Felszólalás adatai
206. ülésnap (2001.05.09.), 279. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Szanyi Tibor (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:52 |
Felszólalások: Előző 279 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én egyébként egyetértek azzal, hogy valóban ennek a törvényjavaslatnak a konkrét szakmai vetületeiről váltsunk szót, de azért nem szeretném, ha az elnök urat olyan vád érné bárhonnan is, hogy az itt ma felmerült problémákról nem óhajt a parlament beszélni. Úgy gondolom, azzal kéne esetleg tényleg visszatérni a törvényre, hogy ami itt ma fölmerült, azért azt még jelentősen meg kell vitatni a törvényhozásban, mert az, hogy karácsonykor lépne hatályba ez a törvény... - most körülbelül úgy néz ki a dolog, hogy ezt kérték a szolgáltatók karácsonyra a kormánypárti képviselőktől. Na mindegy, nekem ez nem tetszik, megmondom őszintén, tartok tőle, hogy pereknek néznék elébe, ha most nyíltan kimondanám, hogy mit gondolok, de ha a kormánypárti képviselőktől a cégek karácsonyi ajándékot kérnek, én gondolom, hogy ez a karácsony számukra is fontos mozzanat ebben a dologban. Na mindegy...
Elnök Úr! A számhordozhatóság kérdéséről szeretnék szólni. Ez az egyik olyan kérdés, amelyben a hatályos közösségi jogi szabályozással való összhangot sem sikerült megvalósítani. A számhordozhatóság egyébként gyűjtőfogalom, ide tartozna a számok földrajzi hordozhatósága, különböző szolgáltatástípusok közötti hordozhatósága, valamint a szolgáltatók közötti számhordozhatóság. A jogi szabályozásban azt is célszerű tisztázni, hogy milyen fajta számok legyenek hordozhatóak.
A 97/33/EK irányelv 98/61/EK irányelvvel módosított rendelkezései e sokféle számhordozhatóság közül pontosan kettőnek a megvalósítását írják elő: hordozhatóvá kell tenni a vezetékes távközlő hálózatokon használt földrajzi számokat és a vezetékes hálózatokon használt nem földrajzi számokat, méghozzá mindkettőt a szolgáltatók közötti váltás esetén. A kétfajta szám közötti különbség pedig mindössze annyi, hogy a földrajzi szám használata helyhez kötött, ezért a földrajzi számokat csak akkor kell a szolgáltatók között hordozhatóvá tenni, ha az előfizető a szolgáltatás igénybevételének helyét nem változtatja meg. A nem földrajzi számok viszont a földrajzi helyváltoztatástól függetlenül kellene hogy hordozhatóvá váljanak az új szolgáltató választása esetén.
Tisztelt Elnök Úr! E rövid magyarázat arra szolgált, hogy megvilágítsam: a törvényjavaslat 18. §-ának (1) bekezdésében levő rendelkezés az EK-joganyag szerint kötelező kétféle számhordozhatóság közül csak az egyiket írja elő. Tehát emlékeztetném Szabó képviselőtársamat, ha ő arra gondol, hogy a hatályos EU-joganyagnak megfelelően harmonizált az előterjesztő, akkor ebben a kérdésben garantáltan nem.
A földrajzi számok szolgáltatók közötti hordozhatóságát írja elő ez a bizonyos 18. §, mivel feltétel, hogy az új szolgáltatót választó előfizető a felhasználás földrajzi helyét ne változtassa meg. A másik EK-követelmény, a nem földrajzi számok hordozhatósága ezzel nem biztosított, amire egyébként az iménti rendelkezést módosító javaslatot benyújtó Rogán Antal és dr. Gémesi György képviselőtársaim sem tettek kísérletet, amikor benyújtották a T/3934/190., illetve a 3934/126. számú módosító javaslataikat.
A jogharmonizációs találati arány így e kérdésben 50 százalékos, ami talán nem is olyan rossz, de ha figyelembe vesszük, hogy nem a földrajzi számokhoz, vagyis a hordozhatatlan számokhoz tartozik például az összes zöld szám, kék szám, emelt díjas telefonszám, rövid szám, ebben az esetben az előterjesztő feledékenysége már kórosnak is tekinthető.
A problémáról végül is az is feltételezhető, hogy egyszerű fordítási hiba történt, mert ha - idézem - "vezetékes távbeszélő szolgáltatás esetén a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül" kitétel helyett, mondjuk, "a földrajzi számok esetén a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül" szöveg szerepelne, a rendelkezés ebben az esetben rögtön értelmet nyerne, a jogharmonizáció pedig megvalósulna.
(18.00)
Ezért kérem a jogszabályszerkesztéssel foglalkozó szakértőket, minisztériumi és kormánypárti munkatársakat, ne szégyelljék, vegyék csak kézbe nyugodtan a szótárat! Nagyon sok munkától kímélnék meg az Országgyűlést.
Köszönöm szépen.
Felszólalások: Előző 279 Következő Ülésnap adatai