Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Nem akkora meglepetés, mint azt képviselő úr gondolja, hogy az ellenzéki képviselők a bizottsági ülésen a módosító indítványhoz szóltak hozzá, hiszen a Törvényalkotási bizottság részletes vitájának tárgya éppen a módosító indítványok megtárgyalása. A törvényjavaslatról elmondtuk már korábban, az általános vitában az egyébként meglehetősen negatív véleményünket.Valóban ez az egy érdemi módosítási javaslat érkezett, hiszen a Törvényalkotási bizottság további javaslatai pontosításokra, a szokásos jogszabályalkotási pongyolaságok javítására irányultak. Ez az egy módosító javaslat azonban, amelyet képviselő úr volt olyan kedves benyújtani, valóban rendkívül problémás, és ezt a bizottsági ülésen sem rejtettük véka alá. Miről szól ez a javaslat? Sok szempontból másról, mint amiről a képviselő úr beszél. Erről van egyébként politikai véleményem is, de ez a hozzászólás most nem ennek a helye. Ez a javaslat ugyanis azt mondja, hogy ha valakit az oktatás keretében az oktatási intézményben személyiségi jogi sérelem ér, akkor a bíróság számára kizárólag oktatáson keresztül nyújthat kárpótlást, kártérítést, ráadásul azt is abban az intézményben, ahol az illetőt éppen a sérelem érte.

Mi a helyzet ezzel a dologgal? Ez a javaslat nyilvánvalóan több szempontból is rendkívül problémás. Az első szempont az, nem tudok jóindulatúan mást feltételezni, hogy a képviselő úr nem kellően gondolta át azt, és a kormány sem  de erről majd mondok még a végén egypár mondatot , hogy a személyiségi jog körébe mi minden tartozik. Ön egy pert akar, egyfajta bírósági ítéletet akar utólag is, hogy mondjam, érvényteleníteni. Tudjuk, hogy nem jogilag, de az a szándéka, hogy egyébként a szegregáció ügyében született negatív ítéletre mondjon valamilyen reakciót.

Ne legyen félreértés, a személyiségi jog köre jóval szélesebb, mint a szegregáció. Idetartozik az élet, a testi épség, az egészség, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás, a személyek hátrányos megkülönböztetésével szembeni védelem, idetartozik a becsület és a jó hírnév védelme, a magántitokhoz, a személyes adatok védelméhez való jog. Ezek mind személyiségi jogok. Nehezen elképzelhető, hogy ezeknek a jogoknak az esetében a bíróság egyébként  bármelyiket ezek közül megsértik az oktatásban  kizárólag képzéssel vagy oktatással kárpótlást, reparálást tudjon adni. Ez nyilvánvalóan jogi képtelenség. Önök meg akarják kötni a bíróság kezét, önöknek, pontosabban az államnak és az önkormányzatnak…  mert ugyan ilyen elegánsan túllépnek mindig ezen, de itt nemcsak az önkormányzattal szemben van per, az állammal szemben is van per. Ahelyett, hogy az állam vállalná a felelősségét az ügyben, hogy itt mi történt, vállalná a felelősségét a jelenlegi fenntartó, a KLIK, abban, hogy mi történt, ehelyett egyébként önök most itt a törvénnyel való matatással akarják ezt a helyzetet kezelni.

(15.00)

Szóval, azt kell önöknek mondanom, hogy jól látható módon nem elégedettek, és ez a szokásos technika: ha nem elégedettek a független bíróság ítéletével, amit az egyébként a hatályos jogszabályok alapján hoz, akkor annál rosszabb a bíróságnak, majd megváltoztatják a jogszabályt. Ez nem eredeti, de ez ennek a fajta jogalkotásnak egy különösen durva példája.

Azt mondják, hogy ezt majd az oktatással helyre teszik, de ez egy kicsit olyan, mint ha valakit elütnének autóval, de ha utána a tettes visszatolat, akkor már meg van minden oldva, helyreállították az eredeti állapotot. Azért a kárért, amit okoznak azzal, hogy például diákokat fosztanak meg az oktatás lehetőségétől azzal, hogy törvényesítik és jóváhagyják a szegregációt  de itt sok minden másról is van szó, még egyszer mondom, a személyes szabadságról, a jó hírnév megsértéséről vagy éppen az adatok védelméhez való jogról , tehát a kárért, amit okoz az állam és az állam nevében eljáró iskola ebben az esetben, az önmagában nem kárpótlás, hogy az eredeti állapotot helyreállítják. Azt kell tehát mondanom, hogy itt súlyosan sérül az a fajta elv, hogy a bíróság dolga megállapítani, mi a kárpótlás.

Legyen világos: a bíróság nem ilyen vagy olyan tanulói magatartást jutalmazott. A bíróság ebben az esetben, ha tetszik, büntetett, kártérítést állapított meg azért, mert jogsértés történt, azért, mert a bíróság megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy egyébként nem tartották be a vonatkozó hatályos magyar törvényeket. De annak, hogy nem tartják be a törvényeket vagy megsértik a törvényeket intézmények vagy az állam mint fenntartó, annak nem az a megoldása, hogy a szankciót csökkentjük vagy a szankció jellegét megváltoztatjuk, nem azzal kell megvédeni magunkat vagy az államot a jogsértés következményétől, hogy megváltoztatják az ilyen esetben rendelkezésre álló kárpótlási módot, hanem az a módja, hogy megszüntetik a jogsértést. Azon kellene dolgoznunk közösen, önöknek is, és ebben a mi támogatásunkat is megkapnák, hogy a jogsértő állapot megszűnjön minden iskolában. Tudjuk, hogy ez nehéz, ennek vannak jogi feltételei, ezeknek a jogi feltételeknek egy jó részét egyébként 2010 előtt megteremtettük, és vannak szakmai feltételei. Igen, erre kell költenie az államnak, kell figyelni, és egy sor dolgot kellene ebben a dologban csinálni.

Végül azt kell mondanom, képviselő úr, hogy ha valaki itt kijátssza a rasszista kártyát, az nem az ellenzék, hanem a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök volt az, aki januárban az évnyitó interjújában, látván, hogy a migránsozás és a sorosozás már nem kellő erőt hordoz, úgy gondolta, hogy a romákkal szembeni előítéletekre való rájátszás, a romák elleni hangulatkeltés alkalmas arra, hogy politikai muníciót szolgáltasson a következő évre. Azt gondolom, hogy ezt abba kellene hagyni. A tűzzel játszanak! Azzal a fajta indulatkeltéssel, amit ön is végzett a bizottsági ülésen, és amit végez most is, amikor egy ügynek a károsultjaiból, az áldozataiból csinál tettest, ezzel olyan tüzeket gyújtanak meg ebben az országban, aminek kiszámíthatatlanok a következményei.