Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Felszólalásom második ré-szében szeretnék az önkormányzati normakontroll keretében egy meglehetősen speciális helyzetről beszélni, különösen arra tekintettel, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt a kormány a felhatalmazás alapján hozott olyan kormányrendeleteket, amelyeket az Alaptörvény és a vonatkozó törvények rendelkezései szerint nem hozhatott volna meg. A 2019-es önkormányzati normakontroll vonatkozásában folytatott kúriai gyakorlatról szóló beszámoló számomra elfogadható, tekintve, hogy igyekeztek mindazokat az elveket érvényre juttatni a döntések során, amelyek ahhoz kellettek, hogy valóban az önkormányzati munkában egyrészről az Alaptörvénynek, másrészről az önkormányzati törvénynek és egyéb ágazati törvényeknek meg tudjanak felelni.

Nagy valószínűséggel a Kúriára meg fognak érkezni majd bizonyos időn belül azok az ügyek, amelyekben a kormány azon rendelete, amely szerint nem lehet helyi adókat bevezetni, illetőleg már meglévő adók mértékét növelni  azt gondolom, bizonyos önkormányzatok bátor tevékenysége eredményeként, a kormányhivatalok munkálkodásával , vélhetően bírósági szintre emelkedik. Ha megengedi, elnök úr, egyszerűen azért, mert a parlamenti képviselők padsoraiban óráról órára szólalunk fel az önkormányzatok érdekében és az önkormányzatok jogainak tiszteletben tartása érdekében, és rendkívüli módon fájdalmas volt az, hogy a védekezés keretein belül a kormányzat úgy gondolta, hogy ilyen döntést meghozhat.

Én magam is jó pár önkormányzatot biztattam arra, élve a törvényekben biztosított jogaikkal, hogy ne fogadják ezt el. Ahhoz, hogy a 21 darab feladatot, amit az önkormányzati törvény tartalmaz, el tudják látni, arra az esetre igenis nyugodtan hozzák meg önkormányzati rendeleteiket; már csak azért, mert nekem is örömömre szolgálna, ha mégis a kormányhivatalok megmérettetnék ezeket a rendeleteket, akkor legalább lássuk, hogy mit mond a független bíróság erről.

Ezért nagy tisztelettel, elnök úr, ha megengedi, ebben a kérdésben felhívnám nem elsősorban az ön, hanem a képviselőtársaim, az Országgyűlés egészének a figyelmét arra, hogy milyen jogi környezet veszi körül például ezt a kérdést, amely majd vélhetően nemsokára a Kúria egy-egy tanácsa elé fog kerülni.

(16.50)

Magyarország Alaptörvényének B) cikke szerint független és demokratikus jogállam, és a közhatalom forrása a nép, a nép pedig a választott képviselők útján gyakorolja a hatalmát, és egyúttal a hatalommegosztás elvén alapszik országunk működése. Az Alaptörvény továbbá meghatározza, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. Miután az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, és az Alaptörvény, valamint a jogszabályok mindenkire kötelezők, ezért egyetlen intézkedés sem lehet az Alaptörvénnyel ellentétes.

Az Alaptörvény T) cikke kimondja, hogy általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Az Alaptörvény jogszabálynak tekinti természetesen az önkormányzati rendeletet. Miután az Alaptörvény szerint a jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért teljesen egyértelmű, hogy önkormányzati rendelet meghozatalát és az önkormányzat által meghozott, a közösség szükségleteit biztosító jogi norma megteremtését még különleges jogrend idején sem tilthatja meg semmilyen magasabb rendű jogszabály. Mindemellett az Alaptörvény I. cikke azt is meghatározza, hogy Magyarország elismeri az alapvető nemcsak egyéni, de közösségi jogokat is.

A helyi önkormányzatokról szóló Alaptörvény 31. cikk kiemeli, hogy a helyi ügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása a helyi önkormányzatban történik. Egyértelműen megállapítja az Alaptörvény, hogy a helyi önkormányzat önállóan igazgat, önállóan gazdálkodik, és ő dönt a helyi adók fajtájáról, mértékéről mindezt pedig a helyi önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja

Az Alaptörvény a veszélyhelyzetet az 53. cikkben határozza meg, és a kormány számára mindössze azt a lehetőséget teremti meg, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban annak elhárítása érdekében vezethet be rendkívüli intézkedéseket, azaz minden olyan kormányintézkedés, amely nem a veszélyhelyzet elhárítását hivatott megteremteni, az nem a veszélyhelyzet alapján történő kormányzati rendeletalkotás. Egyébként különleges jogrendben, amint az 54. cikk az Alaptörvényben meghatározza, az Alaptörvény alkalmazása sem függeszthető fel.

A jogalkotási törvény 2. §-a kimondja, hogy a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell azt, hogy a jogszabály az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek megfeleljen, és illeszkedjen a jogrendszer egységébe. Azt is biztosítani kell a jogalkotási törvény szerint, hogy a jogszabály ne tartalmazzon indokolatlanul olyan rendelkezést, amely a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükség. A helyi önkormányzatokról szóló törvény pedig garantálja, hogy a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségeken belül. A helyi önkormányzás valósítja meg a helyi közakaratot, a helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a hely önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Az önkormányzatnak erősítenie kell a település önfenntartó képességét, feltárja a lehetőségeit, és hasznosítja saját erőforrásait. Gondoskodással kell enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességei és lehetőségei szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény 13. §-a pedig tételesen meghatározza, hogy a helyi önkormányzatnak 21 pontban foglalt feladatrendszere van. Ez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatnak olyan széles körű feladata van a polgárok kiszolgálása érdekében, amely szükségessé teszi, hogy bevételekhez jusson, ha pedig az állami normatíva nem elegendő a feladatok teljesítéséhez, helyi iparűzési adót és egyéb adókat vethet ki azért, hogy ezekből a bevételekből teremtse meg az önkormányzat forrásait. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület és a polgármester felelős. A helyi adókról szóló törvény kifejezetten meghatározza, hogy a gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere, ez teremt a települések számára lehetőséget a szuverén adóztatási jog gyakorlására és a helyi adópolitika kialakítására.

A kormány a 478/2020. november 3-ai kormányrendelet rendelkezései szerint kihirdette a veszélyhelyzetet, a világjárvány elhárításával kapcsolatban szabályokat hozott meg, majd pedig az 535/2020. december 1-jei kormányrendelettel azt mondta, hogy a helyi adókról a világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében nem vezethetnek be új adónemeket, és a meglévőket pedig nem súlyosbíthatják, nem emelhetik. Ez nem a koronavírus-járvány elhárítását szolgáló rendelkezés volt, tehát semmilyen módon nem írhatja felül sem az Alaptörvény, sem az önkormányzati törvény, sem a jogalkotási törvény rendelkezéseit. Ennek során azt határozta meg a kormány, hogy 2021-ben nemcsak helyi adót és települési adót nem lehet magasabb mértékben megállapítani, hanem még új adót sem lehet bevezetni.

(Folytatás 180/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2021. február 16. kedd 180/2. szám

Országgyűlési Napló

Tisztelt Elnök Úr! Én azért ismertettem ilyen hosszan azt a jogszabályi környezetet az Országgyűlés és az ön számára, hogy bemutassam ezt az áldatlan helyzetet, mert amint a beszédem elején mondtam, nagy valószínűséggel a kúriai bírák találkozni fognak ezzel a kérdéssel. Miután az utóbbi években az látható, hogy a Kúria bírái és a különböző kollégiumok és különböző szervezeti egységek csoportokat, konzultációs testületeket hoztak létre annak érdekében, hogy valóban az anyagi igazság és a társadalmi igazságosság és a jogelvek maradéktalan érvényesülése érdekében szülessenek a döntések, és nagyon tartok attól, elnök úr, hogy ezzel a kérdéssel nagyon hamar fognak találkozni, nagy tisztelettel azt kérem önöktől, valóban a bírói függetlenség maradéktalan érvényesülése mellett, hogy soha, de soha egyetlen jogszabály rendelkezéseitől se térjenek el, hiszen ezeknek koherens rendszere azt szolgálja például a helyi önkormányzatiság vonatkozásában, hogy a polgárok közérzete, közszolgáltatásokkal való ellátása, a helyi ügyekben való döntése maradéktalanul zavartalan legyen. Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)