Felszólalás adatai

Fontos határvonal ez számunkra - alig fél éve történt a törvény elfogadása -, hiszen a XXI. század elején lelki és szellemi megújulásra van szükség ahhoz, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok tehetségükkel és tudásukkal hozzájáruljanak Magyarország sikeréhez és felemelkedéséhez. A törvény egyes rendelkezései idén január 1-jén már hatályba léptek, de a törvény jelentősebb része 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

A felsőoktatás jelentős és gyors átalakuláson megy keresztül. Ezt meghatározza a jogi környezet, de a felsőoktatás autonóm fejlődése is visszahat az oktatáspolitikára, és gyors reakciókat követel a jogalkotástól is.

A felsőoktatásra fordított közpénzeknek, mint a jövőt építő befektetéseknek, garantálniuk kell a társadalmi hasznosulást, a közhasznot. Csökkenteni kell a diákok lemorzsolódását. Hatékonyabb minőségösztönzőkre van szükség. A támogatáspolitikának követni kell a gazdaság és a foglalkoztatás stratégiai igényeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy hivatkozzak egy tegnapi, legfrissebb felmérésre, amely szerint ma mérnököt, informatikai szakembert, könyvelőt kerestek a vállalatok leginkább az elmúlt fél évben. A legtöbb mérnökre a gyártóiparban, termelésben lenne szükség. A mérnöki hiányszakma toplistáját a minőségbiztosító mérnök vezeti, majd a tesztmérnök, a folyamatmérnök, a villamosmérnök követi, de ahogy hallottuk tegnap a miniszterelnök úrtól, hiány van gépészmérnökből is. Az informatikában a programozók és a szoftverfejlesztők a legkeresettebbek, de a természettudományi tantárgyakat oktató tanárokból is többre lenne szükség.

A felsőoktatási törvény ezért különös hangsúlyt fektet a piacképes szakmák képzésére. Fontos célunk tehát, hogy hasznosítható tudással rendelkező szakembereink legyenek, akik szellemi képességeiket, ahogy tegnap az azonnali kérdések órájában hallhattuk a kormányfőtől, idézem: "valóban kamatoztatni tudják a kiélezett gazdasági versenyben". Ezért újította meg a törvény a felsőoktatási rendszert, és ezért mutat abba az irányba, hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni, és sikeressé lehet válni. Igen, tisztelt képviselőtársaim, nemcsak egyéni sikerekről, hanem egy közösség, egy nagyobb közösség, a nemzet sikeréről is beszélek.

A 2011. évi CCIV. törvény kerettörvény lett, ezáltal nagyobb felelősséget ró a kormányrendeleti szabályozásra, és a szükséges mértékben rugalmas jogi környezetet biztosít a felsőoktatási intézményrendszer alkalmazkodóképességéhez. A kormány e törvény keretei között 2012-ben már számos intézkedést és kormányrendeletet alkotott, amelyek stratégiai változásokat indítottak el.

El kell fogadnunk, hogy a gyors változások időről időre a törvény korrekcióját is igénylik. Ezért önálló képviselői módosító indítványom arra törekszik, hogy az időközben az Országgyűlés által elfogadott más törvényekkel való teljes koherencia és szabályozási összhang megteremtődjön. Emellett a módosítás szükséges a törvény egyes rendelkezéseinek korábban történő hatályba léptetése, az újabb rendelkezések bevezetése folytán, illetve jogtechnikai pontosítások miatt is indokolt véleményem szerint.

(14.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig szeretnék néhány konkrét módosítást kiemelni és értelmezni, természetesen az általános vita keretei között, mert véleményem szerint ez szükséges ahhoz, hogy megértsük a módosítások irányát.

A hallgatói szerződés részletszabályait 2012 januárjában a kormány alakította ki, bizonyos kérdések, így például a szerződéssel kapcsolatos hatósági adatkezelés, nyilvántartás és a szerződés végrehajtásával kapcsolatos törvényi szintű szabályok megalkotása a javaslat szerint a törvény hatálybalépéséig szükséges. Mint említettem, a törvény nagyobb része szeptemberben lép hatályba.

Garanciális szabályként fontosnak tartom, hogy a megkötött hallgatói szerződéseket az állam egyoldalúan ne módosíthassa, kivéve, ha az a hallgató számára egyértelműen kedvezőbb.

Tisztelt Országgyűlés! A vállalatok és a felsőoktatás együttműködése gyorsan fejlődik, a jogalkotásnak pedig követnie és támogatnia kell ezt a folyamatot. A javaslat ezért kezdeményezi, hogy a hallgatói munkaszerződésben a kormánynak a hallgatók javára irányulóan legyen jogalkotási, rendeletalkotási hatásköre. Ez biztosíthatja, hogy a felsőoktatás, és különösen a felsőoktatási szakképzés gazdasági alkalmazkodóképessége a szakmai gyakorlat területén is érvényesüljön.

Tisztelt Ház! Közel három évtizede tanítok a felsőoktatásban mint főiskolai tanár, és az utóbbi 10-12 évben egyre határozottabban érzékelem, hogy a felsőoktatással kapcsolatos kritikák élén a képzés minőségének romlása áll. Ez a minőséghitelesítés rendszerének kritikáját vetette fel. A törvény a Magyar Akkreditációs Bizottság újjászervezésével megteremtette a minőséghitelesítés szigorításának alapját. Ahhoz azonban, hogy a MAB mindenben megfeleljen a minőséghitelesítés európai standardjainak, a MAB részeként felülvizsgálati eljárásnak kell működnie. Az ehhez szükséges testület tagjainak pedig a MAB-testület tagjaival azonos státusban kell lenniük. Ezért a törvény MAB-ra vonatkozó szabályainak kiegészítése sürgető. Ez is a módosítás részét képezi. Ugyanígy a MAB közhasznú szervezeti státusához is szükséges a törvény módosítása.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egypár konkrét dolgot még befejezésül kiemeljek, ami a képzést illeti. Mint említettem, főiskolai tanár vagyok, tanárképző főiskolán, illetve most a Nyíregyházi Főiskolán tanítok, éppen ezért kiemelnék egy pedagógusképzésre vonatkozó fontos módosítást, ami tartalmi módosítás. A 102. §-ban a tanítóképzésnél nem tartom indokoltnak a 8 félév mellett a 2 féléves gyakorlati képzést. Tapasztalataim szerint a képzési idő 8 félévébe beépítették a szakmai gyakorlatot, és a szakma sem igényli, hogy külön plusz egyéves vagy két féléves gyakorlat legyen. S ha jól tudom, akkor az eredeti törvényjavaslatban sem szerepelt.

Emellett a törvény létrehozta a doktoranduszok önkormányzatát, amely az oktatói és kutatói életpálya első szakaszában biztosítja az egyetemen belüli önszerveződés kereteit. Az önkormányzati jogok érvényesülésének további törvényi szabályaira van szükség, amelyeket az indítvány tartalmaz.

Az oktatók, kutatók foglalkoztatására a törvény szigorúbb követelményeket állapít meg. Ezek bevezetése indítványom szerint átmeneti rendelkezéseket igényel a törvény hatálybalépése előtt már kinevezett oktatókra és kutatókra. Itt ágazat szerint a művészeti felsőoktatást említeném meg, amelyre irányul a módosítás, hogy ott bizonyos értelemben az átmeneti időt növelhesse a törvény vagy növelhessük.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül, végül számos olyan technikai pontosítást láttam szükségesnek, például a szakkollégiumok működésével kapcsolatban vagy más jogtechnikai vonatkozásokban, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a törvény ellentmondásmentesen lépjen hatályba. Kérem önöket, a tisztelt Országgyűlés tagjait, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)