A felszólalás szövege:
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Asszony! Én teljesen egyetértek az előttem szóló államtitkár asszony mondataival, hogy mondjunk igent erre a költségvetésre. Mondjunk igent, hogy a kormány gazdaságpolitikájának központjában a növekedés megindítása és a foglalkoztatás növelése állt. Mondjunk igent arra, hogy az adótörvények megváltoztatása az elmúlt húsz év legnagyobb méretű adócsökkentését eredményezi. Bevezetésre kerül az egykulcsos, 16 százalékos adózás, valamint kibővül és szélesebb körben igénybe vehetőbbé válik a családi kedvezmény.
Mondjunk igent arra a célra, hogy tíz éven belül egymillió új munkahely jön létre az országban. E cél elérésére született az új Széchenyi-terv, a Széchenyi-kártyát pedig kiterjesztjük az agrárszektorra. Mondjunk igent a foglalkoztatás növelése érdekében arra, hogy elindul a nemzeti közfoglalkoztatási program. Fontos célkitűzés a kisebb és hatékonyabb állam kiépítése, az állami kiadások, a bürokrácia csökkentése.
Mondjunk igent a közbiztonság megerősítésére. Mondjunk igent az oktatásra fordítandó összegre, amely 1445 milliárdról 1515 milliárdra nő. Mondjunk igent a 2011-es év költségvetési tervszámaira, amely a magyar sportnál 10 milliárddal több pénzt biztosít a jövő évre.
Mondjunk igent, hogy a jelenlegi kormányoldal nem engedheti meg magának azt, hogy meghamisítsa Magyarország mérlegeit, mint ahogy azt az MSZP többször megtette. Támogassuk együtt a 2011-es büdzsét, amelynek az a feladata, hogy helyreállítsa a magyar gazdaságpolitika és Magyarország hitelességét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Elnök Úr! Én is Gőgös Zoltán képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni az ötpárti konzultációval kapcsolatban. Azt gondolom, mi a legszélesebb konzultációt folytatjuk, egy nemzeti konzultációt. Ez vonatkozhat például a Széchenyi-kártyára, vonatkozhat az oktatásügyre, amely most lesz előttünk.
Ha ön arra gondol, hogy az a széles konzultáció, ha azt mondjuk a vállalkozóinknak, hogy el lehet menni külföldre, mi ezt nem kívánjuk folytatni. Ha arra gondol, hogy konzultáció nélkül bevezetjük a vizitdíjat, a kórházi napidíjat vagy az ápolási díjat, mi ezt nem kívánjuk folytatni. Mi valóban egy széles konzultációra gondoltunk, éppen ezért a nemzeti konzultáció keretein belül fogjuk megvalósítani.
Köszönöm szépen.
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, polgármester úr... (Derültség. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem kellene ennyi funkciót betölteni!) Elnök úr! Tisztelt Ház! Vigh Lászlóhoz csatlakozva azt kell mondjam, elhangzott ez ebben a Házban már, hogy májusra az ez évi tervezett hiány száz százalékát feléltük. Erre világított rá képviselőtársam. Visszament az időben. Ha azt nézzük, 2002-ben az önkormányzatok finanszírozása úgy zajlott normatívában, hogy a működtetésre például 70-80 százalékkal nyújtott fedezetet, most 50 százalék alá csökkent, odaértünk 2010-ben. Erre világított rá Vigh László.
Mihez vezetett ez? Iskolabezárásokhoz vezetett, kórházbezárásokhoz, az önkormányzatok nem tudták finanszírozni az intézményeiket. És pontosan azt szolgálja az iparűzési adónak, például a telekommunikációs cégek ilyen jellegű adózásának a módosítása, hogy az olyan önkormányzatok is bevételi forrásokhoz jussanak, amelyeknek eddig nem volt rá módjuk.
Azért arra is felhívnám a figyelmet, hogy a családtámogatás rendszerének leépítése is idevezetett. Emiatt csökkent a gyermekek születése, emiatt fordulhat elő, hogy egy kistelepülésen néha csak három-négy gyermek születik, és emiatt fordul elő, hogy lassan nem tudunk iskolát beindítani kistelepüléseken. Ugyanezért megszüntették például az iskoláztatásnál a családi pótléknál a kötelező iskolalátogatást. Ez odavezetett, hogy amikor arról beszélünk, hogy egymillió munkahelyet teremtünk, tudjuk jól, hogy a munkahelyhez tanulás kell, a tanuláson keresztül pedig az iskolalátogatás egy meglévő út, ezt szüntették meg önök, és ezt hoztuk mi vissza, hogy kötelező legyen az iskolalátogatás, hiszen a munkához a tanuláson keresztül vezet az út. Erre világított rá Vigh László.
A családi pótlékben, családi adókedvezményben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) is ugyanezeket a lépéseket megtettük, hogy pontosan a népesség újra fellendüljön. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Történelmi pillanatokat élünk. 1949-ig, a kommunista diktatúra alkotmányának létrejöttéig úgynevezett történelmi alkotmánya volt Magyarországnak is. A jogtudomány egyetért abban, hogy a kartális alkotmány nem egy hosszas történelmi fejlődés folytonosan változó eredménye, hanem a meglévő viszonyokat gyökeresen átrendező vagy megalapozó kor terméke. A kartális alkotmányokkal rendelkező országokban a későbbi alkotmányfejlődés során nemegyszer előfordul, hogy az alkotmányos viszonyok lényeges átalakítása esetén az alkotmányozó a korábbi alkotmány teljes félretételével új alkotmányt alkot. Példa erre Franciaország vagy Németország esete is.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a régi rezsim, jelen esetben az ellenzékben ülő baloldali képviselők soha nem fognak asszisztálni ehhez a változáshoz. Erre a történelemben sem igen volt példa. Azt viszont el kell mondanunk és el kell fogadnunk, hogy Magyarország választópolgárai a tavalyi választások során, annak eredményeképpen felhatalmazást adtak a jelenlegi alkotmányozási folyamathoz. Tették ezt annak ellenére, hogy a választási kampányban a baloldal folyamatosan a Fidesz kétharmados parlamenti többségével riogatott, hosszan és részletesen ecsetelve ennek következményeit. Senki nem mondhatja tehát, hogy az emberek nem voltak birtokában azoknak az ismereteknek, amelyek szerint jelenleg Magyarország új alkotmányának elfogadásáról dönthet az Országgyűlés. Magyarország választópolgárai tudták és felismerték azt a lehetőséget, hogy a korábbi elkeserítő 8 év után felhatalmazást adjanak egy olyan politikai erőnek, amely képes az országot kivezetni a kilátástalanságból.
