A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Volt ott azért más probléma is, amikor 2010-ben átvettük a kormányzást. Ha megengedi, az államadósság is nagy probléma volt, hogy önök fölvitték 80 százalék alá, és alig 50 százalék fölött vették át a GDP-hez mérten; de ettől nagyobb probléma volt talán a devizahiteleseknek, több százezer családnak  több millió embert érintett  a kilátástalansága, hogy nem tudott törleszteni. Ezt önök csinálták, önök vitték bele, hogy a magyar családokat eladósítsák.Mondhatnám önnek a rezsicsökkentés kérdését, illetve a magas rezsiszámlák kérdését, amire az első ciklusban lépett a kormány, amelynek a hatása ma is érződik a magyar családok életében. Vagy mondhatnám önnek a több mint 12 százalékos munkanélküliséget, hogy több mint 600 ezer embernek nem volt munkája. 2010-ben erre lépett a kormány a gazdaságfejlesztési támogatásokkal, állami szinten pedig a közfoglalkoztatási rendszer hatékony kialakításával.

Ami az államadósság kérdését illeti, egyértelmű volt a kormány célja: az államadósságot csökkenteni kell; a költségvetési hiányt is és ezzel együtt az államadósság mértékét. Nagyon komoly eredményt tud felmutatni a kormányzat az államadósság csökkentésében, hiszen 70 százalék alá vitte, már most 66 százaléknál járt az államadósság mértéke a GDP-hez mérten. Ezt európai, európai uniós szinten is elismerték, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye  beleértve az államadósság-csökkentést, a költségvetési hiány lefaragását, a GDP növelését  Európa élvonalába tartozott és egyébként tartozik ma is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! A devizahitel kérdését nem lehet másra kenni, hiszen a kormány, az Országgyűlés többsége, önök semmilyen jogszabályt, törvényt nem hoztak annak érdekében, hogy megvédjék a magyar állampolgárokat; nemhogy nem hoztak, hanem még ösztönözték is a szabályozók elmaradásával, a bankok serkentésével. Ezt ne kenje másra! Az, hogy belevittek közel kétmillió embert, szerződést a kilátástalanságba, ez az önök tette és az önök bűne. A devizahitel tekintetében egyébként a kitettségét teljesen megszüntette a magyar állam, hiszen a devizahitelek helyett a magyar lakosság finanszírozza az állampapír plusszal most már jelentős részét az államadósságnak.

Az államadósság csökkentése most is cél, azonban önnek tudnia kell: válság van. Válságidőben a makroszámok átalakulnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen akkor miből finanszíroznánk a védekezést, miből finanszíroznánk a gazdaság újraélesztését? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azért azt tisztázzuk, hogy az önök adóprogramjában, amit 2018-ban a választópolgárok elé tártak, abban többkulcsos személyijövedelemadó-rendszert szerettek volna bevezetni, sok-sok új adónemet, a társasági adót szeretnék emelni, hiszen kétkulcsossá szeretnék újra tenni; zöldadót és rengeteg újféle adót szeretnének bevezetni. Ez nagyon nem passzol azzal, amit ön rendszeresen itt az Országgyűlésben elmond kitartóan  és ezt tisztelem önben , hogy csökkenteni kell valaminek az áfáját, azt soha nem mondja meg, hogy minek, de valaminek az áfáját. De mielőtt folytatnánk az áfavitát, hogy be kelle építeni az adórendszerbe mindennemű termékek, szolgáltatások áfájának csökkentését, szeretném elmondani, hogy 2010 óta több alapvető élelmiszer áfája csökkent. Ezt önnek tudnia kell. Az élőállat, a baromfi, a hús, a hal, a tojás, a tej áfáját csökkentettük 5 százalékra. Az éttermi szolgáltatások áfája szintén csökkent.

És szintén nem illik önhöz, de mégis el kell mondanom, hogy ön vagy az önök párttársai  mivel minden évben szavaztunk valamilyen termék vagy szolgáltatás áfájának csökkentéséről , önök egyetlenegyszer sem szavazták meg itt a parlamentben. Ez politikai kétszínűség, amit ön csinál. Nyilván azt gondolja, hogy az emberek körében népszerű, hogy ön feláll, minden héten elmondja, hogy ej, csökkenteni kell az áfát, de nem mondja meg, minek kell csökkenteni az áfáját, miközben egyébként rengeteg terméknek így is le van csökkentve az áfája; egyébként pedig, amikor meg szavazni kell róla, akkor a parlamentben ezt nem szavazza meg. Hogy milyen okból, azt csak önök tudják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ön kérdést tett fel nekem, akkor én is kérdést teszek fel, ha megengedi. (Csárdi Antal: Ne! Államtitkár úrnak az a dolga, hogy válaszoljon!  Az elnök csenget.) Miért nem szavaztak meg 2012 óta egyetlenegy áfacsökkentési javaslatot sem a parlamentben? Mi ennek az oka? Miért nem szavazta meg a tej áfájának a csökkentését, a tojásét vagy a baromfihúsét? Miért nem szavazta meg? Nem tud rá válaszolni! Nem tud rá válaszolni. Természetes, hogy fontos az áfa csökkentése, de sokkal fontosabb az, hogy az embereknek a jövedelme növekedjen, a nyugdíjak megfelelő módon növekedjenek, a bérek növekedjenek. 2020 első félévében 10 százalékkal növekedtek a bérek Magyarországon. Azt gondolom, hogy ebben a válságos időszakban ez igen jó arány. És egyébként a fogyasztás is folyamatosan nő a válság ellenére. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kormány gazdaságpolitika tekintetében, adópolitika tekintetében jó úton jár. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ahhoz képest, hogy azonnali kérdésének az a címe, hogy „Magyarország mint összeszerelő üzem”  kérdezi. Most én visszakérdezek, hogy melyik zöldséget vagy gyümölcsöt melyik üzemben szerelik össze. Nagy átverésre készült a tekintetben, hogy végül is az élelmiszerárakról beszélt. (Z. Kárpát Dániel: Ilyen egy úriember!) De mielőtt belevágunk a végső kifejletbe, hogy miért nem csökkenti a kormány az áfát, szeretném az ön figyelmét is felhívni, mint képviselőtársáét, aki a múlt héten ugyanilyen kérdésben szólalt föl: a kormány, illetve az Országgyűlés több alapvető élelmiszernek csökkentette az áfáját 5 százalékra, az élő sertéstől a baromfihúson és a tojáson keresztül a halnak, a tejnek az áfáját csökkentette. Viszont amikor a parlament elé terjesztette az Országgyűlés, önök egyetlenegyet sem szavaztak meg, és érthetetlen, hogy szabályos küzdelmet vívnak az Országgyűlésben, hogy most, a válság idején, egyébként amikor az állami költségvetésből 1400-1500 milliárd fog hiányozni a vírus okozta gazdasági nehézségek miatt, ön azzal áll elő, hogy a még megmaradt alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsük.

Természetesen ez egy társadalmi vita alapját képezheti, hogy beszéljünk erről, hogy mikor jött el annak az ideje gazdasági szempontból, költségvetési szempontból, a társadalmi igazságosság szempontjából, hogy hogyan csökkentjük tovább az áfát  nem biztos, hogy válság idején van ennek itt az ideje (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) költségvetési és gazdasági szempontból. Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence tapsol.  Z. Kárpát Dániel: Legalább egyvalaki tapsol!)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy a magyar kormánynak milyen a kkv-politikája, a kis- és középvállalkozásoknak a támogatása hogyan alakul. (Z. Kárpát Dániel: Sajnos igen!) Nem tudom, ön szólal föl? Vagy mi a problémája, hogy állandóan belebeszél a válaszom közben? (Z. Kárpát Dániel: Ne érzékenykedjen, államtitkár úr! Válaszoljon!) Önnek egy dolgot emelek ki  ennyi idő alatt ennyi fér bele , hogy 2010-től hogyan alakult a hitelhez jutás, például annak a kamata. Míg 2009-ben 13,2 százalék volt, most az átlagkamat 2,96 százalék. ’10 és ’19 között 5500 milliárd forint kedvezményes hitel- és tőkeforrás segítette a kkv-k finanszírozását. ’18 végén 5700 milliárd forint hitel- és tőkejellegű finanszírozási állomány volt, amelynek egyharmada mögött állami kedvezmény volt, és 20 százalék államilag támogatott készfizető kezességvállalás van a banki hitelek mögött.

Nézze, hogyha ez nem igazi és valóságos támogatás (Az elnök csenget.), akkor én nem tudok önnel ebben a kérdésben vitatkozni. A kormány támogatja a kis- és középvállalkozásokat. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hát, így néznek ki a dolgok a Belvárosból vagy a Várnegyedből. Azt támadni, hogy a magyar kormány, az Országgyűlés az új építésű lakások áfáját leviszi 5 százalékra, egyszerűen fölfoghatatlan, még ellenzéki képviselőtől is, hiszen a lakásunk a legalapvetőbb szükségletünk. Ahhoz, hogy családot tudjunk alapítani és megfelelő egzisztenciánk legyen, saját lakással kell rendelkezni, így gondolkodik a magyar ember. A kormány ezzel a döntésével a családokat fogja segíteni, sok más egyéb, lakásfelújítást, -vásárlást, -bővítést segítő támogatással. Így néz ki az otthon főzött pálinka adómentesítésének a támadása is. Azért azt elmondanám, hogy ez vidéken másképp néz ki. Amikor néhány gyümölcsfát örökölnek a szülőktől, vagy esetleg egy fiatal család saját maga ültet, akkor bizony az azon termett szilvát, körtét, almát vagy meggyet hasznosítani kell. S mivel ezt nem mindig sikerül elfogyasztani, ezért az az évtizedes vagy évszázados szokás alakult ki Magyarországon, hogy abból pálinkát főznek. (Közbeszólások, zaj.) A kormány már 2010-ben deklarálta, hogy küzdeni fog azért, hogy a magyar embereknek ezt a hagyományát, ezt a szokását elősegítse és adómentesítse. Ezt a harcot sikerült most megnyerni, és 2021-től lesz alapvetően adómentes az otthon főzött pálinka, amely nem kerül kereskedelmi forgalomba, és saját maga által előállított gyümölcsből készül.

Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon sok alapvető élelmiszer áfája 5 százalékos, de mivel az időm lejárt, és nem az ön kérésének teszek eleget, ezt most nem sorolom föl, de még maradt egy percem, és nem ígérem, hogy nem fogom fölsorolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azonnali kérdésben társadalompolitikai célokat kifejteni egy vagy két percben elég nehéz. Viszont politikai célzatú támadást, illetve választ intézni egymáshoz lehetséges, sőt a parlamentben talán szükséges is. Ezért, ön kérdezett, ha megengedi, én is kérdeznék. Újra és újra miért nem szavazta meg a pártja az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését? S akkor most itt sorolnám, ha megengedi. A sertéstőkehúsét nem szavazták meg, a baromfihús áfájának csökkentését 27 százalékról 5 százalékra nem szavazták meg, a tojás áfájának csökkentését nem szavazták meg. Tisztelt Képviselő Úr! Előbb tegye a saját pártját tisztába, beszéljék meg, hogy amikor itt volt a parlament előtt, miért nem szavazták meg ezt a fontos társadalompolitikai célt, és utána kérje számon azt, hogy az önök pártja hogyan gondolja tovább az áfacsökkentést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is tisztázzuk azt, hogy nem jó minisztériumhoz tette fel a kérdését, hiszen 2020. január 1-jétől a foglalkoztatáspolitikáért az innovációért és technológiáért felelős miniszter felel. De megtisztel, hogy ön a pénzügyminiszternél keresi a megoldást a foglalkoztatásra. Azonban úgy gondolom, hogy ha valóban végigolvasta volna az október 29-ei statisztikai jelentést a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről, akkor talán nem tette volna fel ezt a kérdést. Ugyanis valóban úgy van, ahogy mondja: augusztusban csúcson volt a foglalkoztatás, több mint 4,5 millióan dolgoztak, köszönhetően a szezonális hatásoknak, és 35 ezerrel csökkent a szeptemberi foglalkoztatás. Azonban ha ezt hasonlítjuk, akkor azt gondolom, hogy ezzel sem szégyenkezhet a kormány, hiszen egyrészt csökkent a közfoglalkoztatottak száma, másrészt a külföldön dolgozóké is.

A 15-64 éves korosztály aktivitási rátája egy év alatt 0,7 százalékponttal, 73,5 százalékra emelkedett. Ugyanez a szám a 20-64 éves korosztálynál 75,5 százalék, ami meghaladja az Európai Unió stratégiájában meghatározott 75 százalékot. A munkanélküliség egy év alatt valóban nőtt és 4,4 százalékon áll, ami a válságot is figyelembe véve, még az európai uniós számokat is összevetve, igen kedvezőnek tekinthető. Köszönöm szépen.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Az álláskeresési járadék idejének és összegének az emelése egy nagyon régi vita közöttünk. Véleményünk szerint nem ez a megoldás. Nem az a megoldás, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy maradjanak otthon, és hosszabb ideig még nagyobb juttatást fognak kapni azért, hogy ne keressenek munkát, és ne próbáljanak a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Pontosan ezek a számok, amelyeket az előbb ismertettem, bizonyítják azt, hogy a kormány stratégiája jó, jó az új álláshelyre létrehozott támogatási rendszer, és jó a munkahelyeket védő támogatási rendszer is, továbbá a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése is hozzájárul ahhoz, hogy kedvezőbb legyen a foglalkoztatási adat.

Egyébként a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően már 900 ezren részesültek valamilyen munkaerőpiaci képzési vagy egyéb támogatásban. Ez is a kormány foglalkoztatáspolitikai stratégiáját igazolja teljes mértékben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Folytatódik közöttünk az elvi, szemléletbeli vita, amely arról szól, hogy az embereknek egy ősi bölcsesség alapján halat adjunk vagy hálót. Ha valaki halat ad az embereknek, azzal megeteti őket, az emberek jóllaknak, úgy gondolják, minden rendben van. De az igazi segítség mégiscsak az, hogyha megtanítjuk őket halászni, és ehhez adunk hálót és lehetőséget. A jelenlegi kormány ezt a gazdaságpolitikát folytatja; azzal folytatja, hogy nem megszorításokat vezet be, nem adóemeléseket vezet be, nem úgy kezeli a válságot, hanem támogatások bővítésével, a források emelésével, a hozzáférések egyszerűsítésével, adócsökkentéssel, az üzleti környezet javításával és a családok támogatásával.Igen, ezt április óta, a válság megjelenése óta be is vezette. Hiszen a gazdaságvédelmi akciótervnek öt fontos eleme volt. Az első és talán legfontosabb eleme a munkahelyek megőrzése. A munkahelyek megőrzéséhez az állam csökkentett munkaidő esetén támogatást biztosított. Ez egyébként 207 ezer munkavállalót ért el, mintegy 16 ezer cég nyújtott be ilyen támogatást.

Folytathatjuk a sort a munkahelyteremtési lehetőségekkel. Igen, válságban is munkahelyeket kell teremteni, az embereknek munkát kell adni.

(12.40)

Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatási programja biztosította, ahol legfeljebb 800 ezer euró értékben lehet támogatást igényelni. Ez több mint 143 ezer ember munkahelyének megtartásához járult hozzá, tisztelt képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ön szokásához híven nagy hangon támad, de mielőtt fölemeli a hangját, tekintsünk már vissza az önök válságkezelésére, mert az élet ilyen, hogy ön is állami vezető volt, és az önök idejében is bizony válság volt körülbelül tíz évvel ezelőtt. Mit csináltak önök? Megszorítást. Elvették az emberektől a pénzt, a nyugdíjat, a fizetést. Mit csináltak önök? Adóemelést. Tudja, mi lett ennek a következménye? Több százezer munkanélküli, 12 százalékos munkanélküliségi rátával adták át 2010-ben a kormányzást. Tudja, mi lett ebből? Költségvetési csőd, olyan költségvetési csőd, hogy ha nincs az EU és nincs az IMF, akkor fizetésképtelenné válik az ország. Önök eladósították az országot. Kritizálhatja természetesen a kormányt, hiszen önnek ez a dolga, de amikor fölemeli a hangját, akkor egy kicsit tekintsen vissza önmagába, hogy hogy is csináltuk ezt mi! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) S talán akkor egy kicsit halkabban mondaná a kritikáit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, örök vita a baloldal és a kormányzó pártok között a válságkezelésnek a lényege, elmélete, elgondolása. A baloldali válságkezelést, ahogy ön tényekkel alátámasztotta, megszigorításnak lehet nevezni. Megszigorításnak, aminek a lényege az, hogy abban látja a megoldást, hogy az emberek jövedelmét, életszínvonalát csökkenti azáltal, hogy csökken a jövedelmük, a nyugdíjuk, a fizetésük, jelentős áremeléseket hajt végre, ezzel azt remélve, hogy a költségvetés helyzete javulni fog, ugyanakkor a költségvetés helyzetének javulását adóemelésektől reméli.

(15.00)

Ezt a válságkezelést próbálta a baloldal tíz évvel ezelőtt, aminek az eredménye az lett, amit ön is mondott: egymillió munkanélküli, 80 százalék feletti GDP-arányos adósságráta, 10 százalék feletti költségvetési hiány, a rezsidíjak jelentős emelése, a lakosságra terhelése, és ne felejtsük el a devizahitelnek a válság előtti bevezetését és a lakosságra való ráerőltetését. És mi lett ebből? Egy kilátástalan társadalmi és gazdasági helyzet.

A baloldal  egyébként csatlakozva a Jobbik is most már hozzájuk  nem tanult ebből az esetből, és a jelenlegi válsághelyzetben ugyanezt követeli a kormánytól. Lényegében nem válságkezelést követel, hanem a munkanélküliség kezelését követeli. Nem az az elképzelése ma sem a baloldalnak, hogy azoknak az embereknek, akik elveszítik az állásukat, a lehető leggyorsabban munkát, jövedelmet kell biztosítani, ezért aztán nem ismerik el a Fidesz-KDNP-kormány gazdasági döntéseit. Mi ennek a lényege? Az a lényege, hogy a védekezéshez a költségvetési forrásokat biztosítani kell, és a kormány a második hullámhoz is biztosítja az egészségügyi védekezéshez szükséges költségvetési forrást. Nagyon fontos az, hogy a munkahelyeket megőrizzük, hogy a gazdaság működjön, a megfelelő gazdaságvédelmi intézkedéseket képesek legyünk meghozni, és az ehhez szükséges forrásokat szintén biztosítani. Azokat a munkahelyeket, cégeket, vállalkozásokat kell támogatásban részesíteni, amelyek tudják azt vállalni, hogy a munkavállalóiknak, ha csökkentett munkaidőben is, de munkát tudnak adni, a céghez kötik, megtartják, remélve azt, hogy a gazdasági nehézség után egész állásban tudják foglalkoztatni, ugyanígy, mint előtte, és ezzel stabil jövedelmet, munkát biztosítani az adott munkavállaló részére.

