Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája. Hoppál Péter, Fidesz és Michl József, KDNP, képviselők önálló indítványát T/7667. számon, az egységes javaslatot pedig T/7667/122. számon kapták kézhez.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Az alkotmányügyi bizottság benyújtotta az erről elkészített ajánlását, amely T/7667/132. számon a hálózaton elérhető.

Indítványozom, hogy a javaslatokat összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-14. pontjaira. Megadom a szót Sós Tamás képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Kérem, hogy szíveskedjenek az ajánlási pontokat jelezni.

DR. SÓS TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy Guinness-rekordba illik az, ami most az úgynevezett köznevelés kapcsán történik a közoktatás területén, hiszen 40 paragrafussal kívánta módosítani a múlt évben elfogadott törvényt. Önmagában az is érdekes, hogy képviselői beterjesztéssel jelenik meg az előterjesztés eredetileg. Most államtitkár asszony jegyez 9 olyan módosítót, ami nem feltétlenül koherenciazavarral függ össze. Tehát önmagában már ezt az egész folyamatot ellentmondásosnak tartom.

Az is nehezen megmagyarázható, hogy úgy módosítunk egy törvényt, hogy az még bevezetésre sem került. Gyakorlatilag ezzel önök bebizonyították azt, hogy egy olyan törvényt fogadtunk el tavaly, amely működésképtelen, amely nem megvalósítható. Önök erre rájöttek; az akkori felvetéseinket nem vették figyelembe.

Hogy konkrét legyek, itt a 3 ezer lakosú településeket használják mérőszámként. Úgy gondolom, hogy maga a probléma, mármint hogy a települések ilyen formában való kezelésével foglalkozni kell, ez helyes, viszont amilyen választ önök adnak rá, azt gondolom, hogy ez nem elfogadható, csapnivaló. Önök gyakorlatilag magukra hagyják a településeket számos esetben, most pedig az történik, hogy centralizálnak, indokolatlan mértékű államosítás van, és gyakorlatilag arról nem esik szó, hogy mekkora pénzt vonnak ki a rendszerből. A polgármesterek, akik az önök padsoraiban ülnek, nagyon fegyelmezettek, de gyakorlatilag, amikor 2010-ben megalakult ez a parlament, akkor nem erre adta a lakosság a voksát, hanem arra, hogy helyi szinten a települések bele fognak szólni az oktatás kérdésébe. Most gyakorlatilag kiveszik azt a lehetőséget, és a lakosság nem fog tudni beleszólni, egy központi, centrális akarat fog megvalósulni. Pénzkivonás, indokolatlan mértékű államosítás, konzervatív mázzal van leöntve.

Úgy gondolom, hogy az a kapkodó törvényhozási folyamat, amit önök gyakorolnak, ez elfogadhatatlan, nem tudjuk támogatni ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Kovács Tibor képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott koherenciás módosító indítványokról, tisztelt képviselőtársaim; államtitkár asszony jegyzi ezeket az indítványokat.

És hogy milyen előkészítettségű a javaslat? Az egyik legfontosabb módosító indítvány az, ami az alapfogalmakat tisztázza a törvényjavaslattal kapcsolatban. Tehát egy olyan törvényt nyújtottak be a Házhoz, amelynek az alapfogalmait a koherenciás módosító indítvánnyal kell tisztába tenni, hogy mindenki számára egyértelmű és elfogadható legyen. Ez is mutatja egyébként, hogy mennyire átgondolt volt a javaslat, amit benyújtottak, és hány módosító indítvány került még ehhez kapcsolódóan is benyújtásra.

A Fidesz-frakcióban számos polgármester ül, vannak vagy nyolcvanan. Kérdezem őket, hogy egyébként ők azonosulni tudnak ezzel a törvényjavaslattal vagy ezzel a módosítással, ami be van nyújtva, amely az önkormányzatokat augusztus 31-éig kötelezi arra, hogy nyilatkozzanak, hogy tudják-e finanszírozni az intézmények működtetését (Ughy Attila: Megint nem figyeltél oda!) vagy nem tudják finanszírozni, olyan feltételek között, hogy az önkormányzatoknak fogalmuk nincs, hogyan alakul a jövő évi költségvetésük, de az eredeti elképzelés szerint még október 30-áig kellett volna nyilatkozniuk. Egyébként ez egy normális időpont, hiszen nyáron - tudott dolog - a képviselő-testületek nem üléseznek, főleg nem üléseznek egy ilyen fajsúlyos és jelentős hatással járó ügyről, mint az oktatási intézmények finanszírozása. Na most, nyár kellős közepén kell az önkormányzatnak előkészítenie meg anyagilag alátámasztania azt, hogy fenn tudja-e tartani az intézményét a jövőben, vagy nem. Ez egy teljesen elfogadhatatlan, megmagyarázhatatlan módosítás, amit jó lenne, ha az államtitkár asszony megmagyarázná itt, majd megmagyarázná azoknak a képviselő-testületeknek, amelyeknek majd a nyár közepén kell ezzel az üggyel foglalkozniuk, hogy miért is nem volt jó az október 30-ai határidő.

Egyébként pedig kétségbe vonom azt, hogy az az állami apparátus, amelynek ezekkel az ügyekkel majd foglalkoznia kell, egyáltalán kész van-e, és felkészült-e ezeknek az ügyeknek a fogadására.

Mindezekre tekintettel is abszolút elfogadhatatlannak tartjuk ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szél Bernadett képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Először is nyomatékosítanom kell, hogy az előttünk fekvő köznevelési törvény módosítását és a másik két oktatási törvényt a szokásos rohamtempóban tolták át a törvényhozáson, ráadásul egyéni képviselői indítvány formájában, amely a Fidesz-KDNP szokásos eszköze, amellyel megkerülhetik az egyeztetéseket és a társadalmi vitát. Ezt a megjegyzést nem tudjuk megspórolni, mert ez az egyik legfontosabb probléma, ami miatt úgy néz ki ez a szöveg, ahogy kinéz.

Jelen esetben azért különösen szomorú, mert az oktatási ágazat lényegét érintő szabályozás kerül elfogadásra. Arról van ugyanis szó, hogy pontosan mit fog jelenteni az iskolák államosítása, végre kiderült, hogy milyen szerepet kap az állam, és milyen feladat marad az önkormányzatoknál. Egy ilyen horderejű döntést egyeztetések nélkül, egyéni indítvánnyal átnyomni igazán arcpirító. Főleg akkor arcpirító ez, tisztelt államtitkár asszony, ha ön nemrég azt nyilatkozza nekünk, hogy lázasan dolgoznak az államosítás részleteinek kidolgozásán az államtitkárságon.

Az LMP már a köznevelési törvény tavalyi elfogadását is egy igazi vakrepülésnek vélte, egy olyan, hazugságokra és tévhitekre épülő jogszabályt sikerült a pedagógusszakma nagyarányú tiltakozása ellenére kétharmaddal átnyomni, amiről már az elején tudták, hogy nem fog működni. Nemhiába kellett most módosítani azt, a hatálybalépése előtt néhány héttel.

(14.30)

Egészen eddig teljes bizonytalanságban volt mindenki. Többféle koncepció és elképzelés keringett arról, hogy mit fog jelenteni az államosítás. A települések szintjén mindez úgy merült fel, hogy viszi-e az állam az iskolát. Ettől a bizonytalanságtól, folyamatos sötétben tapogatózástól aztán sokan megijedtek. Megijedtek attól, hogy az oktatási feladatokat, az oktatási kérdésekbe való érdemi beleszólás jogát elveszik tőlük, ellentétben a működés költségei ott maradnak számukra kötelező feladatként. A legtöbben az egyházakkal egyeztettek, és nekik adták át az iskoláikat, gondoljunk csak itt többek között Ajka, Velence, Pécs, Vác, Kisújszállás és Hajdúsámson példájára.

De milyen új rendszert fognak most megszavazni a kormánypárti képviselőtársak? Mi azt mondtuk a törvény vitájában, hogy egy hármas osztatú rendszer fog kialakulni. Az oktatásszakmai feladatok ellátására ott lesznek az intézményfenntartó központok, az iskolaépületek biztosításáért majd az önkormányzatok lesznek továbbra is felelősek, és az államtitkárság pedig majd dirigálja a folyamatokat, beavatkozik, kontrollál, belenyúl, befolyásol. Nemhiába hangoztatja azt az államtitkár asszony, hogy kerettörvényeket alkotnak, így minden részletkérdés saját hatáskörben rendelettel szabályozhatóvá válik, még akkor is, ha ez néha alkotmányellenes, a másik napirenden lévő szabályozás kapcsán ugyanis erről van szó. (Németh Szilárd István: Mit kiabálsz?)

Ez az egész elfogadásra szánt koncepció sajnos egyáltalán nem mutatja egy áttekinthető, egyértelmű rendszer képét. Ez egész egyszerűen úgy, ahogy van, nem koherens. Mi is mondtuk, hogy hiába rögzít néhány működtetési feladatkört az önkormányzatok számára az új törvény, ha a konkrét feladatokat külön szerződés keretében rendezheti a település az állami intézményfenntartó központtal.

Hogy mennyire ingatag lábakon áll az egész elképzelés, ezt jól mutatják a hozzá beadott módosító javaslatok, gondolok itt a fideszes képviselő és egyben polgármester urak lobbijára, ami az egész törvénykezésen tetten érhető volt. Jól mutatja az egyeztetések hiányát ugyanis, hogy abban is nehezen tudtak megegyezni, mekkora lélekszám alatt mondhatja azt egy település, hogy nem képes vállalni a megmaradó működtetési feladatokat. Arról nem is beszélve, hogy folyamatos kétkedés és bizonytalanság övezi még a kormánypárti padsorokban is a Hoffmann-féle államosítási tervet.

A koncepció bizonytalanságát mutatja az is, hogy még a legutolsó pillanatban is számos zárószavazás előtti módosító javaslatot kellett hozzá benyújtania magának az államtitkár asszonynak, hogy működjön ez az egész tákolmány. Ebből is látszik, hogy nem kellene egyéni képviselőkre bízni a kardinális kérdések szabályozását, mert azért az nem túl biztató (Németh Szilárd István: Kibírjuk valahogy, már csak egy perce van!), hogy zárószavazás előtt kell rendezni számos fontos kérdést, ami nélkül bizonyos rendelkezések törvényi szabálytalanságok miatt nem léphetnek hatályba, ami nélkül jogszabályi hiátus keletkezhetne, ami nélkül nem harmonizálna a köznevelési törvény más jogszabályokkal. Mindez persze a kapkodás, a rohamtempó, az oda nem figyelés, az egyeztetési kötelezettségek semmibevételének a következménye.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat a kétharmados selejttörvénykezés újabb mintapéldánya. Egy 160 ezer fős oktatási ágazattal ezt nem lehet megcsinálni. Ha önök ezt megszavazzák, óriási felelőtlenséget követnek el.

Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Hoffmann Rózsa államtitkár asszony, aki a KDNP időkerete terhére szólal fel. Öné a szó, államtitkár asszony.

DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Egy zárószavazás előtt lévő törvény utolsó pillanataiban az országgyűlési képviselőknek illene az utolsó pillanatban benyújtott koherenciás módosító indítványokról szólni, és nem elölről kezdeni azt a vitát, amelyet hónapok óta folytatunk a felső-, illetve a közoktatás, a köznevelés rendszeréről. Ezért én ezekre az észrevételekre nem is kívánok reagálni, pusztán egyetlen szóval. A tisztelt MSZP-s képviselők, és ehhez társulnak kézen fogva az LMP-s képviselők, minden alkalmat megragadnak arra, hogy pánikot keltsenek (Közbeszólás az MSZP soraiból: Összeláncolnak minket!), és demagóg szólamaikkal a jól működő és jól haladó törvényeket minősítsék.

Nos, amiről viszont szólni szeretnék, az egy-két olyan tévedés, illetve csúsztatás, amelyeket hallottunk. Kovács képviselő úr azt mondja, hogy alapfogalmakat tisztázunk a koherenciás módosítókban. Pont ezért találták ki a törvényalkotók régen, nem a mai napon vagy nem a mostani kormányzati ciklusban, hogy a törvényalkotásnak különböző stádiumai vannak, és az utolsó pillanatban észrevett hiányosságokat pótolni lehet. Miután szakmai részről olyan véleményeket, olyan igényeket kaptunk, hogy a működtetés és a fenntartás fogalmát, amelyet pontosan tartalmaz a köznevelési törvény, de értelmezzük, ezért az utolsó pillanatban bevettük, senkit nem zavar, csak pontosabbá, világosabbá teszi a törvény használatát. De ön kifogásolta azt, hogy milyen időpontban kell az önkormányzatoknak jelezniük a szándékukat, hogy átveszik-e, vagy sem, leadják-e, vagy sem az iskoláknak a működtetését. A képviselőtársaink előtt sorban ott vannak a laptopok, ezért az egész MSZP-frakciónak módjában állna követni a törvényalkotás folyamatát, és akkor pontosan tudná, hogy reggel visszavontam ezt az indítványt sok minden ok miatt, ezért marad az az eredeti állapot, hogy augusztus 31-ig egy szándéknyilatkozatot kell tennie az önkormányzatoknak arról, hogy vállalják-e, vagy sem, és október 31-ig kell a végleges nyilatkozatokat megtenni, ami a működőképességet erősíti, ezért marad az eredeti módosító javaslatuk.

Külön köszönöm azt a nagyvonalúságot, hogy ellenzéki képviselő létére Balczó képviselő úr a felsőoktatási törvény morális tartalmát helyeselte. Végül is azt szeretném még elmondani, hogy valóban nem szokványos dolog, hogy a kormány képviselője koherenciás módosító indítványokat terjeszt be. Éppen azért tettem, hogy a törvény még működőképesebb, még pontosabb legyen. Ezek a koherenciás módosító javaslatok, ha történetesen nem adtuk volna be, attól még a törvény működőképes lenne, de mindannyiunknak az a szándéka, az a célja, hogy a lehető legjobb minőségű törvényt alkossuk. Ehhez persze higgadtság, nyugalom, türelem, előrelátás kell, ami nehezen tűri az olyan indulatos, negatív jelzőkkel tűzdelt hozzászólásokat, amelyeket én már egészen megszoktam az LMP-s képviselőktől. Nem tudok vele mit kezdeni. Mindenki olyan stílust kockáztat meg és használ a parlamentben, ami az övé.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek a törvénymódosítások, amelyeket most az utolsó napokban elkészítettünk, jók. Az oktatási bizottság támogatja ezeket, mert konzultáltunk velük. Tegnap az alkotmányügyi bizottság mindegyiket elfogadta, jónak találta, nem egyszemélyes javaslatok. E testületek véleménye ilyen esetben mindenképpen meggyőző.

A törvényalkotás folyamata pedig jól halad. Minden esélyünk megvan arra, hogy jövő év januárjában, amikor a köznevelési intézmények fenntartásában bekövetkezik a változás, addigra minden részlet, minden mozaikkocka a helyére kerül. Úgyhogy éppen ellenkezőleg, én azt látom erényünknek, amit itt néhányan kifogásoltak, hogy minden alkalmat megragadunk az egyeztetésre, a pontosításra, és betartjuk a törvényt, az alkotmány szellemét és a betűjét. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy szavazatukkal támogassák ezeket a módosításokat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kovács Tibor képviselő úr kért szót ügyrendi kérdésben. Megadom a szót.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, most kell tisztázni azt a helyzetet, amit az államtitkár asszony előidézett azzal, hogy azt az emlegetett módosító indítványt, ami módosítja a határidőt augusztus 31-re, visszavonta volna. Tisztelt Államtitkár Asszony! Itt van előttem az ajánlás, amit az alkotmányügyi bizottság megtárgyalt. (Németh Szilárd István: Mi az ügyrend? Elnök úr!) Az ajánlásban az szerepel, hogy az előterjesztő képviselője a bizottsági ülésen nem vett részt (Németh Szilárd István: Mi az ügyrend?), de a kormány képviselője és a bizottság is támogatta a javaslatot. Itt van az ajánlásban, támogatott módosító indítványként szerepel.

Tehát amennyiben az államtitkár asszony kijelentését most hivatalos bejelentésnek kell tekinteni (Közbeszólások a KDNP soraiból: Lapozz egyet és nézd meg! - Németh Szilárd István: Ez csak műbalhé!), hogy a kormány nevében ön visszavonta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezt a módosító indítványt, akkor úgy gondolom (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő! Idő! Idő!), hogy erről mindenképpen az Országgyűlésnek szavaznia kell, mert ha nem, akkor egyben fog szavazni az Országgyűlés valamennyi, előterjesztő által támogatott módosító indítványról, és akkor benne marad a módosítás az augusztus 31-ei időpontra. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő! Idő!) Hiába ordítoznak a kormánypárti képviselők, ők is rá fognak jönni, hogy őket nagyon hátrányosan érinti ez a javaslat, ezért érthetetlen, hogy ily módon reagálnak erre a problémára.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

(14.40)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A forgatókönyvben szerepel, képviselő úr. Ettől függetlenül, mivel személyében is érintett az államtitkár asszony, megkérdezem, kíván-e reagálni. (Zaj, beszélgetés. - Az elnök csenget.)

DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Nos, a honlapon rajta van, ma reggel aláírásommal visszavontam, s mint a módosító indítvány előterjesztőjének, jogomban áll az indítványomat visszavonni. Ennyit óhajtok mindössze erről mondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár asszony válaszát. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, szíveskedjenek megtekinteni, kezemben van a visszavonás.

Tisztelt Országgyűlés! (Zaj, beszélgetés. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Megadom a szót Kolber István képviselő úrnak, független képviselő.

DR. KOLBER ISTVÁN (független): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ez a kis közjáték mutatja, hogy a magyar parlamentben milyen a törvényalkotás színvonala (Zaj a kormánypártok soraiban.), és mutatja azt, hogy a köznevelési törvény körül micsoda fejetlenség van.

Hoffmann Rózsa államtitkár asszony azt mondja, hogy újra az elején kezdjük a vitát. No de államtitkár asszony, ha a Magyar Polgármester Online-t megnézi, akkor a legutóbbi száma részletesen tudósít arról, hogy ön és Pokorni Zoltán között milyen álláspontbéli különbségek vannak a törvénnyel kapcsolatban.

A 9. ponthoz szeretnék hozzászólni...

ELNÖK: Képviselő úr, azt szeretném öntől kérni, az ajánlási pontokról szíveskedjék tájékoztatást adni.

DR. KOLBER ISTVÁN (független): Ahhoz szeretnék hozzászólni, tisztelt elnök úr. De aki ezek után ebben a parlamentben tudja, hogy miről tárgyalunk, az előtt én megemelem a kalapomat, ugyanis a honlapon továbbra is így szerepel ez a 9. pont, ami egyébként a hozzászólásom egyik alapját képezhette volna.

Hihetetlenül nagy a bizonytalanság az önkormányzatoknál ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, államtitkár asszony. Azt teszik az önkormányzatok, hogy kimentik a vagyont. Néhány önkormányzat abban véli felfedezni az iskola és az oktatás jövőjét, hogy átadja, átjátssza az egyházaknak az iskolát. Félnek az államosítástól, nem tudják, mi lesz. Ezek tények, ezekkel szembe kellene nézni. Ez a törvény ezen nem javít, mert magunk sem tudjuk, hogy a 9. pont akkor most él vagy nem él, vitathatjuk vagy nem vitathatjuk, a honlapon nincs fent, az elnök úr közben az ön egy levelét mutatja be.

De mi a helyzet az önkormányzatokkal kapcsolatosan? Mindenképpen dönteniük kell, a határidőtől függetlenül, hogy működtetik-e az iskoláikat, avagy sem. No de miből? Hogyan? Milyen információk állnak az önkormányzatok rendelkezésére, hogy döntsenek ebben? És főképpen milyen források fognak majd rendelkezésre állni? Hiszen a költségvetési törvény elfogadásakor jól láthattuk, hogy jelentős mértékben, mintegy 40 százalékkal csökken az önkormányzatok forrása, nem jelöl meg semmifajta előirányzatot azon önkormányzatok számára, amelyek az iskoláikat továbbra is üzemeltetni, fenntartani akarják. Ezek súlyos gondok, súlyos problémák.

Mi nem az elején kezdenénk itt a vitát. Arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy óriási a baj. Itt három képviselő előterjesztett egy törvényjavaslatot, ön, államtitkár asszony, a zárószavazás előtti módosítóival rengeteg dolgot változtatott. A három képviselő egy szót sem szól ebben a teremben, hogy mi a véleménye erről, az önkormányzatok feje fő, a parlamenti képviselők pedig tanácstalanok, hogy hogyan lehet bölcs döntést hozni.

Nem lehet jó döntést hozni, önök összezavarták, összekutyulták a köznevelési törvényt és a magyar közoktatást! (Taps a függetlenek és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még a vitában valaki felszólalni. Jelentkezőt nem látok. (Zaj, beszélgetés.) Mivel jelentkezőt nem látok, a záróvitát ezennel lezárom.

Megadom a szót Michl József képviselő úrnak, és kérem, tájékoztassa az Országgyűlést az előterjesztők által támogatott indítványok köréről.

Öné a szó.

MICHL JÓZSEF (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vitához egy mondatot legyen szabad hozzáfűzni, mert látom, még mindig nem tiszta mindegyik ellenzéki képviselőtársunknak a törvénytervezetünk és az ahhoz fűzött módosító indítványok következménye.

Kedves Kovács Képviselő Úr! Azzal, hogy az államtitkár asszony visszavonta azt a bizonyos 9. ajánlást, ezért ez nem létezik, így ezt mi sem támogatjuk, tehát erről nem fogunk szavazni, nem kell tovább aggódnia.

Tisztelettel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a törvénytervezetünkben szereplő 3 ezer fős településszám esetében éppen az a segítségnyújtási gondolat támogatta ezt a javaslatunkat, hogy a 3 ezer fő alatti települések esetében az önkormányzatoknak csak arról kell nyilatkozniuk, hogy kívánják-e ők maguk vállalni az iskola működtetését, a 3 ezer fő feletti települések esetében pedig, ha át akarják adni, akkor arról kell nyilatkozniuk, hogy miért nem tudják vállalni ezeknek az intézményeknek a fenntartását. Természetesen többféle számot is el lehetne itt fogadni. A számítások azt mutatják, hogy a 3 ezres lélekszám az a településnagyság, amelynél a legegzaktabban lehetne ezt megállapítani.

Az, hogy Sós Tamás szerint magukra hagyjuk a településeket, és a lakosság nem tud beleszólni az oktatásba, és így tovább, ezeket a szlogeneket már megszoktuk az MSZP-s képviselőtársainktól. Azt megjegyezném, hogy a lakosság beleszólása az iskola működtetésébe és életébe semmit nem változik, ugyanazon a szinten marad, csak a fenntartó változik meg, nem az önkormányzat lesz, hanem maga az állam, tehát a szülők, az iskolát igénybe vevők továbbra is ugyanúgy tudnak beleszólni. Egyébként a lakosság a jelen pillanatban sem szól bele az oktatásba, úgyhogy ez egy kicsit tévedéses megállapítása volt.

Szeretnék Szél Bernadett észrevételeire is reagálni. A felolvasott hozzászólása nagyon hasonlított Osztolykán Ágnes általában elmondott felszólalásaihoz. Bizonyára ő segített ennek az összeállításában, hiszen a szófordulatok abszolút megegyeznek az övével. Szeretném megerősíteni, hogy nem állja meg a helyét az a kijelentés, amit rendre elmondanak, hogy a pedagógusszakma nagyarányú tiltakozása ellenére került elfogadásra a törvény. Nincs erről szó. A szakmai szervezetek nagyarányú támogatásával fogadtuk el ezt a törvényt.

Azt is szeretném megerősíteni, hogy továbbra is kerettörvény maradt a jogszabály. Azokhoz tartozó kiegészítéseket fogalmaztunk meg a törvénytervezetünkben, pontosan azért, hogy az életbe lépéséig a lehető legpontosabb szöveg kerüljön a törvénybe, és segítse annak megvalósulását.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem Hoppál Péter képviselőtársammal közösen, hogy a tisztelt Ház támogassa a törvényjavaslathoz a Hoffmann Rózsa államtitkár asszony által benyújtott módosító javaslatokat, és majd a teljes törvény szövegét is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazásra a mai napon a záróvitákat követően kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottság ülése befejeződött. Tájékoztatom önöket, hogy a munkánk folytatása előtt - kérem, maradjanak, képviselőtársaim! - 5 perc technikai szünetet rendelek el, hogy a szükséges írásban elkészítendő határozatokat elkészítsék, és ki tudjuk osztani.

Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, ne menjenek távol az ülésteremtől, az 5 perc hamar letelik, és utána szavazások következnek, kérjük a határozatképesség biztosítását. Köszönöm szépen. 5 perc technikai szünet.

(Szünet: 14.50 - 14.56

Elnök: dr. Latorcai János

Jegyzők: Földesi Gyula és Göndör István)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket. Kérem, foglalják el helyüket, ellenőrizzék, hogy kártyájukat megfelelően elhelyezték-e a szavazógépben. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Bejelentem, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság elkészítette a költségvetési törvényjavaslat főösszegeire tett módosító indítványát. Ez a hálózaton T/7655/357. számon elérhető, de igény szerint itt az ülésteremben, írott, nyomtatott formában is képviselőtársaim rendelkezésére áll. Az indítványról a napirend szerint később határozunk.

Ismét kérem képviselőtársaimat, hogy foglalják el helyüket. Most azoknak az előterjesztéseknek az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatairól történő határozathozatalra és zárószavazásra kerül sor, amelyeknek a záróvitáját az Országgyűlés a mai napon már lefolytatta.

Soron következik a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/7768. számon, az egységes javaslatot pedig T/7768/14. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról kellene döntenünk, de arra figyelemmel, hogy ezek nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, és a frakciók sem kérték a határozathozatalt, ezekről nem kell szavaznunk.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/7768. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 244 igen szavazattal, 35 nem szavazat ellenében, 41 tartózkodás mellett elfogadta.

Most soron következik a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Hoppál Péter fideszes, Michl József kereszténydemokrata képviselők önálló indítványát T/7666. számon, az egységes javaslatot pedig T/7666/28. számon kapták kézhez.

Az egységes javaslathoz nem érkezett módosító javaslat, így sor kerülhet a zárószavazásra. A határozathozatal előtt megkérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelettel kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/7666. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 246 igen szavazattal, 78 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most soron következik a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Vinnai Győző fideszes képviselőtársunk önálló indítványát T/7668. számon, az egységes javaslatot pedig T/7668/23. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Az egységes javaslathoz érkezett módosító javaslatokról készült a T/7668/25. számú ajánlás, ez a hálózaton elérhető.

Először a benyújtott módosító javaslatokról kell döntenünk. Ezek mindegyikét egyaránt támogatta az előterjesztő és az alkotmányügyi bizottság is, tehát a határozathozatal egyetlen döntést igényel.

(15.00)

Kérdezem ezért önöket, elfogadják-e az ajánlás 1-10. pontjaiban szereplő módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatokat 247 igen szavazattal, 49 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett elfogadta.

A határozathozatal előtt megkérdem, hogy a kormány kíván-e ehhez hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/7668. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 238 igen szavazattal, 59 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett elfogadta.

Most soron következik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Hoppál Péter fideszes és Michl József kereszténydemokrata képviselők önálló indítványát T/7667. számon, az egységes javaslatot pedig T/7667/122. számon kapták kézhez a képviselőtársaim. Az egységes javaslathoz érkezett módosító javaslatokról készült a T/7667/132. számú ajánlás, amely a hálózaton mindenki számára elérhető volt. Most ezekről döntünk.

Bejelentem, hogy az ajánlás 9. pontját az előterjesztője visszavonta.

A további benyújtott indítványokat az előterjesztő és az alkotmányügyi bizottság egyaránt támogatja, így a határozathozatal csupán egyetlen döntést igényel.

Kérdezem önöket, elfogadják-e a módosító javaslatokat az ajánlás 1-8., valamint 10-14. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatokat 248 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e ezzel kapcsolatban valaki ismertetni. Jelentkezőt nem látok.

Ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/7667. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 248 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 34 tartózkodás mellett elfogadta.

Most soron következik a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/7858. számon, az egységes javaslatot pedig T/7858/12. számon kapták kézhez a képviselőtársaim. Az egységes javaslathoz érkezett módosító javaslatokról a záróvitát már lefolytattuk. Most a módosító javaslatokról döntünk, és azt követően kerülhet sor a zárószavazásra.

Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e az előterjesztő módosító javaslatait a T/7858/14. számú ajánlás 1-4. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatokat 249 igen szavazattal, 84 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a zárószavazás következik. A zárószavazás előtt tájékoztatom önöket, hogy a Költségvetési Tanács a korábban elfogadott, főösszeget érintő módosító javaslatot véleményezte, és előzetes hozzájárulását adta az egységes javaslat zárószavazásra bocsátásához. A tanács véleménye T/7858/15. számon elérhető a hálózaton.

Kérdezem most a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/7858. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 249 igen szavazattal, 80 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a számvevőszéki és költségvetési bizottság által benyújtott módosító javaslatról történő határozathozatal, majd a részletes vita újramegnyitása. Az előterjesztést T/7655. számon, a költségvetési bizottságnak a főösszegekre, valamint a költségvetési hiány összegére benyújtott módosító javaslatát pedig T/7655/357. számon kapták kézhez, ami a hálózaton elérhető.

Megadom a szót Nyikos László úrnak, a bizottság elnökének, és egyben a bizottság előadójának. Parancsoljon, elnök úr!

Felszólalások:   203-230   211-230   230      Ülésnap adatai