Ezen kilátástalanság egyik aspektusa a hatalmas államadósság, amelynek időbeli kereteire választ ad az Országgyűlés előtt lévő javaslat. A javaslat a jövő nemzedékek helyzetéért viselt felelősséget tekintetbe véve előírja az Országgyűlés részére, hogy a költségvetést akként állapítsa meg, hogy az államadósság ne növekedjen. A javaslat a költségvetési gazdálkodás felelősségét a kormányra mint a végrehajtó hatalom legfőbb szervére telepíti, megállapítja továbbá ennek alapvető követelményeit is. A javaslat annak érdekében, hogy az aktuális szükségletek vagy érdekek túlzott előtérbe helyezése ne róhasson elviselhetetlen terhet a jövendő generációkra, szigorú követelményt állít a költségvetési gazdálkodás elé. A javaslat az államadósság tartós és tendenciaszerű csökkentését tartja kívánatosnak, ennek megfelelően az államadósság azon szintjét, amely egy felelős gazdálkodás mellett tolerálható, a bruttó hazai termék felében határozza meg.
Alighanem az egyetlen állami intézmény az Állami Számvevőszék, amelynek falán a magyar állami élet más nagyjaival együtt ott van Wekerle Sándor markáns profilja. Tekintettel arra, hogy Wekerle Sándor születési helyét, Mórt magam is szülővárosomnak mondhatom, kérem, engedjenek meg egy rövid történeti kitekintést. Wekerle életműve számos tanulsággal szolgál. A párhuzam sok területen adott: nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, európai valutakrízis, tömeges elszegényedés, a reformok szükségessége, amely nem működhet szilárd államháztartási alapok, az európai és azon kívüli globális gazdasági erőtérhez kapcsolódó felzárkózás nélkül. Ma is, akárcsak Wekerle korában, magyar polgárok milliói előtt lenne szükség megnyitni az önrendelkezés és a felemelkedés lehetőségét.
Wekerle Sándor következetes tevékenységével gondoskodik a növekvő államadósság kezeléséről, így költségvetési stabilitás alakul ki, sőt a maga idejében a magas költségvetési hiányt többletbe sikerül fordítania. Egyidejűleg ígéretet tesz a társadalom elesett rétegei felé: "A reformokat nem a kincstár jövedelmének szaporítására kívánjuk felhasználni, hanem az előállott többletjövedelmet a nép legszegényebb rétegeit aránytalanul terhelő adók leszállítására, illetve teljes megszüntetésére kívánjuk fordítani."
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szakpolitikusi lét felvállalásának tisztes példáját látva s azt követve arra biztatom önöket, hogy szavazzanak igennel Magyarország új, jövőbe mutató és az itt élő emberek boldogulását szolgáló alkotmányára.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Valóban úgy van, hogy Csizi Péter egy átfogó, sportról szóló expozét adott elő az elején, és az inkább a sporttörvényhez igazodott, de ez a salátatörvény is, valljuk be, azt szolgálja, hogy egy nagyon jó sporttörvény jöjjön létre az ősszel. Én is inkább erre helyezném a hangsúlyt. Nyilvánvaló, hogy tolni kell magunk előtt egy olyan törvényjavaslatot, amely előkészíti a sporttörvény őszi elfogadását.
Azt gondolom, a jelenlegi kormányzat a korábbiakhoz képest sokkal több figyelmet szentel a sportnak, valamint előtérbe helyezi az egyesületek és a klubok érdekeit, kéréseit. Ezt egyértelműen bizonyítja az a tény, hogy 2011-ben a kormány több mint 20 milliárd forintra növelte az egyes sportágak támogatását. Az új, módosított sporttörvény pedig segíteni kívánja azokat az önkormányzatokat és szervezeteket, amelyek szívügyüknek tekintik a sportolók sorsát. A szervezeti felépítés vonatkozásában alapvető követelmény, hogy egyszerűbb, átláthatóbb és eredményesebb sportirányítás jöjjön létre Magyarországon. Véget kell vetni annak, hogy a klubok máról holnapra éljenek, ami kiszolgáltatottá teszi őket az állandóan változó hétköznapokra. Ennek érdekében időszerűnek mondható az egycsatornás finanszírozás bevezetése, mert eddig az intézményrendszer túlméretezett volt, és a párhuzamosan ellátott feladatok a költségeket is növelték.
Kisvárosi, települési képviselőként nap mint nap szembesülök azzal, hogy a kisebb sportszervezetek emberfeletti küzdelmet folytatnak a fennmaradásért és azért, hogy tevékenységüket tisztességesen végezhessék. Meggyőződésem, hogy a sportszervezetek vezetőinek és a sportolóknak az általuk nyújtott teljesítmény fokozásával, egészségük megőrzésével és mindezek pozitív hozadékával kell elsősorban foglalkozni, nem pedig azzal, hogy mindennapos küzdelmet folytassanak azokért a forintokért, amelyek működésüket biztosítják. Természetesen joggal elvárható az, hogy az egyes klubok a mennyiség helyett a minőségre helyezzék a hangsúlyt, és üdvözlendő, hogy a kiemelt sportágak is csak akkor kapnak támogatást, ha be tudnak nyújtani egy olyan tervet, ami követhető és ellenőrizhető.
Meg kell teremteni egy szigorú sportfinanszírozási rendszert, amelynek irányítását egyetlen szervezetre kell bízni, amelynek nemcsak javaslattételi, hanem döntési joga is lesz. Köztudomású, hogy az előző kormány felelőtlen gazdaságpolitikája következtében a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete elszomorító. Mindez tovább nehezíti a klubok helyzetét, amelyek a bizonytalan finanszírozási környezetben, önhibájukon kívül, nem képesek hosszú távra előre tervezni, ami méltatlan a komoly hagyományokkal rendelkező magyar sportélethez. Meg kell említenem azt is, hogy a sportszervezetek helyzetét tovább árnyékolja a lerobbant létesítmények állapota, hiszen fejlesztésre és felújításra a működési-üzemeltetési nehézségek mellett szinte egyáltalán nincs lehetőség.
Elszomorító azon reprezentatív kutatás eredménye, amelynek értelmében hazánk népességének 77 százaléka mozgásszegény életmóddal jellemezhető, vagyis fizikailag inaktív. Napjainkra már számos kutatás számolt be arról, hogy a szabadidejükben rendszeresen sportolók körében kisebb valószínűséggel alakulnak ki bizonyos betegségek, mint az inaktív népességnél. A fizikai aktivitás, a mindennapos sporttevékenység, valamint a rekreáció preventív hatásait számos hazai és nemzetközi kutatás is alátámasztja. Azokban az országokban, ahol a lakosság jobb életminőségnek örvend, gyorsabb a gazdasági növekedés is, vagyis az életminőség fejlesztése önmagában is csökkenti a szegénységet, a nemzetgazdasági teljesítmény növekedésén keresztül. Az életminőség egyik kulcstényezője pedig a népesség egészségügyi állapota.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általam imént kifejtett tényekből egyértelműen következik, hogy az egészségfejlesztésbe való invesztálás, a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság előmozdítása nem tűr késedelmet. Ennek érdekében az állampolgárok felé komoly feladatunk van. Felvilágosítást kell adni a sport egészségmegőrző szerepéről. A lakosság manapság aktívan sportoló 13 százalékos arányát néhány éven belül 20-23 százalékra kell emelni.
A Ház előtt lévő törvényjavaslat alapján támogatásban részesülhetnek a sportági szakszövetségek, az amatőr sportegyesületek és sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelést végző közhasznú alapítványok. A támogatást az állam nem közvetlenül, hanem nyereséges vállalatok útján közvetíti, cserébe utóbbiak társaságiadó-kedvezményt vehetnek igénybe. A társaságiadó-kedvezmény két részből fog állni. Egyrészt maga a támogató a támogatás összegét elszámolhatja költségként, valamint a támogatás összegét a fizetendő társasági adóval szemben is el lehet számolni. Az új javaslat a személyi jellegű ráfordítások, beruházások, felújítások, illetve az utánpótlás-nevelés költségein túl a képzési költségeket és versenyeztetési feladatokat is támogathatóvá teszi. Jelentős előrelépés, hogy a támogatási lehetőség kiterjesztésre kerül minden, a sporttörvény által definiált és annak megfelelő, az érintett sportág hivatalos bajnoki rendszerének valamelyikében induló sportszervezetre. Ez a metódus megoldást kínál azon problémák orvosolására, amelyeket felszólalásom bevezetőjében érintettem.
A törvényjavaslat megalapozott előkészítését bizonyítja, hogy a brüsszeli egyeztetések eredményeképp a magyar és a brüsszeli hatóságok megállapították, hogy melyek az intézkedéscsomag állami támogatást nem tartalmazó részei, melyek a bizottsági eljárástól függetlenül hatályba léptethetők és melyek a bizottsági jóváhagyáshoz kötöttek.
Az elhangzottak értelmében kérem képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a tárgyi törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Visszautalnék Bánki Erikre, aki a Heysel stadionban történt BEK-döntő tragédiájára emlékezett, mikor Európában még nem voltak törvények, amelyek szabályozták a szurkolói rendbontásokat. Ha jól emlékszünk, akkor a nemzetközi futballszervezetnek kellett lépni, hogy kitiltsa az angol klubcsapatokat az európai ligákból, hogy ne tudjanak részt venni egy jó darabig, és ez késztette többek között az angol kormányt is, hogy olyan törvényeket hozzon, ami ezeket a rendbontásokat visszaszorítja.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
A futballhuliganizmus visszaszorítása mindannyiunk közös érdeke. Elmondhatjuk, hogy mára ez a probléma nemzetközivé terebélyesedett. Valamennyi modern gondolkodású és felelősen tevékenykedő kormány átérzi ennek jelentőségét. A futballhuliganizmus szinte minden ország sportéletében jelentkező probléma. Még a fejlett nyugati társadalmak is jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy hatékony eszközökkel visszaszorítsák és felszámolják. Természetesen az a tény, hogy a fejlett nyugati országok sem igazán találtak megoldást a randalírozók visszaszorítására, nem jelenti azt, hogy egy felelősen gondolkodó kormánynak ne kelljen gyors és eredményes fellépést tenni a probléma kezelése érdekében.
Ezen neuralgikus pontra különösen ráirányította a figyelmet az a néhány kiemelt jelentőségű sportesemény, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi érdeklődés középpontjába is került. Azt gondolom, megengedhetetlen, hogy a híradások a sporteseményeket övező cirkuszról és randalírozásokról szóljanak, és háttérbe kerüljön egy-egy mérkőzés valódi lényege és jelentősége.
A futballhuligánok nemcsak arra képesek, hogy elhomályosítsák egy-egy mérkőzés jelentőségét, hanem arra is, hogy hazánk negatív kritikák céltáblájává válik. Mindent meg kell tennünk ezért annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül érezhető változás legyen a hazai stadionokban - és ezt kérte bizottsági ülésen többek között Szilágyi képviselő úr is ezelőtt néhány hónappal -, és két-három éven belül pedig teljesen meg kell tisztítani a pályákat a huligánoktól.
A jelenlegi jogszabályi környezet a leglelkiismeretesebb munkavégzés mellett sem ad hatékony eszközöket a jogalkalmazók kezébe a futballhuligánok ellen. Többéves hazai tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy amíg nem lehet letöltendő börtönbüntetést kiszabni a futballhuligánokra, addig nem lesz elég visszatartó erő a számukra, és addig rend sem lesz a stadionokban.
Meggyőződésem, hogy a huliganizmus elleni harc legfontosabb eleme a büntető törvénykönyv szigorítása, mert amíg például az Újpest-Fradi-mérkőzésen randalírozókat jelenleg legfeljebb pénzbüntetéssel sújtható garázdaság miatt lehet szankcionálni, a Bt. kisebb szigorításával, minősített esetben már letöltendő szabadságvesztést is lehet kiróni.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint már említettem, a jelenlegi jogi szabályozásról bebizonyosodott, hogy elégtelen, hogy nem képes kezelni a szóban forgó jelenséget, ezért átgondolt, több vonatkozó jogszabályt is érintő módosításra, változtatásra van szükség.
A jelenleg beterjesztett anyag öt jogszabályt érint. Ilyen a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, amelynek lényege, hogy a törvénykönyv 2001 óta bünteti a sportrendezvényeken elkövetett garázda magatartásokat, a rendbontás bűncselekmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött szakmai eredményeket, ezért annak módosítása vált szükségessé. A javaslat hatékony büntetőjogi fellépést tesz lehetővé a sporthuliganizmus erőszak nélkül megvalósított alakzatai ellen is, és ez egy fontos pontja.
Ilyen a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása is. A sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből kitiltott személyekre vonatkozó módosítások biztosítják, hogy a sportrendezvény szervezője, valamint a jegyértékesítést végzők a nyilvántartásból adatot igényelhessenek. Ez is egy fontos momentum.
