Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelettel arra kérem, hogy majd igyekezzen az időkeretet betartani.

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a KDNP képviselőcsoportjából Hoffmann Rózsa képviselő asszony: „Tisztelet a nevelőknek” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony! Öné a szó.

DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A mögöttünk hagyott hétvégén két jeles nap szolgáltatott alkalmat az emlékezésre és az ünneplésre. Tekintve, hogy mind a kettő úgyszólván mindannyiunkat érint, fontosnak tartja a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója, hogy erről a két jeles napról, illetőleg azok tartalmáról itt az ország házában is szó essék. Annál is inkább, miután a kettő szorosan összefügg egymással.

A nemzeti összetartozás napjáról tegnap napirend előtti felszólalásában Firtl Mátyás képviselőtársam szólt. Én magam a nevelőkről, a nevelők tiszteletéről a pedagógusnap kapcsán kívánok szólni. És igen, a kettő összefügg, mert az iskola az, ami átadja a gyerekeknek azt a tudást, amelynek során megismerik a történelmi eseményeket, azokat, amelyek a nemzeti összetartozás napjához vezettek. Az iskola az, amely elviszi kirándulni a gyerekeket a határon túl, hogy megismerjék a valóságban is történelmi emlékhelyeinket. Az iskola azonban, és ha most megengedik, Korzenszky Richárd perjel urat, köztiszteletben álló bencés pedagógust idézem: „Az iskola nem a tantervektől és a tankönyvektől lesz iskolává. Nem az épület fölszereltségétől függ, hogy egy iskola jó-e vagy sem. Sokkal fontosabbak kellenek, igazi elkötelezett, magukat szétszakítani, szétosztani kész emberek, akik kézen fogják a gyermekeket, és felvezetik őket az életbe.”

Igen, felvezetik az életbe. Ez az a magas hivatás, amely mindenképpen tiszteletet érdemel és tiszteletet követel. Ezért csak a tisztelet hangján szabad és kell a pedagógusokról beszélni. Akiket tisztelünk, azokhoz igazodunk, azokat példának tekintjük, de magas mércét is állítunk eléjük. Mi a tisztelet forrása? Lehet természetesen külső forrása, ilyen az állam, a társadalom, a közösség megbecsülése, egy státuszszimbólum, egy magasabb fizetés. Ez forrása lehet, de az igazi forrása maga az a személy, maga az a hivatási kör, amely azt a feladatot végzi, amely tisztelet parancsol és tiszteletet érdemel. Az a munka, ami áthatja mindennapjaikat és heteiket.

Kevesen tudják, hogy mivel telnek egy tanító, tanárember hétköznapjai, hogyan múlnak a hetei. Minden délután azzal kezdi a tevékenységét, hogy végiggondolja mindazt, ami történt aznap és előző nap az osztályban, az osztályaiban, átnézi a tanterveit, végiggondolja, hogy a következő napon mit szeretne elérni, melyik gyerekkel éppen milyen feladatot kell elvégeztetni ahhoz, hogy az a gyerek és az az osztály fejlődjön. Aztán dolgozatokat javít, osztálykirándulásokat tervez és szervez, elvégzi a szükséges naplóbeírásokat és az adminisztrációt. Igen, ebben a munkában elfárad, ahogy hallottuk.

De kérem, ki nem fárad el, aki szorgalmasan, tisztességesen végzi a munkáját? Elfárad az államtitkár, elfárad a földműves, elfárad a kamionvezető, elfárad a busz- és az autósofőr, hiszen a jól végzett munka fárasztó. Ugyanakkor ez a fáradtság adja meg a pihenés lehetőségét. A pedagógusok napja is, a pedagógusok munkája is ilyen. Mondják, hogy a pedagógus munkája a leghálátlanabb, ugyanakkor a leghálásabb feladat is. Hálátlan azért, mert az eredményét nem látja azonnal, sokszor csak évek, évtizedek múltán, a leghálásabb viszont azért, mert látja ezt az eredményt. És ez az eredmény visszaköszön.

A pedagógusnap alkalmából a falumban volt alkalmam részt venni egy olyan ünnepségen, ahol arany- és ezüstdiplomás tanítónőket köszöntöttek. Visszatérő szó volt a tisztelet, a megbecsülés és a visszaemlékezésekben a szigorúság. Igen, megint csak Korzenszky Richárd perjel úr szavait idézem: „A társadalmat nem a gazdaságpolitika fogja megváltoztatni, hanem az emberi minőség.” Az az emberi minőség, amit ezek a tanító emberek szolgáltatnak.

A pedagógusnapot a legsötétebb kommunista években vezették be ebben az országban. Volt a rendszerváltoztatás idején egy gyenge tiltakozás, hogy el kellene törölni. Mégsem sikerült. Jól is van így. Így legalább a társadalom figyelme egy napon rájuk irányul.

A múlt héten Bonis Bona kitüntetéseket adott át a miniszter, ma délután pedig a kiváló pedagógusokat köszönti. Engedjék meg, hogy én is itt szimbolikusan köszöntsem az ország összes tanárát, és megköszönjem a munkáját ezzel a virággal. (Felmutat egy szál rózsát.) Köszönöm.

(9.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony napirend előtti felszólalására Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Én is természetesen csatlakoznék önhöz, és azt hiszem, mindenkit innen a parlamentből is tisztelet illet, aki a családok számára a legfontosabbat, a gyermek nevelését, oktatását végzi 8-12 éven keresztül. Azt hiszem, nagyon fontos missziót, küldetést végeznek, ezért is illeti őket különös tisztelet mind a családok, mind az állam részéről.

Azért is fontos, hogy a képviselő asszony is a tartalmi kérdésekre igyekezett rátérni, hiszen az a szervezetrendszeri átalakítás, ami zajlott, zajlik a köznevelés rendszerében, mind csak előkészítő lépés, egy másodlagos lépés ahhoz, azt kell hogy mondjam, hogy az a tartalmi többlet, az a tartalmi megújulás megtörténhessen, amire igazából nyilván minden időszakban, időről időre a köznevelés rendszerének szüksége van. Nem azért foglalkozunk a köznevelés formális kérdéseivel, mert az lenne az öncél, hanem azért, mert olyan rendszert szeretnénk teremteni, amelyben a tartalmi tanulásnak, a fejlődésnek, az erkölcsi és tudásbeli fejlődésnek egyaránt megteremtjük az egyenlő feltételeit, egyenlő lehetőségeit kistelepülésen, nagytelepülésen, Kelet-Magyar­or­szá­gon, Nyugat-Magyarországon, a fővárosban és vidéken egyaránt.

Az a célunk, hogy ne érezze senki magát magára hagyottnak, ne érezze magát senki cserbenhagyottnak vagy nehéz helyzetben lévőnek akkor, amikor adott esetben egy nehezebb területen, egy nehezebb környéken lévő iskolában tanít, ugyanazt a támogatást kapja meg az államtól, mint ha egy jobb környéken tanítana. És egy diák is ne érezze magát cserbenhagyottnak, hogy az egyik helyen megtalálja a tanárát tanórán kívül is, és segít neki a felkészülésben, akár a tehetséggondozás terén, akár a felzárkózás területén, akár korrepetálni akarják, akár tanulmányi versenyre felkészíteni, hanem minden iskolában megtalálja azt a tanárt, aki neki a segítségére lehet.

Ezért fontos az az állami garancia, amelyik kiszámítható feltételeket teremt minden iskolában. Nyilván vannak olyan iskolák, amelyek jobb környéken helyezkednek el, és a korábbiakban sem volt gond azzal, hogy az egyik tanévről a másik tanévre hogyan tudják az anyagi fedezetet megteremteni, de bizony voltak az országnak olyan részei, ahol ez igenis problémát jelentett. Ezért a minőségjavítás szempontjából ez a fajta állami felelősségvállalás, háttérből való garanciavállalás nagyon fontos, de ez csak a tartalmi megújulásnak, a tartalmi fejlődésnek jelentheti az előkészítését, enélkül viszont a tartalmi fejlődés sem valósítható meg.

Fontos eredményei voltak az elmúlt időszakban a köznevelési kerekasztalnak, ahol ezeket a témákat mind megvitattuk. Elég az új Nemzeti alaptanterv koncepciója elfogadásának határidejére gondolni, ami 2016. december 31., majd az új NAT elfogadása jövő év, 2017. december 31. Már idén augusztusra megjelennek új tantárgyi tanmenetjavaslatok, akár a magyar nyelv és irodalom, akár a matematika terén, a társadalmi vagy természeti műveltség területe kapcsán, amelyek ajánlások lesznek, és segítik a tanárok munkáját.

Az intézményfenntartás új rendszere, amely szintén a ma és a jövő héten elfogadandó törvényjavaslat nyomán megszülethet, egyfajta keretgazdálkodást biztosít az iskoláknak bővülő munkáltatói jogokkal, hiszen a kinevezés és a felmentés kivételével a munkáltatói jogok az iskolánál, az iskolaigazgatónál lehetnek. Bővül az intézményi vezetőknek mind a gazdálkodási, mind a szakmai önállósága, nem sértve ezzel természetesen azt, hogy ha bárki bármelyik iskolából bármelyik iskolába viszi át a gyermekét, ne legyenek olyan nagymértékű különbségek iskola és iskola között, mint amelyek 2010-ben voltak. A mi célunk az, hogy a nehezebb helyzetű iskolákban is javuljon a minőség. Ez persze minden esetben csak akkor várható el, ha többletforrásokat is rak hozzá a kormányzat. A pedagógusbér-emelésen kívüli többletforrás az idei évi költségvetésben, pontosan a működtetés, az üzemeltetés feladataihoz 91,5 milliárd forint, a jövő évben pedig még magasabb összeg, 105,6 milliárd forint, ha az idei év alapjavaslatát vesszük bázisnak.

Igyekeztünk a hét évnél kevesebb hátralévő szolgálati idővel rendelkező pedagógusok helyzetét is biztosabbá tenni, akik hét éven belül nyugdíjba vonulnak. Az ő esetükben is a pedagógus II. fokozatba kerülés és az ezzel járó 28-31 ezer forintos fizetésnövekedés garantálttá vált, illetőleg az ideiglenes pedagógus II. fokozatban lévők is pedagógus II. fokozatba kerültek. Kiszámíthatóbbá tettük a nyugdíjazással kapcsolatos szabályokat is, pontosan azért, hogy a diákok év közbeni rendje ne akadjon meg. Ahogy említettem, fontos, hogy a pedagógusbér-emelésen belül, ami 38,4 milliárd forint lesz a jövő évben, 14 milliárd forint kifejezetten a minőségi munkavégzés céljait szolgálja.

Azt hiszem, ha ezeket a változásokat az ellenzéki oldalról is támogatnák, az jól lenne, de ha nem, akkor kormányoldalról igyekszünk kiszámíthatóvá tenni a minőségi munkavégzés kereteit, ami a gyermekek érdekét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai