Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyrendi bizottságnak arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy mikor kezdődött, illetőleg mikor szűnt meg a paksi vizsgálóbizottság mandátuma. Az Országgyűlés elnöke kérdezte ezt a bizottságtól azért, hogy tisztázható legyen, megrövidítette-e önkényesen a bizottság működési idejét akkor, amikor múlt év november 7-ét követően megakadályozta a vizsgálóbizottság működését.

Az ügyrendi bizottság más megközelítésben már foglalkozott a vizsgálóbizottság megbízatása kezdő napjának kérdésével. 25. számú általános érvényű állásfoglalásában a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a parlamenti gyakorlat a tagok megválasztását tekintette irányadónak, ennek a gyakorlatnak azonban nincs házszabályi jogalapja. Ezért a bizottság Szili Katalin házelnök asszonyt a 28/2002-2006. számú eseti állásfoglalásában e parlamenti gyakorlat követése miatt, de elsősorban azért, mert az ügyrendi bizottság véleményének kikérése helyett önhatalmúlag járt el az ügyben, súlyosan megrótta.

Az ügyrendi bizottság kormánypárti többsége most a házelnöki megkeresésre, a 25-ös általános érvényű állásfoglalással szögesen ellentétben, jogszerű számítási módnak fogadta el az általános érvényű állásfoglalásban elvetett gyakorlatot. Teszi ezt azzal az indokkal, hogy Szili Katalin intézkedésekor ez az állásfoglalás még nem létezett. Ez az indoklás azonban, tisztelt képviselőtársaim, teljesen hibás. Az ügyrendi bizottság állásfoglalásai ugyanis nem jogot keletkeztető, hanem jogot értelmező állásfoglalások, vagyis általában éppen az a természetes funkciójuk, hogy megszületésük előtti esetek jogi megítélésében foglalnak állást.

Más kérdés az, hogy a 25-ös állásfoglalás - azon túl, hogy a házelnök házszabály-értelmezését jogalap nélkülinek minősíti - nem ad alkalmazható választ Szili Katalin kérdésére. Éppen ezért viszont, mert sem a Házszabály, sem az említett állásfoglalás nem igazít el megfelelően a paksi vizsgálóbizottság mandátumának kezdő időpontját illetően, felértékelődik a vizsgálóbizottság ügyrendje. Az említett ügyrend 10. § (8) bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy a bizottság megalakulása időpontjának az ügyrendje elfogadásának napját tekintette. Ezt az ügyrendet, tisztelt képviselőtársaim, a vizsgálóbizottság egyhangú döntéssel fogadta el 2003. szeptember 17-én. Orosz Sándor, a bizottság szocialista alelnöke is ettől számította a vizsgálóbizottság számára megadott, egyébként nevetségesen rövid működési időt, és a bizottság munkatervét november 17-ei záróidőpontra ütemezte.

Tisztelt Országgyűlés! Sem a 25-ös általános érvényű állásfoglalás, sem a most elmondottak nem tették azt lehetővé, hogy a házelnök önkényesen november 7-ében állapítsa meg a vizsgálóbizottság megszűnésének időpontját. Az nézetünk szerint a bizottság egyhangúlag elfogadott ügyrendjéből következően november 17-éig jogszerűen működhetett volna. Az egyébként, hogy ezt Szili Katalin önkényesen megakadályozta, azt eredményezte, hogy a vizsgálóbizottság nem tudta jelentését a munkájáról elfogadni és a tisztelt Ház elé terjeszteni, holott ennek kivételesen reális lehetősége volt.

A házelnök további kérdésére válaszolva az a véleményünk, hogy az Országgyűlés elnökének vagy az Országgyűlésnek módot kellene adni arra, hogy a vizsgálóbizottság munkáját befejezhesse.

Külön bája a kormánytöbbség által elfogadott állásfoglalásnak, hogy a vizsgálóbizottság elnökét marasztalja el azért, mert nem fordult házszabály-értelmezésért az ügyrendi bizottsághoz. Vajon miért kellett volna Koltai Tamásnak a bizottság házszabály-értelmezését kérnie, amikor a Ház elnöke hatáskörét túllépve - miként azt az ügyrendi bizottság megállapította -, házszabálysértő módon, önkényesen, idő előtt meghiúsította a vizsgálóbizottság további működését? Az elvett tíz napot - a döntéshozatal átfutási idejét is számba véve - az ügyrendi bizottság visszaadni, a jelentés előterjesztésének meghiúsulását meg nem történtté tenni nem tudta volna.

Az előadottakra tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kérelmét fogadja el, és a sérelmezett eseti állásfoglalást ezzel helyezze hatályon kívül.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)