Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztése révén. Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.Azok az intézkedések, melyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz, szintén ezt a célt szolgálják. Ilyen a 2020 szeptemberétől valamennyi tanuló számára teljesen ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges jogszabály-módosítások köre. A törvényjavaslat kibővíti az alapfokú művészeti oktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét, ezzel párhuzamosan koherensebbé teszi az erre vonatkozó szabályozást. Amennyiben a tisztelt Ház elfogadja ezt a törvényjavaslatot, eleget teszünk a nemzetiségi önkormányzatok kifejezett kérésének, miszerint a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészüljön ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával. Ez az intézménytípus a kis létszámú nemzetiségeknek segíthet azzal, hogy a hagyományos óvodák mellett alapvetően a hétvégén működő, a nemzetiséginyelv-oktatást szolgáló intézmények létrehozását teszi lehetővé.

A törvényjavaslat egy technikai deregulációt is tartalmaz. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, nem lehet tehát a jövőben sem megfelelő végzettség, szakképzettség nélkül pedagógusokat alkalmazni, ugyanakkor a törvénymódosítás következtében a pedagógusok alkalmazására vonatkozó képesítési követelmények a jövőben nem ezen törvény mellékletében, hanem kormányrendeletben kapnak majd helyet.

Szeretnék arról is szólni, hogy valóban, a törvényjavaslat elfogadása esetén sérelemdíjat a jövőben a magyar jogszabályok alapján az oktatási-nevelési intézményekben oktatás során bizonyított sérelem esetén oktatás formájában kell és lehet majd megítélnie a bíróságnak. Fontosnak tartom azt jelezni, hogy az egyébként nem igaz, ami az előbb elhangzott, hogy ezt abban az intézményben kell biztosítani, ahova az érintett személy járt, ilyet a jogszabály nem tartalmaz.

Azt sem tartjuk megalapozottnak az előbb elhangzott ellenzéki véleményből Arató képviselő úr részéről, hogy a bíróság kezét kötnénk meg, és ezért született ez a jogszabály. Én fontosnak tartom azt kiemelni, hogy a kormány megvárta, és minden jogi fórumot végigjárt ezen per kapcsán, mert nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy a hatályos jogszabályi környezetben a Kúria mint végső döntéshozó fórum, milyen jogi álláspontot képvisel majd, és hogyan foglal állást ebben az ügyben az igazságosság jegyében. Azt tapasztaltuk, ezért is vártuk meg a Kúria ítéletét, ezért is módosítóval került be a jogalkotásba a kormánnyal egyeztetett módon ez a javaslat, mert azt láttuk, hogy a Kúria éppenséggel azt rögzítette az ítéletének indoklásában, hogy a hatályos jogszabályok alapján nincs módja máshoz kötni. Tehát jelentem, a Kúria keze a hatályos jogszabályok szerint is meg volt kötve ezek szerint a Kúria jogértelmezése szerint. Ehhez képest a törvényalkotás ugyan változtat ezen a megkötésen, de nem élt a Kúria azzal a lehetőséggel, ami állítólag eddig a rendelkezésére állt volna.

Az pedig, hogy a jogalkotó megváltoztatja a jogi környezetet, azt gondolom, ebben a Házban egyáltalán nem szokatlan, erről szól a jogalkotás folyamata.

Szeretném azt is jelezni, hogy természetesen a jogalkotás nem visszamenőleges. Itt van egy olyan bírósági ügyünk, egy olyan per, amiből széles körű tapasztalatokat lehet levonni, de természetesen nem visszamenőleges hatályú az új jogi szabályozás.

A szegregáció kapcsán szeretném ismét kiemelni, ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy ez a kormány igenis felszámolta azt a szegregációt, ami ezen a helyszínen állítólag a bíróság döntése alapján létrejött. Szeretném rögzíteni és aláhúzni még egyszer, hogy Arató képviselő úr tanácsadását valóban nagyon szépen köszönjük, de ez a per 2009-ben, az akkori szegregáció miatt indult el, és akkor ön az Oktatási és Kulturális Minisztériumban felelős pozícióval rendelkezett. Tehát amit most itt elmondott, hogy akkor egy csodálatos jogi környezetben minden lehetőség megvolt a szegregáció elleni fellépésre, lehet, hogy így volt, de akkor elmaradt a fellépés, hiszen akkor valószínűleg nem indult volna el a per. Még egyszer rögzítem: 2009-ben, az akkori szegregáció időszakában, az akkori ügyekben indult el. Ma, különösen miután a kormánynak sikerült átvennie a településektől, ettől a településtől is, amely oktatásszervezési kérdésben vétett hibát az én személyes meglátásom szerint is egyébként, ezt követően ez a joggyakorlat megszűnt.

Az sem igaz, hogy öt-hatszáz helyszínen lenne jelenleg Magyarországon oktatási szegregáció. Ez a vád nem itt hangzott el, ebben a Házban, csak idéztük, de erről a helyről is szeretném visszautasítani. Köszönöm szépen.