De az is nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben ne mondjunk le a beruházásokról, ne mondjunk le az újabb és újabb munkahelyteremtés lehetőségéről. Ezért nagyon fontos az, hogy versenyképesség-növelő támogatást adjunk, amit a KKM végre is hajtott, 904 cégnek adott mintegy 424 milliárd forint értékű beruházási forrást, amivel 155 ezer munkahelyet védenek meg, illetve hoznak létre. November 4-ei döntése a kormánynak, hogy újabb 155 milliárd forintot biztosít beruházások létrehozásának támogatására, exportnövelés céljából külföldön végrehajtott magyar vállalati beruházásokra. Teljesen más az elmélet, más a gondolkodás. Meg kell védeni a munkahelyeket, újakat kell teremteni, meg kell menteni a kisvállalkozásokat, járulékkedvezménnyel, adóbefizetési kedvezménnyel és adócsökkentéssel. De ugyanígy igaz ez a családokra is és a vállalkozásokra is a hitelmoratórium bevezetésével. A hitelmoratórium egyedi Európában és az egész világon, ahogy Magyarországon ez kiterjedt. Ez a különbség a baloldal válságkezelése, ami romba döntötte az országot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a jelenlegi kormány válságkezelése között, amely kiutat mutat a magyar emberek és a magyar vállalkozások számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, én is kérdéssel kezdeném. Kaparós sorsjegyet adotte fel mostanában? Mert egyébként fel lehet adni. Totót adotte fel mostanában? Mert egyébként fel lehet adni. Lottót  ötös vagy hatos lottót  adotte fel mostanában? Mert egyébként fel lehet adni. Tippmixet adotte fel mostanában? Mert egyébként nemzetközileg is, Magyarországon és más országokban is sportversenyek vannak, amelyekre egyébként lehet fogadni. Ez ugyanolyan szerencsejáték. És kérdezem öntől, hogy a totózók, lottózók nyitva lehetneke, ugyanannyi ideig, 7 óráig, mint esetleg a játékkaszinók? Nyitva lehetnek. Akkor most mondja meg, hogy ön a szerencsejátékok között hogyan tesz különbséget? Melyik az, amelyik ön szerint alkalmazható, nyitva lehet és fel lehet adni, és melyik az, amelyiket nem lehet? Esetleg a tulajdon alapján? Hogy az egyik esetben az állam a tulajdonos, míg a másik esetben nem az állam, hanem magánszemély vagy magáncégek a tulajdonosok? Szerintem ez nem helyes megközelítés.

Én azt gondolom, hogy ha ilyen döntés született veszélyhelyzetben, amit egyébként nem a Pénzügyminisztérium hoz meg, hogy igenis lehet szerencsejátékot játszani, akkor ne tegyünk aközött különbséget, hogy az egy kaparós sorsjegy és állam által szervezett, vagy esetleg egy játékkaszinó, amely egyébként a szabályok betartása mellett  a nyitvatartási időre gondolok, és egyéb más szabályok betartása mellett  ugyanúgy működik, mint a totózó, lottózó vagy azok a helyiségek, ahol egyébként fel lehet adni ilyen szerencsejátékot, de nem minősül totózónak, mert azok is kinyithatnak, és azokat is fogadhatják a játékszervezők. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ez nem igaz, hogy nem segítünk a vállalkozásoknak, a kisvállalkozásoknak. A katásoknak nem kellett járulékot, adót befizetni, a vendéglátósoknak nem kell most az alkalmazottaik után járulékot fizetni, megkapják a szálláshelyek az árbevételük 80 százalékát, amelyek le voltak foglalva, és sorolhatnám egyébként egy percen túl is ezeket az intézkedéseket, amelyeket persze ön nem néz semmibe és nem ismer el. De mondok én önnek egy példát a mai napról, hogy mi is az a kettős mérce  mert az volt az azonnali kérdésének a címe. Tudja, mi a kettős mérce? Amit maguk csináltak ma.

Elmondom, hogy mit csináltak ma. Volt két mentelmi jogról történő szavazás. Az egyik egy párbeszédes hölgy, aki baloldali, szövetségesnek minősül. Hogy szavazott a Jobbik? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Egy pedofilügy…) Nem adja ki. Ugyanolyan magánvádas rágalmazási ügy. Míg hogy szavazott a kormánypártira, Simonka Györgyre? Azt pedig kiadta. És ezt ön csinálta! (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Na, ez a kettős mérce, uram, nem az, amit mi a szerencsejátékkal csinálunk! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni, hogy Borsod megye 7. választókörzetében az elmúlt fél évben 25-30 céget látogattam meg, és érdeklődtem a gazdasági helyzetük felől. Tehát engem azzal ne vádoljon, hogy én nem tudom, hogy mi van esetleg, mondjuk, Dél-Borsodban ezekkel a cégekkel. Én elmondom önnek, mi történt. Valóban az történt, hogy április-május hónapban mélyponton volt a gazdaság, és mélyponton voltak a megrendelések, és mindenki kereste a kiutat, azt szerette volna elkerülni, hogy az embereket végleg el kelljen küldeni, kilátástalan helyzetbe hozni őket is; egyébként a saját cégüket is, mert ha az embereket elküldik, és utána visszajön a megrendelés néhány hónap múlva, akkor nincs munkaerő, és nem tudják előállítani azt az értéket, amit megrendeltek tőlük. Ilyen kétségek között volt a cégeknek jelentős része. Ők többségükben üdvözölték azt a kormányzati intézkedést, miután részmunkaidőre támogatást nyújtott az állam. Több cégnél azt is üdvözölték, hogy a beruházásokra is kapnak támogatást, könnyebben, mint a válságidőszak előtt, és nagyobb összeget. Ehhez az Európai Unió is hozzájárul.

(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben dr. Vinnai Győző váltja fel.)

Én azt gondolom, téves az, amit ön mond, hogy a magyar kormány rosszul gondolkodott, és nem segített az embereken, hiszen azzal, hogy a cégeken segített esetleg beruházást megvalósítani, vagy az embereken a bértámogatással, akkor mindenképpen azt a gondolkodásmenetet követte, hogy igenis legyen, maradjon meg a munkahely nehéz időben, válságos időben is. Úgy gondolom, hogy a második, harmadik negyedévi adatok egyértelműen bizonyítják, hogy sikeres volt a kormánynak ez a féle gazdaságpolitikai gondolkodása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Örök vita az álláskeresési járadék összegének és folyósítási idejének a megnövelése. Azt gondolom, egyértelmű választ adtunk már arra, hogy a mi gondolkodásunk nem ebben az irányban van, hanem abban, hogy az emberek tartsák meg a munkahelyüket, ha pedig nem sikerült, akkor meg lehetőség szerint próbáljanak a munkaerőpiacon minél hamarabb munkát találni. Munkát. Ami pedig a foglalkoztatási számokat illeti: a szeptemberi foglalkoztatási statisztika szerint 35 500 fővel csökkent az előző évhez viszonyítottan a foglalkoztatottak létszáma. Sajnálatos, hogy ez megtörtént, mert csökkent, de azért nem olyan mértékű a csökkenés, mint ahogy az az ön hangjából esetlegesen kikövetkeztethető.

Van feladat, meg kell őrizni a munkahelyeket, támogatást kell adni továbbra is, új munkahelyeket kell létesíteni. A kormány éppen ezen az úton halad. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A javaslatról azt szeretném elmondani, hogy semmilyen előterjesztés nincs róla, azt a kormány nem tárgyalta. Egyértelmű választ a javaslatra, hogy az támogatható vagy nem, vagy részben, akkor lehet adni, ha Magyarország Kormánya egy ilyen horderejű javaslatot megtárgyalt, és arról meghozta a döntést. Ezzel a kérdésére részemről legalábbis megadtam a választ. Azonban  van még néhány másodpercem  szeretném az ön figyelmét is felhívni, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés egy igen komplex feladat, és mindenkit, aki Magyarországon él, működik, arra ösztökél, hogy vegyen részt a védekezésben, vegyen részt így vagy úgy, ki hogyan tud, a gazdasági szereplők, a vállalkozások, maga az állam, és természetesen az önkormányzatok is.

Tehát amikor az önkormányzatok részéről, mondjuk, a gépjárműadó egy bizonyos százaléka bekerül a központi költségvetésbe, az egy önkormányzatok által adott hozzájárulás a központi kiadásokhoz a védekezésben.

Azt gondolom, hogy a kormány mindent megtesz. Mondok önnek egy példát. Például november hónapban 416 milliárd forint összegű támogatásról, adócsökkentésről, családügyi intézkedésről döntött. Ebből az összegből is látszik, hogy mindent megtesz a kormány annak érdekében, hogy a gazdaság életképes maradjon, hogy a családok a lehető legkevesebbet érezzék ilyen válság idején is az egzisztenciájuk tekintetében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak megismételni tudom magam. Tehát én nem tudok erről dönteni, és a jelenlévők sem. Ha van ilyen javaslat vagy lesz ilyen előterjesztés, azt a kormány fogja megtárgyalni. És nekem ne adjon olyan szavakat a számba, amiket nem mondtam.Viszont említett önkormányzatokat. Én is említek önnek egy önök által nagyon támogatott főpolgármestert és önkormányzatot, a fővárosit. A mai napon derült ki, hogy a főváros iparűzésiadó-bevétele az első tíz hónapban már elérte az előző évi egész évi szintet, 99,2 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az a siránkozás, az a panaszáradat, a kormányt egy fejőstehénnek, egy adakozónak néző főpolgármesteri szemlélet megbukott. A fővárosnak van iparűzésiadó-bevétele, az már bizonyított, mert a főjegyző maga írta meg a kormányzati embernek azt, hogy igenis az adóbevétel befolyt, és a főváros tudna gazdálkodni, ha akarna. Ezt ajánlom az ön figyelmébe. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönjük szépen a tájékoztatást, hogy mi történt tíz évvel ezelőtt, azonban ön nem folytatta a történéseket. Említette ezt a bizonyos törvényt, ez a CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szól, amelyet azért hozott létre az Országgyűlés, hogy a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe átlépő pénztártagok vagyonelemeit kezelje. Az alap legfontosabb deklarált célja az államadósság csökkentése volt, amit egyébként teljesített is, a vonatkozó törvény rendelkezései értelmében ugyanis az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételeket a költségvetésbe kellett befizetni vagy az államadósság csökkentésére kellett fordítani. Emellett az államadósság-csökkentés az átvett magyar állampapírok bevonásával is megvalósul. Működése során az alap által átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű  ön is említette ezt az összeget  készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg.

Ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe, összességében tehát 2500 milliárd forinttal mérséklődött az alap tevékenysége által az adósságállomány. A kitűzött adósságcsökkentési célt tehát teljesítette az alap, sőt ennek hatásaként több mint 280 milliárd forint kamatmegtakarítást ért el az állam számára. Ez összességében közel 10 százalékpontos adósságráta-csökkentéssel ért fel.

És ne feledjük el, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP-kormány GDP-arányosan több mint 80 százalékkal vette át az államkasszát, annyi volt a hitelállomány (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), amit a szocialista-szabaddemokrata kormány átadott 2010-ben. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Istenigazából nem értem, hogy ez a viszonválasz most mire is vonatkozott, hogy mit is kritizált meg a képviselő úr.

