Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A tavasszal is tárgyalt szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló törvény zárószavazása után egyértelművé vált, hogy abban két, a szakma által nagyon kifogásolható paragrafus is változtatásra került olyanképpen, hogy veszélyezteti a borászatokat, pincészeteket aktív gazdasági tevékenységükben, illetve a bizonyos termőhelyeknek a kataszteri besorolás következtében nem mutatott irányultságot, hogy tovább biztonságban folytathatják a tevékenységet vagy mi vár rájuk az európai uniós csatlakozáskor.

Nevezetesen ez a két kérdéskör a termőhelyi kataszterek kérdésköre, amennyiben az Európai Unióban két osztályba sorolódnak a szőlőtermelő termőhelyek, a tavaszi törvényalkotás során három kategóriát hozott létre a parlament. A másik kérdéskör az úgynevezett házasítás kérdésköre, amennyiben olyan szigorú szabályt léptetett életbe a parlament, amelyre nincs példa az európai bortermelő országok körében, de az Európán kívüli bortermelő országoknál pedig még nagyobb a szabadságfok a házasítás kapcsán.

Nos, ezeket a hibákat több képviselő is és több képviselőcsoport is észrevette, és rögtön a törvény elfogadása után, illetve a nyári szünetben módosító indítványokat kezdeményeztek, mind a Magyar Demokrata Fórum - amely elsőként -, majd pedig a Kisgazdapárt részéről két indítvány is e témakörben különböző aspektusból, de mind a három indítvány ugyanarról a kérdéskörről próbált meg beszélni.

Ezek az önálló törvénymódosítások a mezőgazdasági bizottsághoz kerültek be mint szakbizottsághoz, ahol a bizottság egy nagyon hosszú, több mint négyórás vita után úgy döntött, hogy miközben összevonta a három képviselői önálló indítványt, megpróbálta a három indítványt olyan formában bizottsági indítvánnyá tenni, amelyet mindegyik frakció elfogad azért, hogy esetlegesen ne kelljen a törvény tárgyalása közben módosító indítványt benyújtani, és ezzel felgyorsítsuk a törvény megszületését, és visszaálljon az a rend a bor házasítása terén, amely eddig is szokásos volt Magyarországon, mi több, az Európai Unióban is általános gyakorlat, nevezetesen, hogy 85 százalék a főbor fajtája, és 15 százalék a hozzáadott házasított bor a lehetséges arányszámok tekintetében. Hozzáteszem, az USA-ban például 75:25 százalék ez az arány.

A jelenleg még mindig érvényes szabály szerint viszont 100 százalékos, azaz csak egyfajta bor lehet egy palackban. Ez nagyon komoly szakmai hiba, mert a borok eltarthatósága, palackállósága, ízvilága sok esetben csak bizonyos házasítások után, azaz egy másik szőlő-, borfajta hozzáadásával lehetséges. Hozzáteszem, hogy csak a kisebb részt képezheti értelemszerűen ez a hozzáadott szőlőfajta. Ez a kisebb arányszám most a 15 százalékban lenne meghatározva, mint említettem, ez volt eddig is a szabály.

A másik kérdéskörben, a két termőhelyi kataszteri kérdéskörben egy kompromisszumos megoldás született, két fő termőhelyi katasztert javasol a bizottság elfogadni, azonban a második osztályba sorolást még 1. és 2. pontokra bontja, hiszen tudjuk, hogy Magyarországon elég változatos a termőhelyek elhelyezkedése és adottságai, és ezt a történelmi hagyományt próbáltuk meg továbbra is fenntartani azzal a megkötéssel, hogy az európai uniós két fő kataszteri helyet viszont létre szeretnénk hozni.

Időközben további két indítványt is be kellett fogadnia a mezőgazdasági bizottságnak, amelyet szintén a szakma jelzett, hogy nem helyes így, ebben a formájában, amely most érvényes.

(20.50)

A védett eredetű boroknál kellett meghatározni, hogy milyen minőségű és milyen termésmennyiséggel szeretnénk azt védett eredetté minősíteni, illetve nagyon lényeges, hogy a védett eredetű bor termelésének szakmai szabályait a hegyközséghez szeretné a törvény rendelni, amellyel egyetért a mezőgazdasági bizottság. Hiszen ott, helyben tudják pontosan megmondani, hogy milyen termőhelyi lehetőségek, adottságok és fajták mellett mekkora termés, mekkora mennyiség szüretelhető le egy adott szőlőterületről, és az milyen cukorfokkal, milyen minőségi jellemzőkkel szokott bírni.

A másik, még érkezett kérést is elfogadta a mezőgazdasági bizottság, miszerint az ízesített borok tekintetében meg kell engedni a cukrozott víz, szirup hozzáadását. Ez technológiailag teljesen jogos és korrekt, ugyanakkor a szénsavas borokhoz nem indokolt. Ezt a kettősséget külön kellett választani, ez egy nagyon közismert technológiai része a borászkodásnak. Hozzáteszem, hogy speciális területről van szó, tehát a szénsavas borok és az ízesített borok kategóriájáról, ez nagy szakmai ismeretanyagot igényel. Akik ismerik pontosan, hogy miről van szó, tudják, hogy miért szükséges ez a változtatás.

Nos, ezek alapján négy pontban módosította, javasolja módosítani a mezőgazdasági bizottság a törvényt, ugyanakkor az egyik módosító indítvány, nevezetesen a 2. következtében, amely a termőhelyi kataszterekről szól, indokolt két további módosító indítványt is megtenni két paragrafusban. Azaz azt kellett lekezelni, hogy mi történik a jelenleg III. kategóriájú termőhelyekkel, ez hogyan fog megváltozni, amikor már csak két kategória van, illetve a II. kategórián belül 1-es és 2-es kategória. Úgy gondoljuk, hogy egy kizárólagosan szakmai törvénytervezetről van szó, amely a nyár folyamán, több mint három hónap alatt érlelődött meg, és a szakma egységes állásfoglalását, tehát a Hegyközségi Nemzeti Tanács jóváhagyását és az Országos Borminősítő Intézet egyező javaslatát is tartalmazza.

Ezért kérem a parlamentet természetesen ennek a törvénytervezetnek a megvitatására, és ha lehet, gyors elfogadására.

Köszönöm szépen.