Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaság úgynevezett kitettségét, vagyis sérülékenységét számos tényező okozza. Az első kihívás természetesen a mindinkább kiszámíthatatlan időjárás, a klímaváltozás következtében az állandóan jelen lévő termésbefolyásoló kockázatok, úgymint most például az aszály vagy adott esetben a jégeső, ami pusztító erejű, vagy a pusztító erejű homokvihar, mint ami az elmúlt héten is volt az Alföldön, de ugyanilyen problémát jelentenek például a különböző kórterjesztők az állattenyésztésben, és a szakemberek szerint várhatóan a jövőben is különböző kórokozók jöhetnek Európába, amelyek az állattenyésztést nagymértékben befolyásolhatják. Fontos alapvetés, hogy ezek ugyanúgy a magyar mezőgazdasági termelők önhibáján kívül eső kockázatok és következmények, amelyekről az előbb beszéltem, ezért kiemelkedően fontos, hogy az agrárkormányzat új krízisbiztosítási rendszert hoz létre. Érdemes hangsúlyoznunk, hogy ez a kibővített szisztéma közvetve minden magyar állampolgár számára hasznos, a növénytermesztés és az állattenyésztés ugyanis nem csupán egy munkahelyek százezreit adó ágazat, hanem létszükségleti termékeket gyártó, az ország élelmezését biztosító, a bruttó nemzeti össztermék jelentős részét előállító, további feldolgozási és kereskedelmi láncokat életben tartó, történelmileg és kulturálisan is mélyen beágyazott hivatásrend. Egyszerűbben szólva: mindenki a földből él, az is, aki nem tudja megkülönböztetni a búzát az árpától, a szalmát a szénától vagy az üszőt a tinótól. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

Tisztelt Ház! Az új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer az agráriumból élők nem tervezhető, váratlan és nagymértékű jövedelemcsökkenését érdemben képes kompenzálni, kiemelkedő erénye, hogy a termelők önkéntességére és öngondoskodására épít. A rendszer finanszírozása is megoldott: a kompenzációs alap kisebb része a termelők által befizetett krízisbiztosítási hozzájárulásból és egyéb más befizetésekből, a nagyobb hányada pedig a vidékfejlesztési program alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból lehívható támogatásból áll.

Magyarországon a mezőgazdasági termelésnek és a ráépülő ágazatoknak komoly gazdasági jelentősége van. A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2019-ben is folytatódott, meghaladta a 2700 milliárdot, az élelmiszeripari termelési érték pedig a 3500 milliárd forintot, miközben az ágazat 350 ezer főnél többet foglalkoztatott, és közel 9 milliárd 400 millió euró exportbevételt ért el.

A korábbi időszakban, 2007 és ’11 között működött ugyan a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer, de néhány év alatt végső fokon felszámolta saját magát. 2012 előtt ugyanis csak egy pillérrel, a kárenyhítési rendszerrel működött, és a rendszer önkéntességi alapon került kialakításra, így az alap az állam által történő kiegészítéssel is forráshiányos volt. A jelenleg működő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer annak folyamatos fejlesztése ellenére sem tud kiterjedni a mezőgazdaság valamennyi kockázatának kezelésére.

A több mint tíz éve működő agrárkárenyhítési rendszertől eltérően a krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes, az a termelő csatlakozhat a rendszerhez, aki az EU irányelveinek megfelel, és aktív mezőgazdasági termelőnek minősül. Finanszírozási oldalról a rendszer saját forrása határozza meg az adott évben kompenzációra lehívható vidékfejlesztési támogatás és a mezőgazdasági termelők számára adott, adott évben kifizethető kompenzáció összegét.

Érdemes hangsúlyoznunk, hogy az új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer nem előzmény nélküli, sőt biztos alapra építkezik. A jelenlegi, 2012-ben startolt mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer három pillérre épül: a kötelező agrárkárenyhítési rendszerre, a mezőgazdaságibiztosításidíj-támogatásra és a 2018-ban bevezetett országos jégkármérséklő rendszerre.

Ez a szisztéma épül most tovább. Az új rendszer potenciálisan 100 ezer termelő számára érhető el, akik közül az előzetes becslések szerint mintegy 50 ezernek érdemes önkéntesen csatlakoznia hozzá. Számukra az elmúlt évek jövedelemingadozásainak mintázatát alapul véve évente 20-30 milliárd forint kompenzáció kifizetése is jogos lehet. Ezek tiszteletet parancsoló számok.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot, és azt a Háznak elfogadásra javasolja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)