Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: (Mikrofon nélkül.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Közbeszólások, köztük: Nincs hang!) Igen, tudom.

ELNÖK: Kérném szépen egy álló mikrofonnal kisegíteni azonnal a képviselő urat. Érces hangja van, de azért az egész ülésterem nem tudja kellő eréllyel átvenni a hangját. (Nagy Csaba elé kézi mikrofont helyeznek.)

(17.20)

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. március 26-án tartott ülésén megtárgyalta a származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló T/9473. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot, az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Magyarországi vidéki településeken számos esetben a gyermekek nem a szülők lakhelyéül szolgáló településen születnek, hanem a közeli nagyobb településeken, városokban, megyei jogú városban. A hatályos szabályok szerint a személyi igazolásra alkalmas okiratban a születési hely jelenik meg, amely a születés tényleges helye szerinti település. Ilyen esetben elválik a születési hely a származási helytől, szülőhelytől, szülőfalutól, szülővárostól, mely nehezíti a helyhez kötődés kialakulását, megőrzését. A „Magyar falu” program keretében szervezett társadalmi egyeztetés során különösen a falvakban élők fogalmazták meg igényüket arra, hogy a származás helye a személyes iratokban is megjelenjen. 1991 óta az anyakönyv a születési hely mellett a származási helyet is feltünteti, ugyanakkor a származási hely nem minősül természetesszemély-azonosító adatnak. Szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy a származásra való utalás ne csak az 1991 után születettek esetében és ne csak az anyakönyvben, hanem a mindennapokban használt okiratban is megjelenhessen.

Mindezek alapján a javaslat célja, hogy az anyakönyv mellett a személyazonosító igazolványban is feltüntetésre kerülhessen a származási helyre vonatkozó adat. A cél elérése érdekében szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása. Az infrastrukturális fejlesztések mellett tehát a „Magyar falu” program nagy lehetőséget biztosít az identitástudat helyi és településszintű erősítésére is, de nemcsak a rendezvényszervezési programelemeken, hanem jelen törvénymódosítási javaslat elfogadásával a személyes okmányokon történő megerősítésével is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vidéki élet iránt elvárható és megérdemelt tiszteletet azonban nemcsak infrastrukturális fejlesztésekkel vagy közvetlen anyagi támogatással lehet és kell elérni, hanem olyan, akár jogalkotói cselekvéssel is, amely elismeri a szülőhely iránti érzelmi kötődését is az embereknek. Épp ezért úgy gondolom, hogy a Gyopáros Alpár vezetésével, Kocsis Máté, Tasó László és Vigh László által benyújtott törvényjavaslat támogatandó, mert az nagymértékben segítheti a vidéki kistelepüléseken élő és ott született polgárok helyi identitásának erősödését. Köszönöm, hogy meghallgattak.