(17.40)

Tehát az emberek azt választották 97 százalékban  ön is elmondta , hogy az államra bízzák a pénzüket, és az államtól várják a nyugdíjukat. Ezt a döntést el kell fogadni akkor is, ha önöknek még tíz év elteltével sem tetszik.

Egyébként pedig az, hogy nem számolt el a kormány ezzel a pénzzel, ez képtelenség, ez nem igaz. Azért nem igaz, mert volt 2010. évi beszámoló, költségvetés a parlament előtt. Volt 2011-es zárszámadás, beszámoló a parlament előtt. Úgy, ahogy minden évben az Országgyűlés megtárgyalja, majd elfogadja ezeket a zárszámadásokat, a beszámolókat, ugyanezekben, amelyekben erről elszámolt a kormányzat, ugyanúgy benne volt, tehát az önök részéről ugyanúgy megvizsgálhatták, ellenőrizhették (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és szavazhattak, hogy elfogadják vagy nem fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Én is olvastam ezt a privatbankar.hu-cikket. Elmondom önnek, hogy mi benne a trükk. Az a trükk, hogy ez a cikk valóban KSH-adatokra alapozva a nyugdíjakat a jövedelmekhez hasonlítja. A nyugdíjasok életét nem az határozza meg, hogy az ő nyugdíjuk az egyébként munkahelyen keresőknek a jövedelméhez hogyan aránylik, mert ha így nézzük, önnek persze a számok alapján igaza van. Tudja, hogy kell nézni? Úgy kell nézni, hogy a nyugdíjas miből tud megélni, mennyivel növekszik a nyugdíja, és mennyiből tudja megvenni az árukat, a szolgáltatásokat. Hogyan létezik az, hogy az ön állításával szemben az elmúlt tíz évben, 2011 és 2020 között a nyugdíjak 39,6 százalékkal nőttek, az alacsony inflációnak köszönhetően a vásárlóértékük az elmúlt kilenc évben 10 százalékkal nőtt?! Nem szegényedtek a nyugdíjasok, hanem pont fordítva, több pénzük volt, többet tudtak költeni az életükre, az egzisztenciájukra.

Ugyanez a szám az ön mellett ülő szövetségeseknél, a Gyurcsány-Bajnai-kormánynál  lehet rajta nevetni  10 százalékkal csökkent. Ha ezt a felszólalást ön elmondja 2010 előtt úgy, hogy ott ül Gyurcsány Ferenc, valószínűleg minden szava igaz. De ez így nem korrekt és nem igaz, nem a jövedelmekhez kell viszonyítani a nyugdíjakat, hanem a nyugdíjat önmagával, mennyivel növekszik, és egyébként a vásárlóértékét. A Fidesz azt mondta, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt minden évben teljesítette. Ez nem igaz, hogy elszegényedés jellemzi a nyugdíjasokat. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(18.00)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Megdöbbenek képviselő asszony indulatán, egy tapasztalt képviselőről van szó. Egyszer az árakkal van problémája, a zöldség árával, egyszer a nyugdíjasréteg elszegényedésével van problémája. Maga sem tudja, csak elmondták neki, hogy föl kell szólalni, hogy a nyugdíjasok rosszabbul élnek, és ennyi. (Tordai Bence: Szégyen, gyalázat!  Z. Kárpát Dániel: Ez nem a Fidesz!) A valóság egyébként… Tessék oda melléülni nyugodtan, nyugodtan üljön oda mellé! (Z. Kárpát Dániel: Ne osztogasson tanácsot!  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Folytassa, államtitkár úr! Államtitkár úr, folytassa! (Z. Kárpát Dániel: Ne osztogasson nekem tanácsokat!)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Még egyszer? (Z. Kárpát Dániel: Ne tévessze el a műfajt!  Tállai András nevet.) Köszönöm szépen. Azt tudom mondani, hogy 2020-ban a januári nyugdíjemelés 2,8 százalék volt (Z. Kárpát Dániel: Mit képzel magáról?  Schmuck Erzsébet közbeszól.), és az 1-8. havi adatok alapján a nyugdíjas fogyasztói árindex várható mértéke 4 százalék, és ez alapján kapják a nyugdíj-kiegészítésüket november hónapban a nyugdíjasok. (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.  Az elnök csenget.) Tehát ebben az évben is teljesíti a Fidesz, amit vállalt, hogy a vásárlóértékét a nyugdíjaknak megőrzi, még akkor is, hogyha az LMP és a Jobbik összeborult, és egy listán fog indulni. (Derültség a Jobbik soraiból.  Taps a kormánypárti sorokból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megtisztelő, hogy ön a 2021-es költségvetés miatt aggódik, miközben egyébként még 2020-at sem zártuk le. A 2020-as költségvetésért, hála istennek, nem aggódott, ez azt jelenti, hogy egyetért azzal, amit a kormány a 2020-as költségvetés kapcsán a járvány kezelésével kapcsolatban tett.

(11.20)

Szeretném felhívni az ön figyelmét, tisztelt képviselő úr, hogy járvány van, válsághelyzet van, nehéz helyzetben van a világ, Európa és benne Magyarország is, mind egészségügyileg, mind gazdaságilag, mind költségvetésileg. Éppen ezért alakította ki az ország és más országok is a különleges jogrendnek a rendszerét, amely azt teszi lehetővé, hogy válsághelyzetben a döntések gyorsabban, akár fél órán, órán belül, azon a napon megszülessenek, amikor azokat kigondolták és amikor azok szükségesek. Így vagyunk a költségvetés módosításával is, a források átcsoportosításával. (Csárdi Antal közbeszól.)

Nyilvánvaló, hogy az év második felében a legfontosabb kérdés az volt, hogy a járvány egészségügyi kezelésére megfelelő forrásokat tudunke biztosítani. Ez, úgy érzem, úgy gondolom, sikeres volt. A Járvány Elleni Védekezési Alapban 643 milliárd forint került biztosításra, ez fedezi mindazokat a kiadásokat, amelyek a járvány elleni védekezéshez szükségesek mind az eszközbeszerzés terén, mind a bérnövelés terén, például az egészségügyi szakdolgozók 20 százalékos novemberi béremelését fedezi, az egészségügyi dolgozóknak járó bruttó 500 ezer forintos kiadást is jelenti, ami 101,3 milliárdot jelentett az országnak. És fontos volt, hogy a gazdaság elleni védekezésnek is megteremtsük…  a gazdasági csőd, válsághelyzet segítésére (sic!) is megteremtsük a megfelelő alapot, ez a bizonyos Gazdaságvédelmi Alap. A Gazdaságvédelmi Alapba a kormány átcsoportosításokkal mintegy 1366 milliárd forintot csoportosított át, ebből finanszírozza a munkahelyek megtartását, megőrzését, új munkahelyek létesítését, beruházások, fejlesztések megvalósítását. A kormány nem kezelni próbálja a munkanélküliséget, hanem azt elkerülni. Ez a gondolkodásmód vezet oda, hogy a Gazdaságvédelmi Alapba ilyen jelentős összeget sikerült, kellett átcsoportosítani.

Tisztelt Képviselő Úr! A 2020-as költségvetést kell először lezárnunk. A 2020-as költségvetés kapcsán az Európai Unió is kimondta, hogy engedményt tesz, nem fogja megkövetelni a költségvetési hiány betervezett mértékét egyetlen országban sem, hiszen válsághelyzet idején az Európai Unió  nem úgy, mint a hazai ellenzék  együttműködő és elnéző az országokkal. Ezt használata ki Magyarország is, ezért tudott jelentős forrásokat teremteni a védekezésre mind gazdasági, mind egészségügyi értelemben.

Ami pedig a 2021-es költségvetés iránti aggódását illeti, legyen nyugodt, a költségvetési bevételek, amelyeket az ország, a Pénzügyminisztérium, a kormány el tud érni, azok be fognak folyni, azokat be fogja szedni. A januári-februári, év eleji költségvetési rendszer működése biztosított. Azt, hogy a 2021-es költségvetésben milyen módosítások, változások szükségesek, azt a kormánynak még van ideje eldönteni és megfelelő időben az Országgyűlés elé terjeszteni. Attól, hogy tudjuk, hogy a 2021-es betervezett költségvetési hiány valószínűleg magasabb lesz, attól az ország működőképes marad, és elegendő lesz a következő év folyamán módosítani a valós folyamatokhoz a 2021-es költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Először is azt az állítását kell cáfolnom, hogy én kinevettem a nyugdíjasokat. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ön 66 éves politikusként, nőként ehhez folyamodik, hogy kamuvideót készít a képviselőtársáról, azt próbálja bizonygatni, hogy én a felszólalásom közben a nyugdíjasokon nevettem, miközben egyébként itt a jegyzőkönyv bizonyítja, hogy nem így van, hiszen Z. Kárpát Dániel felé fordultam, és őt figyeltem, hogy mit mond nekem, és istenigazában rá nevettem. Ezt ő biztos tudja tanúsítani. (Z. Kárpát Dániel: Meghatározóan.) Nem értem ezeket a politikai módszereket, de ön tudja, hogy nyugdíjaskorában milyen módszerekhez folyamodik.Először is egy jó hírrel kell kezdenem: a decemberi nyugdíjakat a nyugdíjasok előbb kapták meg. Akinek bankszámlára érkezik, a hó 12. napja helyett 2-án már megkapta ezt a nyugdíjat, pontosan azért, hogy tudjon karácsonyra vásárolni. Akik pedig postai úton kapják meg, ettől az időponttól kezdődik a nyugdíjak átadása számukra. Ezzel pontosan azt bizonyítja a kormány, amit ön kér.

Ön persze ellenzéki politikusként könnyedén mondja azt, hogy de még a 13. havi nyugdíjat is hozzuk előre, ön nem felel a költségvetés egyensúlyáért, nem felel a költségvetési hiányért, nem felel a nemzetközi megítélésért.

