elvek mentén, átlátható dokumentumokkal, a minőségbiztosítás szem előtt tartásával valósul meg. A jelenlegi rendszer biztosítja az adatbekérés és az ellenőrzési megállapítás megtételének szétválasztását, ezzel ez utóbbi objektív tényekre alapozottságát. Támogatja az ellenőrzöttek leterheltségének a csökkentését, illetve jelentősen mérsékelte az egyes helyszíneken eltöltött számvevői idő tartamát is.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2018. év eredményei, illetve a fejlesztéseink irányai  az Állami Számvevőszék digitális átállása  együttesen azt igazolják, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés által 2011-ben megerősített törvényi környezetben 2018-ban is nagy hatékonysággal és eredményesen látta el a közpénzek és a közvagyon ellenőrzésével kapcsolatos feladatait. Erre törekszünk az idei esztendőben és a jövőben is.

Befejezésül szeretném megköszönni a képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy a munkájuk során felhasználták ellenőrzési megállapításainkat, tapasztalatainkat, elemzéseinket, tájékoztatásainkat, megvitatták a törvényjavaslatokhoz tett ajánlásainkat, és ezzel hozzájárultak az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék munkájának hasznosulásához és eredményességéhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)