Készült: 2024.09.20.18:28:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (1999.06.21.), 134. felszólalás
Felszólaló Nyitray András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:15


Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat általános és részletes indoklása kellő részletességgel összefoglalja a polgári szolgálatokról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításának célját és indokait, ezért a mostani felszólalásomban nem kívánom ezeket megismételni.

Engedjék meg, hogy a polgári szolgálat jogintézményével kapcsolatosan fejtsek ki néhány gondolatot. Álláspontom szerint a polgári szolgálat nem eszköze az alkotmányban rögzített honvédelmi kötelezettség teljesítése alóli kibúvásnak, hanem éppen arra szolgál, hogy az állampolgárok lelkiismereti szabadsága és honvédelmi kötelezettségének teljesítése ne kerüljön egymással összeütközésbe. A polgári szolgálat célja éppen az, hogy azok az állampolgárok, akik lelkiismereti okból nem vállalják a katonai szolgálat teljesítését, a társadalom számára valóban hasznos munkát végezzenek egy nem más katonai, nem katonai, hanem polgári jellegű szolgálat keretében. A polgári szolgálatról szóló törvény ezt a célt kívánta megvalósítani.

Ezt a célt azonban nemcsak a jogalkotás során kell szem előtt tartani, hanem a jogszabályok alkalmazása során is. A jogszabály rendelkezései ugyanis csak abban az esetben töltik be rendeltetésüket, ha megalkotásuk célját az alkalmazásuk során is szem előtt tartják. Jelen esetben pedig éppen a jogalkalmazás vetett fel olyan problémákat és olyan kérdéseket, amelyek miatt ez a törvény bizonyos módosításokra szorul. Ezeket a felvetett problémákat álláspontom szerint az önök előtt lévő törvényjavaslat megfelelően megoldja, ugyanakkor annak érdekében, hogy a polgári szolgálatot teljesítő munkája valóban megfeleljen a szolgálat céljainak, lehetőséget kell biztosítani annak felülvizsgálatára, hogy a polgári szolgálatot teljesítők beosztása valóban olyan foglalkoztatóhoz történik-e, ahol hasznos munkavégzéssel töltik idejüket.

Azt is érdemes naptári évenként felülvizsgálni, hogy nem merült-e fel olyan terület, amelyre az időközben bekövetkezett természeti csapás vagy egyéb körülmény miatt nagy számú polgári szolgálatot teljesítő személy beosztása szükséges. Ezért az általam benyújtott módosító javaslat felhatalmazná a szociális és családügyi minisztert naptári évenként annak meghatározására, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket elsősorban milyen területen tevékenykedő foglalkoztatóhoz kell munkavégzésre beosztani.

Úgy gondolom, hogy a törvénynek nemcsak a foglalkoztató szervezetekre, a polgári szolgálatot teljesítők munkavégzésére vonatkozó szabályai szorulnak módosításra. Szükséges annak biztosítása is, hogy a polgári szolgálatot teljesítő a szolgálat teljesítése alatt megfelelően tudja igazolni, hogy ő polgári szolgálatot teljesít. A törvény melléklete bár szabályozza a polgári szolgálatot teljesítő adatlapjának tartalmát, azonban ennek a kiállítására vonatkozóan álláspontom szerint részletesebb szabályozás indokolt.

Megfontolandó az is, hogy az adatlap tartalmának szabályozása törvényi szintet igényel-e vagy sem. Megítélésem szerint egy alacsonyabb szintű jogszabályban a részletesebb szabályozás jobban megvalósítható. Ezért a benyújtott módosító javaslat szerint a szociális és családügyi miniszter miniszteri rendeletben szabályozná a polgári szolgálat teljesítését igazoló adatlap kiállítását, kezelését, nyilvántartását és részletes tartalmát.

Fodor Gábor képviselőtársam - aki sajnálatomra nincs most jelen - a törvényjavaslattal szemben ellenérvként említette, hogy nem csökkenti a polgári szolgálat időtartamát a módosítás, és álláspontja szerint a törvény ezt túl hosszú időben állapítja meg. A törvényjavaslat a polgári szolgálat időtartamára vonatkozó rendelkezéseket valóban csupán pontosítja. A törvény a polgári szolgálat időtartamát a sor- és tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamában határozza meg. Ez a rendelkezés összhangban van a honvédelmi törvény szabályaival is, ugyanis a honvédelmi törvény 117. §-a szerint aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, még kérelmére sem teljesíthet katonai szolgálatot. Ugyanezen törvény 119. §-ának (2) bekezdése pedig előírja, hogy aki polgári szolgálatát letöltötte, teljesítette a hadkötelezettségét.

Ezek a rendelkezések támasztják alá a polgári szolgálat időtartamának jelenlegi mértékét, ugyanis a katonai szolgálat időtartama sem egyenlő a sorkatonai szolgálat időtartamával. Mindannyian, akik ezen már életkorunkból adódóan átestünk - én magam is -, tudják azt, hogy a tartalékos katonai szolgálat még jelentős többletteherrel hárul az emberre azután is, ha a sorállományú katonai szolgálatát letöltötte. Annak az állampolgárnak, aki hadkötelezettségét polgári szolgálat formájában kívánja teljesíteni, számolnia kell azzal, hogy a hadkötelezettség nem csupán a sorkatonai szolgálat teljesítését jelenti, ezért határozza meg a törvény a polgári szolgálat időtartamát a sor- és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamában.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a polgári szolgálatot teljesítő állampolgár jogai és kötelezettségei úgy kerüljenek meghatározásra, hogy a polgári szolgálat és a katonai szolgálat összességében azonos mértékű terhet jelentsen a szolgálatot teljesítők számára. Igaz, hogy a polgári szolgálat időtartama hosszabb a ténylegesen letöltendő katonai szolgálat időtartamánál, ezt azonban ellensúlyozza a polgári szolgálat kötetlenebb, civil jellege.

Az előbb említett arányosság következetesebb érvényesülése érdekében megítélésem szerint módosításra szorul a két gyermeket nevelő, polgári szolgálatot teljesítő szolgálatának időtartama is. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis ezt a polgári szolgálatot teljesítőt 6 hónap szolgálat teljesítése után lehet elbocsátani, a katonai szolgálat esetében ez az időtartam 3 hónap, amely a sorkatonai szolgálat időtartamának egyharmada. Célszerű ezért a polgári szolgálatot teljesítő esetében ezt az időtartamot 5 hónapban megállapítani, ugyanis az 5 hónap ez esetben ugyanennek a szolgálatnak az egyharmada. Ennek megvalósítása érdekében is benyújtottam a törvényjavaslathoz egy módosítást.

Mindezek értelmében kérem a tisztelt Házat, a jelen lévő és a jelen nem lévő képviselőtársaimat, hogy a szavazáskor az igenlő gombot nyomják meg, és támogassák módosító indítványaimat.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai