Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A földtulajdonlás területén sok olyan speciális eset, kivételt erősítő szabály, egyedi gyakorlat és formabontó megoldás létezik, hogy jogszabályalkotó legyen a talpán, aki mindegyiket az azonos érték és érdek védőernyője alá tudja terelni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hiszem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat az 1 millió 60 ezer osztatlan közös tulajdonú földrészlet sorsának rendezésével képes megfelelni ennek a kihívásnak, és történelmi igazságtételt hajt végre. A törvényjavaslat elfogadásával, bevezetésével meggyőződésem, hogy még inkább versenyképesebb lesz a magyar agrárgazdaság. Ahhoz, hogy a versenyképességet még inkább tudjuk növelni, alapvető feltétel a tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása valamennyi állami és magántulajdonú föld tekintetében. Azt nagyon jól tudjuk, hogy most az osztatlan közös tulajdonban álló földek egyik hatalmas gátját adják a versenyképesség fejlesztésének.

Erre tekintettel fontos, hogy a jogalkotó minden olyan osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére lehetőséget kínáljon, amelynek létrejöttében az állam, a szabályozás szerepet játszott. Meggyőződésem, hogy a kormány és az Agrárminisztérium elkötelezett a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, gazdasági pozícióinak megerősítése mellett, és támogatja az optimális méretű, stabil, átlátható tulajdoni viszonyokkal rendelkező birtokszerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulását.

Mint ahogy miniszter úr is expozéjában említette, több mint egymillió darab ingatlant terhel az osztatlan közös tulajdon, majdnem két és fél millió hektárról beszélünk, és mintegy három és fél millió tulajdonosról beszélünk. A törvényjavaslat az osztatlan közös tulajdonban álló mezőgazdasági és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezését teszi lehetővé, amely által gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulhatnak ki.

Az ingatlan-nyilvántartásban nagy számban szerepelnek olyan tulajdonosok, akiknek személye nem egyértelmű, nem beazonosítható, vagy akik már sajnos nincsenek az élők sorában. Ez a bizonytalan tulajdonosi helyzet földek esetében nemcsak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, hanem az ingatlanok megfelelő hasznosítása során is nehézségeket jelent.

Mindezek okán a törvényjavaslat egy új eljárást vezet be a bizonytalan személyek beazonosítása érdekében, végső soron pedig a rendezetlen tulajdoni helyzetű ingatlanok állami tulajdonba kerülésével hárítja el a bizonytalan tulajdonosi helyzetből eredő problémákat. A most előttünk lévő törvényjavaslat alapján tehát az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek jogi sorsát egységes elvek mentén, a jelenleginél sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárások keretében, az állam minimális szerepvállalása mellett lehet majd rendezni. Az indítvány létező igényt elégít ki, hiszen miniszter úr is említette, hogy már a ’12. júniusi határidőig nem kevesebb mint 250 ezren nyújtottak be kérelmet a gazdák.

A törvényjavaslat kiemelkedően fontos értékének tartom, hogy az elaprózott, jogilag is, műveléstechnológiai szempontból is kezelhetetlen birtokszerkezet rendezése az új törvény elfogadása után főszabályként az esetek többségében már nem a hivatalok malmainak őrölési sebességén, hanem a kérelmezők megegyezésének gyorsaságán, rosszabb és kisebb számú esetben pedig a sorsolásban testet öltő szerencsén múlik majd.

Fontos, hogy a javaslat a tényleges földhasználók további tulajdonszerzését is ösztönzi. Az indítvány értékrendű erénye az is, hogy racionális, sok osztatlan közös földtulajdon esetében ugyanis a lehetetlenséggel határos vagy éppen azon túlnyúló feladat lenne megtalálni a felkutathatatlan, urambocsá!, hagyatéki eljárás nélkül elhalálozott tulajdonosokat.

Ugyanakkor több fontos előírás életbe léptetésével gondoskodik a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak érdekeinek védelméről is. Azt is szeretném megemlíteni és kiemelni, hogy a törvényjavaslat jogi hatálya az eddigi úgynevezett OKTM-projekt komoly hiányosságát orvosolva az erdő művelési ágú területeket is magában foglalja. Éppen itt volt az ideje, hogy ezek sorsát is megnyugtatóan tudjuk rendezni. Mindezek mellett tisztelettel javasolom a tisztelt Háznak a törvénytervezet megvitatását és annak elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)