Készült: 2024.09.23.12:11:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2010.02.16.), 18. felszólalás
Felszólaló Dr. Kling István
Beosztás környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:30


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelem ügye iránt elkötelezett, általam nagyra becsült Képviselő Hölgyek és Urak a Házban! Környezetvédelmi szakemberként és az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügye iránt elkötelezett vezetőként nagy öröm számomra, hogy az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat vitája kapcsán hozzászólhatok, hozzászólhatok úgy, mint a KvVM államtitkára.

Európában úttörő jelentőségű az a kezdeményezés, amely alkalmas lehet arra, hogy az éghajlatváltozás kérdéskörét az azt megillető helyre, a társadalmi közbeszéd fő sodrába emelje Magyarországon, és hangsúlyozom, kiindulópontként szolgáljon a klímavédelmi erőfeszítések összehangolására, integrációjára. Mint ismeretes, a jogszabály megalkotásáról, a szabályozandó kérdések köréről 2009-ben országgyűlési határozat rendelkezett. Örvendetes, hogy most valós esély kínálkozik arra, hogy ez a jogalkotói szándék még ebben a parlamenti ciklusban testet öltsön. Ezért külön köszönet illeti a civil szféra, a tudományos és gazdasági élet képviselőit és elsősorban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagjait, akik a törvényjavaslat igen gyors ütemben történő előkészítésében részt vettek.

Képviselő asszony elmondta, de szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy miért is van szükség a nemzeti klímatörvény elfogadására. A klímaváltozás egyes hatásait a magyar lakosság már érezheti, illetve a közeli jövőben érzékelni fogja. Az emelkedő átlaghőmérséklet, a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribb bekövetkezése, az aszályos időszakok számának növekedése, a csapadékeloszlás megváltozása, a talajerózió gyorsulása közvetlen hatással lehetnek a lakosság egészségi állapotára. Az árvizek, heves viharok okozta károk komoly anyagi veszteséget okozhatnak, továbbá hátrányosan érintik a teljes magyar gazdaság teljesítményét, különösen a vízgazdálkodással és a mezőgazdasággal összefüggő tevékenységeket.

Ezeket a negatív hatásokat, amennyire lehet, mérsékelnünk kell, és megfelelő intézkedéseket kell hoznunk a még súlyosabb károk megelőzésére. Ez a környezetvédelem elve is, a mérséklés és a károk megelőzése. Ahhoz, hogy az ágazati megközelítésen túl horizontálisan is összefoghassuk, integrálhassuk a már meglévő nemzeti stratégiákat és erőforrásokat, olyan keretrendszer kialakítására van szükség, amely merőben új szemléletű. Egy leendő klímatörvény töltheti be ezt a szerepet, feltéve, hogy egyszerre kellően tág, tehát tág teret ad a mindenkori kormánynak a legmegfelelőbb eszközök kiválasztására, másrészt a célok és a gyakorlati megvalósításra vonatkozó iránymutatások legyenek kellően konkrétak, hogy több legyen puszta kívánsággyűjteménynél.

(10.00)

Örömteli jelnek tartom, hogy a klímatörvény elfogadása érdekében társadalmi szervezetek tekintélyes csoportja mozdult meg. A fenntartható fejlődés iránt elkötelezett vezetőként, hatósági gyakorlattal rendelkezőként megtanultam és régóta vallom, hogy a civil szféra tevékeny részvétele nélkül a már említett szemléletváltás nem valósulhat meg.

Hadd térjek ki röviden az elmúlt évek kapcsolódó eredményeire! A kormányzat és az Országgyűlés klíma- és környezetvédelmi célkitűzései konkrét jogszabályokban, a környezetvédelmi tárca részéről a részletes nemzeti éghajlat-változási stratégiában, a NÉS-ben, a nemzeti éghajlat-változási programban és a nemzeti környezetvédelmi programban, továbbá a fenntartható fejlődést, az energiahatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások elterjedését támogató nemzeti programokban, figyelemfelhívó kampányokban, illetve nem utolsósorban az ENSZ, illetve az EU kereteiben fokozódó magyar szerepvállalásban is megnyilvánultak.

A kihívás súlya azonban még ennél is fokozottabb erőfeszítéseket követel. Meggyőződésem, hogy a klímapolitikai és általában a környezetpolitikai célok eléréséhez az állami szervek, a parlamenti pártok, valamint a társadalmi és szakmai érdek-képviseleti szervek sokkal hatékonyabb együttműködésére van szükség, így a globális környezetvédelmi követelmények minél magasabb szintű integrációja történhet meg.

Tisztelt Ház! Biztos vagyok abban, hogy az Országgyűlés sokoldalú és konstruktív egyeztetések alapján hozza meg még ebben a ciklusban a döntését, a törvényjavaslatban foglalt célok és a végrehajtáshoz szükséges eszközök jelentőségének és azok hatásainak mérlegelésével. Ennek alapján a törvény elvezethet a vonatkozó ágazati szintű és fejlesztési programok teljes körű összehangolásához.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és minden tiszteletem a munkájuk iránt. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai