Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előző napirendnél volt egy olyan pillanat, amikor megtapsoltam Arató Gergely hozzászólását; nem hiszem, hogy ez a közeljövőben meg fog ismétlődni. Tisztelt Képviselőtársam! Ön a nyaralást emlegeti. Eddig egy közszereplő politikus nyilatkozta azt, hogy hosszabb nyaralásra megy, ez az önök által is támogatott, Hitlert méltató újbudai polgármester. Ő nyilatkozta egyedül, hogy hosszabb nyaralásra menne most. Most, hogy az interjúkba és a testületi ülésekbe egy kicsit belezavarodott a gyurcsányista polgármester  az önök logójával támogatott polgármester, az önök logójával került megválasztásra, ezt csak jelezném , ő volt az egyedüli, aki a nyaralásról eddig nyilatkozott és beszélt. Beszéljenek vele, hogy miért megy el nyaralni, vagy egyáltalán miért van ott, ahol van még mindig, pedig már nem lenne helye a közéletben.Ha már a vagyonkezelést is említette a képviselő úr, az állami vagyon kezelését és növelését, képviselő úr, 2010-hez képest másfélszeresére nőtt az állami vagyon. Másfélszeresére nőtt az állami vagyon. (Z. Kárpát Dániel: Te sem gondolod komolyan! Nincs statisztikátok! Nincs vagyonleltár!) Képviselő úr, az előbb kérte, hogy nyomjak gombot, már akkor is vezérszónokként be voltam jelentkezve; most ön csinálja ugyanazt. Másfélszeresére nőtt az állami vagyon 2010-hez képest. Míg korábban a szocialista-liberális kormányzat rablóprivatizációt folytatott, és egyszerűen magánvagyon lett az állami vagyonból  és emlékezhetünk, hogy 180 céget árusítottak ki; hogy a privatizáció, a rablóprivatizáció és az eladósítás útját folytatták; hogy stratégiai vállalatokat játszottak ki haverok vagy külföldi multik kezébe , ezzel szemben 2010 óta folyamatosan növekszik az állami vagyon, átláthatóbb az állami vagyon. Nagyobb az állami vagyon, mert a Fidesz-KDNP-kormány jó gazda módjára jár el az állami vagyonnal, és nem elkótyavetyéli, és nem elherdálja a haveroknak, nem rablóprivatizációt folytat, hanem megőrzi, sőt növeli az állami vagyon mértékét. Ha problémája van valamelyik kormány vagyonkezelésével, akkor a szövetségeseinek címezze a kritikákat, ne pedig nekünk, akik másfélszeresére növeltük az állami vagyon mértékét ez alatt a tíz év alatt.

Ahogy ez már elhangzott, tényleg sok törvényt módosít az előttünk fekvő salátatörvény, egész pontosan tizenötöt. Értem én az ellenzéki kritikákat a salátatörvényekkel kapcsolatban, vagy érteni vélem. Ugyanakkor mégiscsak fontos, hogy ha van egy olyan rendkívüli helyzet, amelyet a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai okoznak, és ott közben olyan dolgok derülnek ki, olyan gazdasági történések mennek végbe, olyan folyamatok kezdődnek el, amelyekben fontos, igenis, fontos döntéseket hozni egyébként még nyár előtt, még ősz előtt, igenis fontos segítséget nyújtani szektorálisan is, igenis fontos segíteni azokat a vállalkozásokat, azokat a szektorokat, amelyek a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek, és ahol egyébként sok helyen át is alakult a piac. Mert ne várjuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy pontosan ugyanolyan piacok, ugyanolyan szereplők fognak tovább dolgozni a járvány után a gazdaság fellendítésekor, akaratlanul is történik egyfajta átrendeződés, és akaratlanul is megjelennek olyan piaci igények, akaratlanul is korrigálni kell olyan dolgokat, amelyeket egyébként a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet megváltoztatott. Ezt el kell fogadni, tisztelt képviselőtársaim. Ha van egy ilyen rendkívüli helyzet, amire egyikünk sem számított, és egyikünk sem tudta érdemben befolyásolni, hogy elérje Európát ez a járványhullám, és ennek legyenek ilyen negatív gazdasági hatásai, láthatjuk, hiszen óriási számokban növekszik még a fertőzés a különböző területein a világnak, például a Egyesült Államokban, akkor örüljünk annak, hogy sikeresen védekeztünk az első szakaszban, és most már arról beszélhetünk itt a parlamentben ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is, hogy egyébként hogyan próbálunk meg segíteni a gazdaságon, hogyan próbáljuk meg újraindítani a gazdaságot, milyen nagyobb strukturális és milyen kisebb pontosító változtatásokra is szükség van ehhez. Itt szerintem pont a kisebb és közepes méretű változtatásokról beszélünk, hiszen a Gazdaságvédelmi Alap és a gazdaságvédelmi akcióterv kezeli a gazdaság újraindítását célzó nagy terveket és az ahhoz szükséges forrásokat.

(11.00)

Ebben a salátatörvényben talán azért kerültek ezek össze, én úgy értelmeztem államtitkár úr szavaiból, illetve a törvényjavaslatból is, mert pontosan ennek az elmúlt nagyon nehéz 3-4 hónapnak a tapasztalatai összegződnek benne, azok a tapasztalatok, amelyekre bár egyikünk sem szeretett volna, de sajnálatos módon szert tettünk az elmúlt 4 hónapban.

Sok mindenki beszélt már a törvény különböző részeiről, államtitkár úr az expozéjában is ismertetett többet közülük, én most egyet emelnék ki, mégpedig a sportesemények, sportrendezvények és sportdiplomáciai események rendezésével foglalkozó szakaszt. Ugyanis emlékezhetünk arra, hogy a koronavírus-világjárvány előtti békeidőben Magyarországon egymást érték a különböző sportesemények, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó sportbajnokságok, rendezvények, diplomáciai történések. Nyilván elsősorban a nemzetköziekre gondolunk itt, de hazai szempontból is sok olyan esemény történt az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány előtt, ami a sportszerető magyar nemzetet pozitívan érintette.

Láthatjuk, hogy az elmúlt években Magyarország számos hazai és kiemelkedően sikeres nemzetközi sporteseményt is le tudott bonyolítani, amelynek pozitív hatásai, azt gondolom, mindenki előtt nyilvánvalóak, és ezt senki nem próbálja meg eltagadni. Egyfelől világszinten is kiemelkedően sikeres magyar sportolók miatt méltán híres sportnemzet hazánk, másfelől pedig a magyar közönség magyar városokban biztathatta egy emberként a magyar versenyzőket különböző sportágakban, azokon a világeseményeken, világversenyeken vagy éppen európai szintű bajnokságokon, amelyeket hazánkban tudtunk lebonyolítani. Azt gondolom, hogy a hazai rendezésű nemzetközi sportrendezvények és sportdiplomáciai események pozitív hozadéka az is, hogy a hazánkba érkező sportturisták, versenyzők, stábtagok hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez, ugyanis ők magyarországi szálláshelyeket, magyarországi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az elmúlt években már láttuk annak tendenciáit is, hogy az ideérkező sportturisták, sportszerető emberek, illetve a sportolók meglátogatják a kiemelt turisztikai térségeinket, különböző olyan helyekre látogathatnak el Magyarországon, amelyekre méltán büszkék lehetünk, és amelyekre mi is szívesen látogatunk, hiszen Magyarország tele van csodás hellyel.

A rangos nemzetközi sportesemények országimázsnak is kiválóak. Egy képet szeretnék önök elé idézni. Emlékezhetünk az óriás-toronyugró versenyre a vizes vb alkalmával, amikor a Batthyány téren a Parlamenttel szemben ugorhattak le a versenyzők, az egész világot és a sajtót bejárt képeken, méltán híres képeken láthattuk ezt, amelyeknek köszönhetően Budapest és Magyarország imázsának és ázsiójának növekedése egyértelműen tapasztalható volt. Utána a különböző sajtóban megjelent értékelések, illetve a turisták számának folyamatos emelkedése alapján is kimutatható volt, hogy ezek a nemzetközi sportesemények alkalmasak arra, hogy Magyarországra vonzzák a turistákat, alkalmasak arra, hogy idehozzák a sportszerető embereket. Akik pedig itt megtapasztalják a magyarok vendégszeretetét, a csodálatos helyeket, azok máskor, egyéb körülmények között is el tudnak jönni.

A sportélet újranyitásával a koronavírus utáni időszakban is érdemes lesz nemzetközi rangos sporteseményeket rendezni Magyarországon, ugyanis a hazai sportélmények mellett a hazai vendéglátósok, kereskedők, szolgáltatások és a magyar emberek rengeteget tudnak belőle profitálni, és mint mondtam, az országunk nemzetközi elismertségének is jót tesznek ezek az emberek. A turizmusban és vendéglátásban dolgozók úgy is vissza tudják majd szerezni a munkájukat és meg tudják erősíteni bevételeiket, ha jönnek a turisták, ha lesznek sportesemények, ha tudunk rendezni a jövőben is méltán nagyhírű sportrendezvényeket.

Támogatjuk a kormány azon álláspontját, hogy a járvány által negatívan érintett szektorokban az emberek meg tudják tartani vagy vissza tudják szerezni munkájukat, és nem kívánjuk  már lefolytattuk párszor ezt a vitát  a segélyekre épülő politikát, munkapolitikát vagy társadalompolitikát erőltetni.

A mostani törvényjavaslat tartalmazza a 2022-es magyar-szlovák rendezésű 15. férfi Európa-bajnokság lebonyolításához szükséges jogszabályi változásokat, miszerint a korábbi veszprémi helyszín helyett a debreceni Főnix Csarnok lesz a sportesemény magyarországi helyszíne Budapest és Szeged mellett.

A törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalatai, pályázási és rendezési tapasztalatai alapján rögzíti a sportesemények és sportdiplomáciai rendezvények megrendezésének hatékonyabb rendszerét és hatékonyabb feladatkiosztását. A megrendezésre kerülő sportesemények két kategóriába csoportosíthatók. Egyfelől léteznek az ismétlődő jelleggel megrendezendő sportesemények, amelyek a gyakoriság miatt igényelnek különböző feladatkiosztást és feladatellátást, különböző struktúrákat és szakemberállományt, másfelől elkülönítendők azok a számszerűen sokkal kevesebb, ugyanakkor kifejezetten speciális szaktudást és sportszakmai, sportdiplomáciai jártasságot követelő sportesemények, amelyek megrendezése világviszonylatban is unikális jellegű, és mérföldkőként szolgálnak nemcsak egy-egy nemzet, hanem egy-egy sportág történetében is. Itt emlékezhetünk az Úszószövetség elnökének kifejezésére, miszerint a magyarországi vizes vb volt az eddig megrendezett legjobb vizes vb a vizes vb-k történetében.

Ezt felismerve, az elmúlt évek rendezési tapasztalatait felhasználva a törvényjavaslat kiemeli az állami támogatással megrendezendő kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket és az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezéséért felelős miniszter feladatkörébe utalja. Azt gondolom, hogy mind a feladatok különbözősége miatt, mind a célszerű és eredményes pályázás miatt, illetve a rendezés profisága miatt indokoltak ezek a változások.

Azt gondolom, hogy sokféle változásról beszéltünk az elmúlt időszakban, államtitkár úr részletesen kifejtette ezeket. Tény, ezzel nem lehet vitatkozni, ez egy salátatörvény, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet tapasztalatait szűri le. Azt gondolom, helyesek azok az irányok, amelyeket az államtitkár úr megfogalmazott, és amelyeket a törvényjavaslatban olvashatunk. A KDNP-frakció ezért támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)