Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Aki a költségvetési törvényjavaslat vitáját követi, és csak így bekapcsolódik egy-egy mozzanatra, valószínűleg nem is érti, miről folyik itt a beszéd, ami teljességgel érthető. Úgy veszem észre, a vitában részes felek jó néhány tagja sincs tisztában azzal, mennyire speciális ez a törvény, amelyről most tárgyalunk, többféle értelemben.

Az egyik értelme az, hogy nem az ebben az országban rendelkezésre álló valamennyi pénz fölött diszponálunk, hanem ugyan nem kevés pénzről, de a feladatokhoz szükséges pénzek egy részéről, hiszen önkormányzatok, más jövedelemtulajdonosok, gazdálkodók hasonló feladatokat látnak el, és azokhoz a pénzekhez, azok felhasználásához nekünk vajmi kevés közünk van, vagy csak más szabályozó eszköz áll a rendelkezésünkre.

Egy másik értelemben az a pénz, amiről most beszélünk, nem áll korlátlanul rendelkezésre, hiszen éppen ez a Ház döntött néhány nagyon fontos kérdésben: csökkentettük az áfát, csökkentettük az adóbevételeket, és nagyon helyesen, az igazságosság jegyében növeltük a családtámogatásra az összegeket.

Igazából úgy viselkedünk a vitában, mintha itt most minden eldőlne. Szeretném mondani, hogy nem, de azért valóban fel kell tenni néhány kérdést. Fel kell tenni a kérdést, hogy jut-e mindenre. Ha valaki otthon családi költségvetést csinált, pontosan tudja, olyan, hogy mindenre jut, nincs; ebben a költségvetésben sincs.

A következő kérdés az, jut-e minden fontosra. Azt gondolom, erre a kérdésre már nagyon egyértelmű választ lehet adni. Amire az állami költségvetésből fordítani kell, minden fontos kérdésre jut. Ezt igazából bizonyos programok és az Országgyűlés számára is kötött programok végiggondolása, ellenőrzése után lehet pontosan megállapítani. Mi elvégeztük a nemzeti környezetvédelmi programban elhatározott dolgaink finanszírozhatóságát ebben a vonatkozásban, és meg kell mondanom őszintén, minden fontos ügyre elegendő pénz áll rendelkezésre. Nyilván manapság elég ritkán hallani a Ház falai között, hogy a környezetvédelem a nagy vesztese ennek a bizonyos történetnek, bár hallottunk ilyen hangokat is, hiszen az állami kiadások mintegy 1,8 százalékát erre a célra fordítjuk.

A vita során persze felmerült az, vajon a képviselők milyen felelősséggel nyújtják be módosító indítványaikat. Ezt azért vagyok kénytelen idehozni, mert a 925-től az 1053. sorszámig, ahogyan néztem, ellenzéki képviselőtársaim nyújtottak be nagy csomó módosító indítványt a környezetvédelmi tárca költségvetését érintőleg. Ugyan itt már hallom, megismétlődik majd az a vita, ami néhány órával vagy perccel ezelőtt elhangzott, hogy nem illik összeadni ezeket, de úgy hallottam, nem tekintik bajos területnek. Ha nem tekintik bajos területnek, azért mégiscsak meg kell kérdeznem, hogyan lehet az, hogy ugyanabból a frakcióból az egyik 30 milliárdot el akar venni, más meg 60 milliárddal meg akarja toldani.

Azt gondolom, azt a képet festeni egy költségvetési vita kapcsán, hogy kinek-kinek kizárólag a saját egyéni választókerülete felé áll fenn felelőssége, ez egészen egyszerűen hazugság, mert hiszen ha összeadjuk a választókerületi igényeket, akkor a választókerületi igények 5-6 év költségvetés kiadási oldalát le tudják fedni. Én ugyan egyéni országgyűlési választókerületben lettem megválasztva, de nagy csomóan, ott velem szemben úgynevezett listások. Kérem, nekik melyik egyéni választókerülettel kapcsolatosan van ilyen jellegű elkötelezettségük?

Kérem, ha a 176 mindegyikének az összességére nem jut ebből a korlátos összegből, akkor majd megkérdezzük önöket, önök szerint viszont melyiknek ne jusson semmi sem. Nem lehet megspórolni! Igenis, mint a családi költségvetésben, itt is a rendelkezésre álló keretösszeget figyelembe kell venni, és meg kell tudni mondani a gyereknek, hogy a karácsonyi ajándéka most nem egy díszes meseautó lesz, hanem adott esetben nem más, mint egy jó cipő, amiben viszont bizonyára el tud menni az iskolába, és jó keretek között képezheti magát. Erről szól tehát most a vita, és bízom benne, hogy ezek között a keretek között egy jó költségvetést fogunk tudni elfogadni, amiben minden fontos kérdésre jut.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)