Felszólalás adatai

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök úr, igazán nagyon kedves. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Néha van az embernek olyan érzése, hogy nem ugyanarról a dologról beszélünk. Nem ugyanarról a dologról beszélünk, hiszen ha csak az előző felszólalást elemezgetnénk egy kicsit, tulajdonképpen azt a következtetést vonhatnánk le, hogy ez a költségvetés mindenben jót fog biztosítani, biztosítani fogja a gazdaság növekedését, biztosítani fogja a turizmus fejlesztését, biztosítani fogja a mezőgazdaság fejlesztését, és egy európai életvitel, életszínvonal kialakításának a feltételeit is megteremti.

Akkor hogyan lehetséges az, hogy szakértők sora, a szakmák meghatározó személyiségei úgy ítélik meg, hogy az egészségügyben maradandó problémák, az oktatásban olyan problémák fognak bekövetkezni, amelyek évekre, évtizedekre visszavethetik gyerekeinket? Hogyan lehetséges az, hogy szervezetek, megyei közgyűlések azt kérik, hogy vonja vissza a kormány ezt a költségvetést; hogy az elmúlt időszakban a sajtóban megjelent publikációk sora ezzel az igénnyel áll elő? Ilyen nagy volumenű visszavonás-követeléssel még nem találkoztunk - mert akkor valahogy, valamilyen formában kőkeményen elbeszélünk egymás mellett.

Mert valóban meg lehet kérdezni, hogy hová tűnt a költségvetésből 63 milliárd, amely az oktatásra kellene, hogy az oktatás ne fejlesztve legyen, szinten legyen tartva. Amikor eljutottunk oda, hogy az ingyenes szakmai gyakorlat, a szakmai képzésben szinte már reménytelennek látszik; amikor a művészeti oktatás ma már reménytelennek látszik; amikor a felsőoktatásban is eljutottunk oda, hogy a felsőoktatás szakmai hátterének, a gyakorlati oktatásnak a képzésében problémák jelennek meg, akkor valóban lehet-e arról beszélni, hogy európai szintű oktatást fog például biztosítani?

Én nem térnék ki itt a szociálpolitika, az egészségügy más területeire, mert úgy gondolom, hogy azt nálam avatottabbak már tárgyalták. De azért egyetlenegy kérdést szeretnék elmondani, mert hallhattuk, hogy lesz pénz jövőre templomépítésre is. De azt hiszem, történelmi léptékű hiba azt hinni, hogy ha az egyházaktól elvesznek néhány száz millió forintot, akkor azzal valamilyen formában lehet érdemi spórolást okozni. Meggyőződésem, hogy inkább az erkölcsi nevelésre kellene fordítani a gondot, azt kellene valamilyen formában erősíteni, és ezen keresztül az egyházak karitatív és társadalomformáló szerepének a növelését, mint hogy börtönökben pluszhelyeket fogunk teremteni azok számára, akik az elkövetkező időszakban sajnos majd odakerülnek.

És hallhattuk itt, éppen államtitkár úrral beszéltem, hogy a magyar agrárium is mennyire jó helyzetben van. Ha valaki most megnézi a legújabb időben megjelent szakmai értekezéseket ezen a téren, egyértelmű az a vélemény, hogy ágazatok sora kerülhet veszélybe. Úgy gondolom, elég, ha egyetlenegyet említek most, a tejtermelést, tejfeldolgozást. Nem tudom, hogy jó-e az egy európai uniós országnak, ha a tejszükségletének meghatározó hányadát a multinacionális cégeken keresztül nem hazai, hanem más előállításból biztosítja.

Az idei és a tavalyi 7,4 százalékhoz képest 2010-ben 10,9 százalékra nő az átlagos adóterhelés. Ez 3,5 százalékos növekedés, amikor szűkülnek az igénybe vehető kedvezmények, és 3 százalékponttal emelkedik az adó kulcsa. Ez nemcsak amiatt problémás, mert ez egy óriási terhet jelent a működő gazdaságnak - ha működik, ha nem működik, akkor pedig még nagyobbat -, hanem amiatt is, mert egész nyáron arról szólt a kormányzati kommunikáció, hogy az adótörvényeken túl vagyunk, itt most már minden a helyén van, és innen már elég és lehetséges is, hogy csak a költségvetésre koncentráljunk.

És mit ad a sors, a mai napon például a gazdasági bizottság ülésén két adótörvény-módosítással is szembesültünk. Ez összességében százoldalas adómódosítás - mert annyi, kedves képviselőtársaim. Amikor nemrég összehasonlítottuk a magyar szja-törvény terjedelmét a szlovák szja-törvény terjedelmével, majdnem ötszöröse. Tessék elgondolkodni, hogy egy ilyen típusú bővítés, pont a költségvetés vitája során mit fog jelenteni majd az elkövetkező időszakokra.

És akkor nem beszéltem arról, hogy itt már úgy beszélünk, mintha túl lennénk a gazdasági problémákon, a gazdaság befékeződésén. A Gazdaságkutató is nemrég hozta nyilvánosságra, hogy úgy ítéli meg, hogy valamikor decemberben juthatunk el oda. De ettől sokkal, de sokkal pesszimistább információk és előrejelzések is vannak. Nagyon sokan úgy ítélik meg, hogy csak a jövő év első negyedévében jutunk el a gödör aljára, és csak onnan indulhat meg a felemelkedés.

Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács egymástól függetlenül figyelmeztet, hogy ingatag lábon áll ez a költségvetés. Ők is úgy ítélik meg, hogy az a bizonyos dinamikus növekedés nemhogy jövőre, hanem igazából 2012-ben indulhat meg. Ez az, amivel mi is egyetértünk. Nem beszélve arról, hogy közben viszont eszméletlenül dagad az államadósság. A számok nem is igazán mondanak sokat, hogy 78,9 százalékról, mondjuk, 80 százalékra emelkedik, hiszen a GDP értéke mekkora? Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor úgy gondolom, lassan szembe kell néznünk azzal, hogy ez az államadósság minden további nélkül, a gazdaságba való beavatkozások nélkül nem teremthető elő.

Tehát a bevételi oldalon is hatalmasak a kockázatok, a kiadás terén pedig óriásiak a finanszírozási feszültségek, miközben - nem én mondom innen, hanem nagyon sok önökhöz közel álló szakértő állítja -, hogy nincsenek a költségvetést alátámasztó komoly megalapozó számítások. Ennek alapján nehéz eldönteni, hogy vajon az a kép telesül-e, amit a kormány vár.

(Egy tény, hogy a megszorítások miatt akár százmillió...)

BB/Mandur-Móring/(Latorcai)/bl

(14.00)

Egy tény, hogy a megszorítások miatt akár százmilliárd forintokkal is nőhet a deficit majd az önkormányzatoknál, amit ma még senki nem tud számba venni, és hogy a Munkaerő-piaci Alap költségvetésében is rendkívül komolyak a feszültségek. Várhatóan nem fog megállni a munkanélküliség növekedése december 31-ével, tehát a jövő évben ezen az oldalon is borul a kiadási oldal.

Úgy ítéljük meg, hogy ezek a feltételek annyira súlyos kitételeket jelentenek a költségvetési tervezetben, amelyekre nemcsak ezek a szakértők, hanem az ellenzéki oldal - jelesül a Kereszténydemokrata Néppárt sem - nem tud mással érvelni, csak azzal, hogy tisztelt képviselőtársaim, meg kellene fontolni ennek a költségvetésnek a mielőbbi visszavonását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)