Felszólalás adatai

DR. VASTAGH PÁL, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elöljáróban arról tájékoztatom önöket, hogy az integrációs bizottság 2 tartózkodás mellett általános vitára javasolt három törvényt ebből a négy törvényből álló csomagból. Az állampolgárságról szóló törvény nem szerepelt az integrációs bizottság napirendjén, noha szerepelhetett volna, mert ez az Európai Tanács állampolgárságról szóló egyezményének hazai adaptációját jelenti.

A bizottság vitájából három kérdésre szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni. Az első: mindannyian tudjuk és tisztában vagyunk azzal, hogy ezeknek a törvényeknek a tartalmát a Magyar Köztársaság úgy formálta, ahogy ezt a schengeni végrehajtási egyezmény követelményei megszabták. Tudjuk jól - hiszen ez 1997, az amszterdami szerződés óta világos -, hogy a társult országok számára a csatlakozás időpontjáig be kell építeniük saját jogrendszerükbe azokat a követelményeket, amelyeket ez a két egyezmény tartalmaz, és ez az amszterdami szerződéssel egyben a közösségi jog részévé is vált; bár ehhez hozzá kell tenni, hogy a vízumpolitikára vonatkozóan már korábban, 1992 óta a közösségi jogi szempontok és követelmények érvényesülnek.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország - s itt főleg a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat kapcsán kell kiemelni - átveszi, és ez a törvény tartalmazza a közösségi jog által meghatározott szabályokat a vízumpolitikára, és Magyarországon is négyféle vízumot kell bevezetni.

Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert a magyar kormány azt az elkötelezettségét, hogy át fogja venni a schengeni acquis-t, a schengeni követelményeket, nem új keletű. Ennek fényében tartom felelőtlenségnek és illúziókeltésnek mindazt, amikor ezzel kapcsolatosan - különösen az úgynevezett külföldön élő magyarok kedvezményeiről szóló törvény kapcsán - olyan várakozásokat keltettek, amiknek akkor sem volt semmi alapjuk.

A második kérdés, amire utalni szeretnék, hogy a menekültügyről szóló törvény szabályozásával kapcsolatosan a mi bizottságunkban is elhangzott - ami más bizottságban is felvetődött -, hogy vajon indokolt-e 2000-ben megalkotni vagy módosítani a jelenlegi hatályos szabályozást, amikor az Európai Unióban 2001-et mint időszakot jelölték meg arra, hogy a menekültügyre vonatkozó részletes közösségi szabályanyagot megalkossák. Időszerű-e most, vagy pedig a következő rövid távon belül ismételten hozzá kell nyúlni és módosítani kell a jelenleg hatályos törvény tartalmát? Erre vonatkozóan a tárca képviselői felvilágosítást adtak, és utaltak arra, hogy jelenleg is már több olyan irányelv érvényesül, ami indokolttá teszi azt, hogy a menekültügyről szóló törvény módosításra kerüljön.

A határőrizeti törvény kapcsán csak arra szeretnék utalni, valamennyien tisztában vagyunk azzal - az integrációs bizottság az elmúlt esztendőben helyszínen is tájékozódott a határőrizet feladatairól, Hegyeshalmon tartottunk bizottsági ülést, ahol a határőrség és a vámőrség munkájával ismerkedtünk, és ott is bizonyossá vált -, hogy a következő években minden olyan rendvédelmi szerv jelentősége stratégiailag felértékelődik, amely az ország integrációs képessége szempontjából meghatározó szerepet tölt be. Ezek közé tartozik a határőrség is, éppen ezért kell ennek kapcsán is kiemelni azt, hogy minden olyan híresztelés, törekvés, amely bizonytalanságot kelt a szervezetek státusát, jövőjét illetően, károsan hat ezekre a szervezetekre, működésükre, személyi állományukra. Konkrétan arra gondolok, hogy a közelmúltban is felröppent az a nem megalapozott hír, hogy összevonásra kerül a rendőrség és a határőrség. Ezeket kormányzati oldalról nagyon határozottan vissza kell utasítani, és biztosítani kell ezeknek a szervezeteknek a nyugodt és kiegyensúlyozott munkáját és fejlesztését.

Ezek voltak a vita legfontosabb csomópontjai. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)