Önnek persze igaza van, és ebben egyetértünk ezek szerint, hogy a 13. havi nyugdíjra szükség van, és a kormány azt mondja, hogy a 13. havi nyugdíjat vissza kell adni a nyugdíjasoknak, vissza kell adni olyan formában, hogy az első egynegyedét 2021 év elején, 2022-ben a felét, és 2023-ban pedig az utolsó negyedet. Erről beszéljünk inkább, hogy a 13. havi nyugdíjat végre a jelenlegi kormány visszaadja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! A Fidesz 2010-ben azt vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét. Nehogy azt gondolja, hogy ez akkor olyan könnyű ígéret volt. Azért nem volt könnyű ígéret, mert az ön szövetségestársuk, Gyurcsányék és Bajnaiék  Medgyessyvel együtt  nem tudták teljesíteni két cikluson keresztül, 8 százalékkal csökkent az idő alatt a nyugdíjak vásárlóértéke. Jelenleg a Fidesz-kormány alatt minden évben teljesül, hogy a nyugdíjak magasabb összegűek, mint az áremelés mértéke. Az elmúlt tíz évben éppen 10 százalékkal növekedett a nyugdíjak vásárlóértéke, és azt tudom önnek ígérni, hogy 2021-ben 3 százalékos inflációval és nyugdíjemeléssel számolva ugyanúgy teljesülni fog, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét a jövő évben is meg fogjuk őrizni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A probléma onnan ered, hogy kétféle gondolkodásmód van az ország irányításáról, a települések irányításáról, a gazdaságpolitikáról, a költségvetési politikáról és bizony a válság kezeléséről is. Ez a kétféle gondolkodásmód abban különbözik, hogy míg a Fidesz-KDNP-kormány válsághelyzetben is a munkahelyek megtartása és a munkahelyek teremtése mellett kardoskodik, és a döntéseket ebből a szempontból hozza meg, addig a baloldal, ha hatalomra jut, egyrészt a jobboldali konzervatív önkormányzat vagy kormány által meghagyott pénzt és forrásokat elkölti minél hamarabb, és azt követően pedig, látva, hogy baj van és a hiányt be kell tömni, azonnal adóemelésben gondolkodik.

Adóemelésben gondolkodik a baloldal akkor is egyébként, ha nincs válsághelyzet, nincs nehezebb helyzet, hiszen a válságban nehezebb a helyzete az önkormányzatok költségvetésének, az önkormányzatok gazdálkodásának is. Eleve kevesebb adóbevétel jön be, és más kiadásokra is kell adni, félretenni; járványügyi kiadásokra gondolok itt elsősorban. Ezért kell rávenni az önkormányzatokat, a baloldali önkormányzatokat, amelyek már megtették vagy meg akarják tenni az adóemelést, ezért volt szükség a különleges jogrendben kormányrendelet által bevezetett intézkedésekre, amelyeknek az a célja, hogy nem engedik, hogy a baloldali önkormányzatok azt a fajta gondolkodásmódot érvényesíteni tudják, hogy csak az adóemelés a bajokra a megoldás. Ez nem igaz. Van más megoldás is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.00)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Elfogadhatatlan, hogy az emberekre még nagyobb terhet kívánnak róni ezek az önkormányzatok. És ebből én is kiemelnék egyet, a Fővárosi Önkormányzatot, amiben teljesen elfogadhatatlan Karácsony Gergely gondolkodása, hogy az itt lévő vállalkozásokat külön, a fővárosban működő vállalkozásokat külön megadóztatja. Ezzel veszélybe sodorja a kormány adócsökkentő politikáját is, hiszen (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Magyarország megítélése ebben a tekintetben pozitív, hiszen a társasági adó a legkisebb mértékű, a személyi jövedelemadó az Európai Unióban a második legkisebb mértékű. Magyarországon az adóztatási környezet megfelelő, és befektetéseket csábít ide. Karácsony Gergely ezzel a felvetésével ezt veszélyezteti. Az ország megítélését veszélyezteti az adóemelési javaslatával. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A felszólaló a magyar kormány gazdasági döntéseinek hatását kritizálta a válsághelyzetre vonatkozóan, azt állítva, hogy a munkavállalókkal nem foglalkozott a kormány, és ezáltal nehéz helyzetbe hozta őket. Én azt gondolom, ezt alapjaiban lehet cáfolni. Azért lehet cáfolni, mert a gazdasági válság első hullámát illetően a magyar kormány volt az, aki a GDP több mint 20 százalékát szabadította fel arra a célra, hogy megmentse a magyar vállalkozásokat, a magyar gazdaságot. (Z. Kárpát Dániel: Hány év alatt?  Bangóné Borbély Ildikó: Hogyan jött ki ez a szám?) Ez azt jelentette, hogy a munkahelyek megmentése érdekében jelentős állami támogatást adott a munkavállalók részére, majd pedig az új munkahelyek létesítésére szintén az ITM által kiírt pályázatokra lehetett benevezni. Ezt követően pedig a KKM irányításával új beruházásokat kezdett el finanszírozni a kormány.Úgy gondolom, a kormány nem háborúzik, hanem a magyar emberek érdekeit védi meg, és akkor, amikor ön ezt háborúnak nevezi  az Európai Unióval szembeni vétót, a magyar kormányfő elmondta, valószínűleg meg fogjuk tenni , akkor az nem háború, hanem az a magyar emberek védelme, ugyanis az európai uniós forrásokat nem lehet más országok európai parlamenti képviselőinek gondolataira, felvetéseire bízni. Az európai uniós források minden Unió-tagot, -országot ugyanúgy megilletnek mindenféle politikai és egyéb feltétel nélkül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Hát, három perc alatt elég sok kérdést felvetett itt, végül eljutottunk a devizahitelesekhez. Ha megengedi, még egy témával visszatérnék az előző felvetésére, hogy miért volt szükség 900 milliárd forint felvételére. Ha önök figyelnék azt, hogy milyen a finanszírozási terve Magyarországnak, és figyelnék, hogy mennyi hitelt kell törleszteni 2021-ben, és ez a devizahitel vagy kötvény lényegében ezt pótolja, és olcsóbban, mint ahogy vissza kell fizetni 2021-ben a kölcsönt, akkor valószínűleg nem bírálnák. De ha esetleg végignéznék azt, hogy mely országok tették ezt meg az elmúlt időszakban, akkor sem illetnék kritizálással.Ami pedig a devizahiteleseket illeti: ez a kormány tett a legtöbbet azért, hogy megszűnjenek a devizahitelek, és azok a családok, amelyeket a Gyurcsány-Bajnai-kormány ilyen helyzetbe hozott, kijöjjenek a válságból, és újra normális életet tudjanak élni, ezért a kormányt kritika nem illeti. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Z. Kárpát Dániel: 13 ezer kilakoltatással?)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ahogy ön is elmondta, két gondolkodásmód, két hitvallás találkozik egymással: a jelenlegi kormányzó Fidesz-KDNP-é, aki 2010 óta, a kormányváltás óta az adócsökkentésre esküszik, és azt végre is hajtja, míg a baloldali kormányok, de nem csak a kormányok, ugye, jelenleg az önkormányzatok pedig az adóemelésre esküsznek. Bármilyen gond, nehézség adódik az országban vagy egy településen, arra az a válasz, az a megoldás, hogy adót kell emelni, több pénzt kell beszedni az emberektől, a vállalkozásoktól, és így kell megoldani a problémát.

A Fidesz nem ezt vallja, hanem az adócsökkentés politikáját, ami az elmúlt tíz évben bizonyított, hiszen gazdasági teljesítményünket tekintve az Európai Unió első felébe tartozunk, és az ennek köszönhető, hogy mertünk, bátrak voltunk adót csökkenteni akkor is, ha válság van, akkor is, ha nehézség van, mert ezzel arra ösztökéltük a vállalkozásokat, az embereket, hogy többen többet termeljünk.

Sajnos, ahogy frakcióvezető úr is elmondta, meg kell védeni az országot most is, és a kormány ezért hozta azt a kormányrendeletet a veszélyhelyzetben, hogy 2020. január 1-jétől nem alkalmazható az adóemelés, az önkormányzati adóemelés. A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne engedje az önkormányzatokat és benne a baloldali önkormányzatokat, hogy nyakló nélkül adót emeljenek, és a válság adta nehézségre ilyen választ adjanak, hogy az embereket és a vállalkozásokat újra elkezdjék sanyargatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön is mondott egy rossz, baloldali önkormányzati példát, én a Fővárosi Önkormányzat példáját, a leggazdagabb magyar önkormányzat példáját hoznám ide, hiszen a főváros 217 milliárdos adósságkonszolidációban részesült, és a 2014. év végére megszűnt az adósságállománya. A Fővárosi Önkormányzatnak 2020 harmadik negyedévében az állampapír-állománya 134 milliárd forint volt  134 milliárd forint! , a pénzeszköze pedig a harmadik negyedév végére 90,1 milliárd. Több mint 200 milliárd forint pénzeszközállománya van a fővárosnak, ennek ellenére a főpolgármester azt mondja, hogy a fővárosban adót kell emelni; adót emelni, és ezzel teljesen tönkretenni a magyar kormányzati gazdaságpolitikát, ami éppen ennek az ellenkezője, hiszen ha a fővárosban adót emelnek, akkor az igaz az egész országra.

Nem fogjuk engedni, és a főváros pénzügyei is rendben vannak, igenis nem siránkozni kell, hanem gazdálkodni a fővárosban is! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenképpen érdekes az ön vagy önök javaslata, hogy szektoronként állapítsunk meg munkaszüneti napokat. Ez önmagában is roppant érdekes dolog, hiszen melyik az a szektor, amelyikben igen, melyik, amelyikben nem, mit fognak mondani azok, akiknek dolgozni kell a két ünnep között, és mit fognak mondani azok, akik meg örömmel veszik, hogy nem kell. De van ennek más vetülete is, hiszen ezáltal a hivatalos munkanapok száma  amit a munka törvénykönyve módosításával lehet elérni  ezzel csökkenne. Jelzem, hogy a munkaadói érdekképviseleti szervezetek évek óta ellenzik a munkaszüneti napok számának a növelését. Egyébként, ha az Európai Uniót megvizsgáljuk, akkor a középmezőnyben helyezkedünk el ilyen tekintetben.Folytatva a makroszinten való megvizsgálását ennek a javaslatnak, azt is látnunk kell, hogy egy munkanapnak a kiesése  én értem, hogy a két ünnep közötti munkanapokra ezek a számok nem teljesen igazak  GDP-kiesést okoz, ami mintegy 50-70 milliárd forint is lehet naponta, 0,15 százalékkal számolunk. És ha tovább vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ez csökkenti a munkaidőalapot, így az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értéket, vagyis csökkenti a termelékenységet, ugyanakkor pedig növeli a bérköltséget, és ezáltal rontja a versenyképességet.

Tehát összességében, az ön javaslata, képviselő úr, makrogazdasági szempontból nem támogatható, hiszen láthatja, hallhatja, hogy az csak negatív dolgokat hoz a magyar gazdaság tekintetében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(17.30)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az elmondottakból is, amit a két percben elmondtam, kihallatszik, hogy nem tervezünk ilyen rendeletet, hiszen azon túl, amit ott elmondtam, hogy milyen hatással van a gazdaság egészére, még a költségvetésre is komoly hatással van, hiszen egyrészt ez bevételkiesést jelenthet, másrészt pedig a határozati javaslatban leírták, ugye, hogy költségvetési támogatást is lehet adni vagy adható azoknál az ágazatoknál, ahol ez bevezetésre kerül, tehát még költségvetési kiadást is generál.Tisztelt Képviselő Úr! Az a véleményünk, és nekem személy szerint is az a véleményem, hogy ezt bízzuk a munkáltatókra. Több évtizedes hagyomány alapján már kialakult, hogy hogyan kezelik a két ünnep közötti időszakot (Az elnök csenget.), és ez, azt gondolom, a munkavállalónak is és a munkáltatónak is megfelel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kicsit nehéz az önök gondolkodását megérteni, hiszen ha jól értem, most nem azt bírálta, hogy a kormány rosszul kezeli a járványt, rosszul kezeli a gazdasági válságot, hanem azt bírálja, hogy miért nincs már itt a ’21-es pótköltségvetés. Amikor pedig pótköltségvetést csinálunk, akkor az a probléma, hogy „miért csinál a kormány pótköltségvetést, mi előre megmondtuk, hogy így meg úgy, meg amúgy”. Most, hogy azt nem tudja bántani, hogy a kormány milyen költségvetési és gazdasági döntéseket hoz, azzal próbálja támadni a kormányt, hogy a ’21-es költségvetést 2020. december közepén miért nem módosította. Tisztelt Képviselő Úr! Ön is jól tudja, hiszen a felszólalásában is elmondta, hogy válság van, világjárvány van, minden ország a világon, Európában azzal küzd, hogy hogyan kezeli a járványt, hogyan kezeli egészségügyi szempontból és hogyan kezeli gazdasági visszaesés, gazdasági nehézségek kezelésének szempontjából.

Magyarország nem kezeli rosszabbul, sőt kicsit talán jobban is, mint esetleg más országok. Ha összehasonlítjuk az európai uniós országokkal a várható, például a 2020-as költségvetésnek a GDP-visszaesését, azt láthatjuk, hogy Magyarországon ez el fogja érni várhatóan a 6 százalékot. Jelzem, hogy a konvergenciaprogram készítésekor már 3 százalékos visszaeséssel számoltunk, és ez valóban nagyobb lesz, mintegy 6-6,5 százalék várható.

Ami a hiány kezelését illeti: igen, 2020-ra a rendkívüli kiadások miatt 8 százalék fölé is mehet a költségvetés hiánya, de ez szintén nem egyedi, hiszen az Európai Unió átlaga is meghaladja a 8 százalékot, 8,3 százalék, a visegrádi országok hiánya pedig 8,2 százalék lesz várhatóan, de a többi európai uniós országban is hasonló nagyságú hiányt terveznek.

Azt gondolom, egy ilyen helyzetben az a fontos, hogy a gazdasági fundamentumok erősek legyenek, az a fontos, hogy a költségvetés teherbíró képessége biztos legyen, az a fontos, hogy a költségvetés finanszírozhatósága ne okozzon károkat az államadósság tekintetében és a lakosság felé, ez ne jelenjen meg abban, hogy a lakosságot adóemelésekkel terheljük. És ez így is van: a gazdasági nehézség ellenére adócsökkentéssel próbáljuk az egyensúlyt fenntartani, a lakosságot, a vállalkozásokat semmiképpen nem terheljük ezeknek a többletkiadásoknak a terhével. És ezt el is ismerik egyébként, hiszen a hitelminősítők is felminősítették ebben az évben Magyarországot, elismeri egyébként az Európai Unió, és az OECD felmérése alapján is Magyarország a világon is megállja a helyét adócsökkentés tekintetében.

A 2021-es költségvetésért sem kell aggódni. A 2021-es költségvetést, amikor eljön annak az ideje, a kormány módosítani fogja, az Országgyűlés elé fogja terjeszteni. A legfontosabb az, hogy a válság kiadásait mind 2020-ban, mind 2021-ben a kormány biztosítani tudja. Azt hiszem, azt gondolom, hogy ez minden tekintetben mind ez évben, mind a jövő évben biztosított. Ezen túl, ha tovább vizsgáljuk az adósság szerkezetét, ez sem romlik a válság ideje alatt, hiszen a lakossági állampapír-vásárlások aránya jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Elég hosszas vitát folytattunk már az elmúlt hónapokban itt a parlamentben arról, hogy a kormány hogyan segíti a válság idején a magyar gazdaságot, a magyar vállalkozásokat, a magyar családokat. Önök soha nem értettek egyet, semmit nem ismertek el, semmilyen intézkedést. Ha megengedi, én ezeket nem ismételném meg, hiszen önnek úgysem jelent semmit.Inkább mondanék néhány eredményt. Például 2020-ban a GDP visszaesése meg fogja haladni az 5 százalékot, ami persze nem jó, de ha összehasonlítjuk más országokkal, akkor majd meg fogják látni, hogy a magyar gazdaság teljesítménye igenis jó, és ezt a kormány az intézkedéseivel jelentősen segítette. Ugyanis, ha a kormány nem segíti, akkor nem 5 százalék a visszaesés, hanem más országokéhoz hasonlóan, meg fogja látni, esetleg 10 százalék fölötti. Aztán: 2020 decemberében az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Hogyan lehetett volna ez, ha a kormány az intézkedéseivel nem segít? Vagy a nettó bérek 9,6 százalékkal emelkedtek, a reálbér pedig 6 százalékkal január és november viszonylatában. Az építőipar teljesítménye novemberben meghaladta az előző évit 12,1 százalékkal. És ha hiszi, ha nem, a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra. De ugyanezt folytathatjuk a munkaerőhelyzet terén, hiszen decemberben 4,5 millióan dolgoztak, annyian, mint a válság előtt. Ez is azt mutatja, hogy a kormány jó úton járt a gazdaságvédelmi intézkedéseivel.

Úgy gondolom, hogy az ön állításait a tények, a statisztikák, a számok egyértelműen cáfolják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen a tanácsait, képviselő úr. Ehelyett a kormány a következőt fogja tenni: elindítja a gazdaság-újraindítási akciótervét. Ennek a részei a következők: csökkentjük a lakásépítési áfát 5 százalékkal (sic!); vissza nem térítendő támogatást adunk otthonfelújításra 3 millió forint összegben, a kedvezményes kölcsönnel együtt összesen 6 millió forintot; továbbra is bértámogatást adunk a vállalkozásoknak; az orvosok történelmi mértékű béremelésre számíthatnak; megkezdjük a 13. havi nyugdíj visszaépítését, ellentétben önökkel, akik elvették a 13. havi nyugdíjat. (Varju László: Mi vezettük be!)2009-től én nyugdíjas vagyok. Kérdezem önt, hol a lé. Hol a lé, Varju úr? Én 2009-es nyugdíjas vagyok (Közbeszólás a DK soraiból.), és elvették tőlem a 13. havi nyugdíjat, de folytathatnám. Én itt közalkalmazott vagyok. Elvettek tőlem egyhavi fizetést! (Varju László: Éhen ne haljon már, államtitkár úr!  Az elnök csenget.) Kérdezem én, Varju úr, hol a lé. Válaszoljon! Hova tették a lét 2009-ben és 2010-ben? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Folytathatnám a gazdaság-újraindítási akcióterv tartamát. Bízom benne, hogy még a következő hetekben lesz lehetőségünk ezt kifejteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Felszólalása igazából semmi újat nem hozott számunkra, kormánypártiak számára. Keresik a fogást a kormányon a gazdasági válság kezelése kapcsán. Jó lenne egy nagy fogást találni, bebizonyítani, hogy a kormány rossz úton jár. Azonban ehhez nem tud érveket, nem tud számokat, nem tud statisztikai adatokat hozni. Amellett viszont, hogy a kormány igenis jól kezelte a válságot, lehet felhozni érveket. Ha megengedi, én hoznék néhányat. Először is, a munkahely. A legfontosabb cél az emberélet, az emberek egészségének megvédése mellett a munkahelyek megőrzése volt. Ennek kapcsán önök sem vitatják, hogy 2020 de-cemberében négy és fél millióan dolgoztak, annyian, amennyien a válság előtt. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyeket sikerült megőrizni; a legfontosabb célt a kormánynak az önök által kritizált intézkedéseivel mégiscsak sikerült megtartani, és a beruházások támogatásával, amit ön szintén kritizált érthetetlen módon, minden bizonnyal újabb és újabb munkahelyeket fog tudni létrehozni ebben az évben és a következő években a magyar gazdaság.

Ami a GDP visszaesését illeti, ez a világon mindenhol így van, Európában is, és a napokban fognak megjelenni összeurópai szinten a GDP visszaesésére vonatkozó számok. Amit eddig ismerünk, abból azonban az látható, hogy Magyarországon 5 százalékot alig meghaladóan esett vissza a gazdasági növekedés. Ezzel bizony nem vagyunk Európa utolsó országai között. Leginkább a jobban teljesítő országok közé leszünk sorolhatóak. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.)

Érdekes adat, hogy 2020 decemberében az ipari termelés volumene már 5,8 százalékkal nőtt. Még érdekesebb, hogy válság idején, januártól novemberig a nettó bérek 9,6 százalékkal nőttek, a reálbér pedig ugyanebben az időszakban 6 százalékkal emelkedett. Már hatodik hónapja nő az építőipar teljesítménye. Novemberben az előző havi értékekhez képest 12,1 százalékkal nőtt. Ami roppant érdekes, hogy világjárvány idején is 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra, ami azért azt jelzi, hogy a nemzetközi tőke, aki befektetni kíván, Magyarországot biztos célpontnak látja a járvány idején, a járvány ellenére és az ellenzéki kritikák ellenére is.

Ami a költségvetési hiány mértékét illeti, az valóban magas lett, és ezáltal nyilván az adósságrátánk is jelentősen növekedett. Azonban azt nem szabad elfeledni önnek sem, hogy gazdasági világválság van, ami tíz évvel ezelőtt volt Magyarországon. Tíz évvel ezelőtt ugyanúgy megnőtt az államadósság, de mellette megnőtt a munkanélküliek száma több százezerrel. Most a munkanélküliek száma nem növekedett.

A tíz évvel ezelőtti válságkezelés idején, amikor ugyanúgy megnőtt a költségvetési hiány, és megnőtt az államadósság mértéke, csökkent az emberek jövedelme, csökkent a nominális és a reálbér, most pedig érdekes módon növekedett, ahogy elmondtam, mind a reálbér, mind pedig a nettó nominálbér. Akkor nem érkeztek Magyarországra a befektetések, hanem éppen ellenkezőleg: a tőke kivonult az országból. Az az érdekes, hogy míg az önök, az ön szövetségesei által kezelt válságkezelés idején a nyugdíjak csökkentek, elvették a 13. havit, most visszakapják; nem volt bértámogatás, most van bértámogatás; nem nőtt az orvosok bére, és nem csökkent a személyi jövedelemadó mértéke sem.

Azt gondolom, ez egy teljesen más válságkezelés, eredményes és hatékony válságkezelés, amit a jelenlegi kormány végez. Köszönöm.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mégiscsak különleges helyzet a parlamentben is, hogy egy olyan párt képviselője áll fel és kéri számon a kormányt költségvetési gazdálkodása miatt, amely már egyszer felelt az ország gazdaságáért, az ország költségvetéséért, az ország adósságáért, költségvetési hiányáért. Hogy, hogy nem, éppen közel tíz évvel ezelőtt ön, önök is próbáltak válságot kezelni. Hogyan kezelték önök a válságot, és hogyan kezelte a jelenlegi kormány a válságot?Igen, magas a költségvetési hiány, mint ahogy a világon minden más országban, egyébként hazánkban az európai országokéhoz hasonlóan nőtt a költségvetési hiány a válság, 2020 évében. Ugyanez történt az önök válságkezelése idején is az államadóssággal: növekedett. De nézzük meg, hogy mit hagytak önök hátra 2010-ben az új kormánynak! Először is jelentős munkanélküliséget, 12 százalék volt a munkanélküliség, meghaladta az 500 ezret a munkanélküliek száma. Nézzük, most hogy állunk a válságkezelésben a munkanélküliekkel: 2020 decemberében ugyanannyian dolgoztak, mint a válság előtt. Önök bármit állítanak, a munkanélküliség nem nőtt.

Nézzük tovább! Magas költségvetési hiány akkor is, államadósság-növekedés most is. Az önök idejében az emberek jövedelme csökkent. Csökkent, hiszen önök elvonták a 13. havi nyugdíjat, elvonták a közalkalmazottaktól, köztisztviselőktől a 13. havi juttatást, összességében az emberek jövedelme csökkent tehát. Ugyanúgy növekszik a költségvetési hiány, ugyanúgy növekszik az államadósság, csak az önök idejében csökkent a jövedelem, a jelenlegi válságkezelés idején pedig növekszik az emberek jövedelme, nettó bére 2020 januárjában 9,6 százalékkal, a reálbérek pedig 6 százalékkal. Igen!

Tudja, mit mondott Gyurcsány Ferenc, az ön főnöke, nyilván barátja, amikor megkérdezték abban az időben, hogy az a rengeteg hitel, amit felvettek az Európai Uniótól, a Világbanktól, az hová ment? Azt mondta, hogy bérekre és nyugdíjakra. Elment, és mégis csökkent az emberek jövedelme.

(12.50)

Aztán tudja, mi a különbség az önök és a jelenlegi kormány válságkezelése között? Hogy Magyarországra még ilyen nehéz időszakban is 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett az elmúlt évben, az önök idejében pedig egyetlen forint sem. Nem érdeklődtek befektetők Magyarország iránt, mert Magyarország egy csődbe jutott ország volt. És tudja, mi a különbség még az önök válságkezelése és a jelenlegi kormány válságkezelése között? Hogy önöknek nem kellett világjárvánnyal szembenézni, nem kellett az emberek egészségéért küzdeni, nem kellett küzdeni azért, hogy az egészségügy ne omoljon össze, mint például Szlovákiában sajnos majdhogynem megtörtént. Bizony, és ez pénzben van, és ha önnek sok az 5500 milliárd hiány, akkor gondoljon arra, hogy mit tett meg ez a kormány annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is a válságkezelés megállja a helyét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tisztelettel kérem, hogy gondolja át az akkori válságkezelés és a jelenlegi válságkezelés helyzetét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én inkább azt a kérdést tenném föl (Csárdi Antal: Azt nem. Én kérdezek.), hogy mit tett a kormány  mit tett a kormány  az elmúlt tíz évben azért, hogy az önök és a szövetségeseik által mintegy kétmillió, válságba taszított magyar családot abból kihozza, és a családok sorsát és ezt a súlyos társadalmi problémát rendezze. Először is, Magyarországon minden döntés úgy született meg, hogy az jogilag meg lett vizsgáltatva  akkor is, ha folyamatosan beszél közben , és a magyar kormány javaslata és az Országgyűlés 2014-15-ös döntése mind a Kúria jogi állásfoglalásán alapult. A Kúria pedig az Európai Bizottság vonatkozó döntését vette figyelembe, és így határozta meg azokat a döntéseket, amelyeket meghozott a kormány, illetve az Országgyűlés. Mondok példaként egyet: 750 milliárd forintot írtak jóvá az ügyfelek számláin a bankok a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatti túlfizetések visszatérítésére.

Amiről ön beszél, hogy Horvátországban mi történt, ez Magyarországon már korábban megtörtént, és mind úgy, hogy nem lettek tömeges perek, ezrével, tízezrével, százezrével, sőt lehetett volna kétmillió per is akár Magyarországon.

Amit pedig ön Horvátországnak üdvösnek mond, arról szeretném elmondani, hogy még bizony várni kell egy európai bizottsági döntésre, és elképzelhető, hogy az említett ügyfeleknek  akik visszatérítésre mintegy hetvenezren várnak  egyenként kell perelniük az adott bankot.

Ön ezt választja, hogy tíz év után még százezres perek legyenek Horvátországban, mi meg azt választottuk, hogy 2016-ra rendezzük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a devizahitelesek sorsát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Először is le kell szögeznem, hogy az ön állítása nem fedi a valóságot, ugyanis a magyar kormány, Magyarország mindig is a multinacionális vállalatok adóelkerülésének visszaszorításáért küzdött. Ennek bizonyítéka az, hogy az OECD adóalap-csökkentő és nyereség eltitkolása elleni projektjét, az úgynevezett BEPS-projektet is támogatta, és támogatja a mai napig. Valamint az Európai Unió adóelkerülésről szóló irányelvét és az abból adódó törvényalkotási feladatokat is messzemenően támogatta, és a hazai szabályozásba beillesztette.

Ezen túl 60 ország adóhatóságával van együttműködés, megállapodás az információcserével kapcsolatosan. Alapvetően Magyarország az adóelkerülés ellen küzd az Európai Unióban és természetesen a saját országon belüli szabályozásában is.

Az ön által említett javaslatról a következőket tudom elmondani: először is, négy éve folyik erről a vita. Ennek a tartalmával a magyar kormány egyetért, ahogy azt György László államtitkár jelezte is ezen a tanácsülésen.

Azonban meg kell mondani, hogy a jogalappal problémája van Magyarországnak, és Magyarországon kívül még körülbelül tíz országnak. Ugyanis nem számviteli kérdésekben kell az adóügyi kérdéseket rendezni, ez az álláspontunk és nem csak a miénk. Ahogy mondtam, több ország is  Ciprus, Írország, Svédország, Horvátország, Csehország, Luxemburg, Málta  például ugyanezt mondja, mint Magyarország, amelynek, hangsúlyozom, a lényege, hogy a jogalapot vitatjuk, amit egyébként az Európai Bizottság Tanácsának jogi szolgálata is megerősített, hogy nem a számviteli kérdések között kell ezt megvitatni, hanem az adóügyi kérdések között.

Az a különbség a kettő között, hogy az adóügyi kérdésekben egyhangú döntés kell hogy szülessen, míg a számviteli kérdésekben nem. Az Európai Unió egyértelműen a jogszabályok kijátszására törekedett ezzel a javaslattal. Önnek nincs abszolút igaza. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy az adórendszer igazságose vagy nem igazságos, ebben soha nem lesz egyetértés a kormányzók és az ellenzék között.

No, nézzük, mire mondja ön, hogy igazságtalan! Arra mondja, hogy igazságtalan, hogy a társasági adó mértéke Magyarországon Európában a legkisebb, 10 százalék alatti, 9 százalék.

Arra mondja ön, hogy igazságtalan, hogy Európában a második legkisebb személyijövedelemadó-kulcs van Magyarországon, 15 százalék.

Arra mondja ön, hogy igazságtalan, ahol több százezer család veszi igénybe a gyermekek után járó támogatást, és ez egy jelentős jövedelemnövekményt jelent számukra.

Arra mondja ön, hogy igazságtalan, ahol a magyar kis- és középvállalkozók számtalan egyedi és különleges adózást választhatnak, lásd például a kata rendszere, több százezren, a kivának, a társaságoknak az egyszerűbb adózási rendszere.

Arra mondja ön, hogy igazságtalan, hogy egyébként Magyarországon a világon egyedül, ha be sem adom a személyi jövedelemadómat, akkor is el van készítve, és akkor is kiszámolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Arra mondja ön, hogy igazságtalan, ahol ebben az évben már júliustól az elektronikusáfa-kiajánlás meg fog történni a vállalkozásoknak. Magyarul, a vállalkozások helyett az áfabevallás el lesz készítve.

Azt mondja ön, hogy igazságtalan, és hogy csökkentsük az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra. De nem mondja meg, hogy mire, mert lényegében az alapvető élelmiszerek áfája, nem mondom, hogy mind, de már 5 százalékos; lásd tej, baromfihús, sertéshús, tojás, hal  amit egyébként önök nem szavaztak meg.

Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy a magyar kormány 2010 óta jelentős adócsökkentést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hajtott végre az emberek számára. Ugyanakkor önök pedig nem az adócsökkentés pártja, hanem adóemelésé, hiszen mindenféle adót lényegében emelnének. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megtisztelő a Pénzügyminisztérium, a pénzügyminiszter úr számára, hogy ebben a kérdésben, a rokkant emberek kártalanításában is a pénzügyminiszter úrban látja a megoldást. De azért hangsúlyozom, hogy a mai napon már párttársa az EMMI-hez tett föl kérdést, Rétvári Bence államtitkár úr elég részletesen elmondta az ezzel kapcsolatos visszatekintését, elemzését, és kifejtette azt, hogy a csökkent munkaképességűeknek a Fidesz-kormány milyen lehetőségeket adott arra, hogy munkához jussanak, és hogy az életük ne azzal teljen, hogy problémájuk van az egészségükkel, hanem azzal, hogy újra dolgozni tudnak, és munkához tudnak jutni. Itt nagyszerűek a kimutatott számok az elmúlt évekre visszatekintve.

De ha már a pénzügyminiszter urat megkérdezte a rokkant emberek kártalanításával, az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban, mert abban nincs kártalanítás, akkor el tudom önnek mondani jó hírként, hogy a kormány foglalkozott az elmúlt időszakban ezzel a kérdéssel, és a kormány döntésének megfelelően az Országgyűlés elé fogja terjeszteni azt a javaslatot, amely remélhetőleg minden rokkant számára megnyugtató megoldást és az önök számára is megnyugtató megoldást fog majd adni.

Tisztelettel kérem, hogy legyen türelmes, és várja meg ezt a rövid időt, amíg a jogszabályok az Országgyűlés elé fognak kerülni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Amit nem kérdezett, arra nem lehet azért két percben válaszolni. A kérdésének a lényege az volt, hogy mikor kerül az Országgyűlés elé. Ezzel kapcsolatban megnyugtattam, hogy rövid időn belül. (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.)

Viszont ön még mindig nem kért bocsánatot azért, mert a járvánnyal kapcsolatban valótlan számokat terjesztett a nyilvánosság elé, és azért sem kért bocsánatot, hogy kamuvideót szerkesztetett olyan emberekkel, akik ártatlanok ebben az ügyben, és az ország közvéleményét teljes egészében félre kívánta vezetni.

Én értem, hogy most egy nagyon komoly témával és még egy megoldatlan kérdéssel kíván foglalkozni. Azért az ön személyéhez nem az tartozik, hogy ön most komolyan foglalkozik az emberek sorsával, hanem az, hogy ön a járvány kellős közepén hazudozott ebben az országban, és ezért bocsánatot kell kérnie. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön egyszerűen nem mond igazat. Semmilyen százmilliárdtól, egy forinttól nem fosztotta meg ezzel a döntéssel, döntés-előkészítéssel (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) a magyar kormány a magyar költségvetést.

Mindez azért van, mert egy irányelv módosításáról van szó, annak a tervezetéről, annak a tárgyalásáról. Ez még nem irányelv, nem jogszabály. Ez a Versenyképességi Tanács ülésén történt. A magyar fél azt vitatja egyébként  de a magyarok mellett még Ciprus, Írország, Svédország, Horvátország, Csehország, Luxemburg és Málta is ezen az állásponton van , hogy téves a tárgyalási előterjesztés jogalapja.

(13.50)

Az Európai Tanács Jogi Szolgálata is kimondta ezt 2016-os véleményében, hogy nem ennek a bizottságnak, a számviteli bizottságnak kellene tárgyalni, hanem az adóügyi kérdésekkel foglalkozónak. Az a különbség a kettő között, hogy az adóügyekben teljes konszenzus kell az irányelv-módosításnak a továbbviteléhez, míg ebben a bizottságban elég a kisebbség is. Egyébként az úgynevezett Coreper elég fog kerülni, és ez fogja az Európai Parlament elé vinni ezt. Tehát semmiben nem gátolta a magyar kormány ennek az irányelvnek az elfogadását.

A magyar kormány mindig támogatta az adóelkerülés elleni jogszabályok módosítását. (Demeter Márta: Ez nem igaz!) Az ön figyelmét valószínűleg elkerülte a ’14. évi XLII. törvény, elkerülte a pénzügyi számlákról a ’15. évi CXC. törvény, az országonkénti jelentések cseréjéről szóló ’17. évi CXI. törvény és az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzéséről a 2021. évi III. törvény, azonkívül kétoldalú egyezmények az USA-val és az európai uniós jogalkotás teljes és maximális átvétele ebben a kérdésben. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

Ha ezeket is figyelembe veszi, akkor el fogja ismerni, hogy ön most valótlant állított a magyar Országgyűlésben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valószínűleg rosszul értelmezi az idevonatkozó törvényt, és nem rendelkezik megfelelő információkkal, ezért tud a parlamentben ilyeneket állítani. Mint például olyat, hogy a kormány átverte a hitelmoratóriumban részt vevőket. Ez nem igaz!

2,7 millió embert érintett, ebből 1,6 millió ember vette ezt igénybe. 96 ezer hitelszerződéssel rendelkező vállalkozásból 60 ezer szerződés érintett volt a hitelmoratórium bevezetésekor. Valóban nem kellett rászorultsági igazolás, és nem volt különbség az ágazatok között, nem volt különbség aközött, hogy valakinek a jövedelmi helyzete hogyan alakul.

Ez a hitelmoratórium lehetősége Európában egyedülálló: minden más országban valamiféle korlátozást adtak, csak Magyarországon nem.

A moratórium szó, ezt ön is jól tudja, azt jelenti, ez átmeneti segítség. Ha valakik azt gondolták, hogy ezzel mentesülnek a visszafizetés alól, azok persze tévedtek, de akkor is tudniuk kellett, amikor ebbe beleléptek. Ön valószínűleg ilyen emberrel vagy emberekkel találkozott.

Az pedig, hogy a bankok jártak jobban ezzel is, egyszerűen nem igaz. A törvény nem engedi a kamatos kamat ráterhelését, ezáltal azzal, hogy a bankok nem jutottak hozzá ehhez a pénzhez, bevételkiesésük van, ami 2020-ban és 2021. év elején eléri a 100 milliárd forintot. Ez a közvetlen kvázi vesztesége a bankoknak.

Ön a kormányt ne vádolja azzal, hogy a bankok pártján áll, hiszen a devizahitelek tekintetében 1000 milliárdot járt ki, ért el a magyar kormány, hogy át kellett vállalniuk végül a bankoknak.

Az ön felszólalása nem szól másról, mint riogatásról, riogatásról, hogy emberek, rossz vár rátok, pedig nem igaz, ugyanis akik éltek ezzel a hitelmoratórium lehetőségével, természetesen, amíg nem fizettek, azt a tőketörlesztést és azt a kamatot meg kell nekik majd fizetniük, de a futamidő végén, ennyivel hosszabb lesz nekik a futamidejük. De nem lehet magasabb a törlesztőrészletük annál, mint mikor beléptek a moratóriumba.

Ha a szerződése arról szól, hogy egyébként 15 hónapig vagy 10 hónapig volt a hitelmoratóriumban, az alatt változott és növekedett volna egyébként is a hiteltörlesztése, persze, azokat érinti, azoknak magasabb a törlesztés. De azzal, hogy valaki belépett a hitelmoratóriumba, nem járhat rosszabbul, nem fizethet többet.

Ha ön ezt nem hiszi el, akkor javaslom önnek a 2020. évi LVIII. törvényt, ami később más törvényben is megjelenik, annak a 13. §-át olvassa el, mind az öt bekezdését, ami teljesen kizárja azt, hogy a bankok bármilyen pluszköltséget, bármilyen kamatos kamatot, bármi egyéb dolgot  a tőketörlesztés-növelést kimondottan tiltja a törvény  ráterheljék a magyar állampolgárokra.

(15.00)

Egyébként pedig csökkent az ebben részt vevők száma. Többen úgy látják, hogy már most elkezdik fizetni a hiteleket. Az ön állítása hamis. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, az elmúlt évben, a pandémia kitörését követően az ország bezárásával együtt a beszámolókészítés és -benyújtás idejét meghosszabbítottuk; ez vonatkozott a mérlegbeszámolóra és az adóbevallás benyújtására is, május 31e helyett szeptember 30-a lett. Örülök neki, hogy ezt így utólag önök is támogatják.

Úgy látjuk, hogy jelenleg azonban más a helyzet. Más a helyzet, hiszen az ország újraindítása a cél, a normalizált élet visszaszerzése, visszaadása, aminek része a kötelezettségek határidőre való teljesítése is. Elismerjük azt, hogy a számviteli szakemberek és a könyvelőirodák óriási munkát végeztek az elmúlt években, és óriási munkát végeznek most is, kitartó, áldozatos munkájukért köszönet jár.

Ebben az évben május 31e marad az általános benyújtási határidő, azonban ha bárkinek, bármely cégnek, bármely könyvelőirodának problémája, nehézsége van a határidő teljesítésével kapcsolatban, amely a Covid-járvánnyal összefüggésben keletkezett, kérheti, hogy a kötelezettségét ne május 31-én, hanem az azt követő időszakban tudja teljesíteni. A Pénzügyminisztérium arra kérte az adóhivatalt, hogy a benyújtott igazolási kérelmekben a koronavírus-járványra visszavezethető indokokat minősítse különösen méltánylandó körülménynek, és az így benyújtott kérelmeket teljesen pozitívan bírálja el. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Megfordul a lehetőség: nem automatikusan jár mindenkinek, akkor jár a hosszabbítás, ha azt kérelmezi. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)