A harmadik a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása, amelyben a javaslat a kitiltás jogintézményének alkalmazhatósági körét bővíti, még szélesebb körben teszi lehetővé annak alkalmazását.
A sportrendezvények rendjének hatékonyabb védelme érdekében meg kell teremteni a rendbontók megfelelő súlyú szankcionálását is. Ilyen a negyedik törvénymódosítás, a sportról szóló 2004. évi I. törvény. Itt a módosítások lényege: érintik a jegyértékesítést, a beléptető rendszereket, a kitiltás intézményét, az ezzel kapcsolatos rendőrségi, szervező általi adatkezelést, a sportrendezvények biztonsági minősítésére vonatkozó új intézményrendszert, az érintett belügyi szerveknek a létesítmények biztonsági ellenőrzésére vonatkozó szabályait, a rendezők és a szövetségek felelősségét, biztonsággal összefüggő feladatait, s annak megszerzésére vonatkozó bővített szankciórendszert. Ezen túlmenően egyértelműen szabályozásra kerül a fokozott kockázatú sportesemények rendőrség által, térítés ellenében végzett biztosításának feltételrendszere is. Nyilvánvaló, amikor egy klubnak egy olyan kiemelt sporteseménye van, akkor azt gondolom, a bevétele is jóval nagyobb, és ezáltal meg tudja teremteni ennek a biztosításnak a költségeit is.
Az ötödik törvénymódosítás a személy- és vagyonvédelmi törvényre vonatkozik, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása. A módosítás a rendező visszatartási jogával kapcsolatban a sportról szóló 2004. évi I. törvénnyel való összhangot teremti meg.
Itt beszélt Szilágyi képviselőtársam a három óráról. Azért azt jelzem, hogy a stadionban nem mindig 300 néző van, hanem van, mikor 20 ezer, és ha ott nagyobb rendbontás van, annak a kielemzéséhez nem biztos, hogy elég félóra vagy negyedóra, igenis biztosítani kell azt az időt, amikor a tettenérés feltételei megállnak.
Most adott a lehetőség az Országgyűlés számára, hogy egyes törvények módosításával megteremtse a lehetőséget, hogy a jogalkotók megfelelően és hatékonyan tudják kezelni ezt a jelenséget. Magyarországon pedig a sport- és futballhuliganizmus megfelelő kezelésének a célja nem lehet más, mint egy szolgáltató szemléletű, családbarát és a kulturált szórakozást előtérbe helyező stratégia kialakítása. Emiatt pedig első lépcsőben a sportesemények helyszínének infrastrukturális és biztonságtechnikai kérdéseivel kell foglalkoznunk.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általam utóbb elmondottak képezik ugyanis a teljes problémakör alapját. A problémás jelenség kezelhetősége vagy nem kezelhetősége egészen odáig vezet, hogy megrendezhető-e egyáltalán egy nemzetközi színvonalú sportesemény egy adott létesítményben.
A tisztelt képviselőtársaim előtt levő törvényjavaslat több törvény egyidejű módosításával kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag hiányosságait. Meggyőződésem, hogy eredményt csak a jogszabályok szigorításával és erősebb, szigorúbb szankciók alkalmazásával érhetünk el. Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy úgy a jogalkalmazók, mint a sporteseményeket megrendezők kezében olyan eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek a köz megelégedésére szolgálnak, és ezért kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2010 májusában hivatalba lépett kormány gazdasági csapdahelyzetet örökölt. A 2002-ben elkezdődött felelőtlen gazdaságpolitika hatására az államadósság a GDP 53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett, ezzel egyidejűleg a megszorítások politikája kudarcot vallott, és ellehetetlenítette a gazdasági növekedést. A kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, amelyet a 2008-ban kezdődő válság után kialakult sérülékeny nemzetközi pénzügyi, gazdasági helyzetben is következetesen érvényesíteni kíván. Magyarország 2012. évi költségvetésében ezért meg kell teremteni mindazon feltételeket és eszközöket, amelyek megvédik Magyarországot és a magyar gazdaságot a világgazdaságban zajló folyamatok miatt előálló kockázatoktól. A magyar gazdaságpolitika emellett a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a versenyképesség növelésére épül. Mindezekkel szoros összefüggésben valósul meg az államadósság csökkentése, amely mérséklődő államháztartási hiányt is feltételez. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a hiány csökkentését a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvényben előírt adósságcsökkentési kötelezettség is megköveteli. Ezáltal Magyarország teljesíti az Európai Bizottság és az Európai Tanács azon elvárásait, hogy tartósan 3 százalék alatt legyen a költségvetési hiány.
Habár a körülöttünk zajló, nemzetközi színtéren is megfigyelhető folyamatok azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi, gazdasági válsággal küzdő övezet lesz, nekünk ebben a környezetben kell sikeresnek lennünk. Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. Mi viszont büszkén jelenthetjük ki, hogy 2011-ben elkezdtük csökkenteni az államadósságot, és a közeljövőben is elkötelezettek vagyunk e mellett, hogy az államadósság tovább csökkenjen. E célt szolgálja a bürokrácia további csökkentése, a takarékossági intézkedések bevezetése, valamint az adócsalási kiskapuk bezárása.
A kormány 2011-ben a Széll Kálmán-tervvel nekilátott az ország átszervezésének. A Széll Kálmán-terv egyszerre veszi célba az államadósság csökkentését, a gazdasági és társadalmi élet rosszul szervezett és ezért az államadósság újratermelődését okozó területeinek átszervezését, valamint egyidejűleg segíti a gyorsütemű gazdasági növekedés beindulását is. Az adósság leszorítása hosszú távon nem lehet sikeres a növekedés beindítása nélkül, ezért a már meghozott döntések és a Széll Kálmán-terv intézkedései is a hosszú távú növekedést ösztönzik. A tervre épülő konvergenciaprogram 2012-re a GDP arányában 2,5 százalékos hiánycélt határoz meg.
