Felszólalás adatai

KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A családok támogatásáról szóló törvény módosításának általános vitájában az ellenzéki és kormánypártok már nagyon sok mindent elmondtak, ide tartozót is, és hadd mondjam azt: tücsköt-bogarat is.

De én odáig szeretném visszavinni az általános vitát, hogy a jóléti gondoskodás területén, a családpolitika körébe tartozó ellátásoknál három alapvető célt lehet megnevezni, az egyik: a hozzájárulás a gyermeknevelés költségéhez; a másik: a születésszám növelése vagy növekedése; a harmadik pedig: a szegénység enyhítése, a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésével. (Babák Mihály: Ez kevés!) Lehet, hogy az ellenzéki pártok nem tudják, de a szociáldemokrata pártok sajátja, hogy nem tesznek különbséget családtípusok vagy támogatásra érdemes és kevéssé érdemes családok között aszerint, hogy valaki dolgozik vagy nem dolgozik, van-e kereső a családtagok között.

E helyütt szeretnék egy megszólításra, nevezetesen Pettkó András képviselőtársam megszólítására reagálni. Kedves képviselő úr, mi együtt voltunk Mókus őrs (Szórványos derültség.), és olvastuk még annak idején az ifjúsági közéletről készített statisztikákat. Én akkor már megszoktam, hogy másképpen olvassuk ezeket a statisztikákat, de ez egy különleges tudományág, ami azért mégiscsak tényeken alapuló dolgokat regisztrál és ír le. Így például azt is, hogy az előző kormányzat idején, 1999-2002 között a családtámogatásra fordított összeg GDP-n belüli aránya változatlan maradt, a gyermekszegénység nagysága pedig érdemben nem csökkent; a gyermekek ilyen élethelyzetbe, szegénységbe kerülési kockázata pedig duplája az egész népesség szegénységi rátájának.

A tényekből arra lehet következtetni, hogy 700-710 ezer gyermeket nevelő családért, az e családokban nevelt gyermekekért az előző kormányzat szíve egyáltalán nem dobogott. (Babák Mihály közbeszólása.) Mint ahogy nem dobogott az ikergyermekeket nevelő családokért sem. A mi kormányunknak minden gyermek és minden család egyformán fontos. (Babák Mihály: Bokros esetében is?) Én sem szóltam bele az ön hozzászólásába, elvárom, hogy ne szóljon bele! (Babák Mihály: Házszabályszerű!)

Az anyasági támogatás a szülési eseményt követő, egy összegű jóléti kifizetés. Ezzel a támogatással az anya, a család számára az állam nyújt segítséget, például a babakelengye megvásárlásához is, ezért fontos az anyasági támogatás értékállóságának a megőrzése. Az anyasági támogatás értékvesztését az öregségi nyugdíjminimum 225 százalékra történő felemelésével kívánja a most tárgyalt törvényjavaslat kompenzálni. Ez igen örvendetes, hiszen a gyermek születésekor a családnak egyszeri kiadással nagyon komoly többletterhei jelentkeznek. E többletterheket mérsékli, szándékozza mérsékelni ez a javaslat.

Külön öröm, hogy a szülést követően járó, egy összegű anyasági támogatás emelésének gyermekenkénti összege az ikergyermekek születésekor emelt összegben, a nyugdíjminimum 300 százalékában kerül megállapításra. Egyrészt az anyasági támogatás emelésének a ténye, másrészt az ikergyermekek születése esetében történő pozitív finanszírozási diszkrimináció mutatja, hogy a nemzeti közép kormánya és a Szocialista Párt valóban enyhíteni kíván a családok gyermekvállalás miatti anyagi terhein.

Én kérem a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ne csak retorikai szinten, de támogassák az anyasági támogatás mértékének emelését és az iker gyermekszületés esetében differenciáltan történő megemelését. A szegénység enyhítése, különösen a gyermekszegénység enyhítése közös nemzeti és politikai felelősségünk - az ellenzéknek is és a kormánypártoknak is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)