Felszólalás adatai

SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Úr! Miközben hallgattam önt, a napirend előttijében egyszer a kiotói kvótákról beszélt, egyszer pedig a hazai kiosztású kvótarendszerről. Egyszer egy nemzetközi kvótakereskedelemről van szó - ezt azért mondjuk el -, hiszen a kiotói kvótának az államok közötti kereskedelmi rendszerben van jelentősége, amiről viszont az ön interpellációból napirend előttire változó és az interpellációhoz képest szakszerűbbé és szelídebbé alakult hozzászólása igazából szól és amire irányul, az pedig egy hazai kiosztású kvótarendszer, amelyiknek egyébként a kiotói kvótához és a nemzetközi kereskedelemhez az égvilágon semmi köze nincs. Tehát egy picit a szezon és a fazon vagy pedig egy tudatos összekeverés, vagy netán némi csúsztatás a témája ennek a dolognak, ügyes próbálkozás, bár megmondom őszintén, hogy képviselő úr képességét és felkészültségét ismerem, ezért a szakértőinek üzenem, hogy ennél egy picit alaposabban próbálják segíteni az ön munkáját.

A konkrét kérdésre vonatkozóan határozottan ki kell jelenteni - merthogy itt a parlament közös döntése alapján fogadtuk el azt a hosszú távú klímastratégiát, amit nagyon nagy többséggel fogadott el a parlament -, nemhogy a kormánynak nincs klímastratégiája, hanem az országnak van klímastratégiája, ami a parlament jóváhagyásával nagyon fontos célt fogalmazott meg, ami természetesen már szinkronban van az Unió elhatározásával, ami arról szól, hogy nálunk is a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az alapvető cél.

(8.30)

2005 és 2007 között Magyarország az akkor működő 213 létesítmény részére összesen megközelítőleg 31 milliárd tonnának megfelelő kvótamennyiséget osztott ki térítésmentesen. Tehát Magyarország az országon belül működő vállalatok részére osztotta ki ezt a 31 milliárd tonnának megfelelőt.

Általánosan volt jellemző, hogy minden érintett kibocsátó magasabb keretet kapott, tehát szinte kivétel nélkül mindenki, mint amennyi a tényleges felhasználását fedezte volna és a felhasználását fedezi. Ez azért lehetett így, mert nálunk is, mint az uniós országokban akkoriban, hitelesített adatok hiányában, a szabályoknak megfelelően a múltbéli termelési adatok alapján határozták meg a kvótákat. Így képviselő úr a Motimon kívül a 200 cégből bármelyiket kivehette volna, mindegyik többet kapott, tehát bármelyik, a szabályok ugyanis diszkriminációmentesen minden létesítményre azonosak voltak, tehát semmiféle pozitív elhajlás vagy pedig ilyen baloldali diszkrimináció ezt az esetet nem jellemzi.

Ebben az időszakban 213 létesítmény között lett ez elosztva. A saját tüzelési berendezésekkel rendelkező társaságok, amely körbe a Motim Rt. is tartozott, összesen 2,1 millió egységhez jutottak, tehát a 31 millióból 2,1 millió egységhez. A Motim Rt. ezen szektoron belüli részesedése nem érte el az 1 százalékot, 0,77 százalékos volt, a teljes mennyiséghez képest pedig a 0,005-et érte el ez a mennyiség, amit az említett cég kapott.

Az esetlegesen jelentkező többlet-kvótamennyiséget minden üzemeltető szabadon értékesítette, tehát mindenki. Ez az oka annak, hogy az egységek ára a kereskedési időszak végére néhány eurócentre esett vissza, hiszen hirtelen túlkínálat keletkezett ebben az ügyben. Ezáltal el kell hogy mondjam, hogy az ön által említett bevételt ebből biztosan nem lehetett elérni, tehát akármilyen számításokkal vesszük is ezt a nagyon jelentős, százmilliós forintbevételt, akkor érhette volna csak el a cég, ha a teljes kvótamennyiségét - nem csak a többletet - egyszerre eladja, mégpedig abban az igen rövid időszakban, amikor a kvóta árfolyama három év átlagában a legmagasabb volt. Ez gyakorlatilag nem volt megvalósítható. Tehát ennek a számításnak érdemes utánanézetni, azt gondolom, akkor megalapozottabb lett volna a felvetése.

Egyébként pedig annyit szeretnék még jelezni a kiotói egységekhez visszatérve, hogy az értékesítésből befolyó bevételt, amire ön is utalt, a zöldberuházási rendszeren keresztül csak olyan támogatási rendszer működtetésére fordítjuk, amely pályázati úton, mérhető módon segíti többek között a lakossági és a közszféra-kibocsátás csökkentését, tehát csak és kizárólag zöldcélokra, energiahatékonysági célokra. Semmiféle más, egyéb költségvetési lyukak tömködéséről szó sem lehet, hiszen ezt szabályozza az a stratégia és az a nemzeti éghajlat-változási program, amelyet a parlament és a kormány fogadott el. Ez ránk nézve kötelező, mi szeretnénk ennek megfelelni, úgyhogy a következő időszakban ez így fog történni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)