Az Állami Számvevőszék is értékelte az államháztartásról szóló törvénnyel és a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvénnyel kapcsolatos előírások teljesítését, illetve a 2012. évi költségvetési javaslat fő irányainak összhangját a Széll Kálmán-tervre épülő konvergenciaprogrammal. Ezzel összhangban a Költségvetési Tanács jelentésében azt olvashatjuk, hogy a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapvetően megfelel a kormány által kitűzött legfontosabb gazdasági célok elérésének.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általam már megemlített és hangsúlyozott takarékos költségvetési tervezés a teljesség igénye nélkül az alábbiakban valósul meg: a költségvetési szerveknél szigorodnak a pénzköltési szabályok; erőfeszítéseket teszünk a munkajövedelmükből élők számának további növelésére; megkezdődik a nagy ellátórendszerek átalakítása; elindul az önkormányzatok átszervezése, a központi igazgatás racionalizálása. A központi költségvetés adóssága 2012 végére, a hiány és az egyéb finanszírozandó tételek hatása várhatóan 243 milliárd forinttal, majd' 20 milliárd forinttal csökken, ami a GDP 66,4 százaléka. Ezáltal folytatódik a 2011-ben elkezdődött folyamat, és az államadósság rátája az eladósodottság további csökkenéséhez vezet. A 2012. évre kitűzött jelentős javulás mutatja egyrészt, hogy Magyarország elindul az adósságcsökkentés irányába, másrészről jelzi, hogy ha nem kellene az adósság terheit cipelnie az országnak, akkor a GDP közel 4 százalékát kitevő mintegy 1000 milliárd forintot más közfeladatok ellátására lehetne fordítani.
A már említett kedvezőtlen világgazdasági körülményekre való tekintettel az államadósság csökkentésének elemi érdekét szem előtt tartva biztosítani kell a kitűzött hiánycél eléréséhez szükséges költségvetési bevételeket, és meg kell szüntetni az adózási kiskapuk igénybevételének lehetőségét.
További intézkedések: a személyi jövedelemadó esetében részlegesen kivezetjük a szuperbruttósítást; a társasági adózás területén az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50 százalékáig lesz felhasználható.
A másik oldalon támogatjuk a lakáshoz jutást. A 2012. évi állami lakáspolitika kiemelt célja a polgárok öngondoskodásának segítése, a lakáscélú előtakarékoskodásra való ösztönzése. Ennek megfelelően már az idei évben megnövekedett a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka, illetve kibővült a kedvezményezettek köre. A módosítások hatására emelkedett továbbá az egy szerződéssel elérhető maximális szerződéses összeg is. A lakásépítési támogatások 2012. évi kiadási előirányzatának összege 120 milliárd forintot tesz ki, amely a jelenleg is működő támogatási jogcímeken túl tartalmazza a jelzáloghitelük fizetésében 90 napon túli késedelemben álló adósoknak nyújtható kamattámogatások finanszírozási forrását is.
A szociálpolitika átalakítása következtében csökken az ellátások száma, valamint az ellátórendszer egyszerűsítése révén áttekinthető és kiszámíthatóbb rendszer jön létre, kiszűrhetővé válnak a párhuzamos ellátások. A családi támogatások rendszerével a társadalom alapját képező családfenntartást segítjük.
A helyi önkormányzatok 2012-ben hitelforrások nélkül csaknem 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés mintegy 1140 milliárd forintot biztosít.
A szakmai és pénzügyi szabályozásban határozottan megjelenik a foglalkoztatási szándék, megszűnik a munkavállalással szembeni ellenösztönző hatás. A cél az, hogy a valóban rászorultak változatlanul számíthassanak a szociális háló biztonságára, de az egyén ösztönözve legyen a munkaerőpiacra való visszatérésre. 2012-ben valamennyi településen biztosítva lesz majd a normatív segélyekhez nyújtandó önrész, és hatékonyabban fogjuk segíteni a valós gondokkal sújtott önkormányzatokat.
2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősen megemelkedik e támogatásban részesülők száma. Ezáltal a megnövekvő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés.
Keserű tapasztalat, hogy számos önkormányzat nem tett eleget a gyermekétkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi kötelezettségének. A törvényjavaslat immár a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja.
Végül a szívemnek oly kedves sportról és annak támogatásáról néhány szót. Feladatunk, hogy támogassuk a londoni olimpián és paralimpián történő részvételt, valamint valamennyi kiemelt hazai rendezésű sporteseményt. A versenysport mellett figyelmet érdemes a szabadidősport, a diák- és hallgatói sport s ezek támogatása. A sportlétesítmények állapotának javítása elengedhetetlen. Ha minőségi eredményt és kikapcsolódást szeretnénk elérni, további beruházások szükségesek.
(10.40)
A települési, megyei és fővárosi önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg a normatív hozzájárulás a kötelező alapfeladataihoz, valamint szolgáltatásai megszervezéséhez. A központosított előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20 millió forint.
Fejezeti kezelésű előirányzatként megjelenik a versenysport támogatása, az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása, az olimpiai mozgalommal összefüggő feladatok támogatása, a sporteredmények, a sportszakmai tevékenység anyagi elismerése, utánpótlás-nevelés, fogyatékosok sportjának támogatása, a szabadidősport támogatása, a diák- és hallgatói sport támogatása, a sport népszerűsítése, valamint a Magyar Sport Háza támogatása.
A 2012. évi költségvetésről összegezve elmondható, hogy fő célja az euróválság negatív hatásainak elhárítása, amelynek biztosítására mintegy 300 milliárd forint tartalék épül be a büdzsébe. Ez a költségvetés kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot más európai országhoz képest, míg a 2002-2010 közötti kormányok egy kedvezőbb nemzetközi helyzetben kedvezőtlenebb helyzetbe manőverezték az országot.
Véleményem szerint a 2012-es költségvetési év a válságzónától való elrugaszkodás éve lesz, amely mindenkit segít abban, hogy előbbre jusson. Kérem, támogassák igen szavazatukkal; a javaslat elfogadását jómagam is javaslom.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 21 évvel ezelőtti rendszerváltás az ország társadalmi, politikai átalakításán túl alapvetően átformálta, formálta a közigazgatás rendszerét. Az önkormányzati rendszer létrehozásakor elsődleges szerepet kapott az oly sokat emlegetett autonómia biztosítása, illetve azon garanciális elemek létrehozása, amelyek biztosították az autonómia megőrzését.
A kialakított nagyfokú önállóság ellenére az elmúlt két évtized során folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere. A helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényelt, a finanszírozás elnehezült. Napjainkra egyértelművé vált, hogy az önkormányzati rendszer átfogó megjavításra szorul. Az erős önkormányzatok megmaradása mindannyiunk közös érdeke, azt gondolom. Ennek érdekében meg kell hagyni az önkormányzatok szabadságát, ugyanakkor kötöttebb, átláthatóbb rendszert kell megvalósítani. Mostanra a hatályos önkormányzati törvény minden előnye és hátránya kiderült, mára a rendszer eljutott teljesítőképességének határára.
Alapvető elvárás, hogy az új törvény pontosabban, differenciáltabban határozza meg mind az önkormányzatok, mind pedig az állam feladatait. A törvényjavaslat a helyi önkormányzati rendszert a meglevő értékek megőrzésével és több új elem beillesztésével reformálja meg. A választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz joga változatlanul és hiánytalanul továbbra is érvényesül. Nem értek egyet azzal, hogy a szolgáltatások központosítása a helyi közösségeket kiszolgáltatottá teszi a hatalommal szemben.
(Földesi Gyula elfoglalja jegyzői helyét.)
A törvényjavaslat egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer létrehozását vázolja fel, amely pontosan ennek ellenkezőjét bizonyítja. A javaslat lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatnak, hogy messzemenően figyelembe vegye a lakossági igényeket, és a hatáskörébe utalt kötelező feladatain túl önként vállalja bármely olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Elsődleges azonban a kötelező feladatok biztosítása.
A korábbi szabályozással szemben a jövőben az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el. Az önkormányzati szervezetrendszerben csak kivételesen marad ilyen feladat, jelentősen csökkentve ezzel a helyi önkormányzatok terheit. Minden településnek lesz saját választott testülete, az önkormányzati alapjogok nem fognak csorbulni. Tisztázni kell azonban az állam és az önkormányzatok viszonyát, feladat- és hatáskörellátását.
A javaslat célja az, hogy a jövőben az önkormányzatoknak kötelezően csak olyan feladatot kelljen ellátniuk, amelyekre fedezet van.
Mára az önkormányzati rendszer eladósodott, és szó sincs arról, hogy az önkormányzat az elmúlt években kialakult nehézségekért felelőssé kívánná tenni az önkormányzati vezetőket. Az önkormányzatok és az ország eladósodása az előző kormányzat által előidézett helyzet miatt állt elő.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az adósság elleni harcban a kormány kész az önkormányzatok segítségére sietni, és konszolidálni kilátástalan helyzetüket. A javaslat rögzíti, hogy a helyi önkormányzat a feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, valamint a pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A gazdálkodási fegyelem biztosítása érdekében a javaslat előírja, hogy az önkormányzat támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül, amennyiben az önkormányzat nem gondoskodik az adott évi költségvetésének, illetve zárszámadásának elfogadásáról. Ugyanezt eredményezi a beszámolási kötelezettségének elmulasztása is.
A javaslat új alapokra helyezi a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó szabályokat. Az önkormányzatok adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásának felső korlátja az önkormányzat saját bevételének 50 százaléka. Napjaink kihívásaira reagálni tudó, életképes önkormányzati rendszer kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
A fentiek megvalósítása érdekében arra kérem és biztatom képviselőtársaimat, hogy támogassák az önkormányzati törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is csak reagálnék röviden az LMP-s képviselőtársaim hozzászólásához.
Egyértelműen látszik, és kapcsolódik a szabálysértéshez, hogy amikor a sporthuliganizmusról elfogadtuk a törvénymódosítást, visszaesett a sportpályákon a rendbontások száma. Egyértelműen látszik, hogy 25-30 százalékkal csökkent a bolti lopások száma. Nyílt titok lehet most már, hogy megkeresték a sportbizottságot a horgász szakszövetségek ugyanezzel a kéréssel, hogy szigorítsuk az eljárásokat, és esetleg még arra is kérik majd az Országgyűlést, hogy ne szabálysértésként legyen elkönyvelve egy-két dolog, hanem számítsanak nagyobb büntetési tételekre. Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen a szigorítás mellett van a frakciónk is és jómagam is.
Köszönöm szépen.
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttem szóló fideszes és KDNP-s képviselőtársaimmal értek egyet. Ha csak lebontom a területfejlesztést megyékre, akkor ha azt nézzük, például Fejér megyében volt 34 intézményünk, és igazából ahol ezek az intézmények elhelyezkedtek - gyakorlatilag mint intézményfenntartók -, ezekkel volt kapcsolat, amúgy a megyei közgyűlésnek, a megyei hivatalnak más településekkel nemigen. Így viszont az átalakult területfejlesztési munkálatokkal összekötve, területfejlesztési tanácsi szerepeket is átvéve az egész megyét megyénként, globálisan tudjuk áttekinteni, és nem fordulhat olyan elő, hogy az egyik megyének egyik régiós része a másikkal szemben nagyobb fejlődésre tesz szert.
Mondok erre egy példát: ha van egy erős képviselő, mint ahogy a szocialistáknál mondjuk az Ecsődi úr volt, akkor más nem történt nyolc év alatt, csak az ő körzetében volt várossá nyilvánítás, az ő körzetében volt csatornaépítés, az ő körzetében volt útépítés, és Fejér megyének más települései gyakorlatilag nem rúgtak labdába. Ha viszont egy megyei közgyűlésnél, ahova vélhetően minden választókerületből, minden járásból bekerülnek emberek, egy konszenzusteremtéssel, a megye egységes fejlődését szem előtt tartva tudják ezeket a döntéseket meghozni, és a legközelebb eső részhez fognak tartozni a lakossággal való kapcsolattartásban. Ha már el tudtuk érni azt, hogy a megyék igenis megmaradnak - egyrészt a nyolcéves küzdelem és a mostani törvényjavaslat is ezt bizonyítja -, akkor én mindenképpen ezt tartom járható útnak; ugyanez paralel Ékes úrral és Seszták Oszkárral.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban beszélhetünk választott régiókról, mert 2006-ban egyébként választott régiók lettek volna. Megnyertük az önkormányzati választásokat, majd a szocialistáknál lezajlott egy kongresszus, és Lamperth Mónika megnyugtatta önöket, hogy nem kell félni, majd én megszervezem azt, hogy delegálunk oda embereket, többségben leszünk, és ti fogjátok osztani a pénzt. Erről szólt ez. Egyébként e törvénytervezet alapján vissza fogunk térni ahhoz a rendszerhez, hogy valóban demokratikus választások után feláll majd az új megyei rendszer, minden térségből lesznek képviselők, és el fogják tudni dönteni a beérkezett vélemények alapján a megye fejlődési irányát. Meggyőződésem, hogy ezeket ellenőrizni is kell, mint ahogy minden önkormányzatot ellenőriznek. Legyen beszámolási kötelezettség is, mert hisz nem kerülhetnek a megyék még egyszer olyan helyzetbe, hogy a következő ciklus végén megint konszolidálni kelljen őket vagy különböző problémákkal kelljen szembenézniük.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én reagálnék Szilágyi képviselő úr mondataira, és kicsit kapcsolódnék Dorkota Lajos képviselőtársam mondandójához. Jó egyéves egyeztetésen ment keresztül az önkormányzatok között, polgármesterek között, testületek között, hogy hogyan alakuljanak ki a járási székhelyek. Példával szeretném illusztrálni. Például Magyaralmás egyszer döntött úgy, hogy a móri járáshoz szeretne tartozni, majd az utolsó pillanatban, a felső tagozatos osztály miatt, és mivel egyéb tevékenységet Székesfehérváron folytatnak, jelezték, hogy inkább Székesfehérvárhoz tartoznának, és befogadta ezt a törvényjavaslat.
Mondok ennek ellenkező példáját. Iszkaszentgyörgy testülete - nem felhőtlen a kapcsolata Székesfehérvárral, közvetlen határos vele, szinte egy kilométer választja el -, ott úgy döntött a testület a polgármester kérésére, hogy tartozzon a móri járáshoz. De felülvizsgáltuk, olyan közlekedési rendszer van a településen, hogy csak Székesfehérvárról megközelíthető, és itt nem a testület kérését kellett figyelembe venni, hanem a lakosságot, hogy hogyan tudja ezt a hivatalt elérni, és nyilván itt az álláspont az, hogy inkább Székesfehérvár legyen, 2 kilométerre, és nem a 30 kilométerre levő Mór.
(9.50)
Mondok egy harmadik példát: Gánt községe kistérségileg mindenben Bicskéhez tartozik, de Oroszlány és Székesfehérvár között nyílegyenes irányban a buszközlekedés óránként úgy megoldott, hogy kizárólag csak Székesfehérvár megközelíthető, így Gántnak evidens volt, hogy Székesfehérvárhoz tartozik. Tehát összességében azt gondolom, hogy ahogy Dorkota képviselőtársam is jelezte, még jelenleg is folynak a konzultációk, és minden egyeztetést lefolytatunk a legalsóbb szintekig.
Reagálva az önkormányzatok eladósodottságára, azt tudom mondani, hogy számomra egyébként nincs eladósodott fideszes és eladósodott MSZP-s önkormányzat. Vagy jól gazdálkodó önkormányzat van, vagy rosszul gazdálkodó önkormányzat van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Azt gondolom, hogy milyen intézményfenntartással működik egy önkormányzat, attól függ az eladósodottsága. Csak emlékeztetnék - és befejezem ezzel -, hogy 2002 előtt 70-80 százalékos volt az állami normatív támogatás, most pedig 45-50. Ez generálta egyébként a működési hiány felszökését.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenképpen reagálni szeretnék Hegedűs Lorántné képviselő asszony azon javaslatára, hogy minden településre helyi építészt vagy főépítészt javasoljunk. Egyrészt azért, mert finanszírozhatatlan, másrészt azért, mert másképp épül fel a rendszer. A helyi önkormányzat fogadja el mindig a szabályozási, illetve szerkezeti tervét. Ez legalább 30 szakhatóságon keresztülmegy, véleményezi a körzeti főépítész, véleményezi megyei főépítész. Felelőssége abban van a helyi testületnek, hogy olyan szabályozási tervet fogadjon el, amely a település hosszú távú fejlődését biztosítja. Egy-két év alatt rendbe lehet rakni egy csődbe ment települést pénzügyileg, viszont ha egy szabályozási tervet, szerkezeti tervet rosszul fogad el a helyi testület, akkor az 50-100 évre is meghatározhatja a településének sorsát.
Ehhez a helyi testületnek igénybe kell venni szakembereket. Egy szabályozási tervet nem is tud egyébként más cég elkészíteni, csak egy szakcég. Körülbelül 8-9 hónapos folyamaton megy keresztül az összes engedélyeztetési eljárás, legalább 30 szakhatóságon, és ott meghatározzák a település jövőjét. Tehát helyi főépítész minden településen - még egyszer mondom - finanszírozhatatlan. Másrészt, ha egyszer el van fogadva a szabályozási terv, csak az alapján lehet kiadni építési engedélyt, onnantól kezdve az ő munkája már nem valósítható meg. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. 1998 óta veszek részt ilyen bizottságban, ahol véleményezik, elbírálják a szabályozási terveket, és nyilván jelenleg is működik - Mór példáját mondom - egy főépítész. Teljes lefedettséggel bír a környezet, ahová építési engedélyeket adnak ki, és jelenleg is részt vesz ennek a munkájában heti 4 vagy 6 órában, és ez elég neki.
2002 óta meg településfejlesztési bizottsági elnökként gyakran részt veszek ezeknek a szabályozási terveknek, szerkezeti terveknek a felülvizsgálatában, ami általában 5-10 év után kötelező, és ezt a települések meg is teszik. Ezt többször a lakosság elé ki kell függeszteni, megvan ennek az eljárásnak a rendje. (Hegedűs Lorántné közbeszól.)
Én csak arra hívom fel a figyelmet, hogy minden településre főépítészt javasolni - és ebben nem egyezik ezek szerint a véleményünk -, nem tekintem komolynak. Egyrészt nem finanszírozható, másrészt egy bizonyos idő után egy 300-400 fős településen megszűnne annak az oka, hogy ott legyen. Ezt mindenki tudja, aki polgármester vagy aki ilyen bizottságot vezet és többször véleményez vagy elfogad szabályozási terveket, szerkezeti terveket vagy azok felülvizsgálatát. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
TÖRŐ GÁBOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye 6. cikkely (1) bekezdése alapján a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslathoz a következő indoklást kívánom a bizottság nevében hozzáfűzni. Az Országgyűlés elé a méretét tekintve rövid, ám jelentőségét tekintve annál fontosabb törvényjavaslat került. A törvényjavaslat első két szakasza a fiatal sportolókat védi, míg a 3. § az utánpótlásközpontok mozgásterét tágítja azzal, hogy lehetővé teszi a sportvállalkozások számára az alacsonyabb osztályba való nevezési jog átruházását.
Az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága 2012. május 7-én megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt az Országgyűlés által megtárgyalásra alkalmasnak találta, valamint annak elfogadását javasolja az Országgyűlés számára 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett.
(13.00)
A közelmúltban felszínre került néhány olyan szempont és probléma az utánpótlás-nevelés kapcsán, amely indokolttá teszi a sporttörvény módosítását. A megszerzett tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy az utánpótláskorú sportolók felkészítésével, versenyeztetésével összefüggő sportszakmai feltételek teljes körének biztosítása az élutánpótlás-nevelés egyik legfontosabb alapeleme. A kiskorú sportolók érdekeit minden körülmények között kell védeni. Az utánpótláskorú sportolók sportolás közbeni érdekeinek fokozott védelme elősegíti, hogy a kedvezőtlen élmények ne befolyásolják a gyerekeket és a szüleiket a sport helyett más foglalkozások választásában.
A sporttörvény első fejezete rendelkezik a sportoló jogállásáról, ezen belül tartalmazza az amatőr sportolókra vonatkozó szabályokat. Az amatőr sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködés feltételeiben. A jelen szabályozás nem teszi lehetővé a tizennegyedik életévét be nem töltött sportolóval való sportszerződés megkötését - elengedhetetlen, hogy szigorú garanciák mellett ezt lehetővé tegyük. Kiskorú sportoló mint szerződéses fél által megkötött amatőr sportolói szerződés csak a törvényes képviselő kifejezett írásbeli beleegyezésével válik a törvényjavaslat szerint érvényessé. Ez a rendelkezés a kiskorú amatőr sportoló fokozott érdekvédelmének biztosítása mellett lehetővé teszi azt is, hogy a tizennégy év alatti amatőr versenyezőkkel is legfeljebb egyéves időtartamra szóló amatőr sportszerződés kerüljön megkötésre, amelyhez szintén a törvényes képviselő kifejezett írásbeli hozzájárulása szükséges.
A törvény hatályos rendelkezései szerint, ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete, sportiskolája vagy az utánpótlás-nevelést végző alapítványa előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik szervezethez. Ha az amatőr sportoló tagsági viszony alapján sportol, e jogviszony fennállásának időtartama alatt a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül is átigazolhat. Mindkettőhöz a sportoló írásbeli hozzájárulása szükséges.
Minden lehetséges eszközzel biztosítani kell, hogy e kiemelkedően tehetséges fiatal sportolóink lehetőség szerint hazai környezetben, a társaikkal folyamatosan együtt készülve tegyenek meg mindent a magyar sportsikerek elérése érdekében. Ennek egyik gátja, hogy az ügynökök nagy része a tehetségek más hazai klubokhoz és emellett külföldre történő közvetítését sokszor a kellő előkészítés és a szülőkkel történő érdemi egyeztetés nélkül végzik. A törvényjavaslat az elmúlt időszakban tapasztalt negatív tendenciák és visszaélések miatt úgy rendelkezik, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetőek.
A jelenlegi szabályozás alapján a sportszövetség amatőr, hivatásos és vegyes versenyrendszert működtethet. Az amatőr bajnokságban az amatőr sportolók és sportegyesületek mellett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hivatásos sportolók, illetve sportvállalkozások is részt vesznek. (Az elnök ismét csenget.)
Az általam elmondottak kapcsolatban javaslom a tisztelt Háznak a törvényjavaslat támogatását és elfogadását.
Köszönöm. (Czene Attila tapsol.)
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Csak reagálni szeretnék Szilágyi képviselőtársam hozzászólására, amely a 14. életévüket be nem töltöttek szerepléséről szól.
A jelen szabályozás nem teszi lehetővé a 14. életévét be nem töltött sportolóval szerződés kötését. Valóban, és a módosítás pont azt jelenti, hogy szigorú garanciák mellett ezt lehetővé tegyük. Kiskorú sportoló, minden szerződéses fél által megkötött amatőr sportolói szerződés csak a törvényes képviselő kifejezett írásbeli beleegyezésével válik a törvényjavaslat szerint érvényessé. Tehát erre felhívom a figyelmet, hogy igenis szerepel benne a törvényes garancia, mégpedig a szülői garancia.
A 2. §-hoz a hozzászólása gyakorlatilag azt jelentené, hogy az egész sporttörvény-módosító javaslatot kiherélnék - ezt semmiképp nem tudjuk elfogadni.
A 3. §-nál, amit Mile képviselőtársa nevében fogalmazott meg, van egy indító mondat, amit nem vett figyelembe: "a versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha..." És ehhez jön a módosító javaslat: azonos sportágnál ezek a dolgok megtörténhetnek, és igenis azért hoztuk be a sporttörvénynek ezt a módosítási részét, hogy itt azonos sportágban, felmenő rendszerben ez a részlet működhessen.
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt tisztázzuk, hogy a törvényjavaslat a sporttörvényről szól, és nem Bánki Erikről, már csak azért is, mert ő nincs itt, tehát nem érdemes megszólíttatni.
Másodrészt nagyon pozitív hozzászólásnak tartom Pál Béla hozzászólását, mert a 2. §-sal kapcsolatban szinte együtt gondolkodunk, tehát egyetértünk a játékosügynökökkel kapcsolatban, és látszik, hogy Varga László is sokáig részt vett a sportbizottság munkájában, mert ő is hasonlóképpen gondolkodik.
A második törvényt úgy emlegette a harmadik törvénnyel, hogy ha a második törvényt meghagyjuk, akkor módosítsuk a harmadik törvényt. Összességében azt tudom mondani, ha mindhárom törvénymódosító javaslatot nem fogadjuk el, akkor okafogyottá válna a sporttörvény módosítása, gyakorlatilag kiherélnénk, erről szólnak a módosító indítványok, és éppen ezért azt fogjuk azt fogjuk javasolni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a módosított törvényt fogadja el.
Köszönöm szépen.
TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, hogy... - csak valószínű, hogy nagyon sokan itt a profi sportra gondolnak, de itt a törvény az amatőr sportot is szabályozza, és nagyon fontos beszélni arról, hogy eddig is éltek az amatőr sportban is szerződések, akár akadémiákon, akár sportiskolákban is, és ez a módosító javaslat ezt is szabályozza. Tehát ez egy fontos kitétel.
Másrészt nagyon fontos a gyermekkorú sportolókkal és a fejlődésben lévő sportolókkal, hogy esetlegesen a társaikhoz szorosan kapcsolódjanak, és egy felmenő rendszerben, hazai környezetben tudják a fejlődésüket kivívni, és nem esetlegesen olyan ügynök segítségével, aki figyelmen kívül hagyja mind a gyermek, mind a gyermeket nevelő szülő érdekeit, és olyan pályára, olyan lehetőség felé vigye el a gyermek sportkarrierjét, amely nemkívánatos sem a gyermek számára, sem az ország számára.
TÖRŐ GÁBOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A sport- és turizmusbizottság megtárgyalta ezt a törvénymódosító javaslatot, amelynek leglényegesebb pontja egy határidő kitolása, és 12 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja és támogatja. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
TÖRŐ GÁBOR, a külügyi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés külügyi bizottsága 2013. szeptember 23-ai ülésén kijelölt bizottságként a törvényjavaslatot a Házszabály 95. § (1) és (2) bekezdése alapján megtárgyalta és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen a figyelmet.