Felszólalás adatai

Én egy olyan kérdést szeretnék ezek után itt megfogalmazni, egy olyan problémát szeretnék körvonalazni, ami nem került eddig szóba, ez pedig az eszközkezelő intézménynek a jogállása, illetve a tevékenységének az ellenőrzése. A Nemzeti Eszközkezelőt a törvényhozó, a parlament a kormány javaslatára társasági formába sorolta be, és ebben az értelemben a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján működik, és a tevékenységéről szóló pénzügyi beszámolót is a társasági törvénynek megfelelően - miután részvénytársaságról van szó - független könyvvizsgáló ellenőrzi, a könyvvezetését, a pénzügyi beszámoló korrektségét, a számviteli elvek betartását, a könyvvizsgálót pedig az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság bízza meg. Ez, azt gondolom, rendben is van, ezt nincs okom firtatni, kommentálni, de megjegyzem, hogy nem vagyok abban biztos egyébként, hogy szerencsés volt társasági formába sorolni ennek az intézménynek a működését. Hiszen itt a vitában is elhangzott több félmondat keretében, a Jobbik-frakció részéről is, hogy ez a Nemzeti Eszközkezelő valójában nem egy klasszikusan profitorientált társaság, inkább egy nonprofit szervezethez hasonlít a tevékenysége, majd utalni fogok példákkal erre, ezért nem vagyok abban biztos, hogy szerencsés volt részvénytársasági formában létrehozni, de ezt a továbbiakban nem akarom érinteni, mert nem ez van napirenden.

Arról szeretnék érdemben beszélni, hogy miközben a Nemzeti Eszközkezelő Részvénytársaságnak az éves tevékenységéről szóló beszámolót könyvvizsgáló ellenőrzi - gondolom, a múlt évi tevékenységről majd megismerhetjük a könyvvizsgálói véleményt és a remélhetőleg hitelesítő záradékot, ami azt tanúsítja, hogy a könyvvezetés, beszámolókészítés rendben van -, ezenkívül azonban vannak olyan feladatai ennek az Eszközkezelőnek, amelyek kívül esnek a könyvvizsgálónak az ellenőrzési hatókörén.

A hatályos törvény megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyeket ennek a szervezetnek el kell végeznie, és ezt a könyvvizsgáló nem ellenőrzi, ebből pedig az következik, hogy külső ellenőrzés tulajdonképpen nincs fölötte, tehát nem ismerjük meg hivatalos, autentikus forrásból azt, hogy ez az eszközkezelő hogyan tesz eleget azoknak a feladatoknak, amelyek miatt létrehozták.

A törvény felsorolja, hogy ennek vásárolnia kell, meg kell vennie azokat az ingatlanokat, amelyeket a bajba jutott honfitársaink jobb híján áruba bocsátanak, és itt rögtön felmerül a társasági formában való működés, hogy milyen áron veszi meg. Egy társaság, amely vállalkozásszerűen működik, profitorientáltan működik, igyekszik minél olcsóbban beszerezni és minél drágábban eladni - ez egyszerűen szólva a kapitalista gazdálkodás egyik alapgondolata. Nem biztos az, hogy a legkisebb vételár az, ami más szempontból, szociális szempontból, emberi oldalról a legjobb orientáló tényező. Elintézi az eszközkezelő az ingatlanbejegyzést a földhivatalnál, tehát bizonyos szolgáltatásokat végez, vagyonkezelést végez, miközben gyarapszik az állami vagyon a vásárlás révén, hasznosítja a vagyontárgyakat, és nem utolsósorban szolgáltatásokat nyújt az eszközkezelési rendszerbe bekerülő lakók, állampolgárok számára.

Ezeknek a feladatoknak az ellenőrzése, parlamenti vagy külső ellenőrzése, független megítélése megoldatlan ebben a törvényjavaslatban is, noha ezzel nem foglalkozik, tehát ilyen értelemben nem egészen fair, hogy ezt a módosító javaslatot bírálom, de az eredeti törvény sem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ugyanis egy olyan szál vagy egy olyan láncszem hiányzik ebből a láncolatból, hogy szükséges lenne az eszközkezelő tevékenységének a megítélésére egy objektív ellenőrző szervnek a megbízása, ez pedig az Állami Számvevőszék lehetne. Elvileg tulajdonképpen a tevékenységi körébe belefér, hiszen általános hatáskörű ellenőrző szervként definiálja a Számvevőszéket a hatályos törvény, ami mellesleg, zárójelben jegyzem meg, nem szerencsés, de erre se akarok leágazni, azonban ezt kevésnek tartom, hogy pusztán a Számvevőszék elnökének az ízlése vagy motivációja alapján történjék meg ennek a nagyon fontos szervezetnek a tevékenysége ellenőrzése.

(14.10)

Ezért én a magam részéről be fogok majd nyújtani egy határozati javaslattervezetet, aminek az a lényege, hogy az Országgyűlés bízza meg vagy kérje fel az Állami Számvevőszéket arra, hogy szíveskedjék ezt a nagyon fontos, társadalmilag rendkívül exponált helyzetben lévő új szervezetet megvizsgálni abból a szempontból, hogy a könyvvizsgálói hatókörbe tartozó kérdéseken túl a törvényhozó által előírt külön feladatok - tehát vásárlás, ingatlanbejegyzés, vagyonkezelés, hasznosítás, szolgáltatások nyújtása - hogyan teljesültek.

A számvevőszéki ellenőrzésnek az az aspektusa, ezt szakmai nyelven teljesítmény-ellenőrzésnek nevezik, ami többek között a gazdaságosságot jelenti, ami nem feltétlenül az olcsó beszerzést jelenti, hanem a racionális vásárlást, mint utaltam rá, és nem utolsósorban az eredményességét jelenti az egész tevékenységnek. Itt több utalás volt arra, hogy a jelenlegi helyzetben kudarcosnak mondható az ócsai lakótelepnek a története, hiszen a remélt, új otthonokból lényegesen kevesebb realizálódik, és más olyan gondok is vannak, ami az eredményes működést még nem támasztja alá.

Tehát én azt gondolom, hogy az Országgyűlésnek folyamatosan nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy ennek a devizahiteles problémának a megoldása jó úton halad-e, ezt igazolja a mai vita az én számomra, ez a több órás, nagyon szenvedélyes vita. Ehhez pedig az kell, hogy az Állami Számvevőszék a maga szakmai módszereivel, eszközeivel megvizsgálja ennek az eszközkezelő szervezetnek a működését, és egy jelentést terjesszen a parlament elé, amelyben világosan és egyértelműen kimutatja a megállapításait arról, hogy gazdaságos, hatékony, eredményes működés valósult-e meg vagy nem. És ha nem, akkor ennek mik az okai, és mit kell tennie az eszközkezelőnek, az őt felügyelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szervezetnek, végső fokon a minisztériumnak, hogy itt javuljon a helyzet.

A költségvetési bizottsági vitában nem tudott az ott lévő helyettes államtitkár úr egyértelmű választ adni arra, hogy itt valójában az ellenőrzést hogyan gondolja megvalósítani a kormány. Nagyjából azt mondta, hogy jól van az úgy, ahogy van. Hát nincs jó. Nincs jól azért, mert a társasági formában az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság vagy akár a társaságban meglévő belső ellenőrzés egy önellenőrzésnek fogható fel, az nem független. Nyilvánvaló - emberek vagyunk -, hogy egy igazgatótanács vagy egy felügyelőbizottság sem fog nagyon hamut szórni a fejére és megszaggatni ruháit, hogyha valami nem stimmel. Ezért van szükség független külső ellenőrzésre, és ezért nem elegendő pusztán a jelenlegi helyzetnek a tudomásul vétele, amelyben rábízzák, mint ahogy a társasági törvény rábízza a tulajdonosra a tulajdonosi ellenőrzést.

Ott rendben van, mert egy piacorientált vállalkozásnál, társaságban a profitorientáció és a vállalkozói motivációk elegendőek az ellenőrzésre. Itt nem elegendő, azt gondolom, hiszen mint mondtam, nem is vagyok abban biztos, hogy a társasági forma választása szerencsés volt, nem lett volna-e jobb esetleg helyette egy nonprofit szervezetet létrehozni abból a célból, hogy az itt felsorolt és még sorolható problémáknak a megoldására remény legyen, méghozzá hosszú távon.

Végül, elnök úr, egy megjegyzést szeretnék tenni, el szoktam mondani, és most is elmondom, hogy nem vagyok nyugodt azt illetően, hogy az az állami vagyongyarapodás vagy állami vagyonváltozás, ami ennek az eszközkezelőnek a tevékenysége révén jön létre, arról precíz, hiteles információkat fog kapni az Országgyűlés és mindenki, minden állampolgár, akit ez a téma érdekel. Azért nem vagyok ebben optimista, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képtelen immár harmadik éve összeállítani azt a vagyonnyilvántartást, azt az országleltárt, amire egyébként kormányhatározat is van, 2011. december 31-re írta elő a kormány ennek az összeállítását, ugye azóta eltelt most már több mint egy esztendő, és nincsenek információink arról, hogy ez a probléma, ennek a megoldása hogyan áll. Ezért aztán szkeptikus vagyok abban, hogy egy ilyen, e téren meglehetősen szerény teljesítményt nyújtó állami részvénytársaság képes lesz egy alárendelt Nemzeti Eszközkezelőnek a hasonló jellegű, hasonló természetű munkáját kellőképpen felügyelni.

Ezért is, összefoglalva a mondanivalóm lényegét, tehát nem elégedhetünk meg azzal, hogy pusztán a kormány különböző szervezetei vagy a társaságnak a belső szervezetei készítenek itt majd beszámolókat és tájékoztatókat. Szükség van egy tőlük független, külső ellenőrző szervnek a munkájára, és neki kell tájékoztatni az Országgyűlést és az ország lakosságát a tényleges helyzetről. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)