Felszólalás adatai

SZALAI ANNAMÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Négy éve életbe lépett az oly sokat emlegetett médiatörvény, azaz a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény. Mindenki tudta, tudhatta, a jogi egyetemek tananyagában legfeljebb az elrettentő esetek között szerepel majd. Mégis kötelességünk betartani a rendelkezéseit, a végrehajtását ellenőrizni, és ha indokolt, módosítani - márpedig indokolt módosítani. Jelenleg három törvény van beterjesztve a parlament elé, amely különféle megfontolásból a médiatörvényt írja, írná felül, amennyiben a képviselők kétharmada ehhez áldását adja.

Miről nem szól a jelen javaslat? Nem szól a közszolgálati médiumok irányításáról, intézményi átalakításról, a társadalmi és politikai kuratóriumi tagok szerepének megváltozásáról, nem szól a médiumok gazdasági helyzetéről, finanszírozásáról, nem szól a felügyelő hatóság jogállásának változásáról, a panaszbizottság hatáskörének újraszabályozásáról, és folytathatnám hosszasan tovább azon javaslatok sorát, amelyeket felkérésre vagy anélkül közel ötven szakmai elméleti szervezet, média, miniszteriális szerv juttatott el hozzánk módosító javaslatként két esztendővel ezelőtt.

A jelen javaslat kizárólagos célja a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítása, az európai uniós követelményekkel történő összhangba állítása. Mely rendelkezések nem illenek az európai irányelvekhez? Erre megtalálhatjuk a választ az európai uniós bizottság éves jelentéseiben. Az Unió 1998-ban készült országjelentése üdvözölte, hogy Magyarország elfogadta a határon túli televíziózásról szóló nemzetközi egyezményt, ugyanakkor jelezte, hogy végrehajtására, különösen a műholdas műsorszórás vonatkozásában erőfeszítéseket kell tennünk. Figyelmeztetett egy már kiadott távközlési engedély és az egyezmény rendelkezései közti összhang megteremtésére is.

Az 1999. évi országjelentés audiovizuális szektorra vonatkozó fejezete megállapítja, hogy a magyar törvények jórészt harmonizáltak a közösségi joganyaggal, ám az előző időszakban nem történt jelentős előbbre lépés a területen. Magyarországnak meg kell határozni a műsorszolgáltató szervek státusát és az európai művek átvételét, valamint a műholdas műsorszolgáltatás monitoringrendszerét.

A törvényjavaslat egyrészt az elmúlt két év jelentéseiben rögzített hiányosságokat törekszik korrigálni, azaz a médiatörvényben szabályozza a műsorszétosztást, meghatározza a műsorszerkezeti követelményeket, bevezeti az európai mű fogalmát. Másrészt az egyeztető tárgyalásokon felmerült szempontok alapján további lényeges változtatásokat kezdeményez, így szigorítja a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket, módosítja a reklámra vonatkozó előírásokat, szabályozza a mozifilmek bemutatásának szerzői jogosultsággal kapcsolatos időszakát, megállapítja a kizárólagos közvetítési jogok határait, körét, feloldja a törvényben rejlő állampolgársági alapon történő diszkriminációt, és kiküszöböl számos fogalmi ellentmondást, új fogalmakat vezet be.

(22.20)

Tisztelt Ház! Az alább felsorolt legfontosabb változtatandó rendelkezésből négy témakört emelnék ki hangsúlyosan. Miért szükséges szabályozni a műsorszétosztást? Magyarországon e fogalom nem szerepel a médiatörvényben. A magyar jog szerint távközlési tevékenységnek minősül, azaz a médiafelügyelet sem tudja ellenőrizni. Így adódhatott elő, hogy egy meglévő kiskapun átsurranva az előző kormány idején engedélyt kaphatott egy külföldi szolgáltató arra, hogy az európai normákat figyelmen kívül hagyó műsorát területünkről juttassa műholdra és onnét szerte tovább. E jelentéktelennek tűnő lépés azt eredményezte, hogy hazánkat 1996-tól kizárták a Média-II. nemzetközi filmes programból, amelynek következtében a hazai filmesek kiszakadtak az európai filmgyártás vérkeringéséből, és elestünk több száz millió forint támogatástól. Míg a műsorszétosztást nem szabályozzuk, szankcionáljuk, esélyünk sincs, hogy a következő európai, úgynevezett Média-plusz programba bekapcsolódjunk.

Tisztelt Képviselőtársak! Miért kell bevezetni az európai mű fogalmát? A legjelentősebb tartalmi eltérés a hatályos médiatörvény és az európai uniós irányelvek között műsorszerkezeti előírásokban áll fenn. A magyar jog más követelményeket támaszt az országos és körzeti műsorszolgáltatókkal szemben, kizárólag a közszolgálati televíziókat kötelezi arra, hogy évi műsoridejének legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokból szerkessze meg, ugyanakkor ezen belül kiemelten előnyben részesíti a magyar műsorokat. Az irányelvek alapján a törvényjavaslat bevezeti az 50 százalék feletti kvótát a kereskedelmi szolgáltatókra is, pontosan meghatározza az európai mű fogalmát, és egységesíti a műsoridőn belül biztosítandó arányok számítási alapját, azaz, mit kell a teljes műsoridő megállapítása során figyelmen kívül hagyni.

Az Európai Unió rendkívül szigorúan veszi a műsorszerkezeti követelmények betartását. Két éve jelentést kér saját tagállamaitól is, amelyben igazolniuk kell, hogy miért nem tudták - ha nem tudták - betartani az előírásokat, gyakorlati vagy jogi nehézségek akadályozták meg benne. Jelen törvényjavaslat a műsorszerkezeti követelményeket és az európai mű fogalmát kettős megfontolásból csak a csatlakozás időpontjától vezeti be. Egyrészt az európai mű meghatározásánál az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat, így például a letelepedés, finanszírozás léte irányadó, másrészt Magyarország elfogadta az OECD folyó műveleti liberalizációs kódexét, és eszerint a kereskedelmi televíziózás terén nem érvényesíthet olyan korlátozásokat, ilyen a nemzeti vagy európai kvóta, amelyek ezen filmek kivitelét, behozatalát, forgalmát korlátozzák.

A hatályba léptetés e módja feloldja az európai irányelvek és az OECD vállalásai közötti ellentmondást, ugyanakkor összhangban van a kormány azon álláspontjával, miszerint a csatlakozási tárgyalások során a kultúra és audiovizuális politika fejezettel kapcsolatban nem jelentett be derogációs igényt, nem kért átmeneti könnyítést. Az Unióba belépő országnak ugyanis alapvetően arról kell nyilatkoznia, hogy tudja-e vállalni a csatlakozás után a közösségi jogból eredő kötelezettségeit.

Harmadszor, szigorítani kell a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket. A magyar alkotmány az állam aktív magatartását, fellépését feltételezi, követeli meg a gyermekek jogai védelme érdekében. Jelen médiatörvény hatékonysága e téren erősen megkérdőjelezhető. Az Európai Unió irányelvei szigorú rendelkezéseket írnak elő. A műsorszolgáltatók egyáltalán nem tehetnek közzé olyan műsorszámokat, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztetik, különösen, ha pornográf tartalmúak, vagy öncélú, indokolatlan erőszakot árasztanak. Az olyan műsorok, amelyek valószínűsíthetően veszélyeztetik a gyermekeket, meghatározott korlátozással terjeszthetők. Ilyen többek között a szülői felügyelet ajánlása, a késői időpontban történő bemutatás, akusztikai és optikai figyelmeztető jelek alkalmazása. Az irányelvek értelmében a törvénytervezet összefüggően szabályozza a kiskorúak védelmét. Öt kategóriába sorolja a műsorszámokat, meghatározza azok ismérveit és a közzététel feltételeit. Határozottan rendelkezik arról is, milyen tartalmú műsorszámot tilos bemutatni.

Negyedszer, hogyan változnak a reklámozás szabályai. A médiatörvény reklámra vonatkozó rendelkezései az európai szabályozással összevetve hiányosak, másrészt a hazai szabályozással sem állnak teljesen összhangban. Az európai irányelveknek megfelelően a törvénytervezet meghatározza a reklámozásra vonatkozó alapelveket, azaz a reklámoknak többek között valósnak, tisztességesnek kell lenniük, nem sérthetnek vallási, politikai meggyőződést. A törvény védi a kiskorúakat a reklámozásban is. Szabályozza a műsoridőn belüli időtartamát, azaz, hogy hány percet lehet óránként reklámra fordítani. Tartalmazza a műsorszámok reklámmal való megszakíthatóságát. Egyes termékekre, így az alkoholra, gyógyszerre, dohányra, külön rendelkezéseket, esetenként tiltást alkalmaz. Meghatározza, pontosítja a reklám, a klasszikus reklám, a támogatás, a televíziós vásárlás fogalmakat. A médiatörvényt módosító javaslatok a reklámtevékenységnek az európai szabályozás által érintett területei közül csak azokat célozzák, amelyek kifejezetten a televízió-képernyőhöz mint megkülönböztetett reklámhordozóhoz kapcsolódnak.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A törvénytervezet a hatályos médiatörvény alapstruktúráját nem változtatja meg, kényes médiapolitikai szempontokat nem érint, azonban külpolitikai vonatkozásban, a csatlakozási tárgyalások elősegítésében lényeges lépéseket tesz előre. Bízunk benne, hogy az audiovizuális politika területe nem válik olyan témává, amely a csatlakozás folyamatát késleltetné, akadályozná.

Magyarországon valamennyi meghatározó, mértékadó politikai tényező osztja azon értékeket, amelyekre a közös európai audiovizuális politika épül. Nem szabad alábecsülni a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosításának politikai jelentőségét. Magyarország elkötelezettségét megkérdőjelezi, ha nem tartja meg a korábbi kormányok által megkezdett és a polgári kormány által folytatott tárgyalási menetrendet. A Fidesz vezette kormány teljesítette ígéreteit. Most a parlamenten, különösen a parlament ellenzékén a sor, hiszen az Országgyűlés kétharmadának igen szavazata szükséges a médiatörvény módosításához.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Létezik kormányzati és létezik ellenzéki felelősség egyaránt. Meggyőződésünk, hogy jelen törvény azon horderejű javaslatok sorába tartozik, amely e felelősséget feléleszti a bizonytalankodókban, kétkedőkben is. Bizakodásomra okot ad az a tény, hogy a bizottságokban nem merült fel a tervezettel szemben szakmai ellenérv. Az európai integrációs bizottságban, mint hallhattuk, ellenszavazat nélkül voksoltak a javaslat mellett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosítását, és ezt javasoljuk a tisztelt Ház minden egyes tagjának. Szavazzuk meg együtt a törvényt, ha másért nem, közös külpolitikai céljaink elérése okán, valamint a kiskorúak, a jövő generáció egészségesebb, veszélyektől mentesebb környezetének biztosítása érdekében. Ne mondhassuk a jövőben azt, hogy két dolog miatt kell távol tartani gyermekeinket a televíziótól: azért, mert nem tanulnak belőle, és azért, mert tanulnak belőle.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a MIÉP soraiban.)