Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr a választ nem fogadja el.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkár úr válaszát 159 igen szavazattal, 111 nem ellenében elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Fodor Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-miniszterhez, “A véleményszabadság újabb korlátja?ö címmel. Fodor Gábor képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Államtitkár Úr! Egy héttel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslata alapján a testület elnökét perlési jogosultsággal kellene felruházni, amennyiben a sajtóban megjelent közlések sértik a bírói kart, s veszélyeztetik az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Lomnici Zoltán fenti bejelentésére egy civil szervezet is reagált, elutasítva az OIT elnökének nyilatkozatát.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint azért van szükség módosításra, mert az utóbbi időben több olyan támadás is érte a bírákat, a bíróságokat, melyek a szólásszabadság határait túllépik, így a polgári perrendtartás 342. §-ának alanyi körét kibővítenék az OIT elnökével, aki a bíróságot mint a harmadik hatalmi ágat ért sérelmek esetében felléphetne.

Miként állapíthatjuk meg a véleménynyilvánítás szabadságának határait? Az Alkotmánybíróság a 36/1994-es határozatában a szabad véleménynyilvánítás jogát olyan alapjogként határozta meg, melyet csak nagyon kevés joggal szemben lehet korlátozni. Jelen esetben két alapjog áll egymással szemben: a bíróságok jó hírnévhez való joga és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog.

Az Alkotmánybíróság határozatában kimondja, hogy egy alapjog korlátozásához nem elegendő egy másik alapjog védelme, hanem érvényesülnie kell a szükségesség és arányosság követelményének is. A jelenlegi hatályos szabályozás biztosítja a szükséges védelmet a bírákat és a bíróságokat ért sérelmek esetén, hiszen amennyiben egy értékítélet sérti a személyiségi jogaikat, jogorvoslatot kereshetnek, így a jogorvoslati lehetőségek körének fenti kibővítése már a véleményszabadság aránytalan korlátozását is jelenthetné.

Mindezek ismeretében a következő kérdést szeretném feltenni az államtitkár úrnak: szükségesnek és arányosnak tartja-e a jelenlegi jogorvoslati lehetőségek kibővítését és az OIT elnökének perlési jogosultságát?

Várom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra az Igazságügyi Minisztériumból Hankó Faragó Miklós államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint ön is utalt az OIT, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének nyilatkozatára, a bíróságok jelzései szerint az elmúlt időszakban megszaporodtak a kritika elfogadott határát meghaladó megnyilvánulások, a bíróságok tekintélyét sértő cselekmények. Ezek a magatartások az OIT szerint az ügyben eljáró bíró becsületét, jó hírnevét csorbítják, sértik az igazságszolgáltatás tekintélyét, és általában negatívan befolyásolják a bíróságok megítélését.

Az Alkotmánybíróság képviselő úr által idézett határozata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának joga olyan alkotmányos alapjog, amely csak rendkívül szűk körben, ténylegesen egyetlen esetben korlátozható: kizárólag akkor, ha egy másik alapvető jog vagy szabadság védelme más módon nem érhető el, helye lehet a véleménynyilvánítási jog korlátozásának. Ekkor is meg kell azonban felelni az arányosság követelményének, egyik alapjog sem kerülhet túlsúlyba.

Az OIT javaslatát tehát - az Alkotmánybíróság említett döntését figyelembe véve - két szempontból kell megvizsgálni. Elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a bíróságok jó hírnévhez való jogának védelme érdekében szükséges-e a véleménynyilvánítás szabadságával szemben a jelenleginél több korlátot felállítani. Ha erre a kérdésre a válasz igen lenne, akkor meg kell vizsgálni azt is, hogy az újabb korlátozás esetén az arányosság nem sérül-e.

Az igazságügyi tárca ismeri és folyamatosan értékeli a különböző véleményeket, érveket és ellenérveket ebben a témában. A képviselő úr konkrét kérdésére azonban az a válaszom, hogy jelenleg nem tervezünk olyan jogszabály-módosítást, amely valamely társadalmi csoport vagy szakmai rend képviselőinek a jelenleg hatályostól eltérő védelmét célozná. A megoldást ugyanis - álláspontom szerint - a bíróságok elleni támadások problémájára is elsősorban a hatályos jogszabályok keretein belül kell és lehet is megtalálni. Szükséges és kívánatos, hogy a bíróságok következetesen és maradéktalanul éljenek a büntető- és polgári jog biztosította védelem valamennyi ma is meglévő eszközével. Ezek között példaként tudom említeni a személyhez fűződő jogok védelmét, amely nemcsak a természetes személyeket, hanem a jogi személyeket és így a bíróságokat is megilleti és védi.

(16.00)

Talán még egy dolgot említhetnék itt, jövőbeni jogalkotásra vonatkozó dolgot. Itt az információszabadság témakörét szívesen felhozom önnek indokolásul, hiszen ez egy olyan törvényjavaslat, amely kidolgozás alatt áll, és az informatikai tárcával közösen hamarosan elkészítjük. Ebben például az is szerepel, hogy a jogerős bírói ítéleteket anonimizált formában az interneten mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Nos, úgy gondolom, ez önmagában is nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a bíróságok védelme a nyilvánosság eszközével is megvalósulhasson. Ez egy újabb pozitív jogalkotási lépés lehet. De a jelenlegi szabályozás változtatásán és szigorításán jelenleg nem gondolkozunk.

Kérem, képviselő úr, fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkár válaszát. Parancsoljon!

DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Érthető a Legfelsőbb Bíróság elnökének az aggodalma, hiszen az elmúlt egy-másfél évben is sok vita kavarodott a honi közéletben olyan kijelentések körül, amelyek a különböző bírói ítéleteket kritizálták. Én azt az álláspontot is osztom, amely megfogalmazódott ezekben a vitákban, nevezetesen, hogy a különböző hatalmi ágak képviselőinek lehetőség szerint tartózkodni kell a bírói ítélet minősítésétől és kritizálásától. Ez vonatkozik az Országgyűlési képviselőkre és természetesen a végrehajtó hatalom képviselőire is. Ámde helyteleníteném azt, ha azt gondolnánk, hogy a bírói ítéletek nem vitathatók a nyilvánosság előtt, ugyanis egy demokráciának ez a fundamentuma, a bírói ítéleteket nemcsak lehet, hanem kell is vitatni, és a bíróságoknak és a bírói ítéletekkel kapcsolatban az azt meghozóknak is tudni kell ezeket megvédeni.

Tehát az államtitkár úr válaszát örömmel nyugtázom, és természetesen elfogadom. Örülök annak, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát továbbra is kitartóan védelmezi a kormány. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az SZDSZ